„Kulturálisan vagyunk magyarok, mentalitásban szerbek vagyunk szerintem, igen.” Magyarországon élő vajdasági magyar migránsok és a jugóbuli

Absztrakt

Tanulmányunk a vajdasági magyar migránsok egyik rendezvényével, az ún. jugóbulival foglalkozik, a szervezők és résztvevők elbeszéléseinek elemzése alapján a migráció, zene és identitás nemzetközi szakirodalomban is feltárt összefüggéseire mutatunk rá. A kibocsátó országhoz kapcsolódó zene csökkentheti a migrációval járó veszteségeket, felidézheti a migránsok maguk mögött hagyott ifjúságát, világát, egyben identitást is teremthet. A jugóbulik felidézik a volt Jugoszlávia zenei és kulturális világát, ezért írásunkban szintén választ keresünk arra, hogy e rendezvény, valamint a köré szerveződő elbeszélések vajon értelmezhetőek-e az ún. jugónosztalgia mint politikai, kulturális jelenség keretein belül. A bulit vajdasági magyarok szervezik, az eredeti szándékok szerint azért, hogy a vajdasági magyar migránsok számára találkozási és szórakozási lehetőséget nyújtsanak. A zene és a táncok, a hangulat, az ízek egyszersmind a Balkán kulturális világát idézik fel. A jugóbuli a vajdasági magyarok legalábbis egy csoportja számára olyan teret hoz létre, amelyben identitásuk „déli” vagy balkáni oldalát megélhetik, megjeleníthetik, s ez egyben arra is alkalmat ad, hogy önmagukat a magyarországi magyaroktól megkülönböztessék. A jugóbuli így a szimbolikus határmegvonás tereként is értelmezhető.