Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
Tér és Társadalom 1997 s 1: 73-108
ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚL GAZDASÁGI ÉS
IPARI SZERKEZETÉNEK ÁTALAKULÁSA
(Transition of the Economic and Industrial Structure of Northwest
Transdanubia)
MÁTHÉ MÁRIA
Az elmúlt mintegy 30-40 év folyamán a magyar iparra a tervutasításos
gazdálkodási rendszer túlzott mérték ű centralizált irányítása és néhány iparosításra
kijelölt vidéki központ túlzott koncentrációja nyomta rá bélyegét. Annak ellenére,
hogy az észak-dunántúli térség hagyományosan magasabb fokú ipari tradíciókkal
rendelkezett, mint az ország más térségei (Budapest kivételével), hasonló ipari
folyamatok játszódtak le, mint másutt. Ez a térség mindig meghatározó szerepet
játszott az ország gazdasági életében, amit számos tényez ő (történelmi gyökerek,
viszonylag jó közlekedés-földrajzi fekvés, szakképzett és b őséges munkaerő, a
nyugat-európai piacok közelsége, innováció-hordozó intézmények jelenléte, jó
kooperációs kapcsolatok stb.) is segített.
Az 1980-as évek közepén egyértelm ű vé vált, hogy a magyar gazdaság
felemelkedésében az iparnak jelent ő s szerepe lesz, azonban ahhoz hogy az ipar a
gazdaság motorja lehessen, alapvet ő szerkezeti átalakítást kell végrehajtani,
melynek folyamatában erő s orientációt a fejlett nyugati piacnak való megfelelés, az
export fogja nyújtani (Török 1994).
A szerkezet-átalakítás egyúttal szervezeti átalakulásokat is maga után vont, ezért a
szervezeti változások magukkal hozták az egyoldalú és szinte teljes kör ű szocialista
állami tulajdon felbontását, a dömping-privatizációs folyamatot (kb. 1987-
napjainkig (1996) is tart), valamint mindezek eredményeként egy átgondolt
iparpolitika és stratégia kidolgozásának igényét - de nemcsak a központ szintjén -
mely a korábbi évtizedek által kialakított ipari körzetek mára depressziós térségekké
vált ipari körzeteinek gazdasági szerkezetét is átalakítja. Az átalakítások végcélja a
fő ként privátszektoron alapuló, kis és közepes (lokális, regionális és
nemzetgazdasági szint ű ), valamint nagy (nemzet- és világgazdasági szint ű)
vállalkozásokon felépül ő piacgazdaság' kialakítása.
Az átalakító folyamat során a gazdaságpolitika élni kívánt és kíván mind a
közvetett, mind az aktív területi politika eszközeivel. (Barta 1991) Az el őbbi
keretében az indikatív tervezés módszerével feltárja az adott térség adottságait,
erőforrásait, gyenge és er ő s pontjait, melyeket optimálisan hasznosítani igyekszik, a
depressziós térségekben pedig effektív válságmenedzselést végez. Mindkét módszer
során felhasználja:
• az elérhető támogatási formákat (elkülönített állami pénzalapok,
adókedvezmények, MVA-beli kedvezményes hitelek, kamattámogatások,
kockázati tő kefinanszírozási módok, Phare és OECD támogatások),
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
74 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
• a szerkezet átalakítást, a fejl ődést segítő intézmények telepítését
(inkubátorházak, ipari parkok, innovációs központok, különleges gazdasági,
vállalkozói övezetek, vámszabad-területek, logisztikai központok),
• a lokális, a helyi hatalom szervez ő, koordináló tevékenységét, az
önkormányzatok lojalitását. (helyi adó kedvezmények, területbiztosítás,
lokális gazdaságfejlesztési stratégia, iparfejlesztési koncepció stb.)
Az átalakulási folyamatokban a helyi önkormányzatok közellátási feladataikat
tekintve hosszútávon is érdekeltek 2, annak ellenére, hogy központi pénzügyi
szabályozásuk rövid távon ellentétbe állíthatja őket (pl. az intézmény m űködtetési
központi normatívák alapján igényelt állami támogatás csökkentése miatt az
önkormányzatok a bérleti díjak és helyi adók növelésében érdekeltek) a
vállalkozások letelepítését támogató tevékenységükkel. (Máthé 1993)
1. Az ipar átalakulását, változásait tükröző tényez ők
Észak-Dunántúlon
Az ipari átalakulást, szerkezeti változást alapvet ően azon tényezők alapján
vizsgálom, melyekből következtetni lehet arra, mely ágazatok bizonyultak az adott
térség tágan értelmezett kultúrájában (városi környezet, a vállalatok egymás közötti
munkamegosztása, speciális képességek felhalmozódása, innováció terjedése,
társadalmi szerkezete, politikai szubkultúrája és történelmi öröksége) életképesnek
bizonyulnak (Zeitlin 1994).
1.1. A térség gazdasági és ipari foglalkoztatottjai szerkezetének változása
1985-1994 között
A térségben foglalkoztatottak szerkezetének változását az egyes gazdasági
ágakban az 1. táblázat mutatja. Az országos tendenciák jól felismerhet ők Észak-
Dunántúl egyes megyéiben és országosan is, a mintegy tízéves terminusban
csökken ő tendenciájú a mezőgazdaság és az ipar részaránya a gazdaság egészében,
azonban ez a csökkenés, vagy helyesebben átrendez ődés egyúttal a tercier szektor
részarányának növekedésével járt. A foglalkoztatott aktív keres ők száma
(2. táblázat) a térség vállalatainál nagyobb mértékben csökkent, mint az országos
vidéki átlag, a térségen belül a legnagyobb mérték Vas, Zala és Gy őr-Moson-
Sopron megyét jellemezte.
Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye iparának létszámcsökkenése
alatta maradt az országos vidéki átlag ütemének, az id őszak els ő felében. Ebben
szerepet játszott a megyék nagy foglalkoztatóinak (bányák, er őművek) állami
tulajdonban tartása, mintegy védelme a megszüntetésük miatti gyors
létszámleépítéssel járó sokkhatástól. Az id őszak második felében azonban ezekben
a megyékben is felgyorsultak az egyes szektorok közötti átalakulási folyamatok.
Az ipari aktív keres ők száma a legkevésbé az északnyugat dunántúli térségben
csökkent, jelentősebb mértékben Veszprém megyében. Párhuzamosan a szolgáltatói
szektor részaránya növekedett. Hasonló tendenciájában Fejér, Komárom-Esztergom
megye szerkezeti arányainak (mind a mez őgazdaság, mind az ipar ágazatai
csökkentek), illet őleg az ipari aktív keres ők számának változásai. Gy őr-Moson-
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 75
Sopron, Vas és Zala megyékben az átalakulási folyamatok, a szektorok egymás
közötti átrendeződése nagyobb mértékűnek látszik a mezőgazdasági ágazatban, mint
az ipari ágazatban.
1. TÁBLÁZAT
A foglalkoztatott aktív keres ők a főbb gazdasági ágak szerint (%)
Active earners employed by main economic sectors (in per cent)
Megye Mezőgazdaság Ipar+ ép. ipar Szolgáltatás
1984 1990 1995 1984 1990 1995 1984 1990 1995
Győr-M-S. 18,2 14,7 9,0 42,9 40,8 37,7 38,9 44,5 53,3
Vas 18,3 18,5 9,0 38,2 36,3 39,6 42,7 45,2 51,4
Veszprém 15,7 15,1 7,1 47,6 41,3 40,4 36,7 43,6 52,5
Zala 20,1 16,9 8,0 39,6 39,7 41,6 40,3 43,4 50,4
ÉNY-Dunántúl 17,9 16, I 8,3 42,6 39,8 39,7 39, 5 44,1 52,0
Fejér 20,2 15,0 11,8 45,3 46,1 37,3 34,5 38,9 50,9
Kom.-Eszt. 15,9 14,4 7,4 49,7 46,0 38,9 34,4 39,6 53,7
É-Dunántúl 18,1 15,6 8,8 44,2 42,0 39,1 37,7 42,4 52,1
Vidék összesen 22,0 18,5 10,2 39,8 38,6 35,1 38,2 42,9 54,7
Budapest 4,9 3,1 1,0 41,3 36,3 25,9 53,8 60,6 73,1
Ország 18,6 15,4 8,1 40,1 38,1 33,1 41,3 46,5 58,8
Összesen
Forrás: KSH 1984. évi m'krocenzus, 1990. évi népszámlálás, 1995. évi munkaer ő-felvétel
2. TÁBLÁZAT
A foglalkoztatott aktív keres ők számának alakulása az iparban 1984-1995 (ezer fő)
Number of active earners employed in industry, 1984-1995 (thousand people)
Megye Ipari létszám (fő) 1995 az 1984. vidéki átlagtól való
év %-ában eltérés (% pont)
1984 1990 1995
Győr-M-S 85 78 63 74,1 +11,2
Vas 50 45 44 88,0 +25,1
Veszprém 88 71 57 64,8 +1,9
Zala 57 54 47 82,5 +19,6
ÉNY-Dunántúl 280 248 211 75,4 +12,5
Fejér 92 89 57 62,0 -0,9
Kom.-Esztergom 75 64 42 56,0 -6,9
É-Dunántúl 447 401 310 69,4 +6,5
Vidék összesen 1573 1392 990 62,9 0
Budapest 400 333 208 52,0 -10,9
Ország összesen 1973 1725 1198 60,7 -2,2
Forrás: KSH 1984. évi mikrocenzus, 1990. évi népszámlálás, 1995. évi munkaer ő-felvétel
s 1
TÉT 1997
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
loo 1001 IMSOZSSQI
uasazssol
8
£'08 0' 56 CO0 L' 68 9 601 ££ Többiipari ágazat
6' 001 17'01 1 5' 81 Jaduazs !ru lai 6' 09 V E9 VII Élelmiszeripar
1' 16 0`b81 0' 017
Könnyűipar
Vegyipar
[99 z' os 17' 01 Könnyűipar
l
9` 0L 6' 1 6
,-.
8' 9 0'7171 0' 0170 £' 51 Vegyipar
78,6
1' 1711 8' 10 £` 50 J
vedtdar 61,2 Gépipar
Máthé Mária :
1,754385965
17'66 b' b 1` 0 przsamox 6, 10,
121,052632
b
Kohászat
0'001 £` 1 I 1`0
'Bányászat
0`171,0 L' ZLZ II 9 0` 1 0 !Bányászat
i
1,661 5861 17661 5861 17661 5861 17 661 1 5861
relatív nagyság Szerkezeti megoszlás
.I.Z
I sazonaM3ayg 9estS8eunnsia.1 sarzsoRawn.zavazs
L. ?Zelt31.15.yq I
ingadzsaA
0' 6
loo 1
los
001 1.105.55Q1
'Többiipariágazat
5' 56 17'011 LI 8'41 Induazstiniail
5'917 0 £`1781 1`80 C 04 "k nÁ..9)1
5' 41 6' 1 6 6'1 8' 9 .roduCHal
8' 901 9'81 1,`00 £` 50 Jachcl?°
Máthé Mária
Kohászat
61510905' 01 8' 0
O
Bányászat
9' 5!
