Temerini mozaik – absztrakt

Absztrakt

A délszláv háborút követő szerbiai migrációs folyamatok helyi hatásainak vizsgálatához Temerin optimális és megkerülhetetlen kutatási terepnek kínálkozott. A háború nyomán az Újvidék közelében fekvő húszezer lakosú településen közel hatezer boszniai és horvátországi szerb menekült telepedett le. Ennek következtében a korábban többséget alkotó magyar közösség, amelynek lélekszámát az elvándorlás és elöregedés apasztja, kisebbségbe került. A többségi pozícióba került szerb közösség azonban nem tekinthető egységesnek: törésvonalak húzódnak a település őshonosnak tekintett és újonnan érkezett lakói között, melyek gyakran felülírják az etnikai csoporthatárokat is. A helyi etnikai és hatalmi viszonyok rövid idő alatt jelentős változáson mentek keresztül, mely kiélezett és gyakran fizikai erőszakba torkolló konfliktushelyzetet teremtett szerbek és magyarok, az őshonos lakosság és az újonnan betelepülők között.

A kötet soron következő négy tanulmánya Temerinben végzett kutatásaink eredményeibe kínál betekintést. Nagy Imre és Tátrai Patrik cikke bemutatja, hogy a migráció alapvető fontosságú Temerin történetében. Az 1990-es évek vége óta zajló betelepülés azonban döntően formálta át nemcsak az etnikai összetételt, hanem a helyi hatalmi viszonyokban is jelentős elmozdulást okozott, ezzel hozzájárulva a társadalmi feszültségek magas szintjéhez. Dušan Ristić, Nagy Imre és Saša Kicošev interjús kutatás alapján azt vizsgálja, mit jelent az identitás, otthon és haza a Temerinben élő horvátországi és boszniai menekültek számára. Az utolsó két írás a Temerinben élő magyar és szerb fiatalokra mint az etnikai incidensekben leginkább érintett csoportra fókuszál. Dušan Ristić, Nagy Imre és Saša Kicošev a temerini Lukijan Mušicki Középiskola szerb és magyar tanulói körében végzett kérdőíves vizsgálatot annak felmérésére, hogy milyen szerepet játszik Temerin az iskolások identitáskonstrukciójában, mi jellemzi helyi identitásukat. Erőss Ágnes és Váradi Monika Mária tanulmánya egyrészt temerini magyarokkal készített interjúk, másrészt helyi tizenévesek mentális térképeinek elemzésével a települési szomszédsági viszonyok átalakulását és az erőszak különböző megjelenítési formáit kívánja bemutatni.