Dualitások az Európai Unió nagyvároshálózatának fejlettségében az ezredfordulón
DOI:
https://doi.org/10.17649/TET.21.4.1144Kulcsszavak:
nagyváros, NUTS3, fekvés, városnagyság, fejlettségi különbségek, Európai UnióAbsztrakt
Az Európai Unió regionális tagoltságában kimutatott térbeli és társadalmi szabályszerűségek a nagyvároshálózaton belül is hagyományosan szerepet játszanak. A tágabban értelmezett ezredforduló időszakában a rendszerváltozás, az integrálódás és a globalizáció nem hagyta érintetlenül a nagyvároshálózatot sem. A nagyvárosok fejlettségi különbségein belül egy igen látványos kiegyenlítődési folyamat zajlik, amelyben nem csupán a volt szocialista országok, hanem a nyugati perifériák centrumainak gyors felzárkózása is szerepet játszik. Mindezek némiképp átrajzolják a korábban jellemző modelleket. Az 1990-es évek közepén még meghatározó centrum–periféria kettősség halványodásával, az átlag feletti és az alatti térségek választóvonalának nyugatabbra tolódásával egy határozottabb nyugat–keleti lejtő látszik kibontakozni, miközben a legmarkánsabb fejlettségi lépcső továbbra is az egykori vasftiggöny vonala marad. Bár a városméret továbbra sem meghatározó a gazdasági fejlettségben, enyhe mértékben erősödik a milliós metropoliszok előnye. Jelen tanulmány ezek számszerű igazolására tesz kísérletet többféle területi elemzési módszer felhasználásával.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
A folyóiratban publikálni kívánó szerzők elfogadják a FELHASZNÁLÁSI ENGEDÉLYBEN részletezett feltételeket.