Vidékről és vidékfejlesztésről Gadócziné Fekete Évára emlékezve ‒ Szerkesztői előszó

Absztrakt

A Tér és Társadalom jelen tematikus száma G. Fekete Éva vidékkutatónak állít emléket. Az ő talán legfontosabb örökségének az az elhivatottság tekinthető, amivel folyamatos együtt gondolkodásra sarkallta mindazokat, akik ‒ hozzá hasonlóan ‒ a vidék élhetőbbé tételéért, az ott élők jobb körülményeiért munkálkodnak. Ez a tematikus szám egy ilyen közös gondolkodás céljából született.

E szerkesztői előszó először magának G. Fekete Évának „ad szót”. Saját munkáiról tíz éve írt áttekintésében négy témát emelt ki: területi elmaradottság és kezelése, közös‐ ségi alapú helyi/kistérségi gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás és esélyegyenlőség. E kér‐ dések kutatásában elért legfontosabb eredményeibe bepillantva képet kaphatunk a rendszerváltást követő két évtized vidékfejlődésének és -fejlesztésének aktuális problé‐ máiról is. A következő fejezet G. Fekete Éva kutatásainak megközelítési módjait mutatja be a hozzá közel álló szerkesztő saját(os) nézőpontjából. Kritikai tértudományiként azonosított szemlélete feminista társadalomelméleteket alkalmazó munkáinak és „népföldrajzi” (peoples geography) tevékenységének felvillantásával érzékeltethető.

Végül azok gondolatait vetíti előre az előszó, akik e tematikus szám tanulmányaiban a G. Fekete Évával közös gondolkodásuk eredményeit, illetve az ő vizsgálatainak tanulságait felidézve fejtenek ki olyan vidékkutatási témákat, melyeket Éva is minden bizonnyal a legfontosabbaknak tekintene napjainkban. Így kiemelt helyet kap e vizsgálatokban a helyi tudásra és adottságokra építő (place-based) vidékfejlesztés helyzete és perspektívái Magyarországon, európai összevetésben éppen úgy, mint egy hátrányos helyzetű kistérség Gyerekesély programjában. A szociális és szolidáris gazdaság változása ugyancsak európai összehasonlításban kerül fókuszba, míg a közfoglalkoztatás alakulása egy hátrányos helyzetű megyében végzett megismételt kutatás alapján követhető. Az oktatási rendszer változásai magyarországi kontextusban a foglalkoztatási helyzettel, míg a Székelyföld vonatkozásában a térség társadalmi jellemzőivel összefüggésben kerülnek elemzésre. Az emlékezést egy olyan virtuális vita zárja, amely az elmúlt 20-30 év magyarországi vidékfejlesztésének mérföldköveiről, sikereiről, de sokkal inkább problémáiról ad képet.