I 17661 5861 I 1,661 I 5861
I
V
I
I relatív nagyság
sep soSainnaza3p az9 Megnevezés
76
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 77
4. TÁBLÁZAT
A válság ágakban foglalkoztatottak arányainak változásai (%)
Changes in the weight of employment in different crisis sectors (in per cent)
Megye Ipar összesen Bányászat Kohászat Textilipar
1985 1990 1994 1985 1990 1994 1985 1990 1994 1985 1990 1994
Gy - M - S 4,6 4,7 5,6 0,0 0,0 0,1 2,8 3,5 6,7 17,1 18,4 7,9
Vas 2,6 2,8 3,8 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,4 7,1 7,9 9,4
Veszprém 4,4 4,5 4,6 11,9 14,0 11,2 5,3 6,8 5,0 1,9 2,5 3,1
Zala 2,9 3,1 3,8 3,4 4,3 4,5 0,0 0,0 1,9 1,2 0,9 3,5
ÉNY- 15.1 17,8 15,3 18,3 16,1 8,1 10,3 14,0 27,3 29,7 23,9
14,5
Dunántúl
Fejér 4,8 5,0 5,6 7,5 8,3 4,0 19,7 23,9 13,3 1,7 1,9 2,8
Kom. - Eszt. 4 ,0 3,6 3,7 17,6 14,2 9,8 3,0 3,8 3,5 2,2 2,2 1,4
É - Dunántúl 23,3 23,7 27,1 40,4 40,8 29,9 30,8 38,0 30,8 31,2 33,8 28,1
Vidék 77,2 78,3 82,4 96,3 97,1 93,7 84,3 82,9 82,2 75,0 76,2 89,2
Bp. 22,8 21,7 17,6 3,7 2,9 6,3 15,7 17,1 17,8 25,0 23,8 10,8
Ország 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyvek
Az ipar alágazatai részarányainak, tehát struktúrájának változását mutatja a 3. és a
4. táblázat, a 3. táblázatban a relatív nagyságok 3 jól tükrözik az egyes megyék
folyamatait, a 4. táblázat a válságágazatok változását jelzi.
Győr-Moson-Sopron megye iparában jelent ősen meghaladja az országos vidéki
átlagot a kohászat, az élelmiszeripar és a szolgáltató ipar részarányának
növekedése. Érdekessége az iparszerkezetnek az, hogy a korábbi könny űipari és
gépipari súly veszített jelent őségéből.
Vas megyében a gépipar és a könnyűipar vált nagyobb súlyúvá, míg az
élelmiszeripar súlya csökkent.
Veszprém megyében a bányászat szerepe alig csökkent, súlya jelent ős, ugyanúgy a
kohászat és a vegyipar is hangsúlyos. Csökkent a szolgáltató ipar súlya.
Zala megyében a gépipar és az élelmiszeripar vált az átalakulási folyamatok
eredményeként jelent ősebbé, de növekszik a bányászat és a kohászat mind
részarányában, mind súlyában. Csökkent a korábban hangsúlyos könny űipar.
Komárom-Esztergom megyében megn őtt a vegyipar, a kohászat szerepe, és szinte
alig változott a bányászat súlya a megye iparában. Ezt az okozza, hogy az ország
gazdasági szerkezetében jelent ősen csökkent a bányászat részaránya más
megyéknek köszönhet ően.
Fejér megyében nagymértékben veszített súlyából a bányászat és a kohászat,
kismértékben a könny ű- és az élelmiszeripar. Jelent ősebb növekedést mutat a
gépipar és a vegyipar.
A hangsúlyos iparágak várhatóan a következ ő években kiemelked ő szerepet
játszanak az egyes megyék és a térség átrendez ődött gazdaságának egészében.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
78 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
1.2. A bruttó hazai termék (GDP)
A GDP értéke felvilágosítást ad az egyes megyék jövedelemtermel ő képességér ől
(5. táblázat).
5. TÁBLÁZAT
A GDP ágazati szerkezete a térségben, 1994
The sectoral structure of GDP in the region, 1994
Megye GDP Szektorok közötti megoszlása (%) I főre jutó GDP
(Mrd Ft) (E Ft)
Mezőgazdaság Ipar+építőipar Szolgáltatások
Győr-M.-S. 191,3 11,2 35,4 53,4 449,0
Vas 122,0 10,5 41,0 48,5 447,0
Veszprém 126,6 6,6 35,6 57,8 335,0
Zala 121,5 8,6 42,6 48,8 403,0
ÉNY-Dunántúl 561,4 9,2 38,7 52,1 408,5
Fejér 173,6 9,0 41,1 49,9 409,0
Kom.-Esztergom 106,2 7,2 44,1 48,7 340,0
É-Dunántúl 841,2 8,9 40,0 51,1 397,2
Vidék összesen 2860,1 10,0 34,8 55,2 351,2
Budapest 1504,7 0,7 22,2 77,1 767,0
Ország összesen 4364,8 6,7 30,5 62,8 425,0
Forrás: KSH feldolgozás
Északnyugat Dunántúlon a bruttó hazai termék (GDP) egy f őre jutó értéke Gy őr-
Moson-Sopron és Vas megyében a legmagasabb (Budapest után), melynek
létrehozásában a mez ő gazdaság ágazatának is nagy szerep jutott, hiszen a másik két
megyében a mez ő gazdaság kisebb súlyát nem ellensúlyozza a szolgáltatói szektor
kibocsátásának viszonylag magasabb súlya. Az ipar modernizációs és gazdálkodási
problémáit, az átalakulás elhúzódását a viszonylag alacsonyabb GDP érték is jelzi a
két megyében.
1.3. A munkanélküliség változása
Az ipar átstrukturálódási folyamatának a szocialista ipartól idegen
munkanélküliségi ráta (6. táblázat) fontos jelz ője. Komárom-Esztergom megyét
kivéve - itt az ipar átalakulási folyamata id őben később kezdő dött el éppen az állami
szerepvállalásból adódóan - valamennyi megye rátája lassan csökken'.
A térség rátáinak mértéke kisebb az országos átlaghoz képest és a f ővárosi rátához
képest is. Ez ugyanazt jelenti egyrészt, hogy az átalakulási folyamatok más
térségekben késő bb indultak el, másrészt jelenti azt is, hogy más megyékben olyan
térségek találhatók (rurális, elmaradott, depressziós), ahol tartósnak bizonyul a
munkanélküliség mert más súlyos gazdasági és társadalmi problémákhoz társul.
Napjainkra már egy másfajta - tehát már nem az átalakításból adódó
létszámleépítésekkel - munkanélkülivé válási lehet ő séggel kell szembenézni,
nevezetesen a termelékenységnövekedés munkaer ő kiváltó hatásával.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 79
A bécsi WHW Gazdaságkutató Intézet vizsgálódásai szerint (Kisalföld, 1996.
április 16.) 1995 végén a magyar gépiparban a foglalkoztatottak 40%-a külföldi
érdekeltségű vállalatoknál dolgozik, melyekben az egy f őre jutó termelési érték
átlagosan 52 millió Ft volt, míg a magyar cégeknél csak 30 millió Ft (60%).
Ugyanakkor a külföldi tulajdonosú cégeknél fizetett munkabérek átlagosan 11 %-kal
magasabbak a magyar tulajdonosú cégek munkabéreinek. A külföldi érdekeltség ű
cégek a magyar gépipari áruforgalom 30%-át, exportjának mintegy felét
bonyolították le. A termelékenységnövekedés miatt viszont a külföldi beruházók az
alkalmazottak felét elbocsátották.
6. TÁBLÁZAT
A munkanélküliségi ráta* alakulása
Development of the unemployment rate
Megye 1992 I 1993 I 1994 I 1995 I 1996. dec.
SZEPTEMBER*
Győr-Moson-Sopron 7,6 7,9 7,3 6,5 6,7
Vas 8,0 8,8 7,7 6,8 6,8
Veszprém 10,5 11,2 10,2 9,3 9,4
Zala 8,6 10,0 9,5 9,1 9,2
ÉNY-Dunántúl 9,5 10,8 9,7 8,7 8,0
Fejér 9,9 12,6 9,9 10,0 9,0
Komárom-Esztergom 13,3 13,4 12,2 10,7 11,5
É-Dunántúl 10,6 12,2 10,3 9,9 8,8
Vidék összesen 12,1 14,6 12,8 19,6 11,4
Budapest 6,8 6,5 5,9 5,9 5,0
Ország összesen 9,9 12,1 10,9 10,3 10,5
* az előz ő év 1-i gazdaságilag aktív népességéhez viszonyítva
Forrás: KSH Területi statisztikai évkönyvek, valamint PM Tájékoztató a gazdasági
folyamatokról. Bp., 1996/ 11-12. sz.
1.4. Ipari termelés és az exportarányok változása
Az északnyugat-dunántúli régió gazdasági szerkezetének átalakulásában a
külgazdasági orientációnak nagy a szerepe (7. táblázat), mert:
• a régió gazdaságának exportképessége kedvez ő, 1993-ban az ország ipari
exportjának 27,2%-át a térség hat megyéje adta, mely a vidéki exportjának
több, mint egyharmadát teszi ki,
• a kedvező exportorientáció azonban ágazati egyenetlenséggel párosul, a térség
vezető ágazata a nehézipar (66%). (8. táblázat)
• a jövőben a nemzetközi integrációban való részvételt kedvez ően
befolyásolhatja a térség megyéinek közrem űködése a közép-európai területi
együttműködésben. Az Alpok-Adria Munkaközösségben és a Duna Menti
Tartományok Munkaközösségében felhalmozódott tapasztalatok - életképes
programokkal párosulva - jó feltételei lehetnek e térség európai
integrálódásának. A határmenti kooperációk fejl ődésével számolni lehet a
jöv őben is. Kedvezőnek minősíthető az is, hogy a térség megyéi aktív
kezdeményez ői szerepet játszanak az Európai Régiók Gy űlésében,
eredményesen vesznek részt az Európai Közösség Ouverture pályázatain,
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
80 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
külföldi szakérető k dolgozták ki a vállalkozásfejlesztési programokat, valamint
a térség számtalan települése rendelkezik nyugat-európai kapcsolatokkal
(pl. jól m űködő testvérvárosi kapcsolatokkal, (Enyedi 1995).
