Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
Tér és Társadalom 1997 s 4: 9-24
VÁLSÁG ÉS PROSPERITÁS A MUNKAER ŐPIACON
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon
1990-1996 között
(Crisis and Prosperity on the Labour Market in Hungary,
1990-1996)
FAZEKAS KÁROLY
A rendszerváltás nyomán kibontakozó munkaer ő-piaci folyamatok az
átmenet éveiben
A rendszerváltást követ ő évek társadalmi, gazdasági folyamatainak meghatározó
jellemzője a tömeges és tartós munkanélküliség megjelenése. A foglalkoztatottság
gyors csökkenése, a munkavállalók meghatározott csoportjainak hosszabb, rövidebb
ideig tartó, vagy akár végleges kiszorulása a munkaer őpiacról korántsem érintette
egyformán az ország különböz ő térségeit. A nyílt munkanélküliség megjelenésével
egy időben nemzetközi összehasonlításban is jelent ős különbségek figyelhetők meg
a helyi munkaerőpiacok jellemzőiben.
A munkanélküliség regionális mutatói az átmenet els ő éveiben igen jól kifejezik
azt a társadalmi költséget, melyet az egyes régióknak fizetniük kellett a
piacgazdaságra való áttérés során. A fejlett piacgazdaságokban is megfigyelhet ő ,
hogy a gazdasági szerkezetváltáshoz kapcsolódó regionális válsághelyzetek egy-egy
időszakban jelentősen megnövelik a különböz ő helyi munkaerőpiacok közötti
regionális különbségeket. Ezek a hullámok azonban - els ősorban a válságrégiók
munkaerő-kínálatát csökkentő migrációs folyamatok hatására - gyorsan elcsende-
sednek.
A fejlett piacgazdaságokban megfigyelhet ő tipikus alkalmazkodási folyamatokkal
szemben a magyarországi munkanélküliség regionális különbségeit vizsgálva három
alapvető jellemzőt állapíthatunk meg: (a) a munkanélküliség regionális különbségei
viszonylag nagyok, (b) a regionális különbségek mértéke utóbbi években
lényegében változatlan, (c) az egyes régiók pozíciója a helyi munkanélküliségi ráták
nagysága szerint képzett sorrendben rendkívül stabil.
A regionális különbségek mértéke és stabilitása
Az 1. ábra a helyi munkaerőpiacok közötti regionális különbségek id őbeli
alakulását mutatja a rendszerváltás els ő éveiben a foglalkoztatási körzetek szintjén.
Jól látható, hogy a regionális különbségek szinte robbanásszer űen, a nyílt
munkanélküliség megjelenésével egy id őben jelentkeztek Az els ő két évben
megfigyelhető széls őséges különbségek 1992 után némileg csökkentek majd magas
szinten stabilizálódtak. Az ábra a 10. 9. 8. 7. 4. 3. 2. 1. decilisek átlagos
munkanélküliségi rátáinak és a medián rátájának az arányát mutatja az egyes
időpontokban. Ezzel a módszerrel kisz űrhető a ráta változásának hatása és jól
látható, hogy az els ő két évben megfigyelhet ő szélsőségesen nagy regionális
különbségek döntően a legsúlyosabb helyzetben lév ő válságrégiók különösen magas
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
10 Fazekas Károly TÉT 1997 s4
munkanélküliségi rátáira vezethet ők vissza. A munkanélküliség regionális
különbségeinek okait tárgyalva Ábrahám Árpád és Kertesi Gábor az átmenet els ő
két évének eme jellegzetességét arra vezeti vissza, hogy a rendszerváltás
időpontjában rövidtávon ható speciális tényez ők a kés őbbi időszakban átadták
helyüket egy-egy régió fejl ő dését hosszú távon meghatározó tényez őknek.
(Ábrahám-Kertesi 1996)
1. ÁBRA
A regionális munkanélküliségi ráták relatív különbségei
(Relatíve Regional unemployment Rate Differentials)
4—
Relat ív teru leti ku lonbseg ek
3—
2 —
0-
1990 dec. 1991 dec. 1992 ' dec. 1993 dec. 1994 ' dec. 1995 ' eze.
Negyedevek
Megjegyzés: felülr ő l lefelé: a 10., 9., 8., 7., 4., 3., 2., és 1. decilis átlagos munkanélküliségi rátái osztva a
medián munkanélküliségi rátával; medián ráta=1
Forrás: Ábrahám és Kertesi (1996)
A foglalkoztatási körzetek pozíciójának stabilitása
A 2. ábra és az 1. táblázat a munkanélküliségi ráták tekintetében megfigyelhet ő
pozíciók stabilitására utal. A helyi munkanélküliségi ráták alapvet ően a munkaerő-
kereslet, valamint a munkaer ő -kínálat alakulásától függnek. Mind a kínálatot, mind
a keresletet rendkívül er őteljes hatások érték az elmúlt évek során, gondoljunk csak
a munkahelyek megszű nését, a munkahelyek teremtését vagy az ingázást és a
migrációs folyamatokat befolyásoló tényez őkre. Azt várhatnánk, hogy e folyamatok
eredményeként a helyi munkaer őpiacok relatív pozíciója a különböz ő időpontokban
mért helyi munkanélküliségi ráták tekintetében jelent ő s változásokat mutat. Az
adatok ezzel szemben az 1996 decemberében, mért valamint az 1991 márciusa és
1996 szeptembere között mért ráták közötti korrelációs koefficiense minden
időpontban magasabb 0,8-nál. Ez az érték meglehet ő sen nagy stabilitásra utal, ha
figyelembe vesszük hogy a helyi munkaer őpiacokon a munkaképes korú népesség
nagysága átlagosan mindössze 25.000 fő, vagyis a piacok kellő en kicsik ahhoz,
hogy érzékenyen reagáljanak véletlenszer ű hatásokra.
