Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 25-43. p.
Tér és Társadalom 1997 s 4: 25-43
EGY KISTÉRSÉG SIKERÉNEK TITKA — AVAGY
TETTEK ÉS TERVEK A NYUGATI-KAPU
TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS „HÁZATÁJÁN"
(Main Factors of Success of the „Nyugati-Kapu" Region: Plans
and Actions for Development)
SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI IRÉN
Magyarország gazdaságilag egyik legdinamikusabb területén, Gy őr-Moson-
Sopron megyében, annak észak-nyugati részén, az osztrák és szlovák hármashatár
menti területen helyezkedik el az a 12 település, amely számára az alábbiakban
összefoglalt koncepció készült (1. ábra).
A Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás 1995-ben alakult meg. Az els ő
lépésben nyolc település önkormányzata (Bezenye, Dunakiliti, Dunasziget,
Feketeerdő, Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok, Rajka), illetve polgármestere
kötelezte el magát az önkormányzati határokat átlép ő gazdaságfejlesztés mellett.
Alapító tagnak számít a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat is, amely
erkölcsi és anyagi támogatással egyaránt részt vesz a társulás munkájában.
Alakuláskor a társulás területe 280,5 km 2, lakónépessége 15.000 fő volt. A
társulásnak jelenleg 12 tagja van, mert az alapító tagokhoz el őször Újrónafő, majd
Mosonmagyaróvár, Jánossomorja, és végül Várbalog is csatlakozott.
Mosonmagyaróvár csatlakozásával a térség városa, húzóereje is a társulás tagjává
vált, de székhelye továbbra is Levél. Az új belép őkkel együtt a társulás lélekszáma
már meghaladja az 50 ezer főt, területe az 586 km2-t. A "kapu" elnevezés ráillik a
térségre, hiszen Levél, Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom települések az Ml-es
autópálya (E60-as fő útvonal), Mosonmagyaróvár, Rajka, Jánossomorja és Bezenye
az E65-ös, E75-ös út mentén fekszik, így a kistérségben három nemzetközi
főútvonal találkozik.
A társulás 1996 évben a Megyei Területfejlesztési Tanács els ő pályázati kiírását
kihasználva, megpályázta a térségfejlesztési koncepció készíttetését, s így a
megyében elsők között készíttette el a térség társadalmi-, gazdasági analízisét és
fejlesztési koncepcióját. A kutatás során kapott eredmények arra utaltak, hogy a
térség nem egy átlagos vidéki térség, annak állapota, eredményei kedvez ő jegyeket
mutatnak a korábban górcs ő alá vett térségekhez képest. Már a kutatómunka els ő
fázisában megfogalmazódtak a kérdések, amelyek a hipotézis felállításához
vezettek.
• Miben, mely mutatók alapján ítélhetjük az átlagnál kedvez őbb helyzetűnek a
térséget?
• Miben más ez a térség más határmenti régiókhoz képest?
• Melyek a térség erősségei?
• Melyek azok a tényezők, melyek gyorsították a térség fejl ődését
• Mennyire homogén a térség, ami a fejlettséget illeti?
• Lehet-e azt mondani a térségr ől, hogy "sikerrégió"?
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
26 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT 1997 s4
Győ r-Moson-Sopron-mcgye
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
TÉT 1997 s4 Egy kistérség sikerének titka... 27
A feltett kérdésekre a rendelkezésre álló statisztikai adatok és a kutatás során
megszerzett információk együttesen szolgáltak válasszal.
A térséganalízis főbb megállapításai
Az analízis során részletesen vizsgáltuk a gazdaság legfontosabb jellemvonásait, a
humán tényező fóbb aspektusait, az infrastruktúra jelenlegi kiépítettségi szintjét.
A humán tényez ő főbb aspektusai
A térség egészére a kedvez ő korösszetétel, a bevándorlás, az alacsony
munkanélküliség jellemző, azaz dinamikus térség benyomását kelti. A térségben az
elvándorlások száma a megyei értéknél jóval alacsonyabb, a vándorlási különbözet
pozitív, azaz a térség népességbefogadó. 1980-tól a népességszám emelkedett
(1980-ban 52.016 fő, 1995-ben 53.410 fő), az 1980 évihez képest 2,7%-kal. Ez
akkor következett be, amikor az ország népessége csökken, mivel a természetes
szaporodás országos trendjei itt is érvényesülnek, a népesség növekedése els ősorban
a bevándorlással magyarázható.
Köztudott, hogy a munkanélküliség Budapest után Gy őr-Moson-Sopron megyében
a legalacsonyabb, de a megye rátájához képest - ahogyan azt a 2. ábra is mutatja -
ebben a térségben még kedvez őbb a helyzet, s őt a vizsgálatok is alátámasztották azt,
hogy a térségben gyakorlatilag munkaerő-hiány lépett fel.
Jánossomorja, Mosonszolnok, Levél és Rajka települései, a második világháborút
követő nagymértékű kitelepítések ellenére német nemzetiség ű jellegét megtartotta.
A németnyelv-tudás a határon túli munkavállalást is lehetővé tette, és legálisan
vagy illegálisan, de már az 1980-as évek végén megindult a munkavállalók serege a
határon túlra, közülük legtöbben mez őgazdasági idénymunkát vállaltak, de jelent ős
számú volt a mesteremberek munkavállalása is.
A külföldi munkavállalásnak két hatása volt, részben megoldotta az 1990-es évek
elején jelentkező munkanélküliségi problémát, vagyonosodási lehet őséget
biztosított, illetve gazdasági kapcsolatok építését indukálta. Így a gazdasági
tapasztalatok és egy gazdasági társaság indításához szükséges t őke és kapcsolat
egyszerre volt jelen. Röviden úgy fogalmazhatjuk, hogy magas a térség
lakosságának adaptációs képessége.
Ugyanakkor érzékelni kell a lopakodó veszélyt is, hiszen ahol a megélhetés
kedvezőbb feltételei vannak jelen, ott a deviáns, bűnöző bevándorlók rétege is
megjelenik. A térségben ez a jelenség összefüggésbe hozható a tranzitforgalom
folyamatos növekedésével. E kedvez őtlen folyamat kiszűrése csak úgy lehetséges,
ha a negatív folyamat elé megyünk, s már annak kezelését kezdjük el.