• a humán infrastruktúra sok eleme alkalmas a külgazdaságbarát üzleti légkör
fejlesztésére, de a régió fels őoktatási intézményeinek a nemzetközi
együttműködés terén még sok teend ője van,
• a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését szolgáló piaci
intézményrendszer csírái megtalálhatók a régió megyéiben. Kiépül őben
vannak azok a szervezetek, amelyek a jöv őben fontos szervez ő és közvetít ő
szerepet játszhatnak a külkapcsolatok és az iparfejlesztés alakításában, így a
kamarai hálózatok, valamint a különféle külkereskedelmi (értékesít ő,
marketing, piackutató, szállítmányozó) vállalkozások. (Horváth 1995)
7. TÁBLÁZAT
Az ipari értékesítés területi megoszlása, 1993
Regional breakdown of industrial sales, 1993
Megye Összes értékesítés Ebből: export
millió Ft megoszlási % millió Ft megoszlási %
Győr-Moson-Sopron 118718 5,9 33004 6,8
Vas 64131 3,2 25075 5,1
Veszprém 70582 3,5 20469 4,2
Zala 47207 2,3 11991 2,5
Északnyugat-Dunántúl 300638 14,9 90539 18,5
Komárom-Esztergom 80387 4,0 7878 1,6
Fejér 111924 5,6 34808 7,1
Észak-Dunántúl 392217 24,5 133225 27,2
Vidék 1337484 66,5 317827 65,0
Budapest 673538 33,5 171079 35,0
Ország összesen 2010992 100,0 488906 100,0
Forrás: Megyei statisztikai évkönyvek alapján Horváth Gy. számításai
8. TÁBLÁZAT
Az északnyugat-dunántúli ipar exportjának ágazati szerkezete, 1993
Sectoral structure of the industrial export ofNortwest Transdanubia, 1993
Megye Nehézipar Könnyűipar Élelmiszeripar Ipar összesen
M Ft % M Ft % M Ft % M Ft %
_Győr-M.-S. 21774 66,0 4030 12,2 4716 14,3 33004 100,0
Vas 15738 62,8 6449 25,7 2822 11,3 25075 100,0
Veszprém 16967 82,9 1160 5,7 1934 9,5 20469 100,0
Zala 4955 41,2 2629 21,9 2842 23,7 11991 100,0
Összesen 59434 65,6 14268 15,8 12314 13,6 90539 100,0
Forrás: Megyei statisztikai evkönyvek alapfan Horváth számításai.
Az összes export 53,3%-a jut a megyeszékhelyekre (1. ábra), és a városkörzetek
exportteljesítménye is er ő s differenciákat mutat. Az egyes megyék arányait a
2. ábra mutatja, melyen az országos átlag a 100%-os viszonyítási alap.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 81
1. ÁBRA
Exportáló települések az Északnyugat-Dunántúlon
(Exporting settlements in North Transdanubia)
Zalaegerszeg
27 milliárd Ft
Forrás: Kopint-Datorg adatbázis
1-5 milliárd Ft
100-500 millió rt
10-50 millió Ft
~~18,
~wIr("1
1 millió Ft alatt
11 milliárd Ft
5-10 milliárd Ft
500 millió-1 milliárd Ft
50 100 millió Ft
1-10 millió Ft
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
82 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
Kétl
<6
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 83
2. Privatizáció
Az 1980-as évek második felében a gazdaságpolitika egy gazdasági
rendszerváltozásban látta a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítékát, melyet
gyakran emlegettek új növekedési pályaként. A rendszerváltozás alapvet ően a
tervgazdálkodási rendszerb ől való áttérést jelentette egy szociális piacgazdálkodási
rendszerre, illet őleg a szakemberek egy része a liberális piacgazdálkodást látta
egyetlen jó megoldásnak. Mindkét irányzat alapja egy átfogó tulajdonreform
végrehajtása volt, mely lehet ővé tette az egységes állami és a szocialista
szövetkezeti tulajdonforma felváltását nagyobb arányú magán- és korlátozott arányú
állami tulajdonnal. Kezdeti lépéseit a szocialista vállalatokon belüli különféle
munkaközösségek kialakulása jelzi, majd felgyorsul spontán formát öltve az 1988-
as évi társasági törvény joger őre emelkedésével, valamint az Állami
Vagyonügynökség (ÁVÜ), kés őbb az Állami Privatizációs Vagyonügynökség Rt.
(ÁPV Rt.) szervezetében, törvények, rendeletek szabályai szerint bonyolítva.
A privatizációs folyamat az egyes piacgazdasági szervezeti formák kialakulásával,
változásával jól nyomon követhet ő .
2.1. A jogi személyiség ű gazdasági szervezetek 1990-1994 között a térségben és az
országban
A térség jogi és jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági szervezetei
számának felfutását s tükrözi a 9. táblázat.
Az ipar szervezetét alakító eddigi legfontosabb lépések vázlatosan az alábbiak:
• Az első világháború el őtt - hasonlóan a fejlett nyugati országokhoz - a
magyar ipar legfejlettebb ágazataiban is meghatározóvá váltak az akkor
korszerű vállalati szervezeti formák és vezetési típusok, de fennmaradtak a
korai kapitalizmusra jellemz ők is
• A két világháború között a felemás helyzet konzerválódott.
• után mintegy 1962-64-ig a szervezetkorszer űsítés folyamata elkanyarodott a
nyugati országok gyakorlatától, a vállalatok állami tulajdonba kerültek,
önállóságuk megszűnt, a formalitás következtében funkcióik csak a
termelésre korlátozódtak, a kisipar, a kisüzemek gyakorlatilag elt űntek. Az
állami tulajdonba került vállalatokat átszervezték, így méretük az
összevontak körében megkétszerez ődött.
• között következett be az els ő centralizálási hullám, ekkor az azonos ágazatú,
méretű és térségű vállalatokat egyetlen szervezetbe tömörítették. Méretük
újra megkétszerez ődött.
• között folyt le a harmadik nagy centralizációs hullám, amikor a
nagyvállalatok a kis- és középméret ű vállalatokat beolvasztották. Er ősen
lecsökkent a kis és középméretű szervezetek száma, mely az iparirányítás
centralizálásának er ősödését vonta maga után.
• A rendkívüli méret űre növekedett szervezetek lebontására történtek
kísérletek 1968-ban, majd az 1980-as évek elején, de érdemi változást csak
az 1988. évi társasági törvény hozott. (Kiss 1995)
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
84 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
A szervezeti átalakulás általában az újra, az innovációra fogékonyabb térségekben
következett be gyorsabban, így Budapesten kívül az Észak-Dunántúli térségben,
melyben az országos vidéki átlag növekedését jóval meghaladja valamennyi megye
növekedése Komárom-Esztergom megye kivételével a jogi személyiség ű társaságok
körében. A jogi személyiséggel nem rendelkez ő társaságok számának növekedését
tekintve viszont Komárom-Esztergom és Fejér megye meghaladja a vidéki átlag
növekedését, míg a térség többi megyéje elmarad attól. Az egyéni vállalkozók
számát vizsgálva egyedül Gy ő r-Moson-Sopron és Fejér megye marad el a vidéki
átlag szintjétől.
9. TÁBLÁZAT
Gazdasági szervezetek száma
Number of economic organisation
Jogi szem. fiazd. szerv. Jogi szem. nélküli gazd. szerv. Egyéni vállalkozó
Megye 1991 1994 1994/1991 1991 1994 1994/1991 1991 1994 1994/1991
Győr-M-S 1866 3693 197,9 3126 3749 119,9 22302 31727 142,3
Vas 825 1858 225,2 1514 1600 105,7 6850 17329 253,0
Veszprém 1397 2689 192,5 2910 2826 97,1 15058 33793 224,4
Zala 1060 2099 198,0 2456 3158 128,6 11691 26600 227,5
ÉNY-Dunántúl 5148 10339 200,8 10006 11333 113,3 55901 82849 148,2
Fejér 1515 3246 214,3 3060 4934 161,2 21686 31242 144,1
Kom.-Eszt. 1424 2642 185,5 2388 3371 141,2 2388 22386 937,4
É-Dunántúl 8087 16227 200,7 15454 19638 127,1 79975 163077 203,9
Vidék összesen 29794 56316 189,0 54987 72602 132,0 385923 566276 146,7
Budapest 22962 44931 195,7 28797 48526 168,5 125866 211600 168,1
Ország összesen 52756 101247 191,9 83784 121128 144,6 511789 778036 152,0
Forrás: KSH Statisztikai évkönyvei 1991, 1994
A fő bb gazdasági ágakat tekintve a jogi személyiség ű szervezeteket vizsgálva a
10. táblázatból kitűnik, hogy a térségben az ipar és a mez őgazdaság részaránya
csökkent, a szolgáltató ágazatoké növekedett. Tehát az ország többi részéhez képest
a jogi és nem jogi személyiség ű szervezetek átalakulási folyamatában eltérés
tapasztalható. Az ország többi részében a nem jogi személyiség ű szervezetek száma
jobban növekedett jobban, mint az északdunántúli térségben.
3. A legnagyobb külföldi befektet ők 1988-1994 között a térségben
A legnagyobb külföldi befektet ő cégek6 túlnyomó részben társtulajdonosokként
vegyes vállalatok (Rt., Kft.) alapításában m űködtek közre. A vegyes vállalatok
(joint ventures) számát az Észak-dunántúli térségben a 11. táblázat tükrözi.
Jól látható, hogy a Budapesten kívüli vidéki befektetésekkel a vegyes vállalatok
mintegy egyharmadát az észak-dunántúli térségben hozták létre. Az 1988-as
arányok lényegesen megváltoztak az 1995-ig eltelt id őszak alatt. A befektetett
külföldi tőke részesedését tekintve már csökken 1995-ben a jegyzett t őkében. A
legnagyobb külföldi részesedés az Észak-Dunántúlon figyelhet ő meg, ezt a térséget
találta legkisebb kockázatúnak a külföldi t őke. Ez arra utal, hogy a befektetéseket
stratégiai megfontolások is motiválhatták.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 85
10. TÁBLÁZAT
A jogi személyiség ű szervezetek gazdasági ágankénti megoszlása (%)
Breakdown of organisations with legal entity by economic sectors (in per cent)
Megye Ipar+ építőipar Mezőgazdaság Többi ágazat
1991 1994 1995 1991 1994 1995 1991 1994 1995
Győr-M-S. 32,5 25,1 19,5 7,1 8,5 3,6 60,4 66,4 76,9
Vas 36,1 29,8 20,5 10,9 10,3 7,8 53,0 59,9 71,7
Veszprém 32,0 28,7 18,2 8,3 7,6 5,4 59,7 63,7 23,6
Zala 32,6 27,4 19,3 9,4 10,8 6,0 58,0 61,8 25,3
ÉNY-Dunántúl 33,0 27,4 19,3 8,5 9,0 5,8 58,5 63,6 74,9
Fejér 40,3 31,8 20,4 11,2 9,6 3,7 48,5 58,6 24,1
Kom.-Eszt. 42,6 35,7 24,4 5,5 6,4 3,3 51,9 57,9 72,3
É-Dunántúl 36,0 29,6 20,2 8,5 8,7 5,1 55,5 61,7 74,7
Vidék összesen 37,3 31,1 20,2 9,8 9,3 5,1 52,9 59,6 74,7
Budapest 35,2 25,9 16,0 0,7 0,7 0,7 64,1 73,4 83,3
Ország összesen 36,4 28,8 18,9 5,8 5,5 3,8 57,8 65,7 77,3
Forrás: KSH Statisztikai évkönyvei 1991, 1994
11. TÁBLÁZAT
A vegyes vállalatok száma és megoszlása az észak-dunántúli térségben
Number and distribution ofjoint ventures in the Nortwest Transdanubian region
Megye 1988 1993 1995
szám Rész szám Rész- Jegyz. Jegyz. tőke szám Rész- Jegyz Jegyz t őke
(db) arány (db) arány tőke külf . r.a. (db) arány tőke külf . r.a.