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
TÉT 1997 s4 Válság és prosperitás a munkaerőpiacon... 11
2. ÁBRA
Az 1996 decemberében, valamint az 1990 decembere és 1996 szeptembere között
mért foglalkoztatási körzet szint ű munkanélküliségi ráták közötti korrelációs
koefficiens alakulása
(Correlation Coefficient of Unemployment Rates by Labour Districts in December,
1996 and between Dec. 1990 and Sep. 1996)
Corr.coaf.
1.1
0.9
•
0.8
0.7
0.6
0.9
111111
0.4
4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3
90 I 91 I 92 I 93 I 94 95 I 98
Ouartara
SourewlE-HAS %diadal data basa
Az 1. táblázat a foglalkoztatási körzetek munkanélküliségi ráták szerint képzett
kvartilisei közötti átmenetek alakulását mutatja 1992 decembere és 1996 decembere
között. Látható, hogy az esetek dönt ő többsége a fő átló mentén helyezkedik el és
mindössze 6 foglalkoztatási körzet (5,3%) esetében figyelhet ő meg egy kvartilisnél
nagyobb pozícióváltozás négy év alatt.
1. TÁBLÁZAT
Az 1992 decemberi és 1996 decemberi foglalkoztatási ráták szerint képzett
kvartilisek közötti átmenetek
(Interquartile unemployment Rate Transitions, December 1992 — December 1996)
Munkanélküliségi ráta 1996 decemberében Foglalkoztatási
(kvartilisek) körzetek száma
alsó második harmadik felső
Alsó kvartilis 32 8 2 1 43
Második kvartilis 8 23 9 2 42
Harmadik kvartilis 3 8 21 10 42
Felső kvartilis 3 10 30 43
Fogl.körz. száma 43 42 42 43 170
Forrás: MTA-KTI Regionális adatbázis
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
12 Fazekas Károly TÉT 1997 s4
Területi széttöredezettség - a helyi munkaerőpiacok zártsága
Ismeretes, hogy még egy-egy megyén belül is igen jelent ős különbségek
figyelhetők meg a helyi munkaerőpiacok között a gazdaság fejlettsége, a bérek és
különösképpen a munkanélküliségi ráták tekintetében. Az utóbbit jól illusztrálja a
helyi munkanélküliségi ráták variancia analizise. 1993 márciusában a 170
foglalkoztatási körzet munkanélküliségi rátájának sztenderdizált szórása 5,04% volt
3,56 megyék közötti és 3,56 megyén belüli variancia értékek mellett. A megyei szint
szerinti aggregálás a foglalkoztatási körzetek szintjén mért variancia mindössze felét
ragadja meg. A foglalkoztatási körzetek szintjén mért munkanélküliségi ráták
területi különbségeit mutatja a 3. ábra.
3. ÁBRA
A foglalkoztatási körzetek munkanélküliségi rátái (1995 március, %)
(Unemployment Rates by Labour Districts, March 1995, %)
Körzetszintü munkanélküliségi ráták (9.
20 to 23 (11)
17 to 20 (18)
14 to 17 (23)
13 to 14 (13)
12 to 13 (17)
11 to 12 (18)
10 9311 (14)
9 to 10 (17)
7 to 9 (27)
4 to 7 (12)
Forrás: MTA-KTI Regionális adatbázis
A helyi munkaerőpiacok közötti migrációval és az ingázás jellemz őinek
alakulásával foglalkozó kutatások azt mutatják, hogy a fentiekben említett
széttöredezettség jelent ő s mértékben a helyi munkaer őpiacok rendkívüli
zártáságának, a migráció alacsony intenzitásának és az ingázási lehet őségek
hiányának a következménye. Bár Kertesi Gábor vizsgálatai szignifikáns kapcsolatot
mutattak ki a népesség elvándorlásának er ő ssége és a helyi munkanélküliségi ráta
nagysága között a rendszerváltást követ ő években (Kertesi 1997), az elvándorlók
aránya valójában túlságosan alacsony volt ahhoz, hogy ez a kapcsolat értékelhet ő
hatással legyen a helyi munkaer őpiacok állapotára. Az adatok szerint 1989 és 1994
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
TÉT 1997 s4 Válság és prosperitás a munkaerőpiacon... 13
között a magas munkanélküliségi körzetekb ől való elvándorlás évi 1 százalékkal
csökkentette e régiók népességét. Az ország különböz ő részei közötti vándorlási
folyamatokat nem csupán a kulturális tradíciók jellemz ői, hanem a lakásbérleti piac
fejletlensége, a jelzálog-hitelezés hiánya, a jó és rossz régiók ingatlan árai közötti
hatalmas különbségek is gátolják.
A helyi munkaerőpiacok zártságának csökkentésében jelent ős szerepe lehet a napi
ingázás növekedésének. A közlekedési költségek jelent ős növekedése és a munkába
járást biztosító tömegközlekedési kapcsolatok jelent ős visszafejlődése azonban
aligha teszi könnyűvé az ingázók számának jelent ős növelését. Köll ő János
számításai szerint a magyarországi települések 58 százalékából mindössze egy
foglalkoztatási körzetközpont érhet ő el autóbusszal vagy vasúttal reggel fél hat és
nyolc óra között. Annak a valószín űsége, hogy egy munkavállaló tömegközlekedési
eszközzel ingázhat a saját körzetközpontjába 77% annak a valószín űsége viszont,
hogy az illető tömegközlekedési eszközzel ingázhat a második legközelebbi
körzetközpontba mindössze 29%. (Köllő 1997)
Sikeres régiók és válságövezetek - A magyarországi helyi
munkaerőpiacok állapotát hosszú távon meghatározó tényez ők
A munkanélküliség regionális különbségeinek, a régiók pozícióinak stabilitása
mint láttuk, arra utal, hogy a kialakuló különbségek mögött nem rövidtávú eseti
okok hanem hosszú távon ható regionális jellemz ők húzódnak meg. A
munkanélküliségnek a kelet-közép- európai országokban megfigyelhet ő jelentős
regionális különbségeit többnyire a szocialista iparosítás sajátos következményének,
nevezetesen az ipari nagyvállalatok rendkívül nagy területi koncentrációjának
tulajdonítják (Jackman-Rutkowski 1994) Magyarország esetében az elmúlt években
elvégzett regionális vizsgálatok mindazonáltal nem támasztják alá ezt a
magyarázatot. A helyi munkaerőpiacokra és a KSH kistérségi vonzáskörzetekre
vonatkozó els ő keresztmetszeti elemzések (Fazekas 1993; KSH, 1995) arra utalnak,
hogy a munkanélküliségi ráták regionális különbségei alapvet ően két
tényezőcsoportra, nevezetesen a régiók vállalkozási és ipari kapacitásaira
vezethetők vissza. A munkanélküliség és az iparosodottság foka, az állami nagyipar
dominanciájának mértéke között van ugyan szignifikáns kapcsolat, ez azonban nem
pozitív, hanem ellenkezőleg negatív összefüggést mutat. Mi több nem mutatható ki
semmiféle korreláció a gazdasági szerkezet diverzifikációjára jellemz ő gyakran
használt Herfindahl index (Simon 1988; Scarpetta 1995) és a helyi munkanélkü-
liségi ráta között.