A gazdaság főbb vonásai
A térség gazdasági szerkezetváltása a rendszerváltással egy id őben kezdődött el.
Az osztrák és német tulajdonú vegyes vállalatok ebben a térségben jelentek meg
először, alig találunk itt olyan települést, ahol ne m űködne külföldi érdekeltség ű
gazdasági társaság.
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
28 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT 1997 s4
O
Forrás : Saját szám ítás a T-Star (KSH, 1996) alapján
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
TÉT 1997 s4 Egy kistérség sikerének titka... 29
Mind a korlátolt felel ősségű, mind a betéti társaságok, továbbá az egyéni
vállalkozások 1.000 főre jutó száma is meghaladja a Gy őr nélkül számított megyei
átlagot, amely alapvet ően e térség erős gazdasági aktivitására utal. Úgy tűnik, a
betéti társasági forma nagyvárosi jelenség, mivel a megyei átlag Gy őr nélkül
5,18/1.000 lakos, a Gy őrrel együtt számolt átlag 7,63/1.000 lakos. Az utóbbi érték
magasabb a Nyugati Kapu értékénél, bár közel van hozzá. Az egyéni vállalkozók
száma is a megyei átlag körül mozog, els ő esetben megyei átlagnál magasabb,
második esetben alacsonyabb annál (3. ábra).
A nagy változások korszaka még nem zárult le, különösen egyes ágazatok -
például a mez őgazdaság - nem mutatnak stabilitást, töretlen irányvonalat, stabil
jövőképet. Éppen ezért megítélésünk meglehet ősen sok bizonytalanságot hordoz, de
úgy véljük, hogyha a térség iparának meghatározó ága az élelmiszeripar, akkor a
mezőgazdaságnak, mint alapanyag termel ő ágazatnak van jöv ője a térségben azért
is, mert itt található a több mint egy évszázadra visszamen ő tapasztalattal bíró agrár
felsőoktatási és kutatási központ, Mosonmagyaróvár is.
A térség gazdasági szerkezete már tükrözi a földrajzi fekvéséb ől adódó arculatot,
hiszen a kereskedelem, illetve a szálláshely- és vendéglátás szolgáltatás markánsan
jelen van a térségben, nemcsak a térség városára, hanem kisebb településeire is
jellemző (Levél, Hegyeshalom, Rajka). Az idegenforgalom jelentős szerepe nem a
tipikus turisztikailag frekventált sajátosságokból származik, hanem a határátkelő
funkcióból adódik. A megyén belüli jelent ősége éppen a megyei átlagokhoz
viszonyított értékekb ől tűnik ki. A vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások
valamennyi fajlagos értéke a megyei átlag fölött van, különösen magas, mintegy
kétszeres a térségben a vendéglátóhelyek száma a megyei átlaghoz képest.
A tranzitturizmus szerepét a térségben jól szemlélteti az, hogy míg a kereskedelmi
szállásférőhelyek fajlagos értéke és az 1000 f őre jutó vendégek száma is a megyei
átlag fölött van, addig a tartózkodási id ő a megyei átlag alatti. Ez az összefüggés is
felhívja a figyelmet arra, hogy a kés őbbiekben törekedni kell a turisztikai vonzer ő
növelésére, két-három napos turisztikai csomagok összeállítására. A turisztikai
létesítmények meglehet ősen koncentráltan (az Ml-es út menti településekben)
helyezkednek el. A fő feladat nem is a térség megismertetése - hiszen a vendégek
számából következik a térség ismertsége -, hanem a turizmus tranzit-jellegének
oldása, amelynek egyik módja a tartózkodási id ő növelése a természeti adottságok
kihasználásával.
A gazdaság egészére igaz, hogy a pozitív folyamatok eredményei láthatóvá váltak
a térségben. A térséget nem sújtja a munkanélküliség, a tercierizálódás folyamata
nemcsak a térség városát, hanem több települést is érinti. A kiépült infrastruktúra és
az autópálya, az adaptív képességgel rendelkez ő képzett és nyelvet ismer ő
szakembergárda stabil kis- és középvállalkozások létrejöttéhez járult hozzá. A
minden településen megjelen ő vegyes vagy teljes mértékben külföldi tulajdonú
termelőüzemek biztos megélhetést nyújtanak a lakosságnak, s e jól m űködő,
piacképes üzemek helyi adók formájában az önkormányzatok anyagi helyzetét is
stabilizálni tudják (Mosonszolnok), de sok esetben szponzorként segítik a helyi civil
szerveződéseket, oktatási intézményeket.
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
30 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT 1997 s4
.
9 \
7
7A."7, 4: k.
A4
4 0
,
''. .?) ' P4,
4-,
,i. N 444,
, 1,1
.T .c,..
. 4,
f;»,4
0,, ''''',;,,
..,e .
'‘ ' ''í. d, „, ljá
9!)
.° -q,
00
% \ •
?;,,
4. •
% %/ 442
/
N. . , ....... %,,,,
::›
•
•9.,
,L ap
5'a,
•
• ' .Q.,.,
46 9,p
4 'él
-94
.,.., .,>.
% ;' Np *442%
•
.e. -vb,.
% .4: , 4+,
..-
.'
,.., 4%
-"40, • -e„
,9 ,4.),
i • ..„
, - t,d, 44 . •et
‘, °00/
wj4k
9„,o
k. i 4,„, .,44„•
rá> A
,0 4 <",,, / --..
..,
•
• A,,.
.... , . P., • ..,„
9
'% 7(°k \./4.),;),:00
0/.
1 '2- a% Forrás : Saját szám ítás a T-Star (KSH, 1996) alapján
öl
F rk),,,44, ;
4"›9'
/
4 . 6.,
'°G-- -'"'"' á
96› 000, 2/
,,,
,
Ml\ %.s
*3) 4,,
4 4/ • '''''
\ 4 b/
G- .6,
9 04
'4.'/,,<„
4,44 4% 4,
4
%0„,.,
...e,°)
- 4 2,
ra ,
6.