% % (M Ft) %-a % (M Ft) %-a
Győr-M-S 7 3,1 930 4,4 37,4 64,2 1247 5,0 114 63,2
Vas 3 1,3 525 2,5 22 88,6 271 1,1 46 87,0
Veszprém 5 2,2 585 2,8 13,8 50,7 749 3,0 23 65,2
Zala 4 1,8 551 2,6 14,8 66,9 1069 4,3 31 74,2
ÉNY-Dunántúl 19 8,4 2591 12,3 88 68,6 3336 13,4 214 70,1
Fejér 3 n. a. 439 2,1 40,8 62,7 515 2,1 53 75,5
Kom.-Eszt. 9 4,0 446 2,1 35,7 59,7 471 1,9 49 71,4
É-Dunántúl 31 n. a. 3476 /6,6 164,5 65,2 4322 17,3 316 71,2
Vidék összesen 80 35,2 10046 47,8 388,1 64,7 12827 51,4 864 66,0
Budapest 147 64,8 10953 52,2 725,1 56,8 12123 48,6 1109 66,6
Ország összesen 227 100,0 20999 100,0 1113 59,5 24950 100,0 1973 66,0
Forrás: Nagy Gábor: A külföldi t őke szerepe és térbe i terjedése Magyarországon (Tét
1995/1-2. sz. 66. p.), valamint KSH Területi Statisztikai Évkönyvek, KSH A külföldi
működő tőke Magyarországon 1994. Bp., 1996.
Országosan a legnagyobb befektet őknek Németország. Ausztria és az USA
bizonyult 1993-94-ben, együttesen mintegy 350-400 milliárd Ft-ot fektettek be
Magyarországon. Az összes invesztált t őke értéke 533,2-713,8 milliárd Ft volt.
Ebbő l Budapesté összesen 370,1-422 milliárd Ft, az Északnyugat Dunántúlé
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
86 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
összesen 36,8-72,6 milliárd Ft (6,9%-10,2%), az Észak-Dunántúlon pedig 73,6-
125,3 milliárd Ft (13,8%-17,6%). Az ország többi (13) megyéje között oszlik el a
maradék 16,8%-23,3%-ot kitev ő, mintegy 89,6-166,3 milliárd Ft
Értékben megduplázódott a két év folyamán, ezért feltehet ően a többi megyében is
egyre több vállalkozás kerül külföldi befektet ők teljes vagy többségi tulajdonába.
Tehát a befektetett t őke nagyságát tekintve az északdunántúli térséget preferálták
Budapest után a legjobban a külföldi befektet ők.
12. TÁBLÁZAT
A külföldi befektetések alakulása országok szerint, 1993-1994 (%)
Foreign inward investments by countries, 1993-1994 (in per cent)
Megye Gy-M-S. Vas Veszprém Zala Fejér Komárom- Budapest Ország összesen
Esztergom
Országok szerinti ré zarányok (%) Mrd Ft Megoszlási
arány
Németország 1993 12,7 39,5 18,8 20,4 6,5 9,5 31,3 151,6 28,4
1994 12,0 57,8 21,9 20,7 7,1 16,3 21,0 159,1 22,3
Ausztria 1993 57,6 9,3 46,9 20,4 24,1 6,5 13,6 84,4 15,8
1994 51,8 24,0 28,8 28,9 20,4 5,8 19,9 142,0 19,9
USA 1993 0,0 40,3 3,1 0,0 44,7 4,1 23,6 112,0 21,0
1994 2,2 2,3 4,1 5,0 40,2 5,0 18,0 101,8 14,3
Hollandia 1993 15,8 0,0 0,0 0,0 1,5 3,6 6,2 30,1 5,6
1994 10,9 0,4 4.1 4,1 12,3 13,6 12,2 79,4 11,1
Franciaország 1993 2,5 0,8 0,0 0,0 0,5 3,0 4,5 25,3 4,7
1994 2,6 0,4 13,7 0,0 3,3 1,9 5,1 37,1 5,2
Egyesült Királyság 3,8 3,1 3,1 24,5 0,0 0,6 3,2 20,9 3,9
1993
1994 12,0 3,5 6,8 0,0 0,0 0,4 4,3 32,0 4,5
Olaszország 1993 1,3 3,1 12,5 0,0 5,5 0,0 3,7 20,6 3,9
1994 0,7 5,8 8,2 1,7 5,2 1,6 3,7 33,3 4,7
Svájc 1993 2,5 2,3 3,1 2,0 0,0 3,6 1,2 10,4 2,0
1994 1,8 2,7 0,0 1,7 11,5 3,1 2,8 27,4 3,8
Egyéb 1993 3,8 1,6 12,5 32,7 17,2 69,1 12,7 77,9 14,7
1994 6,0 3,1 12,4 37,9 0,0 52,3 13,0 101,7 14,2
Összesen 1993 100 100 100 100 100 100 100 533,2 100
1994 100 100 100 100 100 100 100 713,8 100
Forrás: KSH A külföldi m űködő tóke Magyarországon 994. Bp., 1996.
Vizsgálataink alapján a befektet ő cégeket az alábbi tényez ők megléte, illet őleg
hiányosságai befolyásolták befektetési döntéseik helyének megválasztásában a
térségben:
• a már létez ő befektetők lokális koncentrációja,
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 87
• a földrajzi helyzet, mint a különféle kapcsolatok (termelési, értékesítési,
közlekedési információs) lehet őségétől való távolság,
• a letelepedés helyének és környékének gazdasági és kulturális fejlettsége,
• a helyi hatalom különféle támogatásai (pl. földterület biztosítása, különféle
kedvezmények stb.),
• a központi hatalom regionális, lokális támogatási rendszere.
4. Telepítési tényez ők
Nemzetközi felmérések szerint a telepítési tényez ők közül sorrendben a beruházó
vállalkozó az alábbi tényez őknek tulajdonít különleges jelent őséget:
• az infrastruktúra minőségének (a fizikai infrastruktúra fokozatosan háttérbe
szorul, s előtérbe lép a technológiai, a távközlési és a humán infrastruktúra,
mert a termelési és értékesítési folyamatok bonyolultsága és diverzifikáltsága
sokrétű információkat, magasan kvalifikált, műszaki-gazdasági
szakembereket igényel),
• az általános ipari lehetőségeknek (a gépipari és elektronikai berendezéseket
gyártó befektet ő erősen érdekelt az ipari termelés és a kapcsolódó
szolgáltatások működő hálózatában, a háttéripar fejlettségében, a karbantartó
kapacitások kiépítettségében, a település számítógépparkjának és
adatfeldolgozási rendszereinek a meglétében és min őségében),
• a piacra jutás feltételeinek (a telepítési hely piaci volumene mellett a
szomszédos piacokra való kijutás adottságai, a más országok piacainak
megközelíthetősége, az ehhez szükséges szervezeti, információs és szellemi
háttér jelenléte),
• az engedélyezési eljárások hatékonyságának (egyszer ű eljárási
mechanizmusok, az ügyintézés rövidsége', szervezeti koncentrációja),
• a makrogazdasági szabályozásnak (Kiszámítható, stabil gazdaságpolitika,
reális árfolyam).
Szinte valamennyi nemzetközi üzleti felmérésben a megkérdezett befektet ők az
első három tényező re helyezik a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy ezek olyan bels ő, a
településeken, vagy környezetükben létez ő tényezők, amelyek kifejlesztésében
kínálatuk szervezésében, a kínálati pozíciók propagálásában, a külföldi partnerekkel
való megismertetésükben a helyi és a területi önkormányzatoknak nagy a szerepük
míg a rangsor többi tényezője inkább a központi gazdaságpolitika kompetenciájába
tartozik.
A telepítési tényező k nagyfokú mobilitása az európai piacon a települések és
régiók kölcsönhatásait er ősíti, ez pedig a kooperációval egyidej űleg az országrészek
és városok konkurenciaharcát is eredményezheti. Azonban egy gazdasági vagy ipari
körzet kialakulása és teljesítése inkább a telepítési tényez ők által biztosított vagy
fenntartott körzeti életképesség függvénye, melyben a konkurencia is csak egy elem.
(Zeitlin 1994)
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
88 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
Az észak-nyugat dunántúli területfejlesztési stratégia kidolgozásához és a térségi
konjunkturakutató intézetet megalapozó vizsgálat során intézetünk megkérdezte a
térség nagyvállalatait arról, milyen telepítési tényez őket tartanak fontosnak
telephely létesítése esetén adott településen.
A válaszként megadott és az általuk meghatározott lehetséges telepítési tényez ők
között az alábbiakat sorolták a sorrendet állították fel Veszprém városban és a
megyében (az értékelésben az ötös azt jelentette, hogy a legfontosabb, az egyes
pedig azt, hogy a legkevésbé lényeges):
• helyi, vagy gyorsan elérhet ő pénzügyi szolgáltatások
• piaci, értékesítési információkat kínáló szervezetek
• vállalkozói hajlandóság
• közúti közlekedési kapcsolatok
• helyi, térségi termelési (beszállítási) kapcsolatok
• kommunális infrastrukturális ellátottság
• szociális infrastrukturális ellátottság
A nagyvállalatok tulajdonképpen a felsorolt települési jellemz ők' nagy részét
legalább közepesen fontosnak tartják telephely létesítés szempontjából. Ez azt
jelenti a települések számára, hogy a vállalkozások megtelepedéséért folyó
versenyben annak a településnek van nagyobb esélye a gy őzelemre, amelyik a
fontosnak tartott infrastrukturális tényez ők legtöbbjével rendelkezik, vagy rövid
időn belül „produkálni tudja" azokat legalább a minimálisan szükséges szinten.
A kormányzati politika befolyásoló hatásáról, mint telepítési tényez őről az alábbi
értékelés született:
13. TÁBLÁZAT
Kormányzati politikától függ ő tényez ők gazdálkodást befolyásoló hatása
The impact on government policy dependant factors on the economy
Tényezők megnevezése Ipar összesen
kormányzati adók, illetékek mértéke 3,8
gazdaság jogi környezete 3,2
bankhitelek kondíciói 3,2
vállalkozás támogatás jelenlegi rendszere 2,6
forint árfolyam politika 2,4
Forrás: Nagyvállalatok kérd őíves megkérdezése, saját feldolgozás (1996)
A vállalkozások (mind a kis-, a közép-, és a nagyvállalkozások) sikeres
tevékenysége és gazdálkodása, profittermelése érdekében a lokális tényez őkön túl
szükségesnek ítélték a kormányzati gazdaság- és iparpolitika vállalkozásbarát
megfogalmazását és érvényesítését. Ez piacgazdasági körülmények között bonyolult
és összehangolt szabályozást igényel a nemzetgazdaság valamennyi szerepl ője
részérő l. Az összhang megléte vagy hiánya a vállalkozások pénzügyi környezetének
szabályozásában érhet ő tetten a legjobban. Ezért a beruházásaikat korlátozó
tényező k a vállalkozások hosszú távú fennmaradását is korlátok közé szorítják, vagy
éppenséggel lehetetlenné teszik, megszüntetik tevékenységüket a fejlesztések
meghiúsítás i val .
