„Hatás és ellenhatás” – A fiatalok európai mobilitásának hatása a gazdaságra és a munkaerőpiacra

Absztrakt

A fiatalok nemzetközi mobilitása az Európai Unió területén számos társadalmi és gazdasági hatást indukál, melynek ökonometriai elemzése csak részben kutatott téma. A nemzetközi MOVE kutatási projekt keretében több vizsgálatot is folytattunk a fiatalok Európa számára „hasznos” migrációjának megismerésére. Kvantitatív adatelemzést végeztünk az európai országok körében arra vonatkozóan, hogy a fiatalok mobilitásának milyen munkaerőpiaci és gazdasági hatásai vannak. Hipotézisünk szerint a fiatalok befelé irányuló mobilitásának fokozódása kedvezően hat mind a munkaerőpiacra, mind a gazdasági növekedésre, vagyis csökkenti a fiatalok munkanélküliségét és növeli az egy főre jutó GDP-t, a befogadó és a kibocsátó országban egyaránt. Cikkünkben meghatározzuk a fiatalok migrációjáról szóló elméleti alapvetéseket, majd ismertetjük a modellt, amely a fiatalok bejövő mobilitásának a munkanélküliségre és a gazdaságra gyakorolt hatását írja le. Bemutatjuk az OLS panelregresszió-számítással – 30 európai ország bevonásával, 10 évre vonatkozóan (2004–2013) – végzett elemzésünket. A vizsgálatokat három országcsoportban teszteltük: a centrum-, vagyis fogadó országok csoportjában; a periféria-, vagyis kibocsátó országok csoportjában, és az összes vizsgált országban. Az elemzésben kiszűrjük azoknak a gazdasági és társadalmi tényezőknek (mint a minimálbér mértéke, a külföldi működőtőkekiáramlás, az iskolai végzettség és a városi lakosság aránya) a hatását, amelyek a mobilitás mellett befolyásolhatják a fiatalok munkanélküliségének és az egy főre jutó GDP-nek az alakulását. A tanulmány végén összegezzük, hogy mely tényezők erősítik a fiatalok „jó”, azaz minden szereplő számára hasznos térbeli mobilitását az Európai Unión belül.