0
00,
-4
5:
r?",*
.O
,.%
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
TÉT 1997 s4 Egy kistérség sikerének titka... 31
Az infrastruktúra kiépítettsége
Ami a térség infrastrukturális ellátottságát illeti, nem vonhatunk párhuzamot a
vonalas infrastruktúra kiépítettsége és a pozitív gazdasági folyamatok között.
Összegezve megállapíthatjuk, hogy a térséget a nagy lakásépítési kedv és a hálózati
infrastruktúra-építés - különösen, ami a csatornahálózatot illeti - jellemzi. A
lakásépítési kedv nem egyenesen arányos a nagy alapterület ű lakások építésével,
amit az is mutat, hogy az egy lakásra jutó alapterület nagysága a megyei átlag alatt
marad. A vonalas infrastruktúrán belül a gázhálózat építésének kezdetén áll a térség,
jelenleg a szervezés folyik. Ugyanakkor sem a személygépkocsi állomány, sem a
telefonellátottság nem utal arra, hogy prosperáló térségr ől van szó, erre utal a
mutatók megyei átlagtól való eltérése is. (4. ábra)
A kistérség földrajzi fekvése
A Nyugati Kapu térsége határmenti térség, de még ebben a tekintetben is
különbözik az ország más, hasonló helyzet ű területeitől. Az eltérések az
alábbiakban ragadhatók meg:
• A térséghez tartozik az ország mindig is legfontosabb, Nyugat-Európa felé
tekintő határátkelőhelye, Hegyeshalom.
• Itt hármas-határ szakasz található, amely mindkét szomszédos ország felé
élénk forgalmú határátkel ővel rendelkezik (Hegyeshalom, Rajka) és mindkét
határátkelőnél vasúti fővonal, főközlekedési út metszi a nemzeti határokat.
• Magyarországnak az 1990-es évek Közép-Kelet-Európában lejátszódó
politikai folyamatok következtében jelenleg hét hármas-határ szakasza van, de
közülük legfontosabb, legnagyobb forgalmat lebonyolító a vizsgált térség, a
Nyugati-Kapu. Ez következik a határátkel ők forgalmából, s következik a
földrajzi helyzetéb ől is. Ilyen tulajdonságokkal rendelkez ő hármas-határ
szakasza Magyarországnak ilyen rövid távolságon nincs még egy, hiszen a
magyar-osztrák-szlovén határnál csak közúti, de nem országos jelent őségű
átkelő van. A szlovén-horvát-magyar határnál két közúti átkel ő s egy vasúti
átkelő van, szlovák-ukrán-magyar határnál a záhonyi határátkel ő Ukrajna felé
országos, sőt európai jelentőségű, de a szlovákiai oldal felé az átkelés már
távolabb esik, és kisebb jelent őségű. Az ukrán-román-magyar hármashatárnál
Szatmárnémeti (Románia) felé van csak átlépés. A szerb-horvát-magyar
hármashatár a politikai helyzet miatt gyakorlatilag alig üzemel, forgalma kicsi.
Adottságaiban az általunk vizsgált határszakaszhoz hasonlítható a román-
szerb-magyar hármashatár, de a határátkel ők áteresztő-képessége és forgalma
nem közelíti meg a Nyugati Kapuét, s a határátkel ők egymáshoz viszonyított
távolsága is jóval nagyobb.
• Ez az egyetlen olyan határátkel ő, melyhez autópálya vezet, jelenleg
Hegyeshalomhoz, de hamarosan elkészül az M15-ös szakasz is, s akkor
Rajkához is, s ez az autópálya mindkét oldalon autópályához hasonló szint ű és
minőségű pályához csatlakozik.
• Figyelembe kell azt is venni, hogy ez a térség Szlovákia legfejlettebb
térségéhez kapcsolódik, a fővároshoz Pozsonyhoz, mely alig 20 km-re
található. Tehát valóban mondhatjuk, hogy még egy ilyen pozitív
adottságokkal rendelkez ő határszakasza nincs az országnak.
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
32 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT 1997' s 4
47.3
Forrás : Saját szám ítás a T-STar (KSH, 1996) alapj án
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
TÉT 1997 s4 Egy kistérség sikerének titka... 33
A településpotenciál
Annak a kérdésnek a megválaszolására, miszerint mennyire homogén a térség, a
településpotenciál módszere szolgál. Ehhez településsoros mutatószámokat
készítettem, s a vizsgált településkör valamennyi elemére egy sokváltozós, összesen
16 mutatóra épül ő rangsort állítottam fel. Közülük három változó a demográfiai
viszonyokról ad tájékoztatást (öregségi index, a vándorlási mérleg, és a
munkanélküliségi ráta). Négy változó a gazdasági aktivitást jellemzi, mint az egyéni
vállalkozói aktivitás, a társas vállalkozói aktivitás, és elkészítettem a
településenkénti fajlagos értéket a "H", azaz a szolgáltatás és a vendéglátást érint ő
gazdasági ágra és az "I" szektorra is, mely a szállítást, raktározást posta és
távközlési ágazatot foglalja magában. A harmadik csoportba a turizmusra jellemz ő
fajlagos mutatók foglalnak helyet, a negyedik csoportot az infrastruktúra mutatói
alkotják.
Az így kialakított mutatókat a Nyugati Kapu átlagához viszonyítottam, öt
kategóriát állítottam fel. Minden egyes mutató értékét attól függ ően helyeztük el egy
ötös skálán, hogy a viszonyított átlag körül, fölötte, vagy messze fölötte, alatta, vagy
messze alatta van-e. Így minden egyes települést 16, 1-t ől 5-ig terjedő számérték
jellemez. Feladatként e 12x16-os mátrix értékeit úgy kell sorba rendezni, hogy a
sorrendet a homogenitás határozza meg. A rangsort a településátlaghoz hozzáadott
településátlagtól mért átlagos eltérés adta, ahol a homogenitástól való eltérést
büntető skalárral szoroztuk (büntet ő súly: 0,4). Az így előállított településsor a 16
változó alapján megállapított sorrendet tükrözi (5. ábra).
