A körforgásos gazdaság indikátoralapú mérési lehetőségei az Európai Unió országaiban (angol nyelven)

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.17649/TET.36.2.3374

Kulcsszavak:

körforgásos gazdaság, Európai Unió, skálaösszehangoló transzformáció, rangsorok

Absztrakt

A fenntartható fejlődés részét képező körforgásos gazdaság teljesen ellentétes a lineárissal. A koncepció lényege egy fenntartható gazdasági rendszer, ahol a gazdasági növekedés során hatékonyabb, racionálisabb az erőforrások felhasználása és újrafelhasználása. Tanulmányunkban a körforgásos gazdaság kompozit indikátorokkal való mérési lehetőségét mutatjuk be az EU 28 tagországára vonatkozóan. Az előállított CCEI mutató értékeit összehasonlítottuk más kutatók hasonló vagy eltérő módon előállított rangsoraival. A kompozit mutatók jóságával és egyszerűségével a hasonló kutatási eredmények, rangsorok kiválóan vizsgálhatók.

Tanulmányunk elsődleges célja a kompozit indikátorok létrehozása, összehasonlítása. További célkitűzése az élen járó és sereghajtó országok jellemzése, amelynek alapján következtetések vonhatóak le a rangsorban való elhelyezkedésre, és ezáltal összehasonlíthatóvá válnak. A kutatási cél megvalósítása szekunder adatok segítségével, az Eurostat különböző, a körforgásos gazdaság valamely részterületéhez kapcsolódó adatbázisán alapul a 2018-as évre vonatkozóan.

A tanulmányban elsődlegesen a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó nemzetközi szakirodalmat, majd az EU-t jellemző stratégiát és a releváns mutatószámok készletét tekintjük át. A módszertani fejezetben az elemzés módszertanát, a skálaösszehangoló transzformációt fejtjük ki. A kutatási eredményekben összehasonlítjuk a más szerzők és a magunk által kidolgozott, kompozit indikátorokból létrehozott rangsorokat rangkorreláció segítségével, majd ezt követik a következtetések.

A kutatási eredmények arra engedtek következtetni, hogy az összehasonlítás alapját képező rangsor többségében (néhány kivételtől, például Németország, eltekintve) nagymértékű hasonlóságot mutat a kiválasztott rangsorokkal szemben. Összességében megállapítható, hogy a legtöbb esetben Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Olaszország vezetik a rangsorokat, és a sereghajtó országok, mint például Málta, Észtország, is hasonlók.

Szerző életrajzok

Kozma Dorottya Edina , Pannon Egyetem, Gazdálkodási Intézet, Számvitel és Controlling Intézeti Tanszék

egyetemi adjunktus

Molnár Tamás , Pannon Egyetem, Gazdálkodási Intézet, Vállalatgazdaságtan Intézeti Tanszék

egyetemi tanár

Molnárné Barna Katalin , Pannon Egyetem, Gazdálkodási Intézet, Számvitel és Controlling Intézeti Tanszék

egyetemi docens

##submission.downloads##

Megjelent

2022-06-02

Hogyan kell idézni

Kozma, D. E., Molnár, T. és Molnárné Barna, K. (2022) „A körforgásos gazdaság indikátoralapú mérési lehetőségei az Európai Unió országaiban (angol nyelven)”, Tér és Társadalom, 36(2), o. 49–69. doi: 10.17649/TET.36.2.3374.

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok