Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 191-194. p.
Tér és Társadalom XIII. évf. 1999 s 1-2: 191-194
AZ MTA REGIONÁLIS TUDOMÁNYOS
BIZOTTSÁG HÍREI
„REGIONÁLIS TUDOMÁNY - REGIONÁLIS
POLITIKA, EGYÜTT ÉS KÜLÖN-KÜLÖN"
pódiumbeszélgetés
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottsága
1999. április 12.
A beszélgetés résztvevői:
Szaló Péter helyettes államtitkár, Földm űvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Szegváry Péter helyettes államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal
Enyedi György az MTA tagja
Horváth Gyula főigazgató, MTA RKK
Moderátor: Rechnitzer János az MTA RTB elnöke
A beszélgetés megnyitójaként Rechnitzer János vázolta a Regionális Tudományos
Bizottság idei tervét, melyben a 30 éve létrejött, s 10 éve újraalakult RTB egy ren-
dezvénysorozatot kíván tartani. A rendezvények közül a „Fiatal regionalisták kon-
ferenciáját" és a regionális tudomány oktatásának helyzetér ől, aktuális problémái-
ról szóló tanácskozás megrendezését említették meg.
A pódiumbeszélgetés vitaindító el őadásai közül az els őt Szegváry Péter tartotta.
Véleménye szerint a tudomány és a politika gyökerei azonosak, csupán a néz ő-
pontjuk más. Míg a tudomány esetében a megismerésen, addig a politikában a meg-
változtatáson van a hangsúly. Más-más a néz őpontja a különböz ő rendszereknek. A
tudományos, a bürokratikus, a demokratikus és a technokrata intézmények egészsé-
ges egyensúlya és partnersége jellemzi a valódi demokratikus rendszert, a jól m ű-
ködő döntéshozatali mechanizmust. Valójában egyik sem rendelhet ő alá a másik-
nak, egyik sem lehet valamely másik „szolgálólánya". A regionális politika egyér-
telműen a szakpolitikák körébe tartozik, s Magyarországon mára az EU integráció
szakpolitikájává vált. Elmondta, hogy fontos lenne a területpolitika és a közigazga-
tás-politika együttes kezelése. Elkerülend ő és tanulságos Portugália esete, ahol a
szakpolitikusok lehet ővé tették jelentő s források megszerzését a régiók számára,
azonban egy népszavazás negatív eredménye miatt nem juthattak hozzá ezekhez a
kívánatos mértékben. A lakosság népszavazáson bizonyított véleménye els ősorban
a regionális identitástudat hiányával magyarázható. A magyar kormány nem tervezi
új, a megyehatárokon átível ő régióhatárok létrehozását. Els ősorban a tervezési
régiók megszervezésére helyezi a hangsúlyt. A tudomány feladata, hogy megvizs-
gálja ezeknek a régióknak a jellemz ő it, a régión belüli kohéziót, kapcsolatokat stb.,
s a politika ez alapján eldöntheti, hogy adminisztratív szempontból milyen irányban
Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 191-194. p.
192 Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei TÉT XIII. évf. 1999 s 1 2
-
halad tovább. A rendszer kiépítésénél lényeges a kistérségek és régiók szerepe gaz-
dasági, tervezési szempontból. Racionális térszerkezeti struktúrát alkotnak, közép-
pontjukban egy-egy várossal. Ez maga után vonja a közigazgatási szerepet is.
Szaló Péter előadásában a tudomány és a politika összekapcsolódását abban látja,
hogy az előbbi „muníciót" szolgáltat a döntéshozók számára. (Megjegyezte, hogy
kétségei vannak a regionális tudomány, mint önálló diszciplína létezésér ől.) A tu-
domány képviselőinek ebbéli szerepükben utakat kell megfogalmazniuk, lehetséges
alternatívákat, a veszélyeikkel és lehet őségeikkel együtt. Szereptévesztés, ha
egyetlen irány kijelölésével teszik ezt, kényszerpályát kijelölve, hiszen ez egyértel-
műen politikusi magatartás. Az aktuális kérdések közül a jogharmonizációt emelte
ki. Szerinte a területfejlesztés területén nincs szükség jogharmonizációra. Alkal-
mazni kell a szabályokat, az intézményi feltételeket, a regionális intézményrend-
szert meg kell erősíteni.