Bár az ipari válságágazatokba tartozó nagyvállalatok összeomlása valóban
jelentős munkanélküliséget indukált néhány régióban, mindenekel őtt a
válságágazatok által dominált acélvárosokban és bányavidékeken - így például a
leginkább ismert ózdi régióban - (Fazekas et. al 1990), ezek azonban inkább
kivételek semmint a helyi foglalkoztatási válsághelyzetek jellemz ő példái. A magas
munkanélküliséggel sújtott területek tipikus esetei a periférián lév ő fejletlen
infrastruktúrával, alacsonyan képzett munkaer ővel, fejletlen kereskedelemmel és
szolgáltatási szektorral rendelkez ő mezőgazdasági régiók. Magas munkanélküliség
azokban az ipari régiókban alakult ki, ahol az iparnak a rendszerváltást megel őzően
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
14 Fazekas Károly TÉT 1997 s4
megfigyelhető dominanciája fejletlen vállalkozási kapacitásokkal: fejletlen
infrastruktúrával, viszonylag képzetlen helyi munkaer ő-állománnyal, a vállalkozási
tradíciók hiányával párosult. (Ábrahám-Kertesi 1997; Fazekas-Köllő 1996).
A rendszerváltási idején megfigyelhet ő vállalkozási és ipari kapacitások
fejlettsége alapján Fazekas Károly a következ ő négy csoportba osztotta a
magyarországi foglalkoztatási körzeteket. 1 (Fazekas 1993):
• Vállalkozói - ipari régiók
• Vállalkozói nem ipari régiók
• Nem vállalkozói ipari régiók
• Nem vállalkozói nem ipari régiók
A 4. ábrán látható, hogy a viszonylag jó vállalkozási kapacitásokkal rendelkez ő
ipari régiók a Budapest-Bécs tengely mentén és a nagyvárosok környezetében
helyezkednek el. A viszonylag jó vállalkozási kapacitásokkal rendelkez ő nem ipari
régiók a Balaton környékén, Budapest környékén és a Nagy-alföld déli részén
találhatók. A viszonylag rossz vállalkozási kapacitásokkal rendelkez ő ipari régiók
elsősorban az ország észak-keleti részében, míg a rossz vállalkozási kapacitásokkal
rendelkező nem ipari, döntően mezőgazdasági régiók többsége az Alföld középs ő és
keleti részén található.
4. ÁBRA
Foglalkoztatási körzetek típusai a rendszerváltást megelőző időszak jellemz ői
alapján
(Classes of Labour Districts before the Transition)
Rendszerváltás el őtti körzettipusok
Vállalkozói • Ipari (45)
Vállalkozói - Nem ipari (38)
Nem vállalkozói - Ipari (28)
Nem vállalkozói • Nem ipa(80)
Budapest (1)
Forrás: MTA-KTI Regionális adatbázis
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
TÉT 1997 s4 Válság és prosperitás a munkaerőpiacon... 15
A foglalkoztatási körzetek típusai a piacgazdaságra való áttérés után
A munkanélküliség regionális különbségeire ható erők időbeli válto7ására
vonatkozó elemzések azt mutatják, hogy a rendszerváltás idejének regionális
jellemzőit megragadó változók magyarázó ereje alig csökken 1992 után. A
regionális változókat tömörít ő faktorokra, mint független változókra és a regionális
munkanélküliségi rátákra, mint függ ő változókra számított regressziós egyenletek
hét évvel a rendszerváltás után is igen jó becslést adnak a munkanélküliségi ráták
regionális különbségeire. Mindazonáltal ma már a magyarázó változók több ponton
is kiegészítésre, felfrissítésre szorulnak. A következ őkben egy új, döntően a
rendszerváltás utáni id őszak regionális jellemz őire építő modell néhány eredményét
foglaljuk össze.
A rendszerváltást megel őző időszak jellemzőinek rendkívül stabil magyarázó ereje
három okkal magyarázható:
• A változók egy része nagyon lassan módosul az évek során (a népesség
képzettségi színvonala, a közlekedési hálózat fejlettsége, a vállalkozói
tradíciók megléte vagy azok hiánya stb.)
• A modellben explicit módon megjelenített faktorok mögött nagyon fontos és
stabil latens változók húzódhatnak meg (úgy, mint a régió földrajzi pozíciója,
a népesség etnikai összetétele stb.)
• Az időben gyorsan változó ún. dinamikus változók esetében er ős korreláció
van a rendszerváltás el őtt és a rendszerváltás után megfigyelt értékek között.
Az új modell kialakítása során egyrészt lehet őség szerint felfrissítettük a
rendelkezésünkre álló regionális változókat, másrészt új változókat vontunk be az
elemzésbe. Az új változók a régiók földrajzi helyzetére, a cigány népesség arányára
és a társas vállalkozások sűrűségére vonatkozó információkat tartalmaztak. 2 Az
1990-91-es évekre vonatkozó változók felfrissítésénél a KSH T-STAR 1995-ös
adatbázisát és az OMK Munkanélküli Regiszter 1995-ös változóit használtuk.
