A város- és várostérség-tipizálás alapjai Kelet-Közép-Európában

Absztrakt

A tanulmány célja a napjainkban is átalakuló kelet-közép-európai térség területi egyenlőtlenségeinek, sajátosságainak bemutatása, a városok, városi térségek tipizálásával. Napjainkban a városkutatások reneszánszát tapasztalhatjuk, a városok a regionális és az országos gazdasági növekedés, a fejlődés és a versenyképesség gócpontjai, amelyekben igen koncentráltan zajlanak a térbeli folyamatok. A cikk kísérletet tesz a napjainkban jelentős város- és várostérség-vizsgálatok bemutatására, azok különböző értelmezéseinek és módszertani sajátosságainak ismertetésére. Ezen túl a tanulmány a városi teljesítmény indikátorait is azonosítja és Kelet-Közép-Európa városhálózatát, várostérképét is „megrajzolja”.

Összességében kijelenthető, hogy a város nem minden esetben város, annak szűkebb- tágabb vonzáskörzete, hinterlandja szinte minden esetben megjelenik a különböző társadalmi-gazdasági tartalmú területi elemzésekben. A főbb európai dokumentumokat áttanulmányozva megállapítható, hogy elég sok és sokszínű város- és várostérség-tipizálással találkozhatunk; ezek módszertanai, lehatárolásai diverznek mondhatók. Az irodalmi feldolgozás során összegeztem a városi teljesítmény tényezőit, a gazdasági teljesítmény, a gazdasági szerkezet, az elérhetőség, a demográfia, az innovációs teljesítmény és az infokommunikáció, valamint a területhasználat mutatóit. Ahogy a város- és várostérség-kategorizálás is sokszínű, úgy a kelet-közép-európai városhálózat is differenciált képet nyújt, annak függvényében, hogy milyen területi szinten vizsgálódunk.