Regional economies: Reality, and national TV reporting

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.36.3.3421

Kulcsszavak:

regionális gazdaságok, területek, marketing, televíziós híradások, tömegtájékoztatási eszközök, centrum és periféria

Absztrakt

A szakirodalom mindeddig kevés figyelmet szentelt a média által közvetített információk területi mintázatainak. Az országok többségében a területi marketingtevékenységek között, a közönségre gyakorolt kiemelkedő hatásuk miatt, a televíziós híradások játsszák a döntő szerepet. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a cseh NUTS III régiók tényleges gazdasági életének kiválasztott jellemzői milyen pontossággal jelennek meg a televíziós hírekben. Figyelmünket, területi perspektívából, elsődlegesen a 14 csehországi saját önkormányzattal rendelkező régiónak szenteltük. Annak érdekében, hogy Prága torzító hatását csökkentsük, a két azonos központtal rendelkező NUTS III régiót, Prágát és Közép-Csehországot, egységes területként kezeljük, ami természetes földrajzi jellemzőiknek is megfelel. Ebből következően 13 területi egységet elemeztünk. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy az adott témák megjelenése a régiós híradásokban összefügg azzal, hogy rendelkezésre állnak-e a vonatkozó területi statisztikák.

Tanulmányunkban a gazdaság néhány kiválasztott területére fókuszálunk: a gazdasági életre, a gazdaságpolitikára, a gazdasági bűnözésre, valamint a kutatás, fejlesztés és oktatás területeire. Ezek a területek mind tényleges (anyagi), mind virtuális (a televíziós híradásokban megjelenő) komponenseik révén hozzájárulnak a centrum-periféria viszonyok értelmezéséhez és értékeléséhez. A médiában megjelenő információk szelektálásában a hozzáférés szabályozása játszik perdöntő szerepet. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a média elfogultságát, vagyis a tömegmédiában dolgozó újságírók, hírtermelők tényleges vagy vélt elfogultságát az események, történetek kiválasztásában és közvetítésük módjában.

Kutatási kérdésünk, hogy a vizsgált cseh régiók tényleges gazdasági jellemzői és ezek médiabeli megjelenítése között felfedezhetők-e szignifikáns különbségek. E kérdés megválaszolása érdekében az egyes televíziós híradásokat kvantitatív tartalomelemzéssel osztályoztuk és rendszereztük. Eredményeink rámutatnak a régiók tényleges és virtuális gazdasági jellemzői közötti aránytalanságokra; a lehetséges kiegyensúlyozottságtól való eltérést mind a négy vizsgált gazdasági területen azonosítottuk. Ezen túlmenően, egyetlen eseményről szóló híradás is befolyásolhatja, vagy éppen torzíthatja egy adott régió teljes médiabeli megjelenését. Ebből következik, hogy a virtuális dimenzióban megjelenő centrum-periféria viszonyok a valóságosnál markánsabbak és egyúttal változékonyabbak lehetnek. Másként fogalmazva, a virtuális, médiabeli megjelenítés felerősítheti, ám mérsékelheti is a centrumok és perifériák közötti tényleges, adatokban megragadható viszonyokat.

Szerző életrajzok

Jan Suchaček , Department of Regional Development, Faculty of Regional Development and International Studies, Mendel University in Brno

professzor

Jaroslav Urminský , Faculty of Economics, VSB-Technical University of Ostrava

akadémiai munkatárs

##submission.downloads##

Megjelent

2022-08-23

Hogyan kell idézni

Jan, J. és Jaroslav, J. (2022) „Regional economies: Reality, and national TV reporting”, Tér és Társadalom, 36(3), o. 145–164. doi: 10.17649/TET.36.3.3421.