Sajnos néhány változó esetében csak az 1990-es népszámlálás adatai tartalmaznak
település szintű információkat. Az új modellben használt változókat a 2. táblázatban
foglaltuk össze.
A 3. táblázat a regionális változók a körzetszintű munkanélküliségi ráták közötti
korrelációs koefficiensek nagyságát mutatja 1995 és 1996 két negyedévében.
Látható, hogy minden változó esetében minden id őpontban erős szignifikáns
korreláció van a változók és a munkanélküliségi ráták között.
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
16 Fazekas Károly TÉT 1997 • 4
2. TÁBLÁZAT
A modellben használt változók tartalma
(Content of Variables of the Model)
Változónév A változó tartalma Átlag Szórás
UNEMPL Szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 12.14 5.85
negyedévenként t= 1-24, 1=1990 December, 25=1996
decemberc
FARMS91* 1000 lakosra es ő kistermelő i gazdaságban foglalkoztatott 32.1 22.4
(1991)b
AGRC90* Mező gazdaságban foglalkoztatottak aránya az aktív 22.39 10.52
népességben b
INDUSTRY95 Az iparban foglalkoztatottak aránya az aktív korú 10.78 6.6
népességben (1995) b
CARS95 1000 lakosra eső személygépkocsik száma (1995) 6 187.01 42.74
INCTAX95 Egy adófizetőre eső személyi jövedelem adóalap (1995) e 61.46 19.99
WATER95 Vezetékes folyóvízzel ellátott lakások aránya a régióban 70.58 16.73
(1995)b
PHONE95 1000 lakosra eső telefon főállomások száma (1995) b 147.79 77.14
EDUC90 Befejezett iskolai osztályok átlaga a 7 éven felüli
népességben 1990." 8.13 0.46
MIGR9095 1000 lakosra eső vándorlási egyenleg 1990-1995 között" -.92 3.09
GYPSY93 A cigány nemzetiségű tanulók aránya az általános iskolában 8.65 6.78
az 1992/1993-as tanévben`
SEWER95 Közcsatornába bekötött lakások aránya a régióban (1995) 6 23.52 19.19
DISTHOUR Átlagos távolság térség központjából Budapestre és 214.72 I 91.79
Hegyeshalomra közúton d
ENTDENS95 1000 lakosra es ő jogi és nem jogi személyiségű társas 13.66 8.6
vállalkozások száma (1995) b
- - - --- - -
Munkané küli Regiszter KSH "T-STAR" településszint ű adatbázis Ministry of Education
d ® androute e MTA KTI regionális adatbázis * Budapest nélkül
3. TÁBLÁZAT
Az elemzésbe bevont változók és a foglalkoztatási körzetek szintjén mért
munkanélküliségi ráták közötti korrelációs koefficiensek
(Correlation Coeflicients of the Applied Variables and Unemployment rates by
Labour Districts)
Változók UNEMPL UNEMPL UNEMPL UNEMPL
(95Q 1 )
(95Q3) (96Q') (96Q3)
INTAX95 -.5280** -.5160** -.4893** -.4607**
EDUC90 -.7164** -.7058** -.6860** -.6700**
SEWER95 -.4576** -.4410** -A227** -.3698**
INDUSTRY95 -.3282** -.3334** -.3371** -.2855**
FARMS91 .5123** .4942** .4487** .4083**
AGRICULT90 .4057** .3773** .3397** .3435**
ENTDENS95 -.5885** -.5760** -.5486** -.5168**
PHONE95 -.4719** -A497** -.4162** -.3769**
CARS95 -.7691** -.7668** -.7547** -.7479**
MIGR9095 -.6111** -.6022** -.5884** -.6046**
DISTHOUR .6311** .6400** .6348** .6526**
GYPSY93 .6901** .7013** .7163** .6897**
.- - - . . .. .
. szezon ál isan ligaz o munkanélküliségi r
Esetszám: 158 1-tailed Signif: ** -.001
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
TÉT 1997 s4 Válság és prosperitás a munkaerőpiacon... 17
A kiválasztott regionális változókon végrehajtott f őkomponens-
elemzés eredményei
A fókomponens-elemzés segítségével néhány egymástól független faktorba tudjuk
sűríteni a munkanélküliségi rátával szignifikánsan korreláló változókat. A
4. táblázat az eljárás végső eredményeit tartalmazza. A három faktor az eredeti
változók szórásának 75%-át magyarna.
4. TÁBLÁZAT
A főkomponens elemzés eredményei
(Results of the Main-component Analysis)
A faktorok által megmagyarázott variancia
Faktorok Eigenvalue Pct of Var Cum Pct
Faktor 1- Urbanizácie 6.59927 55.0 55.0
Faktor 2 - Távolság 1.42150 11.8 66.8
Faktor 3 - Ipar 1.03236 8.6 75.4
Rotált faktor mátrix
1. faktor 2. faktor 3. faktor
INTAX95 .68267 .30363 .36545
EDUC90 .78244 .47436 .20841
SEWER95 .80661 .16681 .31985
INDUSRY95 .26425 .13989 .89725
AGRICULT90 -.84046 -.02581 -.23717
FARMS91 -.83754 -.25839 -.14459
ENTDENS95 . 78232 .46818 -.15247
PHONE95 .56547 .34465 -.11065
CARS95 .49444 . 74381 - .05040
MICR9095 .50781 .62574 -.34069
DISTHOUR -.24476 -.69804 - .18850
GYPSY93 -.04056 -.86565 - .21982
Az elemzésbe bevont regionális változókhoz tartozó korrelációs koefficiensek
alapján az egyes faktoroknak a következ ő jelentés adható:
1. Faktor 2. Faktor 3. Faktor
Urbanizáltság Távolság Iparosodottság
A faktor a régió urbanizáltságát méri. A A faktor, néhány a régiók A faktor azokban a
faktor az átlagosnál magasabb centrális vagy perifériális régiókban kap pozitív
faktorértékeket kap azokban a helyzetéhez szorosan kapcsolódó faktorértékeket
régiókban, melyekben az átlagosnál földrajzi, etnikai, társadalmi melyekben az átlagosnál
magasabb: jellemzőt kapcsol Össze. A faktor magasabb:
• az egy adófizetőre eső adóköteles azokban a régiókban kap magas • az iparban foglal-
jövedelem, pozitív faktor-értékeket koztatottak aránya
• a lakónépesség iskolai végzettsége, melyekben az átlagosnál
• a csatornával ellátott lakások nagyobb:
aránya, • a régió központja, valamint
• a társas vállalkozások s űrűsége, Budapest és az osztrák
• az 1000 lakosra es ő telefon határ közötti átlagos közúti
főállomások száma. utnzAsi idő,
Az átlagosnál alacsonyabb: • a cigány népesség aránya,
• a mezőgazdasági kistermelői • a népesség elvándorlása.
