A klímatudatosságot magyarázó elméletek átfogó elemzése: strukturális, intézményi és egyéni megközelítések

Absztrakt

Tanulmányom célja, hogy szakirodalmi áttekintés segítségével feltérképezze, hogy milyen tényezők befolyásolják az egyéni és társadalmi attitűdöket a klímaváltozással kapcsolatban, és milyen mechanizmusok alakítják a cselekvési hajlandóságot és a klímapolitikák társadalmi elfogadottságát. A tanulmány három különböző szinten vizsgálja ezeket a mechanizmusokat. Az olyan mikroszintű faktor, mint az iskolázottság, az egyéni preferenciákat alakítja. Az egyéni preferenciákat azonban erősen befolyásolhatják intézményi (mezo-) és strukturális (makro-) tényezők. Egy ország gazdasági fejlettsége például meghatározhatja a társadalmi vélekedéseket a környezetvédelmi kihívások fontosságáról, de egy régió fokozott kitettsége a klímaváltozás negatív hatásainak (sérülékenység) is befolyásolhatja a társadalmi percepciókat a probléma súlyosságával és az elvárható klímavédelmi intézkedések mértékével kapcsolatban (makroszint). Hasonló közvetítő fontossággal bírnak az olyan intézményi faktorok (mezoszint), mint az intézményekbe vetett magas társadalmi bizalom, mivel az mélyebb elköteleződést von maga után a közös ügyek megoldása iránt. Az áttekintés ezért több intézményi és strukturális tényezőt is számba vesz a teljesebb kép elérése érdekében.

Tanulmányom nem csupán a különböző magyarázó elméleteket mutatja be, hanem számot ad a legfontosabb empirikus kutatások eredményeiről is. A klímatudatosságot több különböző tudományág vizsgálja, ezért különösen fontos, hogy eredményeiket oly módon szintetizáljuk, ami a különböző kapcsolódási pontokon keresztül lehetővé teszi a tudásfelhalmozást. Jelen munkámmal ehhez kívánok tudományos hozzájárulást nyújtani. A klímatudatosságot alakító tényezők ismeretének ugyanakkor kiemelt közpolitikai vonatkozásai is vannak, mivel az eredményes klímapolitikának hatékony választ kell adni az egyéni preferenciákra éppen úgy, mint a társadalomban húzódó különbözőségekre.