Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 51-68. p.
Tér és Társadalom XVIII. évf. 2004 s 4: 51-68
INTEGRÁLT REGIONÁLIS
FEJLESZTÉS-FINANSZÍROZÁSI MODELL
A NYUGAT-DUNÁNTÚLON'
(Integrated Finance Model for Regional Development
in West Transdanubia)
MEZEI KATALIN
Kulcsszavak:
területfejlesztési eszközrendszer regionális támogatások regionális és megyei fejlesztési programok
fejlesztési források összehangolása támogatások elosztási mechanizmusa
Tanulmányunk egy olyan kutatás eredményeit foglalja össze, amelynek keretében felmértük, hogy a
Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Program megvalósításának első három évében (2000-2003
között) milyen közvetlen és közvetett területfejlesztési források érkeztek a régióba, ezekb ől a regionális
program mely elemei és milyen mértékben kerültek támogatásra, milyen volt a források elosztási mecha-
nizmusa és milyen lépéseket tettek az érintett szerepl ők a források összehangolása érdekében. Az elemz ő
rész után javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer továbbfejlesztésére vonatkozóan.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács már megalakulásakor felvállal-
ta a régióban folyó területfejlesztési és ágazati fejlesztési tevékenységek koordiná-
cióját. A kiindulópontot a Nyugat-dunántúli régió NYUTI által készített integrált,
ágazatközi megközelítés ű területfejlesztési programja jelentette, melyet 2001 tava-
szán fogadott el a NYDRFT. A dokumentum meghatározza a régió 2000-2006
intervallumra vonatkozó fejlesztési prioritásait és az azokhoz kapcsolódó intézkedé-
seket. 2001 során elkészültek a regionális program megvalósításának intézkedési
szintű operatív programjai, a regionális programhoz illeszked ő Győr-Moson-Sopron
és Vas megyei területfejlesztési programok, valamint kistérségi szinten is számos
komplex, illetve ágazati jelleg ű fejlesztési program került kidolgozásra.
A kutatás célja
A NYDRFT már az ezredfordulón kezdeményezte a dekoncentrált szervekkel va-
ló együttműködést felismerve, hogy a régió területfejlesztési programja egyes in-
tézkedéseinek megvalósulásához a Tanács hatáskörébe utalt források felhasználásán
túlmenően jelentős ágazati fejlesztések is hozzájárulnak. A dekókkal való együttm ű-
ködés azért kiemelt fontosságú, mert az állami fejlesztési források mintegy 90%-áról
— dekoncentrált államigazgatási szervek közbeiktatásával, mégis — centralizáltan,
minisztériumi szinten döntenek. A különböz ő fejlesztési tevékenységek összehan-
golásával növelhető a fejlesztési források felhasználásának hatékonysága. Ennek
érdekében szükséges számbavenni, hogy a közvetlen pénzügyi-finanszírozási de-
centralizáció mellett milyen összesített forrásrendszerrel rendelkezik a régió.
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
52 Mezei Katalin TÉT XVIII. évf. 2004 s4
1. ÁBRA
A Nyugat-dunántúli területfejlesztési program cél- és intézkedésrendszere
(Target and Measure System of the Regional Development Program
of West Transdanubia)
„KÖZÉP-EURÓPA EGYIK VEZETÖ RÉGIÓJA SZÜLETIK"
A Nyugat-dimántúli régió .,Jöv őképe"
EU SZINTU REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG ELÉRÉSE
A területfejlesztési program stratégiai céljai
I. Versenyképesség 2. Életmin őségja>iiása 3. Környezetvédelem 4. Regionális idendtá. 5. EU integráció
-
e rorsiése és az EU életszín- ésfenntartkatóság és kohézió
vonal közemse
Stratégiai programok
I. prioritás 2. priordór 3. prioritás priorfiás
Huttlátter őfortás Vállalhat& és techno- Régióépiés Életmin őség
fejlesztés lógiai innováció javítása
Operatív programok* (intézkedések)
1.1. Intézkedés: 2.1. Intézkedés: 3.1. Intézkedés: 4.1. Intézkedés:
„Kúfő " „Vállalkoaísi úpelz ő " „Elérhetőség" „Életterünk"
-az innovatív közösségi - tanácsadás növekedni képes - a közlekedési infrastruktúra - könyezetgazdálkodási
kezdeményezésekért vállalkozások számára fejlesztéséért program
1.2. Intézkedés: 2.2 Intézkedés: 3.2. Intézkedés: 4.2. Intézkedés:
„Esély" „Vállalkozási tőke" Integrált vidékfejlesztés Háló'
- a mmikaerőpiae fejlesztéséért -innovációs he fektetésiprogmm - egészségügyi és szociális
program
1.3. Intézkedés: 2.3. Intézkedés: 3.3. Intézkedés: 4.3. Intézkedés:
"Szikra" „Vállalkoaási infrastruktúra" "Intelligens régió" "Oróloégiirgt"
- a kutatás-fejlesztési és a - a vaalk°zás°" és a - a területfejlesztés helyikistér- - a kulturális örökség és a
felsőoktatási kapacitás technológiai innovációt támogató régi intézmény-rendszerének épített környezet
növelése létesítmények támogatása fejlesztéséért védelméért
2.4. Intézkedés: 3.4. Intézkedés:
„lálátó" „Kézfogás"
- a kiemelt turiztikaivoraerők - a régióhatáron átnyúló
fejlesztéséért együttműködésért
Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás
Forrás: A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztesi programja (2001, 69).
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Integrált regionális ... 53
Az integrált finanszírozási modell kidolgozása több, egymáshoz kapcsolódó,
egymást feltételez ő projektelem elkészítését tette szükségessé. Els ő lépésként a
Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési célrendszerének bemutatására került sor,
melynek során megkerestük a kapcsolódási pontokat a regionális, megyei és kistér-
ségi szintű ágazati és területfejlesztési programok között. Mivel a Tanács tevékeny-
ségének alapdokumentumaként a regionális területfejlesztési programot határozta
meg, ezért a tanulmány elkészítése során mi is az e dokumentum által meghatáro-
zott programstruktúrát tekintettük kiindulópontnak (1. ábra), és ennek feleltettük
meg az alsóbb szintű fejlesztési dokumentumok elemeit.
A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési célrendszere természetesen nem értel-
mezhető a megvalósítást lehet ővé tev ő területfejlesztési eszközrendszer ismerete
nélkül. Meg kellett tehát határoznunk, hogy az adott területi szinten milyen fejlesz-
tési források álltak rendelkezésre a vizsgált 2000-2003-as id őszakban, és hogy ezen
kötött felhasználású források a regionális program mely elemeinek megvalósulását
támogatták.
A területfejlesztés eszközrendszere rendkívül kiterjedt, annak teljes kör ű elemzésére
a kutatás során nem vállalkoztunk. Vizsgálataink csupán a 24/2003. Kormányrendelet
alapján az összehangolás szabályai alá tartozó területfejlesztési forrásokra, továbbá a
területfejlesztésr ől és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben területfejlesz-
tési célúnak min ősített, településfejlesztési forrásokra (cél- és címzett támogatásokra),
valamint az Európai Unióból érkező előcsatlakozási forráselemekre terjednek ki.
Az állami támogatási rendszer vizsgálata során nagy hangsúlyt fektettünk a kü-
lönböző területfejlesztési források kezelésében, illetve felhasználásban részt vev ő
szervezetek m űködési és döntési mechanizmusának bemutatására, különös tekintet-
tel a támogatások összehangolásának kérdésére. (A vizsgált források elosztási
mechanizmusok szerinti bontását az 1. táblázat tartalmazza.)
