Vándorlási helyzetkép 2016-ban egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településről

Absztrakt

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések több mint egyharmada periferikus településnek minősül, sőt, más meghatározások szerint szinte mindegyik települést ide lehetne sorolni. Megvizsgáltuk, hogy a csekély munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező településekről történik-e elvándorlás, az ott élők hogyan vélekednek a munkaerőpiacról, a külföldi munkavállalásról; a földrajzi mobilitás milyen irányú: országon, megyén belüli, vagy külföldre is költözik-e a lakosság. Azt is kutattuk, hogy a roma lakosság vándorlási aktivitása milyen szintű, eltér-e a többségi társadalomra jellemzőtől, vajon a vándorlással kapcsolatos attitűdök miben és mennyiben különböznek a roma és a nem roma lakosok esetében.

Továbbá elemeztük a különböző korosztályok vándorlási motivációit, a szülők szerepet játszanak-e a fiatalok elvándorlásában egy periferikus térségben, vagyis azt, hogy érvényesül-e a család vándorlást erősítő hatása. A rendszerváltozást átélt szülők, akik a munkaerőpiaci lehetőségekről negatív tapasztalatot szereztek, arra biztatják-e gyermekeiket, hogy máshol lépjenek ki a munkaerőpiacra, máshol próbáljanak szerencsét? Arra is választ kívántunk kapni kutatásunkban, hogy az elvándorlás hogyan érinti a roma fiatalokat.

Cikkünkben szekunder adatelemzést követően egy közel 1000 lakosú településen végzett reprezentatív (134 fő megkérdezésével történő) primer felmérés eredményét ismertetjük.