A városrehabilitáció korszakai Magyarországon: Az állam szerepe marginális városi terek (újra)termelésében

Absztrakt

A városrehabilitációnak nevezett közpolitikai eszköz az 1970-es évek végi megjelenése óta egyre növekvő súllyal van jelen a hazai városfejlesztés eszköztárában. Bár maga a fogalom az elmúlt öt évtized során nem változott, maga a városrehabilitációs gyakorlat jelentős mértékben átalakult. Jelen cikk ezt az átalakulást vizsgálja négy jelentős korszakon keresztül: az államszocializmus 1970-es évektől kezdődő kései szakaszában; az 1990-es évtizedre és a 2000-es évek elejére jellemző, vállalkozói ethoszra épülő „liberális” korszakban; a 2000-es évek közepétől kialakuló EU-s források által fémjelzett periódusban; illetve a 2010 óta jellemző „autoriter” korszakban. Egy rövid, a városrehabilitáció kialakulását, definícióját, és más fogalmakhoz való viszonyát tisztázó elméleti bevezető részt követően a különböző korszakokban az állam marginális terek (újra)termelésében betöltött változó szerepét két szempontból elemzem. Az első szempont az állami döntéshozatal léptékeinek, illetve az állami intézményeknek a globális folyamatok függvényében történő szerkezetváltozása. A második szempont a városrehabilitáció eszközének változó funkciói a fenti szempont kontextusában. Végezetül a cikk konklúziójában a két szempont viszonyának, azaz az állam városrehabilitáción keresztül zajló tértermelő funkciójának a különböző korszakokon átívelő változásait fogom bemutatni.