Horváth Gyula a bürokrácia feladataként jelölte meg a két szféra közötti közvetí-
tést, a kapcsolatok erősítését. A kutatás nem a politikával, hanem a szakpolitikával
áll kapcsolatban. Mindkét szférának figyelembe kell venni a másik jellegzetessége-
it. A kutatói munka alapvet ő jellemzője, hogy hosszabb időhorizontot fog át, kevés-
bé az operatív feladatokra koncentrál, mivel hosszabb id ő szükségeltetik egy tudo-
mányos eredmény kidolgozásához. 2007-t ől új programozási időszak kezdődik az
Európai Unióban, így a kutatási témák kiválasztásánál már erre kell tekintettel len-
ni, természetesen a retrospektív irányok és az aktuális folyamatok vizsgálata mel-
lett. A regionális politika magyarországi helyzetér ől elmondta, hogy az EU kompa-
tibilis szabályozás kialakításában Magyarország élen jár Kelet-Közép-Európában,
bár néhány ország er őteljesen kezdi ledolgozni a hátrányát. A magyar Területfej-
lesztési Törvény unikálisnak mondható abban az értelemben, hogy nem automati-
kus adaptációja az EU szabályozásnak, hanem a hazai sajátosságokra épít. Ami a
város—vidék dichotómiát illeti a területfejlesztésben, elmondható, hogy az uniós
regionális politikában a város meghatározó szerepet játszik, s ezt hazánkban is fi-
gyelembe kell venni, hiszen az el őállított bruttó hazai termék dönt ő része városi
településeken keletkezik.
Enyedi György szerint annak, hogy a tudomány és a politika viszonya gyakori vita-
témává vált, egyik legfontosabb oka, hogy a tudományos kutatás egyre költségesebb,
s forrásokat kér. A közvélemény számára nyilvánvalóvá vált, hogy a tudomány a
problémákat nem szünteti meg, csak leírja. A társadalomtudomány tárgyából adó-
dóan nem válhat el annyira a politikától, mint a természettudományok, ezért fontos
vizsgálnunk a két szféra viszonyát. Ezt a kölcsönös viszonyt több tényez ő határozza
meg. A politikai kultúra jellegére utal, hogy a döntéshozók milyen mérték-ig érvénye-
sítenek szakmai szempontokat a tevékenységük során. Másik oldalról a tudományos
kultúra jellemzője, hogy képviselői csak szűk kör számára szólnak-e, illetve a ku-
tatók részt vesznek-e a nyilvános vitákban, s ha igen, milyen min őségben? Függet-
len értelmiségként, vagy szakemberként? A viszony min őségét befolyásolja a két
szféra közötti mobilitás lehet ősége. Napjainkban ez a mobilitás inkább egy irányba,
a politika irányába jellemz ő. A mobilitás el őnye, hogy a különböző rendszerben
Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 191-194. p.
TÉT XIII. évf. 1999 s 1 2- Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei 193
dolgozó személyek jobban megértik egymás nyelvét. Nem szerencsés, ha kapcso-
lataikat átfedések jellemzik, vagyis ne kapcsolódjanak be egymás munkájába. A két
szféra tevékenysége eltér ő intellektuális folyamat. Míg a kutató a szakmaiságban
nem kereshet kompromisszumot, addig a döntéshozatali folyamatnak a szakmai
kérdés csupán egy elemét alkotja. Sok egyéb tényez ővel is számolni kell, mely a
döntésre befolyással bír, mint pl. a közvélemény. A kutatásnak fel kell vállalnia
olyan kérdéseket i; melyeknek társadalmi hasznossága nem jelentkezik rövidtávon.
