Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 159-163. p.
Tér és Társadalom XII. évf. 1998 s 3: 159-163
AZ MTA REGIONÁLIS TUDOMÁNYOS
BIZOTTSÁG HÍREI
Beszámoló az MTA Regionális Tudományos Bizottsága
1998. december 2. üléséről.
Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága éves munkatervének megfelel ően
megtartotta a téli ülését, ahol tíz megjelent tag három f ő napirendi ponttal foglalko-
zott.
Elsőként megvitatta az MTA Elnöke által kezdeményezett a "Tudománypolitika
az ezredfordulón" kutatási programhoz készült " Tudomány és a regionalitás" cím ű
jelentést. Mészáros Rezs ő DSc. vezette munkacsoport (D őry Tibor titkár) által ösz-
szeállított helyzetfeltáró elemzést a bizottság tagjai kedvez ően és támogatóan fo-
gadták. A hozzászólások (kilenc tag mondott véleményt) kiemelték a téma fontossá-
gát, annak feldolgozásának újszer űségét. Többen jelezték, hogy hosszú távú folya-
matokat alakítanak a regionális szerkezetekben a kutatás-fejlesztés bázisainak akár a
telepítése, akár a b ővítése, s ezek a rendszerek részei a nemzetközi hálózatoknak,
így szélesítik a térségi kapcsolatokat.
A kutatás-fejlesztés decentralizációja ugyan hasznos lehet a területfejlesztés szá-
mára, azonban ennek a szektornak a "telephelyi igényei" alapvet ően mások, mint a
többi ágazatnak. A települési környezet, a munkaer ő képzettsége, a felhasznált szol-
gáltatások jellege, az életmin őség követelményei eltérnek más szektortól, így kívá-
natos és szükségszer ű építeni a meglévő centrumokra, azokban a kutatás-fejlesztés
körülményeit javítani, er ősíteni.
Többen hangsúlyozták, hogy szükséges a kutatás-fejlesztés forrásai bizonyos há-
nyadának decentralizációja, illetve a régiók szintjén e szektorra vonatkozó fejleszté-
si alapok képzése, hogy minél jobban ösztönözni lehessen a térségi kutatási-
fejlesztési bázisokat. Mindezen túl nem elhanyagolhatóak az infrastrukturális fej-
lesztések sem, hiszen a nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a területfejlesz-
tés egyik megújítási forrása lehet a kutatás-fejlesztés és a fels őoktatás intézményei-
nek telepítése, azok szerkezetének b ővítő megújítása.
Igazolták a hozzászólások, hogy a hazai területi szerkezetben eltérés figyelhet ő
meg a modernizációit hordozó szektorok megtelepedése és a kutatás-fejlesztés,
felsőoktatás térszerkezete között. Viszont ebben a fejl ődési fázisban a többségében
a multinacionális vállalatok egységeiként jelentkez ő termelőhelyeken az el őállított
termékek fejlesztése a nagyvállalatok központi kutatás-fejlesztési intézményeiben
került kialakításra és csak mérsékelten vonják be a hazai és esetenként a helyi kuta-
tóhelyeket.
A Bizottság elfogadásra ajánlotta a jelentést, egyben felhívta a figyelmet arra,
hogy a szakmán belül határozottan ösztönözni kell a területi szerkezetek és a tudo-
mányos bázisok kapcsolatának kutatását, annak további elemeinek feltárását (pél-
dául a felsőoktatás területfejlesztési hatását, a regionális fejlesztésekben az innová-
ciós stratégiák kidolgozását, a beszállítói hálózatok és a vállalati termelési, értéke-
sítési kapcsolatok területi dimenzióit stb.).
Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 159-163. p.
160 MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei TÉT XII. évf. 1998 s3
Második napirendi pontként megvitatásra került Nemes Nagy József DSc. alelnök
előterjesztése alapján a " A regionális tudomány, mint önálló diszciplína" cím ű
állásfoglalás tervezet. Az MTA Elnöksége kezdeményezte, hogy kerüljön átgondo-
lásra a tudományrendszertan, s ebben véleményünk szerint meg kell jeleníteni a
regionális tudományt, mint önálló tudományterületet.