A települések így kapott sorrendje sok meglepetéssel nem szolgál. Nem meglep ő,
hogy a 12 település közül a térség városa, Mosonmagyaróvár került az első helyre.
A további sorrend már rejt némi meglepetést, els ősorban azt, hogy az nem mutat
szoros korrelációt a népességgel. A második helyezett Levél elsősorban az
idegenforgalomban betöltött szerepének köszönheti helyezését, az osztályozás
szempontjából többször megel őzi Mosonmagyaróvárt is ezekben a mutatókban.
A középmez őnyt hét település alkotja, melyeknél a demográfiai jellemz ők és a
vállalkozási aktivitás meglehetősen homogén képet mutat. A lista alján
Mosonszolnok, Újrónafő és Várbalog foglalnak helyet, közülük Mosonszolnok
turisztikailag nem frekventált település, így a sorrendiség kialakításában a
turizmusra vonatkozó értékek miatt került a "sereghajtó"-k közé.
A sorrendben az utolsó két helyet Újrónafő és Várbalog települések foglalják el.
Meg kell jegyezni, hogy az értékek szórása a 16 település közül Újrónaf ő esetében a
legnagyobb (33), ami jelzi a település helyzetének ellenmondásosságát. Bizonyos
mutatókban, mint például a vándorlási egyenleg, a legel őkelőbb helyezést éri el, s
így érthető, hogy az épített lakásszám is magas, ami a bevándorlók lakásépítési
kedvére utal. Ugyanakkor a vállalkozói aktivitás és a kereskedelmi
szállásférőhelyek tekintetében az utolsó kategóriába tartozik. Az utóbbi hiányzik a
faluban, ebben el őrelépés akkor várható, ha a kastélyt, mely a közelmúltig
kórházként üzemelt, át tudják alakítani szállásfér őhellyé. A településkörben
Várbalog utolsó helyezése nem okoz meglepetést, az aprófalu szinte minden
mutatójában a térségi átlag alatt maradt, talán a személygépkocsik magas száma
figyelmeztet a közlekedési árnyékhelyzetére. Jelenlegi helyzetén sokat javíthatna az
Albertkázmérpusztán nyitható kerékpáros határátkel őhely, s ezzel megnyílhatna a
turisták számára.
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
34 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT 1997 • 4
A NyugatiKapu átlagát jóval meghaladó
A NyugatiKapu átlaga körüli
ANyugatiKapu átlaga feletti
II
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
TÉT 1997 s4 Egy kistérség sikerének titka... 35
A sorrend és a sorrendiséghez tartozó szórás-értékek egy kvázi homogén térség
jegyeire utalnak. Ugyanis abból, hogy a rangsorban a térség városa nem különül el
arra következtethetünk, hogy hasonló fejlettség ű, csak kisebb népességszámú
települések veszik körül. Ez alól csak a rangsor alján elhelyezked ő két település
kivétel (Újrónafő és Várbalog), melyek a lemaradás relatív jegyeit hordozzák.
A térség a tipikus vidéki térségekt ől abban különbözik, hogy itt a város és
térségének településpotenciálja nem válik ketté, van a térségben a városon kívül
három-négy olyan település, amelyik fajlagos mutatóiban a városhoz hasonló
jegyeket hordoz, mint például Levél, Dunakiliti, Rajka, Jánossomorja. A 12
település közül mindössze két település van, amelyek a relatív lemaradás jegyeit
hordozzák, Újrónafő és Várbalog, de közülük is Várbalog az egyértelm űen
leszakadó. Ezek a vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a
Mosonmagyaróvár és Várbalog elhagyása esetén szinte homogén a térség.
A fejl ődést gyorsító tényez ők
A fejlődést soha nem egy tényez ő váltja ki, hanem vannak tényezők melyek
erő sítik, vannak melyek gyengítik a annak folyamatát, s ezek egymásra hatva
mindkét irányban érz ődnek. Ebben a térségben a fejl ődést erősítő, sőt a fejlődésben
egymást erősítő tényezők figyelhetők meg.
Az egyik ilyen ösztönz ő tényező a határmenti fekvés, az osztrák határmentiség, a
nálunk jóval fejlettebb térséghez való kapcsolódás. Már az 1980-as évek közepét ől,
amikor a gazdaság liberalizációja elindult, majd kés őbb a határ is egyre nyitottabbá
vált, elindult el őször lakossági szinten, majd a gazdasági szerepl ők között is a
kapcsolatkeresés, az együttm űködés. Ezt er ősítették azok a rokoni kapcsolatok,
melyek szálai a második világháborúhoz és az 1956-os forradalomhoz vezetnek
vissza. A német nemzetiségű Mosonszolnok, Jánossomorja, Levél, de még Rajka és
Dunakiliti esetében is a települések lakossága élénkítette kapcsolatait a második
világháború után kitelepített falubeliekkel, rokonokkal, melyek el őször a személyes
kapcsolatok erő sítésében kerültek felszínre, majd a gazdaságban vegyes vállalatok,
vagy teljes német, vagy osztrák tulajdonú cégek formájában. Ezt a folyamatot
segítette a német nyelv ismerete, mely ezekben a településekben sokak számára az
anyanyelvet jelenti. A német nyelv tudása a határon túli munkavállalást is lehet ővé
tette, és legálisan vagy illegálisan, de már az 1980-as évek végén megindult a
munkavállalók serege a határon túlra, közülük legtöbben mez őgazdasági
idénymunkát vállaltak, de jelentő s számú volt a mesteremberek munkavállalása is.
A külföldi munkavállalásnak kettő s hatása volt, részben megoldotta az 1990-es
évek elején jelentkez ő munkanélküliségi problémát, illetve gazdasági kapcsolatok
építését indukálta. Így a gazdasági tapasztalatok és a gazdasági társaságok
indításához szükséges t őke és kapcsolatrendszer egyszerre volt jelen. Ezért jellemz ő
a térségben a nem nagy tőkével, de stabilan m űködő kis- és középvállalkozások
köre, a kevés osztrák t őkével megalapított vegyes vállalatok magas száma. Röviden
úgy fogalmazhatjuk, hogy magas a térség lakosságának adaptációs képessége.
