Bevándorláspolitika és többszintű kormányzás: osztrák tapasztalatok

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.32.4.3072

Kulcsszavak:

Ausztria, bevándorlás, integráció, migrációpolitika, regionális politika

Absztrakt

A nemzetközi vándorlási folyamatok nemzeti és regionális szinten is formálják a gazdasági teljesítményt, a munkaerőpiac jellegét, a társadalom szerkezetét és igényeit. A bevándorlás pozitív hatással lehet a versenyképességre, azonban fiskális, társadalmi és strukturális feladatokkal is számolni kell. Jellemzően a jövedelemkülönbségek és a munkaerőpiaci diszkrimináció, a térbeli és a társadalmi szegregáció, illetve a jóléti ellátás területén jelentkező kihívásokra kell megoldást találnia a politikának.

Ausztriába az utóbbi évtizedekben évente átlagosan 120 ezer új bevándorló érkezett – a mostani menekültügyi hullámtól eltekintve. Ma több mint másfél millió migrációs háttérrel rendelkező személy él az ország területén, túlnyomó részük első generációs bevándorló. Az osztrák tartományok, illetve az egyes települések maguk is felismerték a bevándorláshoz kapcsolódó törekvések és intézkedések jelentőségét. A nemzetközi vándorlási folyamatok vizsgálata mégis túlnyomórészt nemzeti szinten történik, illetve egy-egy nagyvárosra, településre fókuszál.

A tanulmány a jogszabályok és migrációpolitikai dokumentumok összevetése alapján elemzi Ausztria és tartományainak bevándorláspolitikai lehetőségeit, célkitűzéseit, prioritásait. Rámutat a többszintű, integrált kormányzás sajátosságaira, kiemelve a főbb feladatköröket, valamint a főbb különbségeket.

Szerző életrajzok

Hardi Tamás , Magyar Tudományos Akadémia, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete

tudományos főmunkatárs

Patay Tünde , Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

doktorjelölt

##submission.downloads##

Megjelent

2018-11-23

Hogyan kell idézni

Hardi, T. és Patay, T. (2018) „Bevándorláspolitika és többszintű kormányzás: osztrák tapasztalatok”, Tér és Társadalom, 32(4), o. 135–150. doi: 10.17649/TET.32.4.3072.

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>