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 89
14. TÁBLÁZAT
A beruházási terveket legjobban korlátozó tényez ők
Factos most restricting investment plans
Korlátozó tényező Élelmi- Ipar Építő- Kereske- Szállítás, Szolgál- Nemzet-
szer ipar delem távközlés tatások gazd.
gazd. összesen
1. Elégtelen kereslet 19,5 21,3 28,6 31,1 16,7 28,1 21,8
2. Hitelhez jutás nehézségei 37,7 38,6 57,1 31,9 29,2 28,1 32,0
3. Egyéb tőkéhez jutás nehézségei 26,0 24,0 28,6 19,3 25,0 21,9 21,0
4. Magas beruházási 50,6 52,9 57,1 42,2 70,8 32,8 43,3
hitelkamatok
5. Gyenge profitkilátások 36,4 33,7 39,3 29,6 54,2 34,2 31,3
6. Eladósodás veszélye 42,9 44,1 60, 7 34,8 54,2 29,7 37,6
7. Technikai tényez ők 9,1 7,6 3,6 3,7 12,5 12,5 6,4
Forrás: Ahogy a vállalkozások látják az 1996. évet. (Felmérés a kilátásokról és
szándékokról) 1996. GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest Függelék 6. old.
A felmérést A GKI Gazdaságkutató Rt. készítette (1996), melynek alapja a
minden megyét átfogó kérd ő íves feldolgozás. A felmérés az ország valamennyi
megyéje vállalkozásainak körében készült, melyben az egyes megyékb ől mintegy
50-100 vállalat képviselte az adott megyei mintát. A beruházásokat akadályozó f őbb
tényező k a vállalkozások szerint országosan tehát:
• a beruházási hitelkamatok mértéke
• az eladósodástól való félelem .
• a hitelhez jutás nehézségei.
A magas kamatok érzékenyen érintik az épít őipart és az ipar egészét. Az
eladósodástól mégis inkább a szállítási és távközlési szolgáltatások vállalkozásai
tartanak a legjobban. A szolgáltatások ugyanis er ősen függnek a belföldi fizet őképes
kereslettő l, másik oldalról viszont fogyasztásukat az érvényesíthet ő (ezáltal a
kamatok megtérülési esélyeit is befolyásoló) szolgáltatási díjak korlátozzák, ha túl
magasak a reálkeresetekhez képest. Magasabb inflációs ráta nem kedvez sem a
szolgáltatást, sem a hiteleket fogyasztóknak.
15. TÁBLÁZAT
A javasolt gazdaságpolitikai lépések
Recommended measures for economic policy
Javaslat Élelmi- Ipar Építö- Kereske- Szállítás, Szolgál- Nemzet-
szer ipar delem távközlés tatások gazd.
gazd. összesen
1. Adminisztratív kötelezettségek 27,3 28,9 42,9 38,5 12,5 34,4 28,6
csökkentése
2. Banki, tanácsadói szolg. fejlesztése 7,8 10,9 17,9 12,6 4,2 14,1 11,0
3. Állami beruházási szubvenciók 31,2 31,0 21,4 14,1 66,7 23,4 24,1
4. A forint leértékelése 11,7 12,2 0 4,4 4,2 1,6 7,0
5. Az adók csökkentése 77,9 79,3 75,0 88,9 83,3 82,8 72,6
6. TB-járulék csökkentése 79,2 77,8 92,9 84,4 70,8 84,4 71,5
7. Vámok növelése 5,2 6,1 0 4,4 0 0 4,4
8. Gazdasági bűnözés elleni törvények 27,3 18,2 28,6 33,3 16,7 18,8 21,8
meghozatala és alkalmazása
Forrás: Ahogy a vállalkozások látják az 1996. évet. (Felmérés a kilátásokról és szándékokról) 1996.
GKI Gazdaságkutató Rt., Budapest Függelék 13. old.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
90 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
A GKI felmérése (valamennyi nagyságú vállalkozásban) és az MTA RKK NYUTI
északdunántúli (közép- és nagyvállalatokban) felméréseinek eredményei a
gazdaságpolitika vonatkozásában összhangban állnak egymással, mindkét felmérés
értelmében csökkentő változtatást javasoltak a megkérdezett vállalkozások:
• a központi elvonások mértékében
• a hitelkamatok mértékében.
A két fő feladat megoldása alapos átgondolását jelenti az egész
gazdaságpolitikának, nem egyszer űen csak az ipar vonatkozásában, hanem
valamennyi ágazat és a térségek szintjén is.
Mivel a pénzügyi tényez ők is beletartoznak a telepítési tényez ők körébe,
különösen egy adott térség esetében, mert automatikusan egy másik térség, illetve
település válik versenyképesebbé a befektet ők számára, ha e tényez ők gyengék. Ez
nemcsak a külföldi, a lehetséges hazai befektet ők esetében is igaz lehet. Az
érvényesíthet ő "redisztribúció" és t őkekivonás (hitelkamatokkal) határa ott lehet,
ahonnan kezdve már lehetetlenné válik a térség értékmeg őrző, pótló, megújító
beruházási tőkeszükségletének összegy űjtése a meghagyott jövedelemtömegb ől.
5. Az észak-dunántúli térség önkormányzatai szerkezetátalakulást
segítő tevékenysége
Az önkormányzatok ipari szerkezet-átalakítást segít ő tevékenységének
vizsgálatához a korábbi kutatásainkat 9 kiegészítve az északnyugat-dunántúli
stratégia megfogalmazását megalapozó kutatásainkkal, azok eredményére
támaszkodva körvonalazhatók a vállalkozások és az önkormányzatok közötti
kapcsolatrendszer elemei. Az önkormányzatok saját vállalkozói, vagyonkezel ői
tevékenységükön túlmen ően a vállalkozásokat területükön a következ ő módon
támogathatják:
• infrastruktúra kiépítésével, melyekhez az elkülönített állami pénzalapokat
megpályázzák
• iparfejlesztési alap m űködtetésével
• helyi adókedvezményekkel
• megrendelések adásával a közbeszerzési törvény értelmében
• esetleg pénzeszközök átadásával
• kedvezményes hitellel (pl. központi pályázatok saját része)
• kedvező bérleményekkel (nem lakás célú)
• egyéb létesítmények (p1. ipari parkok, inkubátorházak) megvalósításának
támogatásával
• területbiztosítással. (Máthé 1993)
Mindezen eszközöket az egyes önkormányzati hierarchikus szintek eltér ő módon
alkalmazták, vagy nem tudták, vagy nem is törekedtek az alkalmazásukra.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 91
a./ A vállalkozások értékelése az ipari szerkezetátalakulást segít ő északnyugat
dunántúli megyei önkormányzatok tevékenységér ől
A régióbeli megyei önkormányzatok az általuk megfogalmazott és követett megyei
gazdaság- és iparfejlesztési stratégiával általában nem rendelkeztek, a vállalkozások
viszont nagyon fontosnak tartják szerepüket. F őként a regionális piaccal
rendelkezők működésük, kapcsolódási, beszállítási lehet őségek szempontjából. A
térségben m űködő vállalatok értékelése" alapján a legtöbb pontot a következ ő
megyei önkormányzati fejlesztési célok kapták az alábbi sorrendben:
• idegenforgalom és turizmus fejlesztése
• a kis és középvállalatok működési feltételeinek javítása
• a magas szintű szellemi munkára épül ő dinamikus iparágak fejlesztése
• a szellemi erőforrások b ővítése (fels őoktatás, kutatás-fejlesztés)
• a külföldi működő tő ke fogadási feltételeinek javítása.
A beruházási forrásokhoz való hozzáférés (koncentrált hitelek, gazdaságfejlesztést
célzó elkülönített állami alapok támogatásai a közép és nagyvállalati körben)
gyakorlati kritikájának is tekinthet ő ez a sorrend, hiszen az északdunántúli
térségekben jóval több versenyképessé tehet ő vállalkozás működik, mint országosan
a koncentrált támogatásban részesült nagyvállalatok együttes száma.
b./ Önkormányzatok értékelése saját vállalkozás-támogató tevékenységükr ől"
Megyei önkormányzatok értékelése
Az egyes régióbeli megyei és városi önkormányzatok szakért őivel készített
kérdő íves felmérés és interjúk alapján néhány fontos terület- és iparpolitikai
megállapítás tehet ő az alkalmazott gyakorlat alapján:
• a megyei önkormányzatok egyöntet űen lényegesnek tartották területük
iparfejlesztési koncepciójának elkészítését, jelenleg a régióban egyik megye
sem rendelkezik - kivéve Gy őr-Moson-Sopron - ilyen stratégiai tervvel.
• valamennyi megyei önkormányzat kifejtette, hogy nem tartozik hatáskörébe
egyetlen iparfejlesztést segít ő támogatási forma (fenti felsorolás)
kompetenciája, csak koordinatív tevékenységet folytathat saját
elhatározásból,
• a megyei önkormányzatoknak tudomása van arról, hogy a helyi
önkormányzatok az egyes (fenti felsorolású) támogatási formákat
alkalmazzák az iparfejlesztési alap kivételével,
• tapasztalataik szerint általában az olcsó, vagy ingyenes földterület biztosítása
a leggyakrabban alkalmazott támogatási forma a helyi önkormányzatoknál,
• adókedvezmények nyújtása bizonyult a leghatékonyabb formának,
• a megyei önkormányzatok a vállalkozás- és iparfejlesztést segít ő
intézményekről 12 nem mindegyik esetében rendelkeztek kell ő információval,
ezért fő ként a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapító és támogató
szerepkörét tartották fontosnak. A helyi önkormányzatok alapító, támogató
tevékenységgel viszont többféle intézmény (ipari parkok, inkubátorházak,
kockázati tő ketársaság, innovációs központ, vagyonkezel ő profitérdekeltség ű
gazdasági szervezet, vámszabadterület, vállalkozói zónák ÁRT-beli
területbiztosítása) m űködésében is részt vesznek.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
92 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
Az önkormányzatok a terület- és iparfejlesztés legf őbb gátló, akadályozó
tényezőinek sorrendben az alábbiakat tartották:
• a helyi bázis, a szellemi potenciál és konkrét cselekvési program hiánya,
• a tőkehiány, a gazdasági folyamatok teljesen szabadon hagyása, a
vállalkozások központi túladóztatása", a redisztribúció rendszere, a túlzott
jövedelemelszívás, a kamatpolitika, a kapkodó és követhetetlen szabályozás,
a privatizációs gyakorlat miatti instabil gazdasági környezet,
• a gazdaságfejlesztési központi pályázatokról az adott megyét érint ő megyei
információhiány, azaz az egyes megyei önkormányzatok nem tudnak a
területükön megvalósuló fejlesztési projektekr ő l, melyeket a központi
elkülönített állami alapok pályázati rendszere támogatott. Így a megyei
gazdaságfejlesztésben koordináló megyei önkormányzat id őnként furcsa
helyzetekben találta és találja magát. Egyúttal bizonytalanok abban a
kérdésben is, hogy a térségi és a helyi gazdaságfejlesztés, az iparfejlesztés
mely hierarchikus szervezet (területfejlesztési tanács vagy önkormányzat)
hatáskörében lesz a jöv őben és milyen feladatokkal, kompetenciákkal.