Kutatási hipotézisek
Tanulmányunk elkészítése során kutatási hipotéziseink a következ ők voltak:
1) Fejlesztési célok:
A Nyugat-Dunántúl Regionális Fejlesztési Programja EU kompatibilis tervezési
dokumentum, abban az értelemben, hogy olyan fejlesztési célokat tartalmaz, amelyek
az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozhatóak. A programstruktúra kiala-
kítása során a tervez ők nem a teljeskörűségre törekedtek, hanem a regionális fejlesztés
azon területeire koncentráltak, amelyek összhangban voltak és vannak az EU regioná-
lis fejlesztési politikájával, s ezáltal nemcsak hazai, hanem EU-s forrásokból is finan-
szírozhatók. A regionális program tehát a tervez ők szándéka szerint olyan alapdoku-
mentum, amely EU csatlakozásunk után is bármely további fejlesztési elképzelés
kiindulópontja lehet. Ezzel magyarázható, hogy a regionális program intézkedései
sokkal specifikusabb tartalommal bírnak a hazai területfejlesztési források által támo-
gatott fejlesztési céloknál. Vizsgálataink ezt a hipotézisünket visszaigazolták.
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
54 Mezei Katalin TÉT XVIII. évf. 2004 s4
2) Fejlesztési források:
Kiinduló feltevésünk nyilván az volt, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatba hoz-
ható források felhasználásáról településszint ű, idősoros adatok állnak rendelkezésre,
amelyek egyértelm ű algoritmus alapján megfeleltethet ők a regionális program cél-
struktúrájának. Sajnos ezen hipotézisünk teljes egészében megd őlt. Az adatokhoz
való hozzáférés er ősen korlátozott, ezek területi szint ű bontása egymással sem
kompatibilis. Idő sorok összeállítása lehetetlen, mivel a legtöbb támogatástípus
esetén csak az utolsó két év adatai hozzáférhet ők. Az eltérő célrendszer okán pedig
nem adható meg egyértelm ű algoritmus a források regionális program szint ű
besorolásához.
3) A fejlesztési források összehangolása:
A kérdés kapcsán egyrészt vizsgálnunk kellett, hogy az egyes fejlesztési források
éves kereteinek felosztása során az illetékes hatóságok mennyire veszik figyelembe
a regionális program által meghatározott, adott ágazatot érint ő fejlesztési célokat.
Másrészt vizsgálnunk kellett azt is, hogy a hasonló célokat szolgáló fejlesztési
források felhasználása során van-e együttm űködés a különböz ő források kezel ői
között, vagy társfinanszírozás helyett egymástól független, autonóm beruházások
indulnak egymással párhuzamosan.
A fejlesztési források összehangolásának igénye már a regionális program készí-
tése során felmerült. A forrástérkép alapján feltételeztük, hogy a regionális program
megvalósítását célzó együttm űködésbe négy nagy rendszer (ágazat) vonható be,
környezetvédelem-vízügy, munkaügy, idegenforgalom, közlekedési infrastruktúra.
A regionális program tervezése során ugyanis ezen forrásokat kezel ő dekoncentrált
szervek mutatták a legnagyobb együttm űködési hajlandóságot. A gyakorlati megva-
lósításnak azonban az esetek többségében komoly törvényi akadályai vannak.
Hipotézisünk csak részben igazolódott vissza. Az együttm űködés sajnos sokkal
inkább a szándéknyilatkozatok, sem mint a gyakorlat szintjén m űködik.
Kutatási eredmények
A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési célrendszere
A Nyugat-dunántúli regionális program célrendszerének kialakítása során az EU-
kompatibilitás volt a fő szempont; tehát olyan fejlesztési prioritások meghatározásá-
ra került sor, amelyekhez a Strukturális Alapokból források rendelhet ők. A prioritá-
sokon belül az intézkedéslista kialakítása során már nagyobb figyelem irányult a
nemzeti támogatásokra, hiszen el őre látható volt, hogy a program megvalósítása
döntően hazai forrásokból fog finanszírozódni.
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Integrált regionális ... 55
A regionális program forrástérképén több, nagyságrendileg és arányában is jelen-
tős forrás csak kiegészít ő jelleggel szerepel. Ennek forrásonként eltér ő okai vannak.
— Bizonyos fejlesztési célok azért maradtak ki a regionális programból, mert
mind az EU-ban, mind Magyarországon a területfejlesztést ől elkülönített for-
rásrendszerrel rendelkeznek (p1. agrártámogatások). (Ez a terület csak áttétele-
sen, vidékfejlesztési célként került bele a regionális programba, fejlesztési for-
rásairól sem sikerült adatot szereznünk.)
— Másodlagos fejlesztési forrásként kezeli a regionális program a megyei szintre
decentralizált, MTT-k által elosztott ún. közvetlen területfejlesztési forrásokat
is, mivel ezek céljukat tekintve els ősorban a megyei területfejlesztési progra-
mok megvalósítását szolgálják. A megyei területfejlesztési programok azon-
ban csak a regionális program jöv őképének megvalósítását támogatják, való-
jában éppen a regionális program komplementereiként m űködnek; olyan álta-
lános fejlesztési célokat tartalmaznak, amelyek a regionális programba nem
fértek bele. Ezt a tervez ői szándékot támasztják alá gyakorlati tapasztalataink
is. A legtöbb problémát ugyanis a megyei szintre decentralizált fejlesztési for-
rások regionális program szint ű megfeleltetése jelentette, mivel a regionális
program nem tartalmaz olyan célokat, amiket ezek a források támogatnak
(alap- és középfokú oktatási-, szociális- és kulturális intézmények fejlesztése).
A területfejlesztési támogatási rendszer m űködése
A magyar területfejlesztési támogatási rendszer nem mondható stabilnak. A terü-
letfejlesztési támogatásokról minden évben új kormányrendelet kerül kiadásra,
mely különböző szabályozási változásokat tartalmaz. A változások a kedvezménye-
zettek körére és a szabályozás pénzügyi elemeire egyaránt kiterjednek. A változá-
sokban szerepet játszik a források b ővülése és az EU normákhoz való alkalmazko-
dási követelmény egyaránt. A túlzottan gyakori változások azonban csak a rövid
távú gondolkodást és a bizonytalanságot er ősítik az érintettekben. Megjegyezzük,
hogy az EU a jelenlegi fejlesztési programozás keretében mind a támogatásra jogo-
sultak körét, mind a támogatások régiók közti elosztását, mind pedig az alkalma-
zandó támogatási rátákat 7 évre el őre meghatározza. A jelenlegi helyzetben nyilván
nem várható el a kormánytól, hogy olyan 7 éves költségvetést készítsen regionális
bontásban, amelynek betartása mellett elkötelezi magát. Az viszont elvárható, hogy
a szabályozás alapelvei és elemei legalább az NFT megvalósításának id őszakában
(2004-2006) ne változzanak (Illés 2002).
A stabilitás hiánya nemcsak a kormányzati szint ű szabályozásban okoz problémát,
hanem a területfejlesztési célú, ágazati fejlesztési források elosztásában is. Ezen
források pályázati rendszereinek m űködését szabályozó tárcaszint ű rendeletek és
határozatok szintén évr ől évre változnak, ami tovább rontja a támogatási rendszer
átláthatóságát.
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
56 Mezei Katalin TÉT XVIII. évf. 2004 s4
Sajnos a támogatások nem alkotnak koherens rendszert. Jelenleg többféle ked-
vezményezett térségi kategória van, és a különböz ő eszközök, különböz ő térségek-
ben különböző mértékben alkalmazhatók.
— Vannak olyan támogatások, amelyek csak kedvezményezett térségekben hasz-
nálhatók fel (Területfejlesztési Céltámogatás — TFC, Vállalkozási övezetek
támogatása — VÖC, Kistérségi Támogatási Alap — KITA, Területi Kiegyenlít ő
Támogatás — TEKI, Szociális Kistérségi Felzárkóztatási Program — SZKF). A
kedvezményezettek köre azonban minden támogatás esetén más és más.
— A minisztériumok által kezelt fejezeti kezelés ű előirányzatok tekintetében pre-
ferált területnek számít az öt legkevésbé fejlett megye (Borsod-Abaúj-
Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Békés, Somogy) egész területe.