gazdaságokban foglalkoztatottak Az átlagosnál alacsonyabb
aránya • az 1000 lakosra es ő
• a mezőgazdaságban személygépkocsik aránya.
foglalkoztatottak aránya.
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
18 Fazekas Károly TÉT 1997 s4
A faktorok és a regionális munkanélküliségi ráták közötti kapcsolatot többváltozós
regressziós függvények segítségével mérhetjük, melyekben a munkanélküliségi
ráták a függő a faktorok pedig a független változók. A 5. táblázat az így számított
egyenletek néhány eredményét tartalmazza. Látható, hogy igen jó becsléseket
kapunk a munkanélküliségi ráták különbségeire. Az egyenletek a variancia
66-74%-át magyarázzák.
Mindhárom faktor hatása szignifikáns 1%-os szignifikancia szinten. Leger ősebb
hatóerővel a földrajzi helyzetb ől fakadó előnyökre vagy hátrányokra utaló távolság
faktor rendelkezik. Lényegesen gyengébb, de még mindig er ős hatása van az
urbanizáltság szintjét jelző faktornak, ugyanakkor az iparosodottság szintjét jelző
faktor gyenge de még szignifikáns hatással bír.
5. TÁBLÁZAT
A többváltozós regresszió számítás eredményei
(Results of the Multi-variable Regression Analysis)
Negyedévek R2 F stat Faktor 3 Faktor 2 Faktor 1
Iparosodottság Távolság Urbanizáció
Q1-1995 .71234 136.19538 -.150437 .731390 -.393413
Q2-1995 .71423 137.46565 -.154894 .737805 -.381951
Q3-1995 .70658 132.44684 -.159663 .738023 -.369342
Q4-1995 .65830 105.95785 -.159118 .714617 -.349713
Q1-1996 .73190 145.59825 -.190179 .777390 -.335148
Q2-1996 .72808 140.12291 -.191860 .784553 -.310337
Q3-1996 .73519 142.51658 -.174235 .795683 -.294725
Q4-1996 .71776 130.54771 -.149196 -791677 -.285944
A foglalkoztatási körzetek tipizálása a regionális faktorok alapján
Az előző ekben bemutatott összefüggések egy új tipológia alkalmazására adnak
lehető séget. Az új tipológia a két legfontosabb faktor: a földrajzi helyzetre utaló
távolság faktor és az urbanizáltság szintjét jelz ő faktor kombinációján alapul a
következő módon:
I. Típus 2. Típus
Urbanizált - Központi régiók Urbanizált - Távoli régiók
Ebbe a csoportba tartoznak az átlagosnál Ebbe a csoportba tartoznak az átlagosnál
urbanizáltabb és az átlagosnál jobb földrajzi urbanizáltabb és az átlagosnál kedvez őtlenebb
helyzetben lévő régiók: földrajzi helyzetben lévő régiók:
(1. Faktor n 0 ; 2. Faktor 2 CO). (1. Faktor D 0 2. Faktor D 0).
;
3. Típus 4. Típus
Központi rurális régiók Távoli rurális régiók
Ebbe a csoportba tartoznak az átlagosnál Ebbe a csoportba tartoznak az átlagosnál
kedvezőbb földrajzi helyzetben lév ő rurális kevésbé urbanizált, az átlagosnál
régiók: kedvezőtlenebb földrajzi adottságokkal
(1. Faktor 1 c 0 ; 2. Faktor c 0). rendelkező régiók.
(1. Faktor c 0 ; 2. Faktor n 0 ).
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
TÉT 1997 s4 Válság és prosperitás a munkaerőpiacon... 19
A 6. táblázat az elemzésbe bevont változók átlagos értékeit mutatja az egyes
típusokban. A táblázat tartalmazza a budapesti foglalkoztatási körzet jellemz őit is.
Budapest értelemszer űen az urbanizált centrális helyzetben lév ő régiók jellemz őit
mutatja. A négy régiótípus fóldrajzi elhelyezkedése az 5. ábrán látható.
6. TÁBLÁZAT
A regionális változók átlagai Budapesten és a négy foglalkoztatási körzet típusban
(Averages of Distinct Regional Variables in Budapest and the Four Classes of
Labour Districts)
Regionális Budapest Urb-Cent Urb-Per n=28 Rur-Cent Rur-Per n=45
változók n=46 n=50
INTAX95 140.90 77.62 66.53 55.18 46.99
EDUC90 9.6 8.6 8.2 8.0 7.7
SEWER95 89.95 39.44 33.74 13.83 10.14
INDUSTRY95 9.65 13.31 11.68 11.25 7.40
AGRICULT90 3.3 15.2 16.6 30.6 31.0
FARMS91 2.9 24.96 32.67 45.61 47.55
ENTDENS95 57.09 21.89 14.17 10.35 7.64
PHONE9595 390.17 203.10 147.25 130.31 105.62
CARS95 298.69 227.87 173.97 193.66 143.45
MIGRBAL9095 .06 1.71 -1.50 -1.06 -3.12
BPHHT 67.00 147.69 269.66 176.60 294.70
GYPSY92 4.05 4.12 15.06 4.74 13.73
5. ÁBRA
A foglalkoztatási körzetek típusai a rendszerváltás utáni id őszak regionális
jellemz ői alapján
(Classes of Labour Districts by Regional Characteristics in the Transition Period)
Rendszerváltás utáni körzelöpuSok
i IB 'gsna
J ":1- K • 0,(21?
l hbanáált - TLY
P"b o,
,
Runks - KOzponti (50)
Rudis - Távoli (45)
Forrás: IE-HAS Regional Data Base
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
20 Fazekas Károly TÉT 1997 s4
A 7. táblázatban a négy típus néhány munkaerőpiaci jellemzőjét foglaltuk össze.