Összefoglalóan megállapítják, hogy els ősorban a makrogazdasági szintjén kellene
a gazdaság- és iparfejlesztési problémákra megoldást találni, viszont ha ez nem
lehetséges, akkor kiemelt szerepet kell kapnia a konjunktúra-elemzésekkel is
alátámasztott gazdasági klaszterekre, térségekre, körzetekre épül ő regionális szint ű
gazdaságirányításnak.
Ezért a térségi terület- és iparpolitikával kapcsolatban az alábbi elvárásokat
fogalmazták meg:
• mutassa meg az adott terület adottságait, a rájuk építhet ő lehetőségeket és
fogalmazza meg a teend őket,
• határozza meg, mit kell tenni a vállalkozások helyi és térségi
fogadóképességének javítása érdekében,
• vizsgálja meg, hogy a területi adottságokon alapuló lehet őségekhez képest
konzisztensek e a makrogazdasági szabályozás által biztosított mozgásterek,
ha pedig nem, akkor mivel biztosítható a konzisztencia,
• konkrét fejlesztési projekteket alapozzon meg,
• a finanszírozás forráslehet őségeit tárja fel,
• segítse el ő a regionális piacok kialakulását, a potenciális régióbeli partnerek
egymásra találását.
Helyi önkormányzatok értékelése
Az interjúk elemzése során megállapítottuk, hogy jelenleg képvisel őtestület által
elfogadott önálló terület- és iparfejlesztési stratégiával, koncepcióval a térség
egyetlen települése, városa sem rendelkezik Gy őr-Moson-Sopron és Veszprém
megye kivételével. A követend ő fejlesztési irányokat a létez ő megyei
területfejlesztési koncepció alfejezetei fogalmazzák meg. A helyi önkormányzatok
az iparfejlesztési alapon kívül valamennyi fejlesztési eszközt alkalmazták a helyi
gazdaság és területfejlesztésre, módozatait önkormányzati rendeletekben
szabályozták. Az alkalmazás gyakoriságát tekintve a helyi önkormányzatoknál els ő
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 93
helyen áll az ingyenes földterület biztosítása, a leghatékonyabb eszköznek viszont a
kedvezményes ingatlan bérleti díj és a helyi adókedvezmények adása bizonyult.
A vállalkozásokat segít ő intézmények közül alapítóként és/vagy támogatóként
(csak elvétve m űködtetőként) a vámszabad-területek 14, a kockázati t őketársaság, a
vállalkozói központ (MVA), vállalkozásfejlesztési ügynökség, inkubátorház, ipari
park, innovációs központ, vállalkozói zóna, valamint vagyonkezel ő
profitérdekeltség ű szervezet működtetésében vesznek részt a helyi önkormányzatok.
A kérdőíves felmérés 15 11 helyi önkormányzat bevonásával zajlotta térség
területén, mely alapján a hatékonyság szempontjából az alábbi rangsort állították fel
az iparfejlesztési eszközök között:
• helyi adókedvezmények
• kedvezményes bérleti díjak
• ingyenes vagy kedvezményes letelepedési támogatás
• iparfejlesztési alap a helyi vállalkozási adókból
• iparfejlesztési alap központi normatív támogatásból
• önkormányzatnak nyújtott kedvezményes hitel iparfejlesztésre
• központi alapok elosztásában helyi önkormányzati részvétel
• központi alapok decentralizálása
A kérdőíves rangsorolást és az interjút adó önkormányzati szakért ők köre eltért
egymástól, ezért objektíve a leghatékonyabb helyi gazdaság- és iparfejlesztési
eszközöknek tekinthet ők a térségben az önkormányzatok által nyújtott
adókedvezmények és a kedvezményes bérleti díjak. (Rövid távon persze
önkormányzati bevételkiesést okoznak.)
6. Az észak-dunántúli térség iparfejlesztésre ható tényez ők rendszere
6.1. Iparpolitikai általános elvek (Nemzeti Területfejlesztési Koncepció tervezet
megfogalmazásában, továbbiakban NTK)
A közép- és hosszú távú iparpolitikai stratégia f ő, meghatározó eleme a
szerkezetváltás, mert a magyar ipar fejl ődését, alkalmazkodási irányait a
világgazdasági folyamatok határozzák meg. Ebb ől következően a szerkezetváltozás
fő irányait az NTK:
• az anyag és energiaigényes ágazatok súlyának csökkenésében,
• az élőmunka, a K+F igényes ágazatok arányának, a világkereskedelemben, a
nemzetközi munkamegosztásban jelent ős szerepet elfoglaló szakágazatok,
termékcsoportok részesedésének növelésében jelöli ki.
Meghatározó feltételeihez sorolja:
• a stabilizáció, a vállalati konszolidáció és a kiegyensúlyozott ágazati
struktúra és piaci kapcsolatrendszer,
• hitelképesség és piacépítés,
• a vagyonfölélés megszűnése,
• felhalmozási képesség kialakulása.
Mindezek megvalósulásában fontos szerepet szán a:
• ráfordítás-érzékenységnek, a
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
94 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
• kismértékű környezetterhelésnek, és az
• innováció érzékenységnek.
Fejlődési lehetőségekkel rendelkez ő ágazatokként említi az élelmiszeripart, a
gépipar egyes szektorait, az elektronikai ipart, a vegyi és gyógyszeripart, a
logisztikát, és a környezetvédelmi ipart, valamint valószín űsíti azt, hogy az
információs forradalom igényei szerint lényegesen át fog alakulni az ipar egésze.
Mindezeket követnie kell a hazai innovációnak, a kutatás és fejlesztési
tevékenységnek. A transznacionális vállalatok 16 csekély mértékű magyarországi
K+F érdekeltsége és a hazai vállalkozói szféra sz űkös lehetőségei miatt állami
támogatásra van szükség, melyet új típusúan, az oktatás-képzéshez és a piaci
felhasználáshoz alkalmazott formában szükséges megvalósítani.
A hazai ipart három dimenzióban szemléli, az egyes dimenziók:
• multinacionális vállalatok
• hazai nagyvállalatok
• kis- és középvállalatok tömege
Az ipar piacépítésének fő meghatározó tényez őinek tartja az exportnövelést, a
hosszú távú nettó tőkebevonást, a vagyonfelélés megsz űnését és a működő
hitelbank-rendszert.
Az állam e folyamatban gazdasági ösztönz őket (export-, beruházás-,
környezetvédelem) alkalmaz, valamint ágazati és térségi reorganizációs és
válságenyhít ő programokat támogat.
Lényeges szerepet kaphat a térségi, területi és helyi iparpolitika, melynek fő célja
egyrészt a térségen belül, másrészt a térségek közötti területi egyenl őtlenségek
mérséklése, és a térségi termelési potenciálok aktivizálása. Az iparpolitika
legfontosabb céljai a területfejlesztési célokkal összhangban mindezek
következtében:
• térségi innovációs központok létrehozása, melyek egy-egy térségben az
általános húzó szerep ű vállalati struktúra megtestesít ői,
• olyan ipari infrastruktúra létesítése, amelyhez adott térség régi és új
vállalatai egyaránt kapcsolódni tudnak, főként inkubátorházak, innovációs
parkok, technológiai transzfer központok, információs hálózatok, térségi
bankok rendszerei,
• az iparilag elmaradott térségek infrastrukturális fejlesztésével a gazdasági
környezet kialakítása,
• a kormányzati támogatások összpontosítása, koncentrálása a strukturális
gondokkal küszködő, depressziós térségekre,
• a széthullott telephelyi szerkezetű vidéki ipar reintegrációjának el ősegítése.
Észak-Dunántúl nagytérsége iparpolitikai koncepciója (NTK)
A szerkezetváltás - bár még nem ért véget teljesen - viszonylag dinamikusan folyt
le a térségben. A gazdaságpolitika feladata e szerkezetváltást támogatni, elsősorban
az infrastrukturális környezet fejlesztésével, melyek jelentős hányada üzleti alapon,
koncessziókkal történik.
Mivel a koncentrált környezeti károsodások - a Duna eltereléséb ől fakadó
vízpótlás, ökológiai problémák a Szigetközben, a további Duna szakasz
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 95
szennyeződése, a bányavidék karsztvíz elvezetéséb ől, szint és h őmérséklet
süllyedésből fakadó problémák, a Tapolcai medencében és a Dunántúli
középhegységben (Ajka, Várpalota, Tatabánya, Dorog) kialakult lég-, por- és
sugárszennyez ődés stb. - jelentős része is e térségben található, jelentős környezeti
beruházásokra lesz szükség.
Az észak-dunántúli térség fejlesztésében figyelembe kell venni, hogy innováció
hordozó a Bécs-Pozsony-Budapest gazdasági tengelyben, ezért Közép-Európa egyik
fő gazdasági, üzleti centrumává válhat. A térség dinamikus gazdasága várhatóan a
korábbinál és a jelenleginél nagyobb munkaerővonzást eredményez.
Mindezek következtében e térségben alapvető kérdés a fenntartható fejlődés
feltételeinek megteremtése. Ennek biztosítására az Európai Uniohoz hasonlóan - a
csatlakozás jegyében - az eltér ő térségtípusokra eltérő eszközöket javasol:
• Ipari hanyatlás által érintett térségtípus Észak-Dunántúl területét tekintve
csak Komárom-Esztergom megyében található. Az itteni nehézipari bázis
szerkezeti átalakításában az állami részvételt nemzetközi források is
támogatják, mert a környezeti szennyezettség is súlyosabb, mint más
térségtípusokban.
• Környezeti szempontból kiemelt térségnek jelöli meg a bánya-rehabilitációs
térségeket. Az állami beavatkozásra kijelölt térségek Komárom-Esztergom
mellett Veszprém megye bányavidékei is.
• Határmenti térségtípusú Veszprém megyén kívül Észak-Dunántúl
valamennyi megyéje. Közülük Gy őr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye a
gazdaságfejlesztési célokat szolgáló nemzetközi Phare-Interreg II. és a Phare
CBC programok keretében közösen bonyolított fejlesztési programok aktív
részesei.
• A gazdasági innováció pólusterületei közé sorolja az NTK Gy őrt és Sopront
mint elsőrendű centrumot, Komáromot, Tatabánya-Tata várospárt pedig
másodrendű innovációs pólusoknak. Lényegében csak a Bécs-Budapest
tengelyt veszi figyelembe" az északdunántúli térség területén.
