A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció

Absztrakt

Írásunkban a Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció értelmezési kereteit, történetét, földrajzi jellemzőit, a migrációt befolyásoló tényezőket, valamint a migrációs döntések hátterét mutatjuk be. A jelenséget főként az agyelszívás elméletét alkalmazva és mindkét ország/régió szemszögéből nézve vizsgáljuk. Mivel a vizsgált jelenséget nagymértékben befolyásolják a különböző (magyar, illetve vajdasági magyar) nemzetpolitikák, ezért ezeket kiemelt fontosságúként ismertetjük. Tanulmányunk első fele főként statisztikai adatokra épülő makroszintű elemzés. Az így kialakuló képet interjúkból nyert tapasztalatainkkal igyekeztünk árnyalni, és bemutatni az egyének és családok továbbtanulásról és letelepedésről szóló döntéseit.

Az elmúlt két évtizedben a Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció belső szerkezete átalakult, a közoktatásról a hangsúly egyértelműen a felsőoktatásra helyeződött át – összhangban a regionális és globális folyamatokkal. E migráció elsősorban a vajdasági magyar kisebbséget, annak is főként magyar identitású, magasan kvalifikált csoportjait érinti, így vajdasági magyar szemszögből a folyamat egyértelműen az agyelszívás veszélyeit hordozza magában. Napjainkban a vizsgált tanulmányi célú migráció egyszerre etnikai és gazdasági meghatározottságú folyamat. A kilencvenes évek háborús viszonyainak elmúltával is tartósak azok a vonzó és taszító tényezők, illetve azok a határon átnyúló, transznacionális migráns hálózatok, amelyek táplálják, tehát nem csak segítik, de támogatott, legitim családi és egyéni stratégiává is teszik a tanulmányi célú migrációt. Bár a transznacionális migráció e formája a kimenetelét tekintve nyitott (áttelepedés, visszatérés, harmadik országba költözés, cirkuláció), az esetek többségében a szülőföldről való „végleges” távozás első lépcsőfokának tekinthető.