Új szakaszba léptek a magyar tőkebefektetések Kárpátalján?

Absztrakt

Noha Ukrajna és ezen belül Kárpátalja sosem szerepelt a Magyarországról kiáramló tőkebefektetések legfontosabb célpontjai között, 2009-ben hazánk a negyedik helyet foglalta el a határ menti ukrán megye gazdaságában tőkét befektető országok rangsorában, és 10% körüli részesedésével megelőzte Ausztriát. A kárpátaljai magyar befektetések igazi érdekességét ugyanakkor nem a befektetett tőke mennyisége, hanem a befektető vállalatok száma és mérete adja: az ITD Hungary 2009-es adatai szerint 254 vállalat működött magyar tőkével a térségben, ami a befektetők között a magyar tőketulajdonban lévő kis- és középvállalatok magas arányát valószínűsíti.

A tanulmány célja, hogy feltárja a Kárpátaljára tőkét kihelyező magyarországi vállalatok jellemzőit, azonosítsa a külföldi befektetést lehetővé tevő versenyelőnyök forrását és a legfontosabb befektetési motivációkat. A 2010-ben végzett kérdőíves kutatás során a Kárpátalján befektető magyar vállalatok tapasztalatait is feltérképeztem. A tanulmány első része néhány, a vállalatok nemzetköziesedési folyamatával kapcsolatos elméletet tekint át. A kérdőíves felméréshez elsősorban Dunning eklektikus paradigmája szolgált kiindulópontként, amely bizonyos megszorításokkal alkalmazható a kisebb méretű vállalatok tőkekihelyezéseire is. A Kárpátaljára irányuló magyar befektetések általános jellemzőinek áttekintését követően röviden összegzem a kérdőíves kutatás eredményeit.

Az Európai Unió külső határa mentén elhelyezkedő terület periferikus jellege, Magyarországhoz való közelsége folytán és az itt élő jelentős számú magyar kisebbségnek köszönhetően sajátos versenyelőnyöket nyújt a magyar kis- és középvállalatok számára, amelyek azonban a befektetési környezet európai normáktól eltérő jellemvonásai miatt sajátos kihívásokkal, problémákkal szembesülnek.