Látható, hogy nem csupán a munkanélküliségi ráták, de a munkanélküliek jellemz ői
tekintetében is jelent ős különbségek vannak az egyes típusok között. A perifériális
helyzetben lévő rurális régiókban nem csupán a munkanélküliek aránya a
legmagasabb de a munkanélküliek összetétele is kedvez őtlenebb.
7. TÁBLÁZAT
A munkanélküliek jellemz ői az egyes körzettípusokban és Budapesten
(Characteristics of Unemployed in Distinct Labour District Classes and Budapest)
Munkanélküliek
Összesen Budapest Urb-Cent Urb-Per Rur-Cent Rur-Per
Munkanélküliségi 12.1 4.75 8.65 15.22 10.00 17.03
ráta (1996. dec.)
Munkanélküliség idő-
tartama:
3 hónap 4.96 8.16 6.61 3.91 5.36 3.41
1 év 33.81 34.31 28.88 36.68 31.00 40.16
Jövedelempótló 43.78 37.71 34.46 49.93 38.76 55.20
támogatásban
részesülők aránya
A gazdasági prosperitás hatása a helyi munkaerőpiacok állapotára
A második fejezetben bemutatott tipológia interpretálása során a kutató nehezen
kerülheti el a "Mi volt el őbb, a tyúk vagy a tojás?" problémájával való nem túl
gyümölcsöző szembenézést. A régiók sikere vagy a kudarca és a regionális változók
közötti oksági kapcsolat korántsem egyértelm ű és az értelmes következtetések
levonására irányuló igyekezet könnyen ismeretlen tájakra viheti a munka-er őpiaci
kérdésekben esetleg jártas, más területeken viszont kevés ismerettel rendelkez ő
szerzőt. Mindazonáltal kell ő önkorlátozással e fentiekben összefoglalt
összefüggésekb ől leszűrhető néhány, a gazdaságpolitikusok és a kutatók számára
esetleg hasznosítható következtetés.
Úgy tűnik, hogy a helyi munkaerőpiacok gazdasági szerkezetében végbement
alapvető változások eredményeként az iparban lezajló munkahelyteremtés és
munkahely-megszűnés egyenlege nem játszik meghatározó szerepet a regionális
különbségek fennmaradásában. A munkanélküliségi ráták tekintetében
megfigyelhető jelentős és alig változó különbségek nem elsősorban a régiók szintjén
a elmúlt hét évben bekövetkezett változásokkal magyarázhatók, sokkal inkább a
régiók igen hosszú távon ható történelmi, kulturális tradícióiban, a helyi gazdasági
fejlődés nehezen módosítható adottságaiban gyökereznek.
A gazdasági prosperitás továbbterjedése a sikeres régiók fel ől a stagnáló
válságrégiók felé meghatározó jelent őségű az ország európai integrációja, a
gazdaság és a társadalom fejl ődése, nem utolsósorban a hátrányos helyzetben lév ő
régiókban él ő foglalkoztatottak, munkanélküliek vagy a munkaer őpiacról már
kiszorultak egyéni sorsának szempontjából. A helyzet kulcsa semmiképpen sem a
régi gazdasági szerkezet összeomlásának okaiban, annak eltér ő regionális
hatásaiban keresend ő. A regionális foglalkoztatási feszültségek enyhítése sokkal
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
TÉT 1997 s4 Válság és prosperitás a munkaerőpiacon... 21
inkább a vállalkozások munkaer ő-keresletének b ővülésétől, a vállalkozások
terjedésének felgyorsulásától, a vállalkozás s űrűség regionális különbségének
csökkenéséből várható.
A második fejezetben bemutatott f őkomponens-elemzés rávilágított a regionális
különbségek legfontosabb okaira de a módszer nem alkalmas arra, hogy tetten érjük
a regionális adottságok, a vállalkozások prosperitása és a helyi munkaer őpiacokon
kialakuló munkanélküliségi ráták közötti kapcsolatokat létrehozó és fenntartó
hatásmechanizmusokat.
Fazekas és Köllő a külföldi érdekeltségű vállalkozások munkaer ő-keresletének
regionális jellemzőit elemezve (Fazekas-Köllő 1998) kísérletet tettek az iskolai
végzettség, a vállalkozások terjedése és a helyi munkanélküliségi ráták közötti
kapcsolat feltárására. 3 A szerzők a foglalkoztatási körzetek állandó népességének
átlagos iskolai végzettsége, a vállalkozások ezer állandó lakosra es ő száma és a
helyi munkanélküliségi ráták közötti regressziók alapján felállított útmodell
segítségével dekomponálták az iskolai végzettségnek a hazai és a külföldi
tulajdonban lévő vállalkozások sűrűségén és az egyéb tényez őkön keresztül a
munkanélküliség regionális különbségére gyakorolt hatásait.
A dekomponálás végeredményét a 8. táblázatban foglaltuk össze. Az eredmények
arra utalnak, hogy a vállalkozások terjedésén, a vállalkozások s űrűségének
regionális különbségein keresztül érvényesül ő mechanizmusok meghatározó
szerepet játszanak az iskolai végzettség hatásainak érvényesülésében. Az iskolai
végzettség munkanélküliségre gyakorolt hatásának közel fele megragadható a
vállalatsűrűségre gyakorolt befolyás figyelembevételével. A külföldi vállalatok
sűrűségének hatása szignifikáns, de mindössze egytizedét teszi ki a
vállalatsűrűségen keresztül érvényesül ő teljes hatásnak. A paraméterek azt jelzik,
hogy a helyi népesség viszonylag magas iskolai végzettsége a külföldi tulajdonú
vállalkozások megjelenése nélkül is jelentős mértékben javítja egy-egy régió
munka-erőpiaci helyzetét.
