Anyanyelv és nemzetiség mint az interetnikus kapcsolatok mutatója Erdély magyar lakosságának példáján
DOI:
https://doi.org/10.17649/TET.25.2.1813Kulcsszavak:
asszimiláció, szórvány, etnikai identitás, RomániaAbsztrakt
Térségünk országainak népszámlálásaiban általában megjelenik két kategória (anyanyelv, nemzetiség), amelyek alapján a népesség etnikai összetételét vizsgálhatjuk. Jelen tanulmányban arra keresem a választ, hogy milyen kapcsolatban áll egymással e két „statisztikai” kategória, milyen összefüggéseket lehet ebből kiolvasni, és hogy mindennek milyen térszerkezeti konzekvenciái vannak. Az anyanyelv és a nemzetiség eltérése fontos információk hordozója: a különbség nagyságából és változásának irányából nyelv- és nemzetváltási folyamatokra következtethetünk. Célom ezen folyamatok bemutatása Erdély magyar lakosságának körében négy népszámlálási időpontban (1930, 1966, 1992, 2002), nemzetiségi és területi bontásban.
Az anyanyelvi és nemzetiségi önbevallások eltérésének legfőbb okozói a különböző asszimilációs és disszimilációs folyamatok. A két kategória különbségének nagysága és iránya térben és időben változó, leginkább az adott etnikum számával és területi elhelyezkedésével hozható összefüggésbe, de a hatalmi viszonyok is jelentős szerepet játszanak benne. Erdély magyar népességét tekintve a térbeli elhelyezkedés tűnik a legfontosabb tényezőnek: a magyar nemzetiségi többletű területeket általában a szórványidentitás jellemzi, míg a magyar anyanyelvi többletű részeken a kiegyensúlyozott magyar etnikai identitás dominál.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN részletezett feltételeket.