— Kereskedelmi banki hitelkedvezmények is csak a preferált öt megyében meg-
valósítandó beruházásokhoz vehet ők igénybe.
— Az adókedvezmények különböz ő formái érvényesíthet ők a vállalkozási öveze-
tekben, a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben és az országos átlagot
jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott térségekben.
— Sok pályázat eltérő támogatási rátákat határoz meg a kedvezményezettek kü-
lönböző csoportjaira vonatkozóan.
A rendszer konzisztenciáját jelent ősen rontja az időbeli stabilitás hiánya és a sok-
féle szabályozó együttes alkalmazása.
A területfejlesztési támogatási rendszer m űködésének vizsgálata során el őször is
meg kellett határoznunk azokat a területi szerepl őket, akik saját fejlesztési forrással
rendelkeznek, vagy döntési, illetve véleményezési jogosultsággal bírnak állami
fejlesztési források felett, hiszen a kutatás els ődleges célja az volt, hogy képet adjon
a regionális program megvalósításának el őrehaladásáról, ami tervszer ű forrásfel-
használást feltételez az érintettek részér ől. Megállapítottuk, hogy sem a kistérségek,
sem a helyi és területi önkormányzatok nem bírnak döntési jogosultsággal állami
fejlesztési források felett. Saját fejlesztési forrással pedig a kistérségek egyáltalán
nem, az önkormányzatok pedig csak rendkívül korlátozott mértékben rendelkeznek.
Így feltételezhet ő, hogy az e források felhasználására vonatkozó prioritások sokkal
inkább a meglévő szűk keresztmetszetek feloldására irányulnak, semmint stratégiai
fejlesztési célokat szolgálnak. Vizsgálataink ebb ől kifolyólag a megyei és regionális
szintre decentralizált területfejlesztési forrásokra, továbbá a közvetlenül, illetve a
dekoncentrált szervek közrem űködésével elosztott ágazati és EU-s fejlesztési forrá-
sokra koncentrálódnak.
A területfejlesztési célú ágazati forrásokat az elosztásukban részt vev ő területi
szerepl ők döntési kompetenciái alapján több csoportra oszthatjuk (1. táblázat).
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s 4 Integrált regionális ... 57
X a X"
e
O
XX XX X XX X X X XX X X X
Döntési kritériumok
KiCKX
O
X k X X >t XXXXXXXXXX
•
'3
Pályázati célok
O
X X X X X X X X X X k k k X X X X X X X
.N 7S
X X X X X
•
Közp onti Deko ncentrált
g, X X X X X x X
X K X x >< k >
Ú
C-
Z
U
C •s N
tZ fi Ú '—^ •—• '
á cL,
C] >, fi ,8 É
u .1
C; C-2 '-'
" /4 I ›.- Ü ' "" ..?.. 4
''
2,
0
Cr.., — a '> ">• .fi.,
' re
1: -. ' . .c-4 F - . q; c".-5' T .‘ , 42 -< C fi.
—' 07s
fi '.o- . -0-- ,.
1á -
ct Q (—' c " • . '
.74 . •2
fi '° • B ":-) g
. T) 2 ;3 . • - , 0 , c,
- '''' 1- 9, 7." b' '-::', '5 2-, :.g '.;9'
, .
' ° - - — -r, z ,@ 'c'.)-' ' m 4 :g. -e 2 , .... E
"5 '2;.! '2.2 ›•.- a. L> L)
L g 4`' g , .2 •- ' ' - L 3' : ' ' ' T)
) >' r> 2 ' ''' 75 ' &-' N
c' .2,, 2 0 . '' u '" ,2 U g'. ? ? ‘` .g ) th ,.'..,)
T, e> .... 0 •
•2 g fi 2 2* 73 `1 'g . J g
; -g 7, ,cq • ', - -,' ,Y3 1, ,, t
:g , 0
•E- • '.7. ;2. 'e E',-' Q
-, -
tt 4)-. =0 ;5'2' :9 '.' .9 6") ‘`ZA; ál .-,.. 'u› 'U"
g 2 -
u
9 c.d :Lé- fA 7 -4. ,,,, '9°1 c.)
., :.. .g, CO
E 0 ,:-..) IP..
' ' ',) r,,. 4 .p, T
.... e u. 7 z
•c ' g 72 73 ‘ '
.1 4 v, 0 2 A `...-. >,
.
f) '9 :77 ' 4.2 § =8 E c'-, A ' 2 E >•2 .<7> g '5 2
U.) Ü (— c.) t— f. á '-S ''' 'a2 '`> .a'2 oá ' v)' z ,'n''5 '''
'9 rzc.,
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
58 Mezei Katalin TÉT XVIII. évf. 2004 s4
— Vannak olyan, az összehangolás szabályai alá es ő területfejlesztési források,
amelyek elosztása során a területi szerepl ők véleményezési joggal sem rendel-
keznek, ilyenek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) keze-
lésében lév ő Nemzeti Örökség Program, a Gazdasági és Közlekedési Minisz-
térium (GKM) kezelésében lév ő források (Gazdaságfejlesztési-, majd Beruhá-
zás-ösztönzési és KKV Fejlesztési Célel ő irányzat, a Központi Turisztikai Cél-
el ő irányzat [TURC]) és az Oktatási Minisztérium (OM) kezelésében lév ő
Műszaki Fejlesztési Célel őirányzat (KMÜFA).
— Vannak olyan források, amelyek elosztása során területi szempont csak azáltal
érvényesül, hogy fejlettségi mutatók alapján korlátozott a támogatás kedvez-
ményezettjeinek köre, elosztásuk azonban centralizált; területi szerepl őt a dön-
tésbe nem vonnak be. (A Miniszterelnöki Hivatal [MeH] kezelésében lév ő
Vállalkozási övezetek [VÖC] támogatása és a Kistérségi Támogatási Alap
[KITA], valamint az ESZCSM kezelésében lév ő, Szociális kistérségi felzár-
kóztatási program [SZKF]).
— A fejlesztési források következ ő csoportját azok az ágazati források jelentik,
amelyek esetén a pályázati kiírások központilag meghatározott (országos szin-
ten azonos) fejlesztési célokat tartalmaznak, ugyanakkor a pályázatok össze-
gyűjtése és el ővéleményezése (Környezetvédelmi Alap Célel őirányzat [KAC],
Vízügyi Célel őirányzat [VICE] — Környezetvédelmi Felügyel őségek, cél- és
címzett támogatás [CCT] — Megyei Területfejlesztési Tanács [MTT]), illetve
elbírálása (Agrártámogatások — Földm űvelésügyi [FM] Hivatalok, Vidékfej-
lesztési Célel ő irányzat [VFC] — Regionális Vidékfejlesztési Iroda [REVI],
Munkaerő piaci Alap [MA] — Megyei Munkaügyi Központok [MMK])
dekoncentrált szerveken keresztül történik.
— Két olyan ágazati fejlesztési forrást találtunk, ahol a pályázatok fejlesztési cél-
jainak kijelölésében is effektíve részt vesznek a pályázatok kezelését végz ő te-
rületi szervek (decentralizált TURC — Regionális Idegenforgalmi Bizottság
[RIB], Útfenntartási és Fejlesztési Célel ő irányzat [UFCE] — Megyei Közleke-
dési Felügyelet mint végfelhasználó).
A decentralizált fejlesztési források olyan támogatási keretek, amelyek felhaszná-
lásról a kezelésükkel megbízott területi szerepl ők saját hatáskörben dönthetnek.
- Kisebb szabadságfokkal rendelkeznek a Megyei Területfejlesztési Tanácsok,
hiszen az általuk kezelt Területi Kiegyenlít ő Támogatás (TEKI) és Területfej-
lesztési Célel őirányzat (TFC) pályázatokban a jogszabály által el őírt célokat
kell meghirdetniük, ugyanakkor saját hatáskörben határozhatják meg a döntési
kritériumokat. A Céljelleg ű Decentralizált Támogatás (CÉDE) esetében pedig
önállóan határozhatják meg a pályázati célokat is.