A kapu-szerepb ől, a határátkel ő funkcióból adódik a tranzitforgalom nagysága.
Ezt a forgalmat felismerve kereskedelmi szállásfér őhelyek kialakításával (amelyek
fajlagos értéke meghaladja a megye bármely térségének átlagát), éttermek,
kereskedelmi egységek nyitásával sikerült a térségben megállítani. E funkciók
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
36 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT 199711 4
erősítésével elindult a térségben a tercierizálódás folyamata, a munkaerő - beleértve
a női munkaerőt is — lekötése a szektorban. Tehát a térségben a foglalkoztatás valódi
átstrukturálódása indult el. Ez a folyamat főleg az autópályát és az MIS-ös utat
érintő településekben figyelhető meg, sajnos az erőmű okozta környezeti gondok,
majd politikai viharok, a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésére való várakozás
visszafogta a turizmus fejl ődésének pozitív folyamatait a társulás által érintett
szigetközi településekben. A települési önkormányzatok döntéshozói és a
potenciális vállalkozók várakozó álláspontra helyezkedtek, visszafogták a
természetes növekedés ütemét. Ma ezekben a falvakban (Feketeerd ő, Dunasziget)
megjelentek a külföldiek, az osztrákok, de nem mint turisták, hanem els ősorban
mint ingatlanvásárlók.
A pozitív folyamatok eredményei láthatóvá váltak a térségben. A térséget nem
sújtja a munkanélküliség, a tercierizálódás folyamata nemcsak a térség városát,
hanem több települést is érinti. A kiépült infrastruktúra és az autópálya, adaptív
képességgel rendelkez ő képzett és nyelvet ismerő szakembergárda stabil kis és
középvállalkozások létrejöttéhez járult hozzá. A minden településen megjelen ő
vegyes vagy teljes mértékben külföldi tulajdonú termel őüzemek megélhetést
biztosítanak a lakosságnak, s helyi adók formájában az önkormányzatok helyzetét is
stabilizálják.
Nyugati -Kapu — sikerrégió
Az utolsó kérdésre kell még válaszolnunk, azaz "sikerrégió"-nak nevezhet ő-e a
térség? Ehhez els ősorban azt kell tudnunk, hogy ez a fogalom valójában mit is takar.
Úgy véljük, a sikeres régió mást jelent keleten és mást nyugaton. Mindig egy
nagyobb gazdasági egységbe kell belehelyezni a vizsgált térséget ahhoz, hogy el
tudjuk dönteni sikerességét, azaz a kérdés az, hogy a meglév ő adottságait mennyire
volt képes kihasználni, lehet őségeivel mennyire tudott élni. Ez a képlet
többszereplős, részesei a lakosság, az önkormányzat, a gazdasági és civil
szervezetek stb.
Ez a térség földrajzi helyzetét tekintve kedvezményezett. De nem beszélhetnénk
sikerekről, ha ezzel az adottsággal nem tudott volna élni, a sikerhez tehát a helyi
társadalom adaptív tagjai és a döntéshozói jelent ősen hozzájárultak. A háború után
elzárt térség a nyitásra tudatosan készült, és a határmentiség el őnyét kihasználva a
külső kapcsolatokra alapozta gazdaságát, beleillesztve ebbe a tranzitfogalom kínálta
turizmus-fejlesztést is. Ma a Nyugati-Kapu térségében lejátszódó folyamatokat
sikeresnek tekinthetjük, a térség a rendszerváltás után sikerrégióvá vált, de ennek
megőrzése csak az előremenekülés stratégiájával. a mindennapok kemény munkája
árán lehetséges.
A sikeresség nem jelenti a tökéletességet, itt is megtaláljuk a térséget jellemz ő
gyengeségeket, a leselked ő veszélyeket, de mint azt a térség SWOT-analízise is
mutatja, több az erősség, és a lehet őség a térségben, mint a negatív folyamatokra
utaló jel.
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
TÉT 1997 4 s Egy kistérség sikerének titka... 37
A térség SWOT-analízise
Erősségek Gyengeségek
• földrajzi fekvés • Szigetköz problematikája
• jó infrastruktúra • környezeti szabályozás
• autópálya • rekultiválatlan kavicsbánya területek
• hármashatár • rekultiválatlan ipartelepek
• európai közlekedési folyosók • szennyezés-érzékeny talaj
metszéspontja • településközi utak hiánya
• kedvező gazdasági szerkezet • szerény idegenforgalmi vonzer ő
• alacsony munkanélküliség • belvízveszély
• külföldi tőke a gazdasági egységekben • kevés vendégéjszaka
• erdőgazdálkodás súlya magas • térségi turizmus marketing hiánya
• kedvező demográfiai állapot • kevés és rendszertelen programajánlat
• relatív fejlett térség
• természetvédelmi területek (Szigetköz,
Hanság)
• hatalmas tranzitforgalom
• nagy szálláshelykínálat
• sok vendég, magas a külföldiek aránya
• a térség városa tagja lett a szövetségnek
Lehetőségek Veszélyek
• Bécs-Pozsony-Gy őr eurorégió • határmentiség - romló közbiztonság
• hármashatármenti együttm űködés • veszélyeztetett ifjúság
• termálvíz • munkaerő hiány
• határátkelési funkció er ősítése • óriási tranzitforgalom - b űnözés
• raktározási funkció er ősítése növekedése - veszélyeztetett réteg a
raktárbázis kialakítása fiatalság
•
• turisztikai programajánlat szegényes
• logisztikai központ kiépítése
szállítmányozás ágazatban súlyának • Bős-Nagymaros ügyben elhúzódó
•
állásfoglalás, bírósági per
növelése
• a Fertőmenti és Dunamenti kerékpárút
összekapcsolása
• be- és kiáramló utazók pár napos
tartózkodássá való lekötése
• üdülőterületek kialakítása Szigetközben
• üdülési programcsomagok kidolgozása
• vendégváró szakemberek képzése
különböző szinten és formában
• szolgáltatási szektor fejlesztése
• különböző nemzetiségek kultúrájának
egymás között élése
• civil szervezetek er ősítése
• határon túli munkavégzés
• teljes települési infrastruktúra
kiépülőben
• kamarák gazdaságszervez ő funkciója
• térségfejlesztési iroda m űködtetése
• a térség városában kihasználni az
egyetem bázisán elindítható innovációs
centrumot
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
38 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT 1997 s4
A térséganalízis eredményeire támaszkodva és a SWOT analízis meghatározását
követően a térségre vonatkozó fejlesztési koncepció legfontosabb alapelveit
kerültek meghatározásra, majd ennek segítségével a prioritásokat, s azok programjai
fogalmazódtak meg a helyi döntéshozók, és a térségfejlesztésben érdekelt minden
más szereplők segítségével.
