Éghajlatváltozással kapcsolatos tudás a világháló magyar részén

Absztrakt

A tanulmány célja az éghajlatváltozás példáján vizsgálat tárgyává tenni a tudás létrehozásának, átalakításának, közzétételének hazai virtuális tereit, feltérképezni, hogy milyen csomópontok, kulcsszereplők vannak a tudástermelési folyamatban. Felvázolható-e az éghajlatváltozásról való tudás webes hálózata, ennek közösségei? Mik a tudásközlők motivációi? Melyek a tudásközlők főbb törekvései, illetve az éghajlatváltozás lokalizálásának gyakorlatai, azaz hogyan lesz helyi tudássá a klímaváltozás az internet segítségével? A vizsgálatok elméleti megalapozásához az internet szerepét a tudás és a tudomány, illetve a tudás és a társadalom viszonyában elemeztem, így érintve az átalakuló olvasás földrajzát, az e-tudomány kialakulását, a tudományok változó episztemikus kultúráját, a demokratizálódás révén formálódó kibővített ellenőrző közösségeket, a tudáshoz való hozzáférhetőség és a szakértőiség kérdését. Az elemzésekhez a Google segítségével végeztem internetes tartalomkeresést, és ennek bázisán az Issue Crawler programmal térképeztem fel a webes témahálózatokat az éghajlatváltozásról. A vizsgálatoknak több tanulsága vehető fontolóra. A klímaváltozás hazánkban ugyan fontos környezeti üggyé vált, azonban a témát tárgyaló honlapok hálózati szervezettsége, valamint linkelési, internetes hivatkozási kultúrája alacsony fokú, s inkább a külföldi (mindenekelőtt az IPCC – Intergovernmental Panel on Climate Change) tudományos és hírforrások adják az alapját a hazai tudástermelésnek. A hazai tudományos intézmények jobbára kimaradnak az internetes diskurzusból, rejtve maradnak az internetet böngészők szeme elől. Vizsgálatom több példát hozott arra, hogy az éghajlatváltozás globális problémáját hogyan kísérlik meg lokalizálni, hazai viszonyokra adaptálni, így formálva tulajdonképpen virtuális helyi tudást az éghajlatváltozásról.