— A Regionális Fejlesztési Tanács a Phare Tükörprogramokhoz kapcsolódó pá-
lyázatok meghirdetése (2001 és 2002) során maga határozhatta meg a pályáza-
ti célokat és a kiválasztási szempontokat egyaránt, ugyanakkor a Térség- és
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Integrált regionális ... 59
Településfejlesztési Célel őirányzat (TTFC) esetében, 2003-ban Kormány-
rendelet szabályozta országosan egységesen a pályázati felhívásokban szere-
peltetendő kritériumokat. Így tehát a területi szerepl őknek a fejlesztési forrá-
sok elosztására vonatkozó szabadságfoka meglehet ősen korlátozott volt.
Az ágazati fejlesztési források tekintetében pedig csupán a források dekoncent-
rálásáról beszélhetünk, hiszen a dekók a központi akarat végrehajtóiként nem csak
döntési kompetenciával nem rendelkeznek, de a pályázati célok meghatározásában
sincs érdemi szerepük. Márpedig, amíg az ágazati fejlesztési forrásokat kezel ő mi-
nisztériumok saját dekoncentrált szerveik javára sem hajlandók lemondani döntési
kompetenciáikról, addig nehezen elképzelhet ő, hogy szándékaik komolyak a forrá-
sok összehangolása tekíntetében. Tapasztalataink szerint a jelenlegi helyzetet a
források összehangolásának hiánya jellemzi. Bár vizsgálataink csak az állami fej-
lesztési források meghatározott körére, a külön jogszabályban felsorolt terület-
fejlesztési támogatásokra terjednek ki, mégis úgy látjuk, hogy a magyar támogatási
rendszer területfejlesztési szegmensének legnagyobb problémája az átláthatatlanság
és a forráskoordináció hiánya.
A sűrűn változó célel őirányzatok között gyakran tapasztalható átfedés (több forrás
is támogatja ugyanazt a célt), Az el őirányzatokat kezel ő minisztériumok sokkal
inkább saját belügyükként kezelik a támogatásokat, semmint, hogy a szinergikus
hatásokban rejl ő el őnyöket keresnék, az együttm űködési igény csak a szándéknyi-
latkozatok szintjén érhet ő tetten. Az ágazati források esetén a pályázati célok össze-
hangolására tárcaközi egyeztetéseken kerül sor, erre a területi szerepl őknek nincs
ráhatása. Területi szint ű összehangolásra az ágazati források tekintetében nem talál-
tunk példát. Kivéve nyilván a kedvezményezett státuszú öt megyét, ahol az ágazati
források elosztását is az MTT-k koordinálják. A fejlesztési célok azonban ez eset-
ben is központilag meghatározottak, területi szempontok legfeljebb az elosztási
prioritásokon keresztül érvényesíthet ők, ugyanakkor adott a lehet őség a megyei
szintre decentralizált forrásokkal való összehangolásra. Ez a lehet őség azonban a
Nyugat-dunántúli régiót nem érinti. Tapasztalataink szerint a fejlesztési célok össze-
hangolása effektíve kizárólag az MIT hatáskörbe utalt TEKI és CÉDE esetében m ű-
ködik, ami a két pályázat között egyfajta komplementer viszonyt eredményezett.
A források összehangolására olyan fejlesztéseknél van példa, amelyek akkora be-
ruházás igény űek, hogy egyetlen támogatási forrásból nem finanszírozhatók. A
társfinanszírozási kísérlet azonban ezekben az esetekben is sokkal inkább a kény-
szerhelyzetben lév ő pályázó, semmint a pályázatok kiíróinak érdeme. Ráadásul a
projektek társfinanszírozása indokolatlanul megnöveli a pályázókra rótt adminiszt-
ratív terheket. Els ő sorban a megyei szintre decentralizált források elosztása során
érzékelhető , hogy az MTT-k azokat a pályázatokat részesítik el őnyben, amelyek a
tervezett beruházás megvalósításához más forrásokat is igénybe kívánnak venni.
A decentralizált források csupán töredékét teszik ki a területfejlesztési forrásoknak,
felhasználásuk szempontjai pedig dönt ő en központilag meghatározottak, így ezek az
elő írások inkább a területpolitika általános céljaihoz kapcsolódnak, mint az egyes
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
60 Mezei Katalin TÉT XVIII. évf. 2004 s4
területi egységek fejlesztési elképzeléseihez. A differenciálás éppen az eltér ő területi
sajátosságok miatt nem lehetséges; a területi egységek speciális szükségleteinek
figyelembevétele átláthatatlanul bonyolult pályázati célstruktúrákat eredményezne.
Jelen helyzetben viszont csak áttételesen, a központi célrendszer mellett alkalmazott
prioritásrangsorok révén érvényesülnek az elosztásban területi szempontok.
Probléma továbbá a túlszabályozottság, ráadásul gyakran változó joganyagot kel-
lene az érintetteknek ismerniük, ami a stabilitás hiányához vezet.
A forráskoncentráció alapelve is sérül azáltal, hogy túlzottan szétforgácsolódnak a
fejlesztési források.
A rendszer ellen őrzése — a pályázati adatokhoz való korlátozott hozzáférés okán —
meglehető sen nehézkes, a hatékonyság mérése pedig — az adatok kompatibilitásá-
nak hiánya miatt — szinte lehetetlen.
A magyar területfejlesztési támogatási rendszer értékelésekor, ugyanakkor, nem
hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ez egy tanuló rendszer, amelynek f ő célja a felké-
szülés az EU-s fejlesztési források fogadására, társfinanszírozására, valamint komp-
lementer nemzeti támogatások kidolgozása olyan fejlesztésekre, amelyek a Struk-
turális Alapokból nem finanszírozhatók. Egy tanuló rendszer pedig, melynek m ű-
ködő képességét egy turbulensen változó politikai, gazdasági, társadalmi, jogi kör-
nyezetben kell biztosítani, természetszer űleg hordozza magán a folyamatos változás
jeleit. Ugyanakkor az együttm űködés hiánya nyilván nem írható a környezet rová-
sára, kialakulása határozott politikai akaratot feltételez (Mezei 2003).
Területfejlesztési források a Nyugat Dunántúlon (2000 2003)
- -
A Nyugat-Dunántúl fenti id őszakra vonatkozó forrástérképének összeállítása ren-
geteg nehézséget okozott, amelyeket csak részben sikerült megoldani. Sajnos, a
2000. évre vonatkozóan az ágazati fejlesztési források többségér ől minden igyeke-
zetünk ellenére sem sikerült adatot szereznünk. Ugyanakkor 2001-2003 tekinteté-
ben adatbázisunk teljesnek tekinthet őe, így elemzéseinket erre az id őszakra vonat-
kozóan készítettük el. Ezen id őintervallum vizsgálatát indokolja az a körülmény is,
hogy a Nyugat-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Program csak 2000 szep-
temberében került elfogadásra, tehát abban az évben egyetlen területi szerepl ő sem
vehette még érdemben figyelembe ajánlásait a források elosztása során.
Az adatbázis hiányosságai ellenére készítettünk egy kimutatást a 2000-2003-as
időszak nyertes pályázatairól. Eszerint a régió szerepl ői 2000-2003 között 2700
sikeres pályázatot nyújtottak be 3. Az egyes pályázatokon elnyerhet ő összegek rend-
kívül erő teljesen, 70 ezer Ft és 1,98 milliárd Ft között szóródnak. Az átlagosan
elnyert támogatási összeg 24 millió Ft volt. Összesen 313 átlagos érték feletti pá-
lyázatot találtunk, összértékük közel 54 milliárd forintot tett ki. Tehát a pályázók
11%-a nyerte el a Nyugat-Dunántúlra érkez ő támogatások4 75%-át.
