Az új várospolitika kormányzási filozófiája
DOI:
https://doi.org/10.17649/TET.22.1.1155Kulcsszavak:
városi reneszánsz, városi tervek, városi kormányzás, fejlesztéspolitika, urban regimeAbsztrakt
A tanulmány arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a városok felértékelődő szerepe, amely ma már az uniós kohéziós politikában is tetten érhető, még sok tekintetben nem érvényesül a hazai területfejlesztési intézményrendszerben és a területi közigazgatás modelljében sem. Miközben a fejlesztési források kedvezményezettjeivé egyre inkább hivatalosan is a városok válnak, azok közül is a regionális és metropolisz funkciót betöltő nagyvárosok, helyük az igazgatás rendszerében nem kitüntetett. A másik oldalról viszont a városok térbeli funkciói sem épülnek be szisztematikusan a körzeti szintű szolgáltatások megszervezésének rendszerébe és a tervezésbe sem. Az önkéntes társulások, a kistérségi rendszer és a megyei jogú városi státusz nem nyújt ideális megoldást. A tanulmány utal arra, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a városi kormányzás új modelljére, filozófiájára, amely az urban regime iskola körül fogalmazódott meg, de hazai adaptálására még csak nagyon részlegesen került sor.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN részletezett feltételeket.