Ellentmondásban? Központi helyek elmélete és a városok specializációja
DOI:
https://doi.org/10.17649/TET.23.3.1254Kulcsszavak:
városfejlesztés, központi helyek, növekedési pólusok, Németország, BrandenburgAbsztrakt
A tanulmány a központi helyek elméletét és a területfejlesztésben ezzel szembenálló, a városok specializálódása irányába ható irányzatokat (policentrikus városhálózat, növekedési pólusok) ütközteti a németországi Brandenburg tartomány példáján. A cikk rámutat arra, hogy a központi helyek elmélete a németországi tervezési gyakorlatban a rendszerváltozást követően annak ellenére megmaradt, hogy az állami szféra társadalmi és gazdasági folyamatokat meghatározó szerepe lényegesen csökkent. Emellett újonnan megjelentek olyan elemek-, mint a növekedési pólusok fejlesztése, vagy városi szinten a városmarketing, a városok profilírozásának igénye. A városi szinten, mint a brandenburgi felsőfokú központok integrált városfejlesztési koncepcióit elemző fejezet bemutatja, ezek az egymásnak ellentmondó tervezési elméletek párhuzamosan vannak jelen, a hangsúlyokat pedig nagyrészt az egyes városok adottságai és egyéni érdekei határozzák meg.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN részletezett feltételeket.