Az adat és a kormányzás jelentősége az okos város stratégiai alapú értékteremtési folyamatában – Magyar nagyvárosok összehasonlítása egy szintetizáló ökoszisztéma modell keretében

Absztrakt

Álláspontunk szerint az okos város az embert helyezi a középpontba, a technológia csupán a lehetőséget biztosítja arra, hogy a városok élhetőbbek, innovatívabbak legyenek, hatékonyabban működjenek, és jobban megállják a helyüket a polgárokért vívott versenyben. A városok digitális átalakulása azonban tudatos stratégia mentén, a kijelölt prioritások betartásával, kizárólag akkurátus megvalósítással lehet sikeres. Tanulmányunkban sorra vesszük az okos várossá válás tekintetében meghatározó tényezőket. Elemezzük az okos várossá válás lehetséges fókuszpontjait, illetve megrajzoljuk azokat az összefüggéseket, amelyek valóban komplex kihívássá teszik az átalakulás folyamatát. Értékeljük a mért adat kiemelt helyét az okosváros-koncepcióban, és azonosítjuk az e-government fogalmát, valamint az okos kormányzás városvezetési módszertanát, mint az okos várossá válás értékteremtő irányítási metódusát. Úgy véljük, hogy ez a két tényező kiemelt fontosságú: ezek tartják fent a kapcsolatot az okos város megannyi koncepcionális alkotóeleme között, amelyeket egy, a céljai szerint szintetizáló, az elméleti és a pragmatikus okos város stratégiai modelleket egyesítő új ökoszisztéma modell keretei között jelenítünk meg. A modell alapgondolata szerint az okos várost egyfajta platformként képzeljük el, amelynek dinamikusan áramoltatnia kell az információkat és a feladatokat, átlépve a város hagyományos ágazatai között; egyszerre kielégítve a speciális ügykezelési szempontokat és a komplexebb kormányzásra vonatkozó igényeket. A modell integrálja, dinamizálja és fejlődésre sarkallja az okos város külső és belső szereplőit, strukturális és koncepcionális elemeit, valamint operatív testületeit és technológiai megoldásait.

A modellt egy olyan kutatás eredményeként jelenítjük meg, amely során öt magyarországi nagyváros okos város stratégiai dokumentumainak szemantikai elemzését valósítottuk meg. A stratégiai dokumentumok elemzése során elsődlegesen arra a kérdésre kerestük a választ, vajon a szakirodalom által rendszerezett okosváros-jellemzők, struktúrák megjelennek-e ezekben a dokumentumokban. Kerestük továbbá az elméleti munkákban dominánsan megjelenő ágazati megközelítéssel szakító modellünk visszaigazolását. A tanulmányunk törekvése, hogy egyensúlyt találjon az okosváros-paradigma komplex rendszerében, miközben rávilágít azokra a dinamikus elemi és absztrakt tényezőkre, amelyek annak motorjául szolgálnak.