Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után
DOI:
https://doi.org/10.17649/TET.34.1.3182Kulcsszavak:
lakóhelyi szegregáció, város, zsugorodásAbsztrakt
A csökkenő népességű – zsugorodó – városok társadalmi problémáinak fokozódásával nagyszámú tanulmány foglalkozik, ám ezek döntően nagyvárosi folyamatokra fókuszálnak, figyelmen kívül hagyva zsugorodó kis– és középvárosokat. Jelen vizsgálat célja, hogy a KSH 2001 és 2011-es Népszámlálásának mikroadatai felhasználásával meghatározza egy kedvezőtlen társadalmi helyzetű csoport (képzetlen, nem foglalkoztatott, aktív korúak) lakóhelyi szegregációjának mértékét és a változás irányát. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar városok esetében bár jellemzően alacsony mértékű a lakóhelyi elkülönülés mértéke, egyetlen évtized alatt is számottevő polarizáció ment végbe. A zsugorodó városokra nagyobb mértékű szegregáció jellemző, mint a népességüket növelőkre, ám – szemben a külföldi nagyvárosok tapasztalataival – az elkülönülés mértéke jellemzően nem emelkedett a vizsgált időszakban.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Bálint Koós
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN részletezett feltételeket.