A szociális gazdaságtól a szolidáris gazdaságig – a helyi gazdaságfejlesztési modell átalakulása - Modellváltás a helyi gazdaság fejlesztésében

Absztrakt

Az ezredforduló környékén a szociális gazdaságot sokan olyan útkereszteződésnek tekintették, ahol a fejlesztéspolitika és a foglalkoztatáspolitika, a piaci, az állami és civil szektor találkozik, és ennek eredményeként egy gazdasági és társadalmi problémákat hatékonyan kezelni képes, a kapitalista fejlődés alternatívájaként megjelenő, harmadik út jön létre. A kilencvenes évek harmadik út modellhez kötődő várakozásai az ezredforduló környékén azonban tévesnek bizonyultak, s a szociális gazdasághoz kötődő értékek és működési modellek is jelentősen átalakultak. A „harmadik szektor” sok vonatkozásban beilleszkedett a piaci modellbe.

Az elmúlt két évtizedben a szociális gazdaság fogalmát a szolidáris gazdaság fogalma váltotta fel főleg Európában és a latin-amerikai országokban. A szolidáris gazdaság kereteinek felvázolásakor a szakértők Polányi gazdasági integrációs sémáinak középpontba állításával a gazdasági tevékenységek tágan értelmezett – a piacot, az újraelosztást és a reciprocitás elvét is magában foglaló – modelljét javasolják, s ezzel együtt megkérdőjelezik a gazdaság kapitalista modelljének általános érvényességét. A szolidáris gazdaság értékrendszerének megfelelően a helyi gazdaság fejlesztése már nem korrektív, vagy kiegészítő eleme a globális gazdaságnak, mint a harmadik szektorba integrálódott szociális gazdaság, hanem ökológiai, esélyegyenlőségi, kulturális aspektusokkal megerősödve lokális rendszerekben építkező, de globális szinten érvényesülő gazdasági, társadalmi ökoszisztéma meghatározó elemévé vált.

A tanulmány célja annak elemzése, hogy a szociális gazdaságtól a szolidáris gazdaságig vezető modellváltás milyen gazdasági, társadalmi és politikai közegben zajlott, s milyen alapvető értékek változásával járt. Módszerként az elmúlt három évtized szociális gazdaságra vonatkozó, meghatározó tudományos és politikai diskurzusainak elemzését választottuk. Az elemzés során kiemelt figyelmet fordítottunk a szociális gazdasággal kapcsolatos kulcsfogalmak használatának területi különbözőségeire. A nemzetközi trendek tárgyalása során az európai modellt állítottuk fókuszba, s ehhez viszonyítottuk a szociális/szolidáris gazdaság magyarországi fejlődésének sajátosságait.