A világgazdaság irányító és ellenőrző központjai 2012-ben

Absztrakt

Napjainkban a városokkal foglalkozó társadalomtudományi kutatások tekintélyes része fókuszál azokra a városokra, amelyek a globális gazdaságban meghatározó irányító és ellenőrző funkciókkal rendelkeznek. Az 1980-as évek közepétől ezekben a kutatásokban sokszor világvárosokként vagy globális városokként azonosítják a gazdaságirányítás csomópontjait (John Friedmann és Saskia Sassen hatására), elsősorban a „fejlett termelést segítő szolgáltatások” mennyiségi koncentrációja alapján. A tanulmányban visszatérek a világvárosok meghatározásának 1960/1970-es évekre jellemző, Peter Hall nevével fémjelzett irányzatához, és a multinacionális/transznacionális vállalatok, regionális nagyvállalatok, bankok és egyéb pénzpiaci szervezetek koncentrációja alapján definiálom a világgazdaság vezető csomópontjait. Az elemzésben a Forbes „The Global 2000” rangsorát, vagyis a világ 2000 legnagyobb tőzsdei cégét és azok főbb adatait (forgalom, piaci érték, profit, eszközállomány) tartalmazó adatbázist dolgozom fel. A globális irányító és ellenőrző központok rangsorát egy komplex mutató, az irányítás és ellenőrzés index segítségével vizsgálom meg. Alapvető célom egyrészt azt bemutatni, hogy 2012-ben mely városok voltak a világgazdaság irányító és ellenőrző központjai, másrészt azt megvizsgálni, hogy a feltörekvő gazdaságok, különösen a BRIC-országok vezető városai milyen viszonyban állnak a fejlett országok tradicionális gazdaságirányító központjaival.