A Nyugat-dunántúli régió részesedését a területfejlesztési forrásokból (az adott
évi költségvetési törvényben meghatározott célel őirányzati keretösszegb ől) a
2. táblázat tartalmazza5.
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Integrált regionális ... 61
2. TÁBLÁZAT
A Nyugat-dunántúli régió részesedése a területfejlesztési forrásokból (2001-2003)
(Participation of the West Transdanubian Region from the Regional Development
Funds, 2001-2003) (milliárd Ft)
2001 2002 2003 2001-2003
Mo NyD % Mo NyD % Mo NyD % Mo NyD %
Településfejlesztési
84,2 4,27 5,1 75,2 9,4 12,5 73,4 8,8 12,0 232,8 22,5 9, 7
források
cél címzett támogatás
- 67,3 2,97 4,4 58,3 8,19 14,0 56,5 7,65 13,5 182,1 18,8 10,3
Közvetlen területfejlesztési
34,0 4,51 13,3 37,2 2,8 7,5 39,5 2,2 5,6 110,7 9,5 8,6
források
TEKI 10,6 0,61 5,7 10,6 0,55 5,2 10,6 0,59 5,5 31,8 1,7 5,5
CÉDE 6,3 0,70 11,0 6,3 0,68 10,8 6,3 0,57 9,1 18,9 1,9 10,3
TTFC 0,0 0,00 0,0 0,0 0,00 0,0 12,0 0,72 6,0 12,0 0,7 6,0
KITA 0,0 0,00 0,0 1,2 0,02 1,3 2,0 0,07 3,5 3,2 0,1 2,7
VÖTC 0,0 0,00 0,0 0,0 0,00 0,0 1,0 0,12 12,4 1,0 0,1 12,4
TFC-TRFC 17,1 3,21 18,8 19,1 1,54 8,1 7,6 0,12 1,5 43,8 4,9 11,1
EU források (hazai társ-
7,9 2,40 30,4 8,0 3,2 40,2 32,5 2,0 6,1 48,4 7,6 15,7
finanszírozással együtt)*
Phare CBC 7,9 2,40 30,4 8,0 3,22 40,2 7,0 0,37 5,2 22,9 6,0 26,1
Sapard 0,0 0,00 0,0 0,0 0,00 0,0 25,5 1,60 6,3 25,5 1,6 6,3
Ágazati források** 218,918,18 8,3 226,6 16,8 7,4 178,310,3 5,8 623,8 45,3 7,3
VFC 4,5 0,47 10,4 5,5 0,75 13,6 3,4 0,05 1,4 13,4 1,3 9,4
TURC 29,9 4,36 14,6 28,1 4,40 15,7 19,0 1,71 9,0 77,0 10,5 13,6
KMÜFA*** 8,8 0,30 3,4 14,7 1,56 10,6 4,3 0,00 0,1 27,8 1,9 6,7
GFC-RGF-BÖ 34,2 1,02 3,0 26,3 0,31 1,2 15,8 0,37 2,4 76,3 1,7 2,2
KKV 19,4 5,13 26,4 17,5 1,28 7,3 20,0 0,34 1,7 56,9 6,7 11,9
KAC 30,5 0,00 0,0 31,0 0,26 0,9 27,1 0,03 0,1 88,6 0,3 0,3
UFCE 63,2 6,57 10,4 73,4 7,99 10,9 55,7 6,57 11,8 192,3 21,1 11,0
VICE 5,9 0,00 0,0 6,1 0,00 0,0 9,7 0,45 4,7 21,7 0,5 2,1
S ZKF 0,6 0,00 0,0 0,7 0,00 0,0 0,2 0,04 18,0 1,5 0,0 2,4
NÖP 1,5 0,03 1,9 1,9 0,03 1,5 0,9 0,04 4,2 4,3 0,1 2,2
MA**** 31,9 0,31 1,5 21,4 0,24 1,1 22,2 0,71 3,2 64,0 6,6 2,0
Összes 328,128,06 8,6 330,1 31,0 9,4 306,822,1 7,2 1006,7 81,2 8,4
* Az ISPA területi elosztásáról nincsenek adataink, ezért nem szerepel az adatbázisban.
** Agrártámogatási adatokkal nem rendelkezünk, ezért nem szerepeltetjük a források között.
*** Az NKFP és az EU5 költségvetési keretösszeg a viszonyítási alap, mivel csak ezekr ől sikerült adatot
szereznünk.
**** A szakképzési célú támogatások nélküli keret a viszonyítási alap.
Forrás: A 2001-2003 évi költségvetési törvények és NYUTI adatbázis alapján saját szerkesztés.
Az adatok tanúsága szerint a Nyugat-dunántúli régió részesedése a területfejlesz-
tési forrásokból (a Phare CBC forrásokkal együtt) a 2001-2003-as évek átlagában
8,4%, ami 2%-kal alacsonyabb a régiót lakosságarányosan megillet ő részaránynál,
ugyanakkor 1%-kal magasabb a törvényhozó által, a régió fejlettségi mutatói alap-
ján meghatározott (hazai forrásokra vonatkozó) méltányossági szintnél 6. Átlag alatti
a régió részesedése az összes forrás kétharmadát kitev ő ágazati fejlesztési források
tekintetében, ugyanakkor az átlagos érték kétszerese az EU-s források esetén, ami
annak köszönhet ő, hogy a Phare CBC keret negyede a régióban került felhasználásra'.
Ha a területfejlesztési források költségvetési kereteit összevetjük a Nyugat-
dunántúli tényadatokkal, a településfejlesztési források tekintetében is szignifikáns,
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
62 Mezei Katalin TÉT XVIII. évf. 2004 s4
5% fölötti különbséget találunk, ami a régiónak a cél és címzett támogatásokból
való átlag feletti, 23%-os részesedésének köszönhet ő'.
Az ágazati forrásokon belül is komoly aránytalanságok tapasztalhatók. A Nyugat-
dunántúli régió által megszerzett összes ágazati forrás negyedét teszik ki az UFCE
források, ami 6%-kal magasabb a költségvetésben el őirányzott mértéknél. Ugyan-
csak meghaladja a költségvetésben el ő irányzott arányokat a régió TURC-ból való
részesedése. Ugyanakkor a felzárkóztató célú ágazati fejlesztési forrásokból (KAC,
VICE, MA) való részesedés jóval az országos átlag alatt van.
Az adatokból az is kiderül, hogy a vizsgált 2001-2003-as id őszakban a Nyugat-
dunántúli régióban a területfejlesztési hatású források 11%-a került decentralizáltan
elosztásra, ami az EU-s elvárásokhoz képest rendkívül alacsony arány, f ő leg ha azt
is figyelembe vesszük, hogy adatbázisunk korábban jelzett hiányosságai miatt ezek
a források valószín ű leg túlreprezentáltak a mintánkban. (A fejlesztési források ösz-
szetételét a 2. ábra szemlélteti. )
2. ÁBRA
A Nyugat-Dunántúl fejlesztési forrásainak összetétele
(Composition of Development Funds in the West Transdanubian Region)
10%
5%
1111 CCT . MTT 17 RFT 10 EU Cl UFCE u SZT m Egyéb Ágazati
Forrás: Saját szerkesztés.
A Nyugat-dunántúli régió által 2001-2003 során felhasznált területfejlesztési for-
rásokat a regionális program struktúrájában a 3. táblázat tartalmazza.
A táblázat adatai alapján a regionális program megvalósításának pénzügyi támo-
gatottságáról a következ ő megállapításokat tehetjük:
2001-2003 között összesen 81 milliárd forint érték ű területfejlesztési forrás érke-
zett a Nyugat-dunántúli régióba. Ez az összeg nem egyenletesen oszlott el a regio-
nális program prioritásai és intézkedései között. A források 30%-a a közúti közle-
kedési infrastruktúra fejlesztését (Elérhet ő ség — Régióépítés), míg további 18%
környezetvédelmi fejlesztéseket (Életterünk — Életmin őség), többnyire a települések
ivó- és szennyvíz hálózatának kialakítását szolgálta, ami összesen 2 intézkedési
területet fed le a regionális programból.