Az alapkutatások haszna hosszú távon jelentkezik, de elengedhetetlenül szüksége-
sek. Nem szabad a szakpolitikai döntésekt ő l függeniük, az államnak kell szerepet
vállalni abban, hogy a mindenkori piaci intervenciók hatókörét ől függetlenné tegye
ezeknek a kutatásoknak a létezését. A politika feladatából következik, hogy „tüneti
kezeléseket" is kell találnia egy probléma megoldására. Ezzel szemben a kutatás ezt
nem teheti meg. A viszony jellemzéseként végül Enyedi György azt emelte ki, hogy
feltétlenül szükséges a két szféra párbeszéde, els ősorban az alkalmazott jellegű
kutatások témakiválasztásánál, a feltárt társadalmi folyamatok értékelésénél, de
nem szerencsés a közös tevékenység a kutatás menetében.
Rechnitzer János a bevezető előadások lezárásaként a jelenleg folyó kutatásokat
értékelte. Ma a témák dönt ő többsége leíró jellegű , a modellalkotás, az el őrejelzés
hiányzik. A regionális tudomány nagyon érzékeny a napjainkban rendkívül gyorsan
zajló változásokra. A területi kutatásnak meg kell tanulnia részt venni a piacgazda-
sági folyamatokban. Átmeneti korunk sok speciális területi folyamatot indukál,
melyeknek tudatosabb vizsgálata szükséges. Mindezekhez természetesen egy nyu-
godtabb kutatási miliőre van szükség.
Az elő adásokat több hozzászólás követte. A vélemények els ősorban a politika és a
tudomány közötti párbeszéd fontosságát és jellemz őit elemezték. A párbeszéd
fenntartásának két fontos eleme, hogy a kutató ne vesse alá magát annak, hogy mit
kérdeznek tő le, h'anem értékelje a kérdést, másrészt a politikának nem szabad gyors
válaszokat várni. A gyakorlati politikai kérdéseken túl is kutatni kell, a tudomány-
nak komolyan kell venni önmagát, nem építkezhet csupán a politikára. A két szféra
viszonya szimmetrikus viszony. Eltérő ek a gondolkodásmódok: a kutató feltárja az
objektív valóságot, míg a politikus programokkal, s ezekhez korlátozott eszközök-
kel rendelkezik, ezért sz űkebb keretek között gondolkodhat. A kutatónak úgy kell a
politika által feltett kérdéseket megválaszolni, hogy az a politikus számára alkal-
mazható legyen, s viszont, a politikusnak is a kutató számára értelmezhet ően kell
feltenni a kérdéseit. Szükséges az id őhorizontok közös meghatározása. Célszer ű
lenne a választási ciklusokhoz alkalmazkodni, közép távú stratégiát alkotni egy
ciklusra, hosszú távút két-három ciklusra.
Szegvály Péter összegezve a hozzászólások tapasztalatait ismételten a partnerség
fontosságát emelte ki. Ennek els ő sorban a témaválasztás során kell megnyilvánul-
nia. A tudomány tegyen fel bátran kérdéseket a politikának, mondja meg, hogy mit
fontos vizsgálni, mert lehet, hogy ezek a problémák a politikai körökben nem fo-
galmazódnak meg, vagy nem tű nnek fel lényegi kérdésként. Az értékelés során
Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei
Tér és Társadalom 13. évf. 1999/1-2. 191-194. p.
194 Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei TÉT XIII. évf. 1999 s 1-2
pedig elemezzék, hogy visszatükröz ődnek-e a kitűzött célok, s javasolják a szüksé-
ges változtatásokat. Mindenképpen szét kell választani a szerepeket.
Mindezek után Enyedi György, majd Horváth Gyula zárszava következett: A tár-
sadalmi folyamatok millió szerepl ő napi döntéseib ől állnak össze. Ezeknek a tör-
vényszerűségeit a kutatás tárja fel, a politika korrigálja. Horváth Gyula .zárógóndo-
lata visszautalt a „halott" regionális politikára. Az állami regionális politika helyett
az EU-ban a régiók politikájáról beszélnek, ami lényegileg más értelm ű kifejezés.
A szakirodalomban, az utóbbi id őben nagy teret kapott a fiskális föderalizmus ta-
nulmányozása. Már a harmadik generációs ,regionális politikát kell vizsgálnunk, s
már most a 2007 után, az Unió szabályozásában bekövetkez ő változásokra kell
készülnünk.
Végezetül a délutáni vita eredményeit értékelve Rechnitzer János, mint levezető
elnök lezárta a beszélgetést.
Hardi Tamás