Iskolai oktatás egy vidéki társadalom szemszögéből

Absztrakt

A tanulmány a KAM –Regionális és Antropológiai Kutatások Központja keretében több időpontban is végzett, elsősorban a családi háztartásokra irányuló kérdőíves, interjús adatfelvételek, esetelemzések anyagai alapján mutatja be a székelyföldi, alapvetően vidéki jellegű társadalomnak az iskolai oktatás három fontos szereplőjéhez (az iskola mint intézmény; a pedagógus mint személy; a tanulási tevékenység és annak társadalmi szerepe) való viszonyulását. A tanulmány fölvázolja azokat a társadalomtörténeti előzményeket, amelyek az 1989-es romániai társadalmi változás után az iskolai oktatáshoz való viszonyulás alakulására hatással voltak, ezt követően bemutatja az iskolai oktatáshoz való viszonyulás 1989 utáni alakulásának és mai helyzetének fontosabb jellemzőit. Az iskolai oktatás kérdéskörével nem kisebbségpolitikai megközelítésben, hanem vidékkutatási témaként foglalkozik.

A szerzők következtése szerint a vizsgált térségben is célszerű nagyobb teret adni a vidékkutatáshoz kapcsolódó olyan elemzéseknek és szakmai értelmezéseknek, amelyek az oktatóintézmények szerepét, illetve az iskolák és társadalom kapcsolatát a térségi társadalom működésének jellemzői felől közelítik meg. Székelyföldön időről időre fölmerül az a kérdés, hogy a térség saját erőforrásaira alapozva (önkormányzatok, közbirtokosságok, vállalkozások) tehet-e valamit saját oktatási intézményeinek érdekében. Az egyik válasz erre a kérdésre az oktatási intézmények társadalmi szerepváltása lehet. A tanulmány ehhez kínál
szakmai kiindulópontokat.