Egy sosem volt iparváros ipari öröksége: barnamezők Sopronban

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.23.4.1278

Kulcsszavak:

ipari átalakulás, barnamező, dezindusztrializáció, újraiparosodás, ipari örökség, Sopron

Absztrakt

Sopront a rendszerváltozás nyerteseként tartja számon a köztudat. A városon belül azonban vannak területi feszültségek társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetű, leromlott területek. Ezek közé tartoznak a barnaövezetek, amelyek egy viszonylag vontatott szocialista iparosítást követő gyors dezindusztrializációs folyamat eredményeképpen jöttek létre, főképp a város rosszul megközelíthető tradicionális északnyugati iparterületén. Az összeomlott szocialista vállalati telephelyek életben tartásához a terjeszkedő tercier funkciók járultak hozzá, főképpen a jó forgalmi helyzetű belváros közeli területek alakultak át roppant gyorsasággal: szanálásuk után lakások, bevásárlóközpontok épültek A bamamezős átalakulás tehát máig spontán az ingatlanpiaci folyamatok mentén zajlik. A hiányos önkormányzati szerepvállalást mindössze a rendezési tervek állította keretek jelentik, a várospolitika kezében kevés az eszköz (tulajdon, tőke, stratégia) az irányított barnamezős rehabilitációhoz. Így ezidáig az ipari örökségvédelem kérdése is háttérbe szorult, félő, hogy kellő akarat és szándék híján a bonyolult tulajdonviszonyok közé, vagy éppen a nagybefektető kezébe került, bb sorsra érdemes ipari örökség az enyészeté lesz.

Szerző életrajzok

Jankó Ferenc , NYME KTK Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet, Sopron

egyetemi adjunktus

Bertalan Laura , NYME KTK Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet, Sopron

egyetemi tanársegéd

##submission.downloads##

Megjelent

2009-12-01

Hogyan kell idézni

Jankó, F. és Bertalan, L. (2009) „Egy sosem volt iparváros ipari öröksége: barnamezők Sopronban”, Tér és Társadalom, 23(4), o. 103–116. doi: 10.17649/TET.23.4.1278.

Folyóirat szám

Rovat

Gyors ténykép