8. TÁBLÁZAT
Az iskolai végzettség munkanélküliségi rátákra gyakorolt hatásának
dekomponálása
(The Relationship between the Education and Regional Unemployment Rates,
Standardised Regression Parameters)
Útvonalak Standardizált
regressziós
paraméterek
1. Isk > Külf >U (-0.093)
2. Isk > Váll >U (-0.2)
3. Isk > Váll -> Külf > U (+0.02)
4. Isk >U (-0.395)
Külf = külföldi érdekeltség ű vállalatok sűrűsége a térségben
Isk. = a helyi népesség iskolázottsági színvonala
Váll = egyéni és társas vállalkozások s űrűsége s térségben
U = helyi munkanélküliségi ráta
Forrás: Fazekas-Köll ő (1998)
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
22 Fazekas Károly TÉT 1997 s4
Az elemzés rámutat arra, hogy a külföldi érdekeltség ű vállalkozások térnyerése a
népesség iskolai végzettségével függ össze. Ahol nagyobb a külföldi tulajdonban
lévő vállalkozások sűrűsége, ott jellemző módon az átlagosnál képzettebb a
munkaerő, és ez a képzettségen alapuló regionális el őny más utakon (részben a
vállalatsűrűségen keresztül, részben azon kívüli csatornákon) is érvényesül.
Feltételezhető , hogy azokban a régiókban, ahol az átlagosnál képzettebb a
munkaerő, ott az átlagosnál kedvezőbbek a feltételek a vállalati szférán kívül es ő
szektorok működéséhez is (költségvetési intézmények, oktatás, egészségügy,
kulturális intézmények).
A lakónépesség iskolai végzettsége, mint láttuk, kiemelked ően fontos,
mindazonáltal korántsem egyedüli magyarázó tényez ője a vállalkozások térbeli
terjedésének. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a vállalkozások s űrűsége
lényegében már két változóval, az iskolai végzettséggel és az országos, illetve
európai4 innovációs központoktól való távolság jellemz őivel kielégítő módon
megmagyarázható. A 170 foglalkoztatási térségre vonatkozó adatokat felhasználva a
külföldi érdekeltségű vállalkozások s űrűsége jól becsülhető mindössze két
változóval, lineáris regresszióval. Ha az egyenlet bal oldalán a külföldi érdekeltség ű
vállalatoknál foglalkoztatottaknak az aktív korú népességen belüli arányát
szerepeltetjük, a jobb oldalon egy, a helyi népesség iskolázottságát mér ő mutatót, a
régióközpontoknak Budapestt ől és Hegyeshalomtól mért átlagos távolságát,
valamint egy-egy dummy változót Pest és Vas megyékre, a modell a külföldi t őke
jelenlét varianciájának 42%-át magyarázta 1995-ben. A Köll ő János és Kertesi
Gábor által elvégzett teszt statisztikák (Köllő-Kertesi 1998) nem utalnak arra, hogy
a modellből fontos változók hiányoznának. 5
Természetesen joggal felmerülhet a kérdés, hogy regionális munkanélküliségi
ráták és a kistérségi átlagkeresetek közötti negatív kapcsolat nem javíthatja-e a
"rossz" régiókban a munka-er őkereslet növekedésének feltételeit. Kertesi és Köllő
az Országos Munkaügyi Központ bértarifa-felvételének 1992-95 évi hullámainak
adatait elemezve kimutatták, hogy a bruttó kereset helyi munkanélküliségre mért
elaszticitása igen alacsony értékr ől indulva 1992-93-ra elérte a —0,09 értéket, majd
1994-95-ben a nemzetközi szakirodalomban tipikusnak tekintett értéknek megfelel ő
-0,11 körüli értéket. A regionális bérgörbék tehát kialakultak Magyarországon, de
hatásuk a tőke áramlására, a vállalkozások térbeli terjedésére a legutóbbi id őkig
nem volt kimutatható. A vállalkozásokat els ősorban a magas iskolázottsági
színvonal és a centrális földrajzi helyzettel jellemezhet ő régiók vonzzák annak
ellenére, hogy ezeket a régiókat alacsony munkanélküliség, viszonylag magas bérek
és a munkaer ő-kereslet egyes szegmenseiben növekv ő munkaerőhiány jellemez.
Nem valószínű, hogy ebből a helyzetb ől a "rossz" régiókban foglalkoztatottak
bérének további csökkenésén keresztül vezethet kiút.
Megítélésünk szerint a fejlesztéspolitika országos, regionális és helyi szint ű
intézményei és döntéshozói nem rendelkeznek világosan megfogalmazott
egyértelmű cél- és prioritás-rendszerrel, amely tükrözi a fentiekben megfogalmazott
tanulságokat. Így például, ha a munkanélküliségi ráták tekintetében megfigyelhet ő
hatalmas regionális különbségek csökkentése valóban fontos helyet foglal el a
regionális fejlesztés prioritás-rendszerében, és ha a munkanélküliség regionális
különbségei az urbanizáltsághoz és a földrajzi helyzethez kapcsolódó tényez ő-
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
TÉT 1997 s4 Válság és prosperitás a munkaerőpiacon... 23
csoportoktól függnek leginkább, tovább ha a centrumhoz és a perifériához tartozó
régiók között a különbség nem csupán a földrajzi távolságban, de a cigány népesség
arányában is meghatározó jelent őségű, akkor a regionális fejlesztés-politikának
különösen nagy súlyt kell fektetnie a következ ő célokra.
1. A közlekedési és szállítási infrastruktúra fejlesztésére.
2. Az urbanizáltságot leginkább meghatározó tényez ők fejlesztésére. Ha e
tényezők között a népesség képzettségi színvonalának meghatározó szerepe
van, akkor az erőfeszítéseket minél inkább az elmaradott régiók oktatási
rendszerének fejlesztésére kell koncentrálni.