A térségfejlesztési koncepció alapelvei
A koncepció elkészítésének alapja kett ős, egyik oldalról az 1996-ban elfogadott
Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepció megszabja a térség
fejlesztésének legfontosabb csomópontjait, a megyefejlesztésben elfoglalt helyét,
amely helyi program készítése során követend ő . A koncepció készítésének másik
oldala a mikrovizsgálatok alapján elkészült térséganalízis, amelynek eredményéb ől,
a szintézisb ől a konkrét stratégiai irányok és a térségfejlesztéshez szükséges
programok megfogalmazása következik.
A legfontosabb igazodási pontok:
• A térség a kvázi fejlett Gy őr-Moson-Sopron megyén belül is nagyobbrészt az a
gazdasági innováció pólusterületéhez tartozik;
• A nyugati határmentiség önmagában hordozza a gazdaság átstrukturálódásának
felgyorsulását;
• Közlekedési ellátottsága, s ebb ől fakadó szerepe egyedülálló az országban;
• A Bécs-Pozsony-Gy őr formálódó eurorégió része.
Az igazodási pontokból már következik:
• nem elmaradott térség;
• nem depressziós térség;
• nem rurális jegyeket hordozó térség.
Hanem:
• kedvező népességstruktúrájú;
• kedvező humán tőkével rendelkez ő;
• kedvező gazdasági szerkezet ű és aktivitású;
• a munkanélküliség nagyon alacsony;
• a tercierizálódás folyamata a térség falvait is érinti.
Sikerének titka:
szubjektív tényez ők:
• innovációra képes lakosság
• a helyi döntéshozók adaptív képessége, széles-látókör űsége
• az Önkormányzati döntéshozók együttm űködési készsége
• a beáramló tőke fogadóképességének megteremtése
objektív tényez ő:
• földrajzi fekvés
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
TÉT 1997 s4 Egy kistérség sikerének titka... 39
A térség fejl ődése számára szerencsésnek nevezhet ő tényezők csak akkor válnak
valóban hatásossá, akkor erő sítik a folyamatokat pozitív irányba, ha tudatos,
összehangolt stratégiaépítés folyik. Ez a stratégiaépítés már a 90-es évek elején
elkezdődött, részben azzal, amikor a településszövetség gondolata érlel ődött, s
elindult egy alulról építkezés folyamata, részben azzal, hogy a megye a magyar
megyék közül nagyon sokat megel őzve, els ők között kezdte el a megye számára a
fejlesztési koncepció el őkészítését, majd elkészíttetését. E két irányból elindult
folyamat erősítette egymást, s korán elvezetett a tudatos térségfejlesztéshez.
A térségfejlesztés folyamata és f ő pillérei
A térségfejlesztés egy folyamat, és soha nincs "elég fejlett" térség. Ha ez a
folyamat megtorpan vagy megáll, az magában hordozza a visszalépést. Csak egy út
lehetséges, az el őremenekülés. Tehát ebben a fejlett, illetve a kvázi-fejlett térségben
a fejlő dés folyamata csak akkor lesz töretlen, ha stratégiai irányokhoz igazodva
akciótervet valósítanak meg, ha van mihez igazodniuk, ha van mit megvalósítaniuk.
Mindehhez alapvet ően három alapvető fontosságú elemre van szükség:
A három pillér:
• meghatározott prioritások és az abból következ ő programok;
• a térségfejlesztés szereplői, akik/amelyek lehetnek személyek, betöltött
funkciók és intézmények;
• források.
Az eredményes területfejlesztés kistérségi szinten is csak akkor m űködik, ha
mindhárom szegmens jelen van és részt is vesz a folyamatban.
A térséganalízisb ől következ ő prioritások és programjai
A prioritások, főbb fejlesztési irányok csak akkor térségspecifikusak, ha a
térséganalízis megállapításain alapulnak. De minden hazai kistérség fejlesztési
prioritásait két célirányzat alá kell rendelni, a térséganalízis eredményeit ől
fiiggetlenül. Ez a két célirányzat:
• A humán erőforrások fejlesztése;
• Környezetbarát gazdaságfejlesztés a fenntartható fejl ődés elvei alapján.
A Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás számára hat prioritás meghatározására
került sor (a prioritások sorszáma nem jelenti a fontosságuk sorrendjét). Az egyes
prioritások több programot és alprogramot tartalmaznak.
A Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Prioritásai:
A. prioritás: Közösség-építés.
B. prioritás: Tercierizálódás folyamatának er ősítése, a turizmus fejlesztése.
C. prioritás: A térség K+F tevékenységének összekapcsolása a mez őgazdasági és
élelmiszeripari tevékenységgel.
D. prioritás: Tájkép és tájérték, a környezet védelme.
E. prioritás: Az infrastruktúra és közlekedési hálózat fejlesztése.
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
40 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT 1997 s4
A. prioritás: a közösségépítés prioritáshoz rendelt programok:
A térségfejlesztés alapvet ő célja az adott területen él ő népesség életmin őségének
javítása. Küls ő beavatkozással elérhet ő a gazdaság egyes ágazatainak fejlesztése,
ezzel például a munkanélküliség csökkentése, a helyi jövedelmek emelése. Ha a
fejlesztés idegen testként épül be, akkor az idegen testet a "szervezet" könnyen
kidobhatja, vagy maga az idegen test választja ezt az utat. Ez csak arra utal, hogy
egy külső fejlesztés csak akkor szolgálja a fejl ődést, ha az ott élők el tudják fogadni,
sőt fontossága a közösség részér ől fogalmazódik meg.