Mezei Katalin: Integrált regionális•fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Integrált regionális ... 63
,0 ,0 .1 00 M ,0 01 0, N M en V1 N
1, 60 5, 98 81, 06 73, 47
0, •-• 00 0 0 N Ő n N M, 0 .0 .7. .1. 00. ‘0.
IEP11?u (13 .6 c> o N Ö
N N •-s
0 00 (,) 01 N 00 0 .1 00 00 M v>
SOZS S Q 01
..
r: 7 ,/.1 0 0 0 •>1. 0 C>
",> N
3£13 a-1mM 2 8%'8;',- 'P87.,A.'68,=, 88
'9.-.
O os. 0 0 os 0 0 0 Ő fV -- 0 0 0 ^i N" Ó Ó Ó Ó
pude s (5s, 8 8 8 % 8 8 8 8 S' 8 S 8 8 2 8 8 8 8 8
, 5
O 0 os' 0 os. 0 0 0 0 -7 - ő 0 0 0 0 0 0 0
Ct, 0
.-.0r--N-.C5Mr-0,kef OMOO,M0 ,,00
J9)1131 amid Ó Ő Ó Ő Ó Ő Ó Ő Ó Ő Ó Ő Ó Ó Ó Ó Ó Ő 0"
S 8 ° 8 8 " Q. N N 8 8 8 8 8
° C> " 8 8
Ó Ó 0" ö -4> ööö—Cööööcöööö c" •••s
Menf,10 ,:t.1, 000NO5M00 ,,,.10000 ,0
000000000b. C,1~00.0 ,-.C.-000
3311 Ó ÓÓ Ő CSÓÓÓ Ő ÓÓÓCiÓÓ Ő ÓÓ ŐŐ
NNOOMO
1)131 9' 8 `,9' 8 S 8 8 8 8 N 0 0 V 8 8
7 0 0 -^ r-,
ő döoö co" ö ő o ő ö c> ö
00 8 8 ` 0 0 0. 0 0 0 0 07 0 0 0 0 0 0 <0 <0. 0 0 ti
0, 04 0, 09 1, 26 16, 73 0, 82
331 (=, 8 'A' 9 A 8 8 A 8 c% 8 S' 8 8 `2 8 8 8
os. ö 0 os. d ö os. ö os. os ö 0> 0 0> d ö 0 0>
ZS • 8 8 r9, 00 ,7-, 8 `-`2 (9 00 8
,1 887N8 88
os. 0 0 0 R .5. 0 0 oő 0 0 0 0 Ö- Ö 0 0. 0
A A Es* 8 % 8 8 8 8 2 8 8 8 8 2 8 8 8 8 8
-.70-00- 00000- 0000000000
000000000000000,000,00
O 00000.0.0.000000. 000. 0. 00.
dON . 0" Ő Ó 0 Ó Ó 0 0 Ó C> C:>0Ó C>
000000000 ,1.0,1 00000000 ,
C> 0 0 0. C> O. O. O. 0. 0 0 0 0 0. 0 O. 0 O. O. 0
.3)1ZS O 000Ó0000CSÓÓ Ő C>Ó00000
`C, C> Q
.0 0 0 00
,0 C> 0 C> 0 0 0 0.
0 0.0 0.0 Ő 0
800000000
0 0 0 C, 0 Q. Q.
3/301A7)1 C; C •-:^ Ő 0 Ő 0 C; Ő Ő
Q.
Ő Ő Ő Ő Ő Ő Ő 0
O (0 0 0 0 Q. gl 0
• 0 0 C, 0 0 0 0 0 Q.
,n
331A C> 0 C> 0 C> 0 .
10 0 C>. 0 0 0 C, 0 `4, C> 0 C> 0 'g-
CiÓÓÓÓÓÓ0 O 0SO"Ci Ő CD' Ó ŐŐ 0" Ó Ó o;
00000000000000000000
0000000000000000M0000
o
3V)1 Ó Ő Ő Ó Ó 0" Ó Ő Ő Ó 0 O Ő 0 C>.' Ő Ő Ő Ó Ő
000000000MM000000000 0, 090, 000, 66 0, 37 0, 3421, 13
000000.000 , ....C>0000000. 0
3333 Ó Ó Ő Ó Ó 0 Ó 0 C:;‘ Ő Ő 0" 0" 0" 0 C?
N t«
7,1
5::> 8 8 8 ,Z1:, A 8 8 8 2 8 8 8 8 % 8 8 8', 8 8
AXX O 0 0 0. 0- 0 0 0 os. os. 0- 0. os- 0- 0 Q. 0 0 0 0
3013 2 8 8 8 ., 8 8 ,-%; 8 2 8 8 8 8 `2 Q. 8 Q. 8 8
8 8
O 0 0 0 os. 0 0 0 ö d ö Ő ő ö d Ő ő ő
33A 2 8 8 8 .% 8 8 8 8 8 'S 8 8 2 8 8 8 8 8
os. 0- ö ö ö ö Ő Ő Ö ö Ő ő Ő o d o c> ö ö o
.w.E3v • 8 8 8 % 8 8 8 8 'jz:',s 8 8 8 8 2 8 8 8 8 8
00,0 00..00000. 00000700000
8 8 8 `2 8 8 8 8 %` 8 S 8 8 `2 8 8 8 8 8
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0. 0 0 os. 0 0 0 0 0
0 0 0 0 C, Ő0 0 0 0 0 0 0 0 C, C, 0 C5 0
0
C,
•"", Ő 0 Ő 0 0 0 0 Ő Ő Ő 0 0
30A Ő Ő Ő Ő Ő Ő C) C; 0 Ő 0 Ő Ő Ő Ő C, 0 0 C; C;
ZU.Ip • 8 8 'S 8 8 8 8 `;s1 8 N8 8 5:(; 88
-.7 0> 0- - os. 0 0 0 0" c7 <=; 0 c,^
'1.0 0 7 000000 0000 ,0.1 ,-.000
NOC>N0000000C>000,,, ,7000
I? 3 Ó ŐŐŐ Ó o 0" Ő ÓÓÓ000 t'S Ó Ő Ó Ő
{,i
8 V
c:
!,:,
s2 . Eb •
- _se e.. ,=...
.
...,..; •7> '7,' :::: "o) ...- . .- -É
O
`'.,'; O O '",>,' :; É ',,, '5, -
? , 5 'S
'°.' . ,- A .0 -. ° '' --J ?0 z 4',P '2
. 17 - s1
El [2 '.' 3 3 1 r. . T,,,
-, - — :-...., r- :-- — ,» -t> 2 N .., t>
cli Ei rz,., > >
E: ..E.
. U:: , .9 W' .5. .g, -[.Ti Z ,C) •o
O
a
tO r. .-. %, , 0, , , , 6., ..:8
-- ,,i M-: <..i M ..1: -: ,i M4 ‘ ,,,:i ^esi M':
..., .--: .- N e...1 /V /V esi „.; e.,-; ,..,.i e.,‚i e.-.; V;.4 .o: -el' ...S w
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
64 Mezei Katalin TÉT XVIII. évf. 2004 s4
Elgondolkodtató, hogy a területfejlesztési források közel fele az alapinfrastruktúra
kiépítését szolgálja az ország egyik legfejlettebb régiójában.
A fennmaradó források közel fele (az összes forrás 24%-a) a vállalkozások fejlesz-
tésére fordítódott (Vállalkozásfejlesztés), ezen belül is preferáltak voltak a KKV-k és
a turizmus (els ő sorban a gyógy- és termálturizmus) területén tevékenyked ők.
Átlagosnak tekinthető a humán infrastruktúra-, a vidék- és egészségügy-fejlesztés
területére fordított összegek aránya (bár megjegyezzük, hogy ezen belül is els ősor-
ban alapvet ő és nem speciális fejlesztésekre került sor).
