A közép- és kelet-európai országok vallásgyakorlatának regionális vonatkozásai

Absztrakt

Szociológiai kutatások szerint a rendszerváltást követően nem mutatható ki a vallás visszaszorulása Közép- és Kelet-Európában. Néhol ugyan az individuális vallásgyakorlás jellemzővé vált, a vasfüggöny lebomlását követően fellendülő hitélet tapasztalható a régióban. A leírt tendencia irányítja a kutatók figyelmét a vallás mint identitásképző és kultúraalakító tényező felé. A tanulmány rámutat a régió Nyugat-Európától eltérő vallási sajátosságaira és az ahhoz illeszkedő vallásszociológiai elméletekre. A publikáció kiindulópontja egy egyéves kutatás, melyben Közép- és Kelet-Európa vallási és gazdasági összefüggéseit vizsgáltam. A kutatási projekt legfőbb eredményeinek bemutatása után a tanulmány a regionális vonatkozásokra koncentrál, így a térség tizenhárom országát – Albánia, Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – vallási szempontból csoportosítja. A tanulmány konklúziója, hogy a vallás Közép- és Kelet-Európában a nemzeti és regionális identitás meghatározó aspektusa, aminek közvetlen gazdasági hatásai is kimutathatóak. Az egyes országok vallásgyakorlata a társadalmi és humán tőkébe való befektetésként válik a területi tőke meghatározó komponensévé.