Térhasználat és szimbolikus szuverenitás

Absztrakt

A tanulmány politikai antropológus szerzője elméleti kutatásnak veti alá a hazai térbeli identitások elméleti fogalmait, szimbolizációs és narratív viszonyrendszerét. A politikai cselekvések, projektek és önreprezentációs törekvések térbeliségének leképezése számos utat kínál az egyes szubkultúrák, értelmező közösségek politikai megjelenése számára. A szervezett politikai közélet és ennek kommunikációs univerzuma Magyarországon több időszakra bontható kapcsolatot mutat a diktatorikus, demokratikus, illetve a haladó és jelképekbe öltöztetett periódusokban, hasonlóképpen a tér antropológiáját politikai kontextusban vizsgálók tapasztalataihoz. A hatalom (hatalmi rendszer) megannyi térbeli megjelenítődése, az állam mindenhatóságának új nemzeti víziója ugyanakkor napjainkban is magába foglalja a haladásfogalom politikusok formálta térkiterjesztési eszközének szimbolikus politikai használatát