A moldáv identitás rétegei

Absztrakt

Tanulmányunkban a geopolitikai pufferzónában lévő moldáv népcsoport identitásának kialakulását vesszük górcső alá. A mai moldovai öndefiníció helyi tényezője a lakosság rurális karaktere, valamint a lassú urbanizációval kiéleződő város–vidék kettősség. Rámutatunk a moldáv etnikai tér városainak a 19. századtól folyamatosan kialakuló eltéréseire, amely a térség lakóinak identitásában jelenleg is a hely szerepét erősíti. Ennek további jellegzetességeként a két világháború közötti román centralizációs törekvések vidéki lakosság oldaláról történő elutasításának körülményeit, valamint a szovjet időszak város–vidék egyenlőtlenségének fennmaradását, illetve további elmélyülését fejtjük ki. A moldáv identitás megítélése regionális nézőpontból is eltéréseket mutat. A történelem során a politikai csatározások középpontjába állított területi viták, a migráció, a betelepítések a mai ország területén kulturális különbségeket, egzisztenciális és ezáltal társadalmi törésvonalakat hoztak létre. A jelenleg autonóm státuszt élvező Gagauziában, valamint a szakadár Transznyisztriában eltérő módon ítélték és ítélik meg a moldovai identitás kialakulását/kialakítását és a csoport románsághoz fűződő viszonyát.

A moldáv nemzeti identitás ilyen előzmények után rendkívül rétegzett, így a moldáv nacionalizmusok egy átfogó keretrendszer helyett számos olyan, időben és térben összefonódó konstrukcióból táplálkoztak a helyhez kötődő, premodern elemek mellett, mint a modernizáció, az elitek projektje, valamint az ellenállás és a kirekesztés nyomán létrejött önvédelmi mechanizmusok. Ezek mellett jelenik meg a nemzeti projekt kulcselemeként a nyelv.

A nacionalizmusok – az ország geopolitikai pufferzónajellege miatt – távoli hatalmi centrumok igényei szerint alakultak, amely jelen tanulmányunkban a posztkoloniális kritikai szempontok érvényesítését támasztja alá. A globalizáció a nemzetépítést is kihívás elé állítja, amelynek során a lokális, regionális, nemzeti és a már globális kulturális javak megjelenését magában hordozó szupranacionális léptékek keveredését látjuk, és egyúttal a moldáv nemzeti identitás fluid és dinamikusan változó jellegét tapasztalhatjuk.