A bizottság tagjai (hét hozzászólás) egyértelm űen támogatták az állásfoglalás
szükségességét, de már a vélemények különböztek abban, hogy miként határozható
meg magának a regionális tudománynak a tartalma, s azt egyértelm űen a társada-
lomtudományok nagyobb tudományterületén belül lehet és kell értelmezni. Felhív-
ták a figyelmet arra, hogy nem lehet lesz űkíteni csupán a társadalmi és gazdasági
terekre a vizsgálatok tárgyát, egyre nagyobb szerepe lehet az elemzésekben a m űvi
tereknek és a környezeti feltételeknek, amik szinten hatnak a társadalmi-gazdasági
döntésekre. A hozzászólások egyértelm űen igazolták, hogy a sokat hangoztatott
multidiszciplináris jelleg mellett a területi szemlélet egy más gondolkodásmódot,
problémaelemző szemléletet kíván meg, s egyben az "ágazati" elemzések módsze-
reinek sokszínű, szintetizáló alkalmazását ösztönzi. Támogatni kell, hogy a tudo-
mányterület minél több fels őoktatási intézményben, illetve azok oktatási program-
jaiban megjelenjen, mert ennek segítségével egyrészt ismertsége növekszik, más-
részt jobban tisztázódnak a kapcsolatai a többi tudományterületekkel, s végül az
alkalmazhatóság körei is tágulnak.
A Bizottság a szakmai közvéleményhez fordul, hogy minél többen ismerjék meg
az állásfoglalást, s véleményt mondjanak a tudományterület önmeghatározására
irányuló kezdeményezésről, illetve annak a tudományrendszertanban elfoglalt he-
lyének meghatározásáról.
Harmadik napirendi pontként Lengyel Imre CSc. alelnöknek, a Fels őoktatási Al-
bizottság elnökének tájékoztatása hangzott el. A beszámoló alapos összefoglalást
adott arról, hogy egyre több fels őoktatási intézményben kezd ődött meg a diszciplína
oktatása, s ezen szakemberek összefogása, szakmai terének szervezése kedvez ően
halad. Kidolgozásra és megvitatásra került egy vitaanyag a település- és területfej-
lesztés, -rendezéssel kapcsolatos képzésr ől, annak fontosabb alapelveiről, követel-
ményeiről, információs bázisairól és tananyagellátásáról. A nagysiker ű tanácskozás
nemcsak újabb lendületet adott a képzési programok megújításának, hanem lehet ő-
séget nyújtott további szakmai együttm űködések szervezésének is. A FVM kezde-
ményezésére tananyag készítési program indult meg 1998. év végén, az erre vonat-
kozó pályázat kiírása történt meg, amit a következ ő esztendőben is folytatnak, így
ütemezetten folytatódhat a tankönyvek összeállítása. Megjelent az Albizottság els ő
Hírlevele, amely segíteni kívánja az oktatási programok megismerését és a szakmai
kooperációt. A Bizottság tagjai elismeréssel szóltak az Albizottság munkájáról,
annak kezdeményezéseit a jöv őben is támogatják.
A Bizottság ülésén az alábbi tájékoztatások hangzottak el:
- Perger Éva CSc. lemondott titkári megbízásáról, mivel kormányzati funkció-
ja nem teszi lehetővé számára a feladat ellátását. Az új titkár megválasztását
a Bizottság 1999. őszére halasztotta.
- 1999-ben lesz tíz esztendeje, hogy megalakult az MTA Regionális Tudomá-
nyos Bizottsága, az eseményt két napos tanácskozással ünnepelnénk meg,
amelyet Veszprémben rendezünk, 1999. április végén, május elején.
Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 159-163. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei 161
- 1999. február közepén településügyi konferenciát szervezünk az MTA Tele-
püléstudományi Bizottságával közösen Budapesten.
— A Bizottság elnöke kezdeményezéssel élt az OTKA elnöke felé, hogy a regi-
onális tudomány önálló zs űrit alakíthasson, s ezzel növekedjék a kutatási tá-
mogatások lehetősége. A kezdeményezést nem támogatta az OTKA elnöksé-
ge, elutasította az önálló szakmai zs űri alapítását.
— A Tér és Társadalom folyóirat kiadását az MTA IX. Osztálya anyagilag is
támogatja 1999. évben is.
Rechnitzer János DSc.
elnök
Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 159-163. p.
162 MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei TÉT XII. évf. 1998 s 3
A REGIONÁLIS TUDOMÁNY, MINT ÖNÁLLÓ
DISZCIPLÍNA
(tervezet)
Az MTA Regionális Tudományos Bizottságának állásfoglalása az
MTA Elnöksége által kezdeményezett diszciplína-vitában.
A Bizottság üdvözli a hazai tudományági rendszer megújítását célul t űző diszcip-
lína-vita elindítását. Állásfoglalásunk rövid, tényszer ű javaslatot tesz a Bizottság
tématerületéhez tartozó változtatásra a mai tudományos rendszerben, majd ennek
indoklását fejtjük ki.
Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága javasolja, hogy az új hazai tudomá-
nyos rendszerben, a nagyobb tudományterületek közül a Társadalomtudományok
között, önálló diszciplínaként kapjon helyet a Regionális tudomány.