A fejlesztési programokat meg kell ismertetni a helyi lakossággal, annak
különböző rétegeivel ahhoz, hogy el őször csak felkeltse a figyelmüket, majd
véleményükkel a folyamatokat befolyásolni is tudják. Eredményes programokhoz
nem elég a forrás megszerzése, a program elfogadtatása is szükséges, ezért a
közösség-építésnek hatása van a jöv őkép formálására, amely az egész térséget érinti.
A közösség-építés sokszerepl ős folyamat, melynek szintjei a következ ők:
• Lakossági;
• Helyi döntéshozói szint;
• Gazdasági szereplők;
• Helyi katalizátorok (pedagógusok, civil szervezetek aktív tagjai;
• Térségi prominencia.
A folyamat lépései:
1. A térségfejlesztési koncepció megismertetése különböz ő rétegekkel;
2. A civil szervezetek bevonása a térségfejlesztés folyamatába, a programok
ismertetésébe;
3. Image építés;
4. Monitoring rendszer a térségfejlesztési feladatokra;
5. A helyi társadalom építése;
5.1. alprogram: veszélyeztetett (alkohol, drog) rétegek (ifjúság) kezelése;
5.2. alprogram: munkanélküli réteg képzése, átképzése;
5.3. alprogram: ifjúsági programok (pl. sportrendezvények, kulturális rendez-
vények);
5.4. alprogram: civil szervezetek létrehozása, er ősítése (pl. nyugdíjasok egy-
lete, vendégvárók egyesülete, stb.)
6. Az eurorégió építése - euro-mikrorégió építése.
B. prioritás: A tercializálódás folyamatának erősítése, a turizmus fejlesztése
prioritás programjai
A térséganalízis eredményei azt mutatták, hogy a gazdaság szerkezetében
túlsúlyban van a tercier szektor aránya, a meglév ő vállalkozások többsége ebben a
szektort képviseli, a térségben a kereskedelemnek, a vendéglátásnak és az átmen ő
turizmusnak meghatározó szerepe van. Ezt a funkciót kell tovább er ősíteni, mely
csak összehangolt programokkal képzelhet ő el.
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
TÉT 1997 s4 Egy kistérség sikerének titka... 41
1. Komplex turisztikai program készítése.
2. Vendégváró szakemberek képzése.
3.A turisztikai kínálat növelése, a programkínálat lebontása és összehangolása a
három mikrotérre vonatkozóan
3.1. Hanság mikrotér szálláskínálat b ő vítése, a mikrotér bekapcsolása a turizmus
áramlatba.
3.2. Korridor települései: a turisták tartózkodási idejének növelése.
3.3. Szigetköz települései: üdül őterületek kialakítása, szolgáltatási szektor
bővítése.
4. Szállítmányozási és raktározási funkció b ővítése.
C. prioritás: A térség K+F tevékenységének összekapcsolása a mez őgazdasági és
élelmiszeripari tevékenységgel
Óriási elő nye a térségnek a Mosonmagyaróváron m űködő egyetem. Jelenleg ennek
hatása az egész térségben nem érezhet ő . A rendszerváltás után a mez őgazdasági
ágazat válsághelyzete kihatott a mez őgazdasági fels őoktatásra is, megjelentek a
túlképzés tünetei, de egyúttal szükség volt a megváltozott piaci és termelési
körülményekhez alkalmazkodó szakemberek képzésére, a korábban végzett
szakemberek átképzésére. Az agrár-fels őoktatás túlélte a válságos éveket, a képzés
iránti igény ma is fennáll. A térség részben az egyetemi oktatók száma miatt,
részben a térségben lév ő agrár fels őoktatás hatása miatt, és a korábban nagy
területeket lefed ő tangazdaságok működéséhez szükséges szakember gárda miatt is
nagyon gazdag agrár szakemberekben. Ezt a szellemi t őkét kamatoztatni kell, s a
térség mezőgazdaságában a szellemi tőkére alapozott min őségi agráriumot kell
előtérbe helyezni. A kutatóbázis és a termel ők közötti kapcsolatot a lehet ő
legszorosabbra kell szőni. Ki kell választani azokat a profilokat, melyekben ez a
kapcsolat kiépíthető , s így egy K+F tevékenységgel átsz őtt agrárágazat jelenhet meg
a térségben.
1. Az agrárprogram kidolgozása;
2. Együttműködésen alapuló kapcsolatépítési program a helyi mez őgazdasági
termel ők és az egyetem között;
3. Dán típusú szövetkezetek szervezése;
4. Az agrárkamara és a gazdák közötti kapcsolat mélyítése;
5. A termelés és az értékesítés konfliktusának oldása.
D. prioritás: A tájkép és tájérték, a környezet védelme prioritás programjai
A térség szigetközi településeire és a korridor mikrotérre a Szigetköz
Rehabilitációs és Térségfejlesztési Terve, a Hanság mikrotérre a Fertő-Hanság
Térség Regionális és Tájrendezési Terve részletes feltárást végzett a táji értékekre
vonatkozóan és részletesen megfogalmazta a legfontosabb akciókat azok, s a
környezet védelmére. Ezek ismeretében fogalmaztuk meg ennek a prioritásnak a
programjait.
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
42 Szörényiné Kukorelli Irén TÉT 1997 s4
1. Faluszépítő és egységes kép kialakító program - térségi szint ű szervezés;
2. Vízbázis-védelem program;
3. Bányatavak rekultivációs program;
4. Vörösiszap- kezelés és ártalmatlanítás program;
5. Zöldfolyosó program;
6. Krisztina-berek lágyturizmus programja;
7. Az épített környezet védelme program: sváb házak rehabilitációs terv.
E. prioritás: Az infrastruktúra és a közlekedési hálózat fejlesztése
A "D" és az "E" prioritás sok esetben összekapcsolódik, hiszen akár a hulladék
elhelyezés, akár a szennyvíz-csatornázási program legalább annyira a
környezetvédelemhez is tartozik, mint amennyire a infrastruktúrához sorolható,
hiszen ezen infrastruktúra építés szolgálja a környezetvédelmet.