A többi intézkedés támogatottsága átlag alatti; egy intézkedés megvalósítását
semmilyen forrás nem támogatta (Vállalkozási t őke), egy továbbinak pedig a forrá-
sok csökkenése, illetve megszű nése okán komoly veszélybe került a megvalósítása
(Intelligens régió).
A forrásfelhasználás szerkezetét a 3. ábra mutatja. E szerint a prioritások közül
legkisebb a Humánerőforrás fejlesztés támogatottsága (9%) 9. Legnagyobb a támo-
gatottsága a Régióépítési prioritásnak (38%), ami els ősorban az UFCE közel
22 milliárdos forrásának köszönhet ő ' 9. A másik két prioritás támogatottsága átla-
gosnak minősíthető (Vállalkozásfejlesztés 24%, Életmin őség javítás 27%). Az átfogó
intézkedések részesedése 0,6% körüli, s csupán a források 1%-át nem sikerült egy-
értelműen a program struktúrájába illeszteni.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált id őszakban jelentős mennyiségű
területfejlesztési forrás érkezett a Nyugat-dunántúli régióba. A források decentrali-
záltságának mértéke azonban nem érte el a kívánatos szintet, a megvalósult fejlesz-
tések pedig a források összehangolásának hiányában egymástól elszeparálódva
valósultak meg, szinergikus hatást köztük nem tudtunk kimutatni.
3. ÁBRA
A forrásfelhasználás szerkezet a Nyugat-Dunántúlon, 2001-2003
(Structure of the Funds Utilization of the the West Transdanubian Region,
2001-2003)
E 1 . Humánerőforrás fejlesztés
u 2. Vállalkozásfejlesztés és
technológiai innováció
24%
s 3. Régióépítés
u 4. Életminőség javítása
O Átfogó intézkedés: tervezés,
programozás, régiómarketing
38% u egyéb
Forrás: Saját szerkesztés.
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Integrált regionális ... 65
A támogatási rendszer továbbfejlesztésére irányuló javaslatok
A támogatási rendszer továbbfejlesztésére irányuló javaslataink dönt ően kor-
mányzati kompetenciákat érintenek, megvalósításuk egységes politikai akaratot és
kormányzati fellépést igényel. A területi szerepl ők feladata ezen a téren, hogy min-
den lehetséges fórumon egységes fellépéssel képviseljék közös érdekeiket.
— Területi szintenként el kell határolni a területfejlesztési feladatokat. Ennek
alapja lehet a fejlesztések területi hatása, azok koncentrált jellege, volumene, a
kedvezményezettek köre, illetve a szubszidiaritás elve. A feladat megosztás-
nak együtt kell járnia a fejlesztési források fokozott decentralizációjával a je-
lenleg alkalmazott dekoncentrációs elv helyett.
— Minél elő bb meg kell szüntetni a közvetlen területfejlesztési támogatások fel-
használásának központi el őírásait. Felhasználásukat teljes egészében a területi
egységek kompetenciájába kell utalni, csak így biztosítható a területi szint ű
fejlesztési koncepciók és programok megvalósítása.
— Következetesen érvényesíteni kell a területi elvet az ágazati fejlesztési forrá-
sok felhasználásában is, lehet őség szerint a decentralizált források számának
növelésével, ellenkez ő esetben pedig a dekoncentrált szervek kompetenciáinak
növelésével.
— A lehető leggyorsabban biztosítandó az alapok, célel őirányzatok közötti id ő-
beni és tartalmi koordináció, a pályázati feltételek harmonizációja mellett.
— Ellen őrizhető ségi és összehasonlíthatósági szempontból nagyon fontos a pá-
lyázatok nyilvántartási rendszerének egységesítése, összekapcsolása, valamint
a pályázatokon a területi jelleg és felhasználási mód egyértelm ű megjelenítése.
Az integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell m űködtetésével kapcsola-
tos javaslatok:
— A modell működésének alapfeltétele, hogy a tárcák tegyék lehet ővé a terület-
fejlesztési támogatások pályázati adataihoz való hozzáférést, a területi vizsgá-
latok elvégzése érdekében. Az id ősoros elemzésekhez legalább öt év adataira
lenne szükség, ami megegyezik a pályázati dokumentumok meg őrzésére el őírt
intervallummal. A pályázati nyilvántartási rendszer egységesítésére és a terü-
leti jelleg megjelenítésére vonatkozó fenti javaslatunkat itt fokozottan érvé-
nyesnek érezzük.
— Célszerű lenne, ha a pályázati adatokat minden tárca azonos struktúrában kö-
zölné, hiszen a jelenlegi kimutatások jelent ősen eltérnek egymástól informá-
ciótartalomban. Fontosnak tartjuk, hogy a pályázatkezel ők (központi és terüle-
ti szinten egyaránt) az eredmények közlése során kitérjenek arra, hogy az adott
támogatás, az adott célel őirányzaton belül mely fejlesztési cél megvalósítását
szolgálja. Az egységes pályázatkezel ői besorolás ugyanis nagymértékben
csökkentheti a modell szubjektivitását.
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
66 Mezei Katalin TÉT XVIII. évf. 2004 s4
— A területi vizsgálatok elvégzését nyilván megkönnyítené, ha az adatok területi
bontásban állnának rendelkezésre. Ebben nagy segítséget jelentene, ha a tárcák
területi dekoncentrált szervei visszajelzést kapnának az általuk kezelt, illeté-
kességi körükbe tartozó pályázatok eredményeir ől. Ennek előfeltételeként biz-
tosítani kell, hogy a területfejlesztési intézményrendszer és a tárcák dekói azo-
nos (NUTS alapú) területi besorolás alapján m űködjenek. Jelenleg ugyanis
komoly eltérések tapasztalhatók ezen a téren, így az egyes tárcák területi ki-
mutatásai egymással nyilván nem kompatibilisek.
— Fokozott együttm űködés kialakítása szükséges területi szinten is, els ősorban
az RFT-k és a régiókban működő dekoncentrált szervezetek között: mind a pá-
lyázati felhívások el őkészítése, a célok összehangolása, a döntéshozatal és az
információáramlás terén. Ez alapvet ő feltétele egyúttal a régiók megfelel ő fel-
készülésének az önálló operatív programok végrehajtására 2007-t ől.
— A felállított modell tökéletesen alkalmas a területfejlesztési támogatási rend-
szer működési mechanizmusának elemzésére. A támogatási rendszer évr ől év-
re számottev ő mértékben változik, amelynek komoly következményei vannak
a támogatások területi és ágazati arányaiban egyaránt. Erre az elmúlt három
évre vonatkozóan végzett modellszámítások világosan rámutatnak. Mivel az
NFT megvalósításának elkövetkezend ő időszakában a támogatási rendszer
várhatóan jelentő s változásokon fog keresztülmenni, ezért elengedhetetlenül
fontos e változások hatásának folyamatos nyomon követése. A modell orszá-
gos szintű kiterjesztése pedig érdemben tudna hozzájárulni az ország területi fo-
lyamatainak elemzéséhez, a forrásfelhasználás hatékonyságának növeléséhez.
Jegyzetek
Háttértanulmány: 157. NYUTI Közlemény: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell. Téma-
vezető: Lados Mihály, Gy őr, 2004.
2
Csupán az agrártámogatási adatok hiányoznak az adatbázisból permanensen. A költségvetési keretszá-
mokból kiindulva ez a támogatási forma teszi ki a területfejlesztéssel kapcsolatba hozható források
több, mint 17%-át. Ez akkora pénztömeg, ami jelent ő sen módosíthatná, s őt torzíthatná az arányokat.
