A koronavírus-járvány hatása Kína megítélésére Közép-Európában. Hasonlóságok és különbségek a visegrádi országokban

Absztrakt

A Nyugat és Kína között húzódó politikai és gazdasági törésvonalat minden korábbinál jobban elmélyítette a koronavírus-járvány. Azonban míg a nagypolitika és a gazdasági kapcsolatok kevésbé hatottak az európaiak Kínáról kialakított véleményére, addig a pandémia a társadalom minden szegmensét érintette, és komoly indulatokat váltott ki Pekinggel szemben. Az Európai Unió közvéleményének esetleges Kína-ellenes fordulata megnehezítheti a két gazdasági óriás közötti együttműködést, míg a geopolitikai feszültségek növekedése gyengítheti mindkét fél nemzetközi kapcsolatait. Ezért fontos megismerni e hangulatváltozás jellegét, mértékét és okait.

Tanulmányunk alapját egy reprezentatív nemzetközi közvélemény-kutatás adja, mely az Európai Unió tíz tagállama mellett Szerbiára és Oroszországra is kiterjedt, és országonként 1 500 válaszadóval, több mint 350 elemből álló kérdőív felhasználásával készült. Jelen tanulmány célja, hogy az említett közvélemény-kutatás során vizsgált európai országok közül a Visegrádi Négyek eredményeit kiemelve képet adjon a Kínával kapcsolatos véleményekről, illetve azokról a változókról, amelyek megmagyarázhatják a közhangulat alakulását. Eredményeink azt mutatják, hogy nincs olyan közös „visegrádi” változó, mely jelentősen befolyásolná a Kínáról kialakult képet. Igaz, az egyes országokban külön-külön felfedezhetők bizonyos jellemzők egy-két változó kapcsán, de ezek egyik esetben sem markánsak, illetve regionális összevetésben egymásnak ellentmondó eredményekkel is találkozhatunk.