Fertility Trends and Population Policy in the Canton of Sarajevo
DOI:
https://doi.org/10.17649/TET.38.1.3543Kulcsszavak:
demográfia, Bosznia-Hercegovina, Szarajevó, népesedéspolitika, teljes termékenységi arányszámAbsztrakt
Az elmúlt évtizedekben a népességdinamika, illetve a termékenység és a természetes népmozgalom összekapcsolódó fogalmai a világ számos népességföldrajzosának figyelmét felkeltették, de nem Bosznia-Hercegovinában. Erre a hiányosságra is reflektálva, jelen tanulmány Szarajevó kanton példáján keresztül részletesen elemzi a termékenységi tendenciákat a 2001–2021 közötti időszakban.
Bosznia-Hercegovina természetes reprodukció szintjét el nem érő termékenysége és magas kivándorlási rátája illeszkedik a délkelet-európai demográfiai trendekbe. Míg a természetes fogyás országos szinten 2007-ben kezdődött, Szarajevó kanton csak több mint egy évtizeddel később (2019) került ebbe a helyzetbe, a migráció pedig – szemben az országos tendenciákkal – még mindig pozitív egyenleget mutat. Mivel a migráció a fiatalabb generációkat érinti, egyrészt okozója is a kedvezőbb termékenységi arányszámoknak, másrészt következménye a főváros és vonzáskörzete környezetéből kiemelkedő társadalmi-gazdasági fejlődésének.
Az elmúlt években a születési arányszám negatív, de országos átlagnál kedvezőbb értékeit számos tényező befolyásolta. Az egyik legfontosabb pozitív tényező a kanton családtámogatási politikája, ami magába foglalja az újszülöttek anyagi támogatását, az óvodai nevelés, az általános iskolák és középiskolák támogatását, valamint a tanulók és diákok ösztöndíját. Kiemelendők továbbá a pozitív gazdasági tendenciák, különösen az országos átlaghoz képest jelentős építkezések.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Reményi Péter, Gekič Haris, Bidžan-Gekić Aida
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN részletezett feltételeket.