Ugyanakkor hiányát részben kompenzálja, hogy vannak a mintában egyéb mez őgazdasági és vidékfej-
lesztési célokat támogató források, mint pl. a VFC vagy a Sapard. Hiányoznak továbbá a 2001-es
KAC, valamint a 2001-2002-es VICE adatok vonatkozásában a VICE adatok is, ezek azonban csak
nem egész 3%-át teszik ki az összes területfejlesztési forrásnak, tehát minimális hatással lennének a
forrásszerkezetre. S őt velük kapcsolatban még inkább igaz, hogy vannak a mintában más, hasonló cé-
lokat támogató források (CCT, TEKI, CÉDE).
3
Megjegyezzük, hogy a VFC 2000, 2001, 2003, RIB—TURC 2000-2002, UFCE 2000-2003, KAC
2000-2001, VICE 2000-2002, NKFP 2003, MA központi 2000-2002, MA Vas, Zala 2000-2003. vala-
mint CÉDE, TEKI, TFC 2000-2002 vonatkozásában nem állnak rendelkezésünkre település soros adatok.
4
UFCE nélküli értéken számolva.
5
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a költségvetési keretszámokhoz viszonyítani nem a
legszerencsésebb megoldás, hiszen a tárcák el őző évekrő l áthúzódó kötelezettségvállalásai és adott évi
tartalékképzése nyilván csökkenti a célel ő irányzatok szabadon felhasználható keretösszegeit. Illés Iván
(2002) vizsgálatai szerint az 1996-2002 közti id őszakban a közvetlen területfejlesztési források keret-
összegeinek csak 10-30%-a került valóban az adott költségvetési évben felhasználásra. Ha viszont a
következ ő évekre megítélt támogatásokat is az adott évi felhasználás részének tekintjük (ahogy adat-
tábláinkban mi is tettük) a keretösszeget jól közelít ő értékeket kaptuk.
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
TÉT XVIII. évf. 2004 s4 Integrált regionális ... 67
6
Megjegyezzük, hogy az EU-s források nem módosítják jelent ősen az arányokat, nélkülük a 8,4%-os
költségvetési részesedés 8%-ra módosul, így megállapításainkat továbbra is helytállónak érezzük.
Megjegyezzük, hogy a Phare CBC keretek felhasználásában (nem a valós utalásokban, hanem már a
döntések meghozatalában is) átlagosan két éves csúszások vannak, tehát nem a legszerencsésebb az
adott évi költségvetési kereteket tekinteni összehasonlítási alapnak. A V ÁTI adatai alapján azt mond-
hatjuk, hogy a megítélés évét tekintve a 2000-2003-as id őszakban az 55 millió eurós keretb ől közel
35 millió eurónak (tehát a támogatási keret 60%-a) a régió volt a kedvezményezettje. A támogatási
keretek viszont nyilván nem kerültek teljes egészében elköltésre, de a konkrét felhasználási értékeket
sajnos nem ismerjük. Mindenesetre valószín űsíthető, hogy a régió részesedése a CBC keretek valós
felhasználásából nagyobb a fent jelzett 26%-nál.
8
Ennek hátterében valószín űleg nem az eltérő támogatási arányok állnak, hiszen a településfejlesztési
források hasonló (30-70%-os) támogatási intenzitásokat írnak el ő. Ugyanakkor a tényadatok alapján
úgy látjuk, hogy a támogatás mértékére vonatkozó törvényi el őírások betartása eléggé esetleges (pl.
bár a címzett támogatásoknál a törvény 40-50%-os támogatottságot ír el ő, a gyakorlatban nem ritkák a
90%-ban támogatott projektek). Így a CCT-b ől való magas támogatottsági arány valószín űleg az e
forrásból támogatott projektek magas költségigényének, és ezáltal a pályázó Önkormányzatok nagyobb
önerő vállalási képességének tudható be.
9
Ennek elsődlegesen az adatbázis hiányosságaiból adódó okai vannak, bár megjegyezzük, hogy a hiány-
zó adatok kevésbé változtatnák a prioritás támogatottságát, sokkal inkább a prioritáson belüli arányok-
ra lennének hatással.
io
Ez a forrás nagyságrendjénél fogva torzító hatású, akár figyelembe vesszük a számításoknál, akár
nem. Jellemz ő, hogy UFCE nélkül a Régióépítési prioritás támogatottsága 17%-ra esik vissza.
Irodalom
Beszámoló az Országos Területfejlesztési Tanács részére a TFC, TEKI, CÉDE támogatások 2000. évi
döntéseiről. (2001) Kézirat. Budapest.
Beszámoló az Országos Területfejlesztési Tanács részére a TFC, TEKI, CÉDE támogatások 2001. évi
döntéseiről. (2002) Kézirat. Budapest.
Beszámoló az Országos Területfejlesztési Tanács részére a decentralizált TFC, TEKI, CÉDE tá-
mogatások 2002. évi döntéseir ől. (2003) Kézirat. Budapest.
Edelényi B. (2001) Pályázati értékel ő rendszerek. — Lados M. (témavezet ő) A gazdasági-társadalmi
hatásvizsgálatok és értékelések. Zárótanulmány. MTA RKK NYUTI, Győr. 45-52. o.
Grosz A. (2001) A decentralizált területfejlesztési források felhasználása a Nyugat-dunántúli régióban.
Kézirat. MTA RKK NYUTI, Gy őr.
Grosz A. (2002) A területfejlesztés megyei eszközeinek felhasználása Gy őr-Moson-Sopron megye kis-
térségeiben. Kézirat. MTA RKK NYUTI, Gy őr.
Illés I. (2002) A területfejlesztés eszközrendszerének értékelése és továbbfejlesztési javaslatai. Kutatási
zárótanulmány. MTA RKK DTI, Pécs.
Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésér ől és az OTK
végrehajtásáról. (2001) A Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest.
Kovács T. (2003) A területfejlesztési támogatási források felhasználásának hazai rendszere. — Süli-Zakar I.
(szerk.) A terület- és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.
KSH (1997) Területi statisztikai évkönyv 1996. KSH, Budapest.
KSH (2002) Területi statisztikai évkönyv 2001. KSH, Budapest.
KSH (2003) Területi statisztikai évkönyv 2002. KSH, Budapest.
Lados M. (témavezető) (2001) A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja. Kézirat. MTA
RKK NYUTI, Győr.
Lados M. (témavezet ő) (2004) Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell. Kézirat. MTA RKK
NYUTI, Győr.
Mezei, C. (2003) The role of the state subsidies in the regional development. — Hajdú, Z. —Pálné Kovács, I.
(eds.) Portrait of South Transdanubia: a Region in Transition. MTA RKK, Pécs.
V ÁTI (2001) Pénzügyi eszközök — Háttéranyag a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési
politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló ország-
gy űlési jelentéshez. Kézirat. Budapest.
VÁTI (2002) A területfejlesztést közvetve és közvetlenül szolgáló támogatási rendszerek és azok
segítségével megvalósuló fejlesztésekr ől készül ő területi értékelések módszertana. Kézirat. Budapest.
Mezei Katalin: Integrált regionális fejlesztés-finanszírozási modell a Nyugat-Dunántúlon.
Tér és Társadalom, 18. 2004. 4. 51–68. p.
68 Mezei Katalin TÉT XVIII. évf. 2004 s4
INTEGRATED FINANCE MODEL FOR REGIONAL
DEVELOPMENT IN WEST TRANSDANUBIA
KATALIN MEZEI
The study is a summary of the findings of a research carried out in September 2003 — April
2004 by the West Hungarian Research Institute of the Centre for Regional Studies, Hungarian
Academy of Sciences, commissioned by the West Transdanubian Regional Development
Council. The objective of the research was the foundation of an integrated regional level
development policy that contributes to the significant expansion of the co-operation among
the West Transdanubian Regional Development Council and the sectoral deconcentrated
organs, and to the coordinated and efficient use of the EU and Hungarian resources available
for the region in the 2004-2006 period. In the framework of the research we surveyed what
sectoral and regional development resources arrived at the region of West Transdanubia in
2000-2003, which elements of the regional programme and to what extent were financed
from these resources, what the distribution mechanism of the resources was like and what
steps the stakeholders made in order to coordinate the resources.