Közfoglalkoztatás a mezőgazdaságban
DOI:
https://doi.org/10.17649/TET.30.3.2793Kulcsszavak:
mezőgazdaság, közfoglalkoztatásAbsztrakt
A magyar foglalkoztatáspolitika évtized eleji átalakítása, a workfare jelleg erősítése alapjaiban formálta át a közfoglalkoztatási rendszert. A közmunkából, amely eredetileg csupán egy volt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökből, s amely átmeneti vagy részmunkaidős elhelyezkedési lehetőséget kínált a tartós munkanélkülieknek, így vált egy univerzális, majd minden álláskereső számára elérhető, majdhogynem garantált elhelyezkedési lehetőséggé.
A közfoglalkoztatás új rendszerében kiemelt szerep jutott az ország legkedvezőtlenebb helyzetű térségeiben meghirdetett mezőgazdasági közfoglalkoztatási programoknak, amelyek a jó minőségű élelmiszerrel való ellátást biztosítják. A közfoglalkoztatás fizikai termékek előállításával való összekapcsolása nemzetközi szinten ritka, de nem példa nélküli. Argentínában és Indiában, ahol a közfoglalkoztatási programok keretén belül mezőgazdasági tevékenységek is megjelentek, hivatalosan nem kerülnek piaci forgalomba a megtermelt mezőgazdasági termékek, hiszen maguk a közmunkások, illetve a rászorulók étkeztetésére használják azokat.
A hazai gyakorlat e tekintetben legalábbis kétarcú, hiszen egyrészt határozott elvárás a piaczavarás elkerülése, ugyanakkor cél a fejlesztési projektek saját lábra állása, önfenntartóvá válása, ami végső soron a valódi piacra való kilépést jelenti. A politikai célok érthetőek, ugyanakkor nem jött létre egyetértés a tekintetben, hogy miként lehetne ezt elérni.
A magyar mezőgazdasági közfoglalkoztatási programok népszerűvé váltak, az érintettek számára ugyanis biztos, különösebb képzettséget nem igénylő munkalehetőséget teremtenek, még ha a piaci és a hivatalos minimálbérnél is alacsonyabb fizetést nyújtanak.
A 2012–2013. évekre vonatkozó teljes körű adatok alapján látható, hogy a hátrányos helyzetű térségekben meghirdetett mezőgazdasági közfoglalkoztatási programokba leginkább a hátrányos munkaerő-piaci helyzetűek – azaz nők, pályakezdő fiatalok, alacsonyan képzettek– kerülnek be. A mezőgazdasági közfoglalkoztatási programok foglalkoztatási reintegrációs hatása csekélynek mondható, az érintettek alig 9,9 százaléka tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni, legnagyobb valószínűséggel ismét közfoglalkoztatottakká váltak.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN részletezett feltételeket.