A feldolgozóipar és az Ipar 4.0 technológiák területi összefüggései Magyarországon a negyedik ipari forradalom elején

Absztrakt

Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar is számos kihívással nézett szembe, amelyek közül az egyik legfontosabb az Ipar 4.0 technológiák terjedése. A szakirodalmi tapasztalatok szerint ezt számos tényező befolyásolja. A tanulmányban azt vizsgáljuk evolúciós gazdaságföldrajzi megközelítésben, hogy milyen összefüggések vannak az eltérő technológiai intenzitású feldolgozóipari ágazatok területi koncentrációja és az Ipar 4.0 technológiák térbeli mintázata között a negyedik ipari forradalom elején. Különböző adatbázisok és indikátorok felhasználásával, amelyek a digitális infrastruktúrára és a társadalmi, gazdasági fejlettségre vonatkoztak, korreláció- és klaszterelemzést végeztünk megyei szinten. Megállapítottuk, hogy az Ipar 4.0 technológiák alkalmazása, és ezáltal a digitalizáció elsősorban azokban a térségekben előrehaladottabb, ahol a magas- és közepesen magas technológiai intenzitású ágazatok koncentrálódnak. A 2014–2019. között időszak, amely a negyedik ipari forradalom kezdeti szakaszának is tekinthető, egyik fontos trendje, hogy  a feldolgozóiparban nőtt az alacsonyabb technológiai szintű ágazatok koncentrációja, ami viszont kevésbé kedvez a digitális technológiák alkalmazásának. Az Ipar 4.0-hoz kötődő technológiák térbeli megoszlása  látványosan tükrözi a digitális megosztottságot az ország északi és déli fele között, mivel a fejlettebb és jelentősebb feldolgozóipari koncentrációval rendelkező északi országrészben sokkal markánsabb az előfordulásuk.