• Tartós, magas munkanélküliség ű térséget kíván kezelni Komárom-
Esztergom és Veszprém megyékben.
• Vállalkozási övezetekbe sorolja azokat a térségeket, amelyekben kb. 1980 óta
folyamatosan különleges gazdasági területeket (ipari parkok, inkubátorházak,
vámszabad-területek, vámudvarok) hoztak létre, illetve fejl ődtek ki. Unios
értelemben a térségben két ilyen övezet megvalósulásának folyamata indult,
az egyik Mosonmagyaróvár térségében, a másik Lenti-Lendva-Rédics
térségében.
6.2. A térség iparának erős és gyenge pontjai
Erős pontok
Erős pontok közül az első helyen említhető az osztrák piac közelsége, a munkaer ő
szakképzettsége, a munkaer ő bősége, a megyei termelési kapcsolatok és az
innovátorok, vállalkozói ötletek sokasága.
A második helyre tehető az európai piac közelsége, valamint az üzem, a telephely
elhelyezkedése, megközelíthet ősége.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
96 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
A harmadik helyen állnak a térségbeli termelési kapcsolatok már létez ő egyes
elemei, valamint az infrastruktúra városokban kiépített színvonala.
A negyedik helyen álló er ős pont maga a térség ipara, melynek f őbb alágazatai az
élelmiszeripar, a gépipar, az alumíniumkohászat, a fémfeldolgozás, a vegyipar, az
energiaipar és a textilipar. Ezen iparágak f ő termékei versenyképesek, jól
exportálhatók. A térség vállalatai igyekeznek általában a konjunktúrát is
kihasználni, a legtöbben törekednek az anyag- és energiatakarékosságra, a
környezetvédelemre, új termékek bevezetésére a meglév ő technológián, igyekeznek
bővíteni kapacitásaikat és főként dinamikus ágazatokhoz kapcsolódni.
Gyenge pontok
A sorrendiséget a kérd őívekben leadott szavazatok alapján határoztuk meg, egy
egy tényező sorrendiségét nagymértékben befolyásolhatja egy másik tényez ővel
való kölcsönhatása, ezért a sorrend nem tekinthet ő objektívnek.
A térség leggyengébb pontjának vehet ő az, hogy a helyi és a térségi beszerzési
piac szerepe jelenleg nem számottev ő. A megkérdezett vállalatok 18 beszerzési
piacainak részesedésében 15%-nál kisebb részarányt képvisel, míg a nyugat-európai
országokból beszerzett termékek súlya mintegy 33-66%-os arányok között változik.
Értékesítési piacukban viszont jelent ős súlyú az országos és a térségbeli fogyasztói
piac, mintegy átlagosan 33-66%-os részarányú és csak a fennmaradó rész az
exporthányad.
Fenti aránytalanság okai:
• a belföldön beszerezhet ő áruk nagyobb anyagköltséget jelentenek (a nem
megfelelő minőség miatt) a tovább-feldolgozó vállalatnál, mint az importból
olcsóbban beszerezhet ő áruk,
• a hazai beszerzés ű termékek nem érik el az export által megkövetelt
minőségi színvonalat,
• a szállítási határid ők be nem tartása a hazai beszállítók részér ől,
• a helyi és térségi piaci információk hiánya fejlesztésekr ől, beruházásokról,
helyi vevőkről, beszállítókról, kapcsolati lehet őségekről,
• a technológia alacsonyabb színvonala a külföldi tulajdonosú vállalatokhoz
viszonyítva.
A helyi/megyei/térségbeli termelési kapcsolatok (kooperáció, bérmunka,
bedolgozás stb.) gyengesége is szerepet játszik a magas importhányad tényében - a
többi okon kívül - az ipar termelésében.
A következ ő gyenge pont az a tény, hogy kevés a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó
szakember, általában 1-5 fő alkalmazott végez saját fejlesztést, melyet többnyire a
külföldrő l vásárolt licenc, technológia helyettesít. A megkérdezett vállaltok 2/3-a
nem rendelkezett fejleszt ő szakemberekkel, majdnem fele nem állt kapcsolatban
semmilyen fels őoktatási intézménnyel vagy kutató intézettel. A kutató-fejleszt ő
szakembereket foglalkoztató cégek véleménye szerint a K+F tevékenységgel
foglalkoztatható szakemberek sem mennyiségben, sem min őségben nem állnak
rendelkezésre.
A harmadik helyen áll az, hogy a vállalatok fejlesztési stratégiájukban nem
számolnak a nyersanyagok másodlagos feldolgozásával (pl. hulladékfeldolgozás),
sem K+F tevékenységgel. Nem konjunktúrára épít ő, hanem azt csak eszközként
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s I Az Északnyugat-Dunántúl ... 97
felhasználó, valódi jöv őépítő stratégiával a megkérdezett vállalatoknak csak
egyötöde rendelkezett.
A negyedik helyet foglalja el a munkaerő bősége és nem megfelel ő
szakképzettsége, a térségbeli pénzügyi szolgáltatások, az üzem, telephely
megközelíthet ősége. (A községek megközelíthet ősége általában nem azonos
színvonalú a városokéval - közút-, vasút-, légi- és vízi út.)
Mivel a rendelkezésre álló munkaer ő egy részének szakképzettsége er ős pont is, a
nagy létszámú, b őségesen rendelkezésre álló csoportja feltehet ően alacsony
szakképzettségű vagy alig iskolázott. Az iskolázottság és szakképzettség
megszerzése annyiban válhatna ipari feladattá is, hogy az ipar kijelöli a képzési és
átképzési irányokat és célokat e kör valamint a magasan képzett, ám struktúrájában
nem megfelel ő kör számára.
A helyi/megyei/térségbeli pénzügyi szolgáltatások színvonalának a gyenge
pontokhoz sorolása feltehet ően a megkérdezett vállalati körben kamatkondíciókkal
való elégedetlenséget takar, ezért annak javítása kormányzati kompetencia.
A sorrendben az ötödik gyenge pont az, hogy az innovátorok mozgástere nem
megfelel ő (vállalkozói ötletekben ugyanis nincs hiány). Tehát a magasan képzett
réteg, amelyik K+F tevékenységre alkalmas, nem olyan jelleg ű ötletekkel áll el ő,
melyre a jelenlegi licencet és technológiát vásárló ipari vállalatoknak szüksége van,
illetőleg a külföldi tulajdonosú vállalatok a technológiát magukkal hozzák az
anyavállalattól, melyre az átképzés a vállalati keretek között meg is történik. A
rendelkezésre álló munkaer ő egy része tehát jelenlegi képzettségi struktúrájában
nem foglalkoztatható.
6.3. Nagy és középvállalatok köt ődése szék- és telephelyeik térségéhez,
településeikhez
A vizsgálatainkból az a következtetés vonható le, hogy e két vállalti
nagyságkategória vállalatainak adott térséghez, településhez való köt ődése,
nagymértékben befolyásolhatja a térség fejl ődését, fejlesztését és kockázati elemet
jelent annak ipari szerkezetében
A megkérdezett vállalatok alapvet ően három csoportba sorolhatók gazdálkodásuk
alapján:
• azon vállalatok, amelyeknek a felvev ő piacai nagyrészt vagy egészében
külföldön találhatók, de er ősen függnek egy országtól,
• azon vállalatok, amelyeknek a felvev ő piacai több országban találhatók,
közöttük a hazai piacon nem köt ődnek szorosan sem a régióhoz, sem a
telephely településéhez,
• azon vállalatok, amelyeknek a felvev ő piacai több országban találhatók, de
erősen kötődnek a hazai piachoz országosan és lokálisan is, ám a lokális
kötődése elsősorban tradicionális alapokon nyugszik.
Az egyes csoportok véleménye - nyilvánvalóan viselkedésük is - eltér ő néhány
nagyon fontos kérdésben, így a beszerzési piacaikat tekintve, a kormányzat ipari
átalakulást segítő szabályozási rendszerével kapcsolatban, a környezetvédelmi
beruházásokról, az önkormányzati kapcsolataikról, és az őket érint ő vagy éppen
hidegen hagyó Európai Uniós tagságról.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
98 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
Az első csoportot az adott helyhez csak a szakképzett munkaer ő és a termelési
kultúra köti, az önkormányzati kapcsolatokat terhesnek érzik. Beszerzési piacuk
teljes egészében külföldi, ezért tulajdonképpen hasznos lesz számukra az EU-s
tagság, mert a vámokat megszünteti. Az ott érvényes import norma, mely szerint egy
országból az alapanyag 60%-a származhat, lényegében nem érinti őket, mert a
vállalati lánc behálózza a világ nagy részét. A környezetvédelmi el őírásokat
esetenként túlzottnak tartják, s ő t szerintük magasabbak a magyar normák az EU-s
normáknál. Rendszeresen környezetvédelmi bírságot fizetnek, melynek
nagyságrendje (50-100 EFt/év) nem jelent ős költségvetésükben. Azonban ilyen
jellegű beruházási kötelezettség a magas beruházási költségek miatt súlyosan
érintené ő ket, megfontolnák a térség elhagyását. A vállalkozás részvényeinek
általában a dolgozók semmilyen hányadban nem tulajdonosai, vezet ői, a
menedzsment is csak elenyész ő hányadban.
A második és harmadik csoportot a belföldi piac köti az országhoz, különbség
alapvetően a kötődés tradicionális jellege és er őssége között van közöttük. A
harmadik csoport vállalatainak a helyi önkormányzatokkal való kapcsolata nem
korlátozódik csak helyi adó kapcsolatokra, hanem jelent ős segítői, adott esetben
részt vállaló megvalósítói egy-egy településfejlesztési akciónak, s őt települési
szociális jellegű szolgáltatásoknak is.
A második csoportot élénken foglalkoztatja, mire használja az önkormányzat az
általa befizetett több százmilliós helyi adót, de err ő l információkat nem mindig
kapnak.
Mindkét csoport fontosnak tartja a környezetvédelmet. Eltér ő intenzitással, ám
igyekeznek beruházásaik folyamán egyrészt környezetkímél ő technológiát
megvalósítani, másrészt speciálisan ilyen beruházásokat tenni annak ellenére, hogy
ma a környezetvédelmet szolgáló berendezések rendkívül drágák. Mivel általában
elég speciális berendezésekr ő l van szó, legtöbbjüket csak külföldr ől lehet
beszerezni, ezért a vám is drágítja ő ket. E két csoportban fellelhet ő a vállalatok
részvényeinek dolgozói tulajdonlása is kisebb-nagyobb mértékben, s őt a jelenleginél
nagyobb mértékű tulajdonrész saját vállalati birtokban tartását látják célszer űnek.