Indoklás:
1) A társadalom és főbb részterületei térbeli és területi m űködésének elméleti és
gyakorlatorientált tudományos tartalma a nemzetközi tudományosságban létez ő,
intézményesült, s a hazai tudományos kutatásban is érzékelhet ően jelenlévő,
világosan megfogalmazható önálló diszciplináris jegyeket hordoz. Hazánk
euro-atlanti integrációs törekvései, s a bels ő regionális feszültségek teljesen új
gyakorlati hátteret, igényeket hoznak felszínre, amelyek az önálló tudományte-
rületet befogadó társadalmi közegbe helyezik.
2) A magyar területi kutatások máig elért, egyre szélesebb nemzetközi és hazai
értékelő visszhangot kapó eredményeiket különböz ő tudományterületekb ől ki-
indulva, azok intézményi keretei között érték el. Épp ezen eredmények, a fejl ő-
dési út azonban azt is igazolja, hogy a kutatások még eredményesebbé tételét
ma már az egyértelm űbb diszciplináris meghatározás nagyban segítené.
3) A Bizottság meggy őző dése: a regionális tudomány önálló diszciplínaként való
megjelenése nem valamely más, ma is létez ő tudományterülettel szembeni lé-
pés, hanem fontos eszköz a tudományközi együttm űködés erősítése terén is.
4) A társadalomtudományon belül önálló diszciplínaként megfogalmazható regio-
nális tudomány tartania, legalapvet őbb témakörei tézisszer űen az alábbiakban
foglalhatóak össze:
- A társadalom térbeli és területi m űködésének elmélete (társadalmi térel-
mélet).
- A térbeli és területi m űködés kutatásának módszertana (területi informáci-
ós rendszerek, regionális modellek).
- A társadalom sokszint ű térbeli szervez ődésének komplex tudományos ku-
tatása (regionalizálódás).
- A társadalom sokszint ű térbeli m űködése eszmei és intézményi elemeinek
kutatása (regionalizmus).
- A társadalmi folyamatok területi irányításának kutatása (regionális politi-
ka, térségfejlesztés).
Az MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei
Tér és Társadalom 12. évf. 1998/3. 159-163. p.
TÉT XII. évf. 1998 s3 MTA Regionális Tudományos Bizottság hírei 163
5) A regionális tudomány fenti témaköreit ma már egyre b ővülő, több generációt
átfogó tudományos közösség műveli hazánkban, amely azonban világos disz-
ciplináris és intézményi meger ősítés nélkül dolgozik. Ez a szakmai kör már ma
alkalmas arra, hogy a tudományterület önálló tudománypolitikai, szervezési fe-
ladatait ellássa, amiben az immár 10 éve m űködő MTA Regionális Tudomá-
nyos Bizottsága kész minden reá háruló feladat ellátására a jöv őben is. A disz-
ciplináris megerősítésre azonban leginkább az ifjú kutató-oktató generációnak
van szüksége. A regionális tudomány önálló diszciplínaként való megjelenése a
hazai tudományos rendszerben mindenek el őtt a jövő hazai tudományát támo-
gató lépés.
6) A diszciplináris önállóság megteremtése szűkebb körre szoríthatja vissza a mai
diszciplináris rendszerb ől eredő, a kutatási munkát is fékez ő tisztázatlanságo-
kat, amelyek a megújuló tudományos min ősítési rendszerben, a kutatásfmanszí-
rozásban össze nem vethető tudományterületek kényszer ű és kölcsönös isme-
rethiányokkal teli viszonyát generálja. Az új diszciplináris keret egyben új, vi-
lágosan azonosítható partnert is teremt a tudományközi kooperációban.
7) A tudományos oldalról - világos tartalommal meghatározott - diszciplináris
megerősítésnek aktuálisan fontos szerepe lehet a hazai fels őoktatásban több tu-
dományterület bázisán elindult, s mára szinte robbanásszer űen kiszélesedett te-
rület-és településfejlesztési profilú képzések tudományos tartalmának egyértel-
mű és világos mérlegre tételében. Hosszabb távon pedig az önálló képzettséget
adó regionális szakemberképzés intézményesítésében a graduális és a doktori
képzésekben.
Bizottságunk a pozitív döntés reményében kéri az Akadémia illetékes testületeit
állásfoglalása érdemi mérlegelésére. Tagjait és a regionalis kutatók tág szakmai
körét felkéri, hogy az illetékes fórumokon személyesen is képviseljék a Bizottság
jelen állásfoglalásában megfogalmazottakat.
Budapest, 1998. december
Rechnitzer János