1. A gázprogram befejezése, településenkénti fogyasztói rákötések - településen
belüli úthálózat helyreállítása;
2. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, a lakosság felkészítése;
3. Hulladékudvarok kialakítása;
4. Kerékpáros útvonalak kijelölése, kitáblázása (K4: Dunakiliti-Mosonmagyar-
óvár-Krisztina berek);
5. Településközi utak építési programja, ütemezése;
5.1. Várbalog-Mosonszolnok/Irénmajor-Hegyeshalom útszakasz megépítése;
5.2. Jánossomorja-Újrónafő útszakasz megépítése;
5.3. A Jánossomorja-Acsalag útszakasz kiépítése (kapcsolódás Tóközhöz).
További lépések a siker felé
A térségfejlesztés folyamata meghiúsulhat, ha a prioritások és programjaik nem
jutnak túl a megfogalmazáson, a megvalósításukhoz nem gondoskodunk az egyes
folyamatokban résztvevő szereplőkről és ha nem vesszük számba a megvalósításhoz
szükséges pénzügyi eszközök forrástérképeit. A térségre vonatkozó területfejlesztési
koncepció ezeket is tartalmazza. Ennek elkészülte után a területfejlesztés sikerének
titka a prioritásokhoz tartozó programok megvalósítása a részletes projektekre
történő bontással. Ez lassú folyamat, melynek eredménye csak hosszabb távon
mérhető le, s csak akkor lesz eredményes, ha lehet őségekkel mind a lakosság, mind
az önkormányzat döntéshozói, mind a gazdasági szervezetek élni tudnak, és élni
akarnak. Az eddigi partnerségi viszony, az adaptációra képes helyi szerepl ők és a
térség társadalmának, gazdaságának nyitottsága dönt ően hozzájárult a térség eddigi
sikeréhez, de megtartásához nélkülözhetetlenek a további er őfeszítések, melyekre
szépszámmal találunk példákat.
A koncepció elfogadása óta a korábbinál is céltudatosabban folyik a
térségfejlesztés. A prioritások programjainak megfelel ően még ebben az évben
elkészül a turizmus és az agrárium fejlesztési programja, a szervezési el őkészületek
után a közeljöv őben alakul meg a Nyugati-Kapu, illetve a szomszédos osztrák és
szlovák kistérségek együttm űködésén alapuló „mini eurorégió", mely a
nyitottságával, lehet őségeivel az újszerűség és a további siker záloga lehet.
Szörényiné Kukorelli Irén:
Egy kistérség sikerének titka – avagy tettek és tervek a Nyugati-Kapu Térségfejlesztési Társulás „házatáján”
Tér és Társadalom, 11. 1997. 4. 25–43. p.
TÉT 1997 s4 Egy kistérség sikerének titka... 43
Irodalom
A térségfejlesztés társadalmi és gazdasági feltételei a Nyugat-Kapu településeiben I. (1997)
Közlemények 54. (Témavezet ő: Szörényiné Kukorelli kén) MTA RKK Nyugat-Magyarországi
Tudományos Intézet, Győr, 135 o.
A térségfejlesztés társadalmi és gazdasági feltételei a Nyugat-Kapu településeiben II. (1997)
Közlemények 65. (Témavezető: Szörényiné Kukorelli kén) MTA RKK Nyugat-Magyarországi
Tudományos Intézet, Gy őr, 45 o.
G. Fekete É. (1997) A kistérségi tervezés néhány sajátossága. Tér és Társadalom 3. sz. 101-106. o.
Guo, R. (1996) Border Regional Economics. Physica Verlag Schpringer Verlag Co. 1996. Heidelberg
185 o.
Győr-Moson Sopron megye területfejlesztési koncepciója (Témavezet ő: Rechnitzer János) V. köt.
Koncepció. MTA RKK Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézet, Gy őr, 1996
Kovács Géza (1997) Tapasztalatok és megfontolások a fejlesztési koncepciók továbbfejlesztéséhez Tér
és Társadalom 3. sz. 107-112. o.
Szörényiné Kukorelli Irén (1995) A határon átnyúló kapcsolatok Györ-Moson-Sopron megye határmenti
településeiben. Enyedi Gy. (szerk.) Bécs-Pozsony-Győr gazdasági háromszög együttm űködési
lehetőségei és jövőbeli perspektívát (kutatási jelentés) MTA RKK Nyugat-Magyarországi
Tudományos Intézet Közleményei 9., Győr, 20 o.
Szörényiné Kukorelli kén (1996) Határon átnyúló térkapcsolatok a Nyugat-Dunántúlon. Pál Á,
Szónokyné Ancsin G (szerk.) Határon innen - határon túl. JATE Gazdaságföldrajzi Tanszék - Juhász
Gyula Tanárképző Főiskola Gazdaságföldrajzi Tanszék, Szeged, 354-366. o.
SECRETS OF SUCCESS OF THE „NYUGATI-KAPU"
REGION: PLANS AND ACTIONS FOR
DEVELOPMENT
IRÉN SZÖRÉNYI
The study aimed at reviewing the main factors of the success of the micro-region
of "Nyugati-Kapu Regional Development Association". We focused on human,
geographical and environmental conditions of development. Geographical situation
determined by the vicinity of the national border and transportation routes of
intemational importance are a major potential for economic development. It must be
exploited by the local leaders and entrepreneurs through initiation of international
co-operation and extension of economic relations. In this way, favourable
geographical conditions must be combined by "human factors to achieve social
progress in the region. A concept for regional development that rests on the analysis
of endogenous resources and geographical potential (summarised in the SWOT
analysis) shall give a further stimulus for the collaboration and success of mutual
programs. The study also presents the priorities and programs that based on the
concept and should be realised in the region.