Hungarian Border Research as a reflection of European integration and regional transformation

Absztrakt

A tanulmányom azt veszi górcső alá, hogy a magyarországi határkutatások, a posztszocialista átalakulásra reflektálva, miként mozdultak el a különböző határmegvonási folyamatok (bordering) kontextuális perspektívája felé. A magyar határkutatások, akárcsak a magyar államtérbeli szerveződésének földrajzi megközelítései, hagyományosan a változó történelmi és politikai viszonyokba, valamint a meghatározó, ám időben változó tudományos paradigmákba ágyazódtak. Ez tetten érhető a környezeti determinizmus és az etno-nacionalizmus megjelenésében a múltbeli kutatásokban. Napjainkban a magyarországi kutatásokra a plurális, többszintű és kritikai megközelítés jellemző, amely a politikai és társadalmi szempontból releváns problémák vizsgálatában értelmezési keretként tekint a határkérdésre.

Jelen tanulmány azonosítja a magyarországi határkutatások néhány meghatározó áramlatát, amelyek 1) az új határokon átnyúló gazdasági, politikai és társadalmi terekre, 2) az európai integráció magyarországi határpolitikára gyakorolt hatására, valamint 3) a jelenlegi és történelmi határok szimbolikus jelentőségére reflektálnak. Az itt tárgyalt határkoncepciók a történelmi folyamatosságot éppen úgy kifejezik, mint a közelmúlt tapasztalataiból fakadó elméleti megújulást. A magyarországi határkutatások fejlődése, elsősorban 1989 óta, különös jelentőséggel bír, mivel egyfajta „introvertált” perspektívától egy olyan elméleti megközelítés felé mozdult el, amely Magyarországot mint nemzetállamot és egyúttal mint a határok társadalmát (borderlands society) értelmezi korunk európai politikai kontextusában. Jelen tanulmány nem törekszik minden részletre kiterjedő elemzésre, és kétségkívül igen szelektív áttekintést nyújt egy gazdag és multidiszciplináris kutatási területről. A tömörség kedvéért csak néhány meghatározó kutatási irányt tárgyalok, amelyek véleményem szerint jól tükrözik a magyarországi határkutatások jelen folyamatait.