6.4. Kormányzati gazdaságfejlesztési eszközök
A Kormányzat ipari átalakulást támogató tevékenysége
A Központi Kormányzat az 1989-t ől napjainkig terjedő időszakban sokféle módon
támogatta az ipari szerkezetváltás folyamatát. Ezek közül kiemelhet ő :
• az inkubátorházak, ipari parkok létesítése,
• a különleges gazdasági övezetek, vámszabad-területek létrehozása,
• a kockázati tő ketársaságok alapításában való részvétel,
• részleges adóskonszolidáció végrehajtása,
• az elkülönített állami pénzalapok m űködtetése
• adókedvezmények általi támogatás.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 99
A kormányzat szerkezetátalakulást célzó pénzügyi eszközei
a:/ Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok a felhasználás alapján három nagy csoportra
oszthatók:
• önkormányzatok által igényelt alapok,
• nem területi kiegyenlítést szolgáló alapok igénybevétele,
• területi kiegyenlítést szolgáló alapok igénybevétele.
Az első csoportba valamennyi alap beletartozik, a projektekt ől tartalmától és
résztvev őitől függően. A második csoportba csak azok az alapok (idegenforgalmi,
kereskedelemfejlesztési, befektetés-ösztönzési, központi m űszaki fejlesztési)
tartoznak, amelyek a gazdaság fejlesztését szolgálták els ősorban, míg a harmadik
csoportba tartozók (foglalkoztatási, területfejlesztési, központi környezetvédelmi) a
területi kiegyenlítést, a különbségek mérséklését egyrészt adott térségen belül,
másrészt térségek között. (Rechnitzer 1996)
Kifejezetten csak az ipari átalakulást, szerkezetváltást a befektetés-ösztönzési és a
kereskedelemfejlesztési alapok segítették, illetve 1995-t ől a gazdaságfejlesztési
alap.
16. TÁBLÁZAT
Az elkülönített állami pénzalapok támogatásai 1990-1994 között
Support grants from the separate state funds in 1990-1994
Megye Befektetés Kereskedelem Nem kiegyenlítő Kiegyenlítő Önkormányzati
ösztönzési fejl. i
fejlesztési igénybevétel össz. Ft/fő
Győr-M-S 553 191 1630,4 2794,0 1033,0
Vas 1260 109 1697,6 4207,6 428,0
Veszprém 522 179 1999,1 3638,0 501
Zala 197 111 1071,3 3533,3 902
ÉNY-Dunántúl
Fejér
Kom.-Esztergom 1223 n. a. 2271,1 4990,4 250
É-Dunántúl
Vidék összesen 333 109 1083,5 n. a. 660,0
Ország összesen 292,0 n. a. n. a n. a. 1060,0
Forrás: Minisztériumok adatközlése alapján Rechnitzer János számítása
A befektetés-ösztönzési alapból nyújtott támogatások nagysága általában a teljes
beruházási költség mintegy 3-10%-át tette ki. Alapvet ően a vállalkozások
működtetéséhez, vagy a saját területén, vagy a telekhatáron túl is szükséges,
kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre lehetett megpályázni. Általában
koncentráltan a nagyvállalati kör jutott e támogatásfajtához.
A térségben elnyert kereskedelemfejlesztési pályázatok céljai a következ ők voltak:
• szakmai kiállítások és vásárok megrendezése kül- és belföldön,
• üzletemberi találkozók szervezése,
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
100 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
• reklámok készítése,
• termékkatalógusok,
• minőségbiztosítás,
• minta darab legyártása,
• piackutatási tanulmányok készítése,
• az ország hírnevét népszer űsítő termékkiállítások,
• szabadalmaztatás,
• vámveszteségek térítése a kormányhatározati körben.
A megítélt támogatásokhoz képest a tényleges pénzügyi teljesítés (pénzlehívás)
általában 60-70%-os 19 volt. A mintegy egyharmadnyi megtakarításban (?) f őként az
EXPO elmaradásának és a szerz ődések felbontásának volt meghatározó szerepe.
b./ Nemzetközi pénzintézetek által folyósított beruházási célt szolgáló hitelforrások
Alapvetően három bank finanszírozott a gazdaságpolitikához kapcsolódó
beruházási projekteket 1991-1994 között:
• a Világbank-csoport részeként az IFC magánszektorbeli projektekhez
nyújtott segítséget,
• az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) kizárólag projekteket,
• az EIB (Európai Beruházási Bank) szintén projekteket finanszírozott.
E pénzintézetek m űködésében jelent ős eltérések2° vannak aszerint, hogy a
gazdaság szerepl őinek vagy a kormányzat projektjeinek finanszírozását végzik.
Az EBRD hitelkihelyezéseinek megoszlását a 17. táblázat mutatja:
17. TÁBLÁZAT
Az EBRD kihelyezéseinek megoszlása, 1991-1994
Breakdown of the placements of the EBRD, 1991-1994
Térség Kihelyezett tőke (millió ECU) Részaránya %
Nyugat-Magyarország 176,6 24
Dél-Magyarország 59,6 8
Kelet-Magyarország 8,8 1
Térségre nem bontható* 354,8 46
Vidék összesen 599,8 80
Budapest 145,8 20
Ország összesen 745,6 100
* Benne található az OKHB, az MHB, az OTP és a BB által továbbadott mez őgazdasági szerkezet-
átalakító hitelkeret is
Forrás: Bod Péter Ákos: Területfejlesztési problémáink és a nemzetközi pénzintézetek. 1995
A nagyfokú koncentráció mellett a nyugat-magyarországi nagy részesedés kis
számú, de nagy összeg ű tranzakciót takar, mint pl. a szentgotthárdi OPEL gyárnak
nyújtott 66 millió ECU-s hitel, vagy az Ml-M5-ös autópálya építéséhez nyújtott 100
millió ECU-nél nagyobb hitel. A dél- és kelet magyarországi hitelek egy-egy
projekthez kapcsolódtak, olaj-, gáz- és vegyipari beruházásokhoz (zsanai föld alatti
gáztároló, tiszaújvárosi koromgyár).
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 101
Az IFC hitelei nagyságrenddel kisebbek, mint az EBRD hitelei, ágazati
megoszlásukat a 18. táblázat mutatja:
18. TÁBLÁZAT
Az IFC kihelyezései, 1994
Placements by the IFC, 1994
Ágazat Hitel (millió dollár) Részarány %-a
Távközlés 41 30
Pénz-, tőkepiac 40 30
Feldolgozóipar 22 16
Mezőgazdaság 16 12
Vegyipar 16 12
Ország Összesen 135 100
Forrás: Bod Péter Ákos: Területfejlesztési problémáink és a nemzetközi pénzintézetek. 1995
A hitelek nagy részét (30%) infrastruktúra fejlesztésére és pénz és t őkepiaci
fejlesztésekre (30%) adták ki. A feldolgozóipar és vegyipar együtt a hitelek 28%-át,
a mezőgazdaság csak 12%-ot kapott.
Az EIB összesen 27 millió ECU értékű hitelt bocsátott a valamennyi megyét
érintő energiaprogram (hangfrekvenciás központi vezérlés) fejlesztésére, valamint
egyes hátrányos helyzet ű megyék több projektjére (hídrehabilitáció: Borsod,
Nógrád, Baranya, Szabolcs; telefonközpontok: Borsod, Szabolcs).
Valamennyi bank els ő sorban azokat a projekteket finanszírozta, amelyek üzleti
terveik alapján üzleti szempontból életképesnek, pénzügyileg megtérül őnek és
kifizetődőnek bizonyultak el őkészítésük alapján. (Bod 1995)
6.5. Konzisztencia az egyes szintek iparpolitikai koncepciói között
Az egyes térségekre és térségtípusokra vonatkozóan valamennyi lényeges
iparpolitikai elem konzisztensnek t űnik a koncepcíó szintjén. Így:
• az elérhető támogatási formákat (elkülönített állami pénzalapok,
adókedvezmények, MVA-beli kedvezményes hitelek, kamattámogatások,
kockázati tő kefinanszírozási módok, Phare és OECD támogatások),
• a szerkezet átalakítást, a fejl ődést segít ő intézmények telepítését
(inkubátorházak, ipari parkok, innovációs központok, különleges gazdasági,
vállalkozói övezetek, vámszabad-területek, logisztikai központok), és
• a helyi és térségi hatalom, az önkormányzatok lojalitását tekintve.
Nincs konzisztencia jelen pillanatban az iparpolitika (a kapcsolódó K+F
tevékenységgel együtt értelmezve) és a pénzügyi szabályozás makroszintjei között a
felmérések értelmében az alábbi elemekben:
• vállalkozások redisztribúciós szabályozása, túladóztatás,
• a forint árfolyam-politika,
• a beruházások hitelforrásainak kamatpolitikája,
• az exportösztönzés és importkorlátozás rendszere,
• a K+F politika valamennyi szintje (oktatás, kutatás, termelés).
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
102 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
A konzisztencia hiányát a vállalkozások ugyanúgy kénytelenek elszenvedni, mint
az önkormányzatok saját gazdálkodásukban. Amennyiben a konzisztencia nem
teremthet ő meg makrogazdasági szinten, akkor törekedni kellene lehet őségét
megteremteni térségi szinten. Ez persze rendkívül nagyfokú önállóságot jelent az
egyes térségek részére, nyilvánvalóan éppen a makrogazdasági szint ű konzisztencia
hiányból adódóan a makrogazdasági szabályozáshoz képest más jelleg ű
szabályozási rendszert. Talán úgy oldható meg a legegyszer űbben, ha adott térség
teljes egészében különleges vállalkozói övezetnek min ősül, legalábbis a
nemzetgazdaság szintjét ől való formális elkülönülés tekintetében. Mint ilyen övezet,
a vállalkozások tevékenységét illet ően javasolható egyik irányítási eszközként a
térség szintjén értelmezett konjunktúrapolitika eszközrendszerének alkalmazási
megfontolása. A makro szint a különböz ő térségek folyamatait könnyebben és
átláthatóbban irányíthatja és hangolhatja össze, mint a 19 különböz ő megyéét.
Alkalmazott konjunktúra kutatás esetén a térség gazdaságának mind a négy
folyamatát, a jövedelemképz ődést, a termelést, a fogyasztást és a megtakarításokét
vizsgálni kell a gazdaság tágan értelmezett adottságait (demográfiai folyamatok, a
technikai fejl ődés folyamata) is figyelembe véve. Könnyen belátható az, hogy a
konjunktúrák mozgáselemei (a gazdasági fejl ődés alapiránya, az idényhez kötött
változások, a ciklusos hullámzások (a konjunktúra), és a maradék hullámzások) egy
történelmi-földrajzi és gazdasági szempontból egységként kezelhet ő térség esetében
valószín űleg más jellegzetességekkel fognak rendelkezni (hiszen még az ágazatok
ciklusjegyei is eltérőek), ezért az alkalmazandó konjunktúrapolitikai eszközök 21 sem
lehetnek azonosak teljesen, bár jelenleg csak az országos szint létezik mind a
vizsgálatokban, mind a gazdaságirányítás alkalmazott konjunktúrapolitikai
eszközeiben.
A konjunktúraciklus lényegében a tartós t őkejavak termelésének ingadozása, ezért
nagyon fontos az egész t őkeképződés22 folyamatának mindkét ága is, azaz a
megtakarítások és a beruházások alakulása a térség egyes iparágait tekintve.
A konjunktúra vizsgálatok, elemzések célja az kell legyen, hogy olyan
konjunktