A területi kormányzás és a területi integráció vizsgálata Baranya megye fejlesztési dokumentumaiban az uniós csatlakozástól napjainkig

Absztrakt

A magyar területfejlesztési politika origójaként értelmezhető 1996-os területfejlesztési törvény szervesen illeszkedett az európai területi gondolkodást meghatározó folyamatokba. Már az uniós csatlakozásig, de azt követően is számos változáson ment keresztül, követve az európai területi politikai folyamatokat és a magyar közjogi rendszer ciklikusságát. A tanulmány célja bemutatni Baranya – mint az ország leginkább hanyatló fejlődési pályát bejáró megyéje – példáján a megyei területfejlesztési politika korszakait, mindezt a helyalapú (place-based) területfejlesztési politikai megközelítés érvényesülésén keresztül.

A tanulmány első része áttekintő jelleggel bemutatja a területi kormányzás és a területi kohézió, mint fogalmak szakirodalmi hétterét, annak jelentőségét az európai integrációs folyamatban, valamint a kohéziós politika szabályozásában, kiemelve a helyalapú szemlélet, illetve a területi integrációs eszközök előtérbe kerülését. A dolgozat második felében összehasonlító elemzésnek vetem alá Baranya megye releváns fejlesztési dokumentumait 2003-tól napjainkig Fabrizio Barca vezette kutatócsoport által kidolgozott jelentésben alkalmazott place-based tipológia alapján. Az alkalmazott kvalitatív elemzés három dimenziója a tervezési folyamatra jellemző dialógus és részvétel; a területi diverzitás és tudás jelenléte a dokumentumokban; illetve a valóságos kapacitással rendelkező területi intézmények megléte. A módszer segítségével kimutathatók a három jól behatárolható korszak hasonlóságai és különbségei, az egyes kritériumok esetében érzékelhető tendenciák, melyek javaslatok megfogalmazására is lehetőséget adnak.