3. Olyan speciális rétegprogramok támogatására van szükség, amely javíthatja a
cigány népesség munka-er őpiaci pozícióit.
Jegyzetek
A foglalkoztatási körzetek mellett a városkörzetek és a KSH kistérségek szintjén születtek kistérségi
elemzések és tipológiák. Nemes Nagy J (1998), KSH, (1995)
2
A munkanélküliség és a térparaméterek közötti kapcsolat jellemz őit vizsgálja például: Nemes Nagy J.
(1998). A cigányság foglalkoztatásból való kiszorulásának regionális következményeit elemzi:
Ábrahám és Kertesi (1996). A vállalkozáss űrűség és a munkanélküliség kapcsolatát vizsgálja például
Fazekas - Köllő (1998).
3
A hazai és külföldi érdekeltség ű vállalkozások terjedésének regionális jellemzőiről lásd még
Rechnitzer J. (1998), Nemes Nagy J. (1998) tanulmányait.
4
Egybevág ezzel a megállapítással Nemes Nagy József rendkívül tanulságos elemzése a földrajzi
helyzet, a gazdaságfbldrajzi potenciál és a gazdasági fejlettség kapcsolatáról. Az általa bemutatott
modell egyértelm űen igazolja, hogy az ország "mai térségi tagoltságára er ősen hat a nagy gazdasági
erej ű - osztrák, dél-német és észak-olasz - külföldi térségek közelsége." Nemes Nagy (1998).
s A becslésre utólagosan futtatott Ramsey-teszt eredménye: F=3,53 (0.0162).
Irodalom
Ábrahám Á. - Kertesi G. (1996) "A munkanélküliség regionális egyenl őtlenségei Magyarországon 1990
és 1995 között." Közgazdasági Szemle, 7-8.
Fazekas K. (1993) "A munkanélküliség regionális különbségeinek okairól." (On the causes of regional
differences in unemployment). Közgazdasági Szemle, 1993. augusztus
Fazekas, K. et. al (1990) "Crise d'Enterprise et Crise Locale dans Deux Bassins Industriels, Étude
comparative: Ózd (Hongrie), Le Creusot (France)." In: Innovation et emploi a l'est et a l'ouest,
l'Hannattan, Paris
Fazekas K. - Köllő J. (1996) "Regional Unemployment. Hungary — Interim Report". lnstitute of
Economics, Budapest, 1996
Fazekas K. - Köll ő J. (1998) "A külföldi érdekeltségű vállalkozások munkaerő-keresletének jellemzői
Magyarországon", In: Fazekas K. (szerk.) "Munkaer őpiac és regionalitás az átmenet id őszakában",
MTA Közgazdaságtudományi Központ, Budapest, 1998
Jackman R. - Rutkowski M. (1994) "Labour Markets: Wages and Employment." In: Barr, N. (ed.):
Labour and Social Policy in Central and Eastem Europe. World Bank and London School of
Economics, Oxford University Press, Oxford, 1994
Kertesi G. (1997) "A gazdasági ösztönzök hatása a népesség földrajzi mobilitására 1990 és 1994
között", Esély, 2.
Kertesi G. - Köllő J. (1998)) "Regionális munkanélküliség és bérek az átmenet éveiben. A kereseti
egyenlőtlenségek alakulása Magyarországon Közgazdasági Szemle, megjelenés alatt.
Költő J. (1997) "A napi ingázás költségei és a munkanélküliség Magyarországon", Esély, 2.
Fazekas Károly : Válság és prosperitás a munkaerőpiacon
A munkanélküliség regionális sajátosságai Magyarországon 1990-1996 között
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/4. 9-24. p.
24 Fazekas Károly TÉT 1997 s4
KSH (1995) "Kistérségi Vonzáskörzetek. A regionális térszerkezet jellemz ői az átmenet éveiben."
(Characteristics of sub-regions in the years of transition). Központi Statisztikai Hivatal. Budapest
Nemes Nagy J. (1998) "A földrajzi helyzet szerepe a regionális tagoltságban", In: Fazekas K. (szerk.)
"Munkaerőpiac és regionalitás az átmenet id ő szakában", MTA Közgazdaságtudományi Központ,
Budapest
Rechnitzer J. (1998) "Az átmenet a területi gazdaságban és a siker", In: Fazekas,K. (szerk.)
"Munkaerőpiac és regionalitás az átmenet id ő szakában", MTA Közgazdaságtudományi Központ,
Budapest
Scarpetta S. (1995) "Spatial Variations in Unemployment in Central and Eastem Europe: Underlying
Reasons and Labour Market Policy Options." In: OECD: The Regional Dimension of Unemployment
in transitions Countries. OECD. Paris
Simon C. J. (1988) "Frictional Unemployment and the Role of Industrial Diversity", Quaterly Joumal of
Economics, november
CRISIS AND PROSPERITY ON THE HUNGARIAN
LABOUR-MARKET, 1990-1996
KÁROLY FAZEKAS
The transition period in Hungary was characterised by increasing and long-
standing mass-unemployment. The process resulted in wide and lasting gaps
between regions. Industrial employment seems to have declining significance in
regional differences but economic development rested on entrepreneurial activity is
increasingly important from this point of view. For this reason, diffusion of
prosperity has a major role in diminishing territorial disparities on the labour
market.
Results of the regression analysis implied that the skills of labour have significant
impact on regional development through the spatial diffusion and density on
enterprises. In this indirect way, quality of skills effects economic development. The
analysis also suggested the spatial distribution of foreign investments and the level
labour skills to be also related: greater density of foreign capital coincides with
higher level of education.
Spatíal diffusion of entrepreneurial activities is also dependent on geographical
situation of distinct regions. Distance form the main European innovation centres
and the skill of the labour in the region expounded regional disparities in the density
of enterprises adequately. For this reason, regional policy should concentrate on the
development of transportation networks and the education system furthermore,
specific programmes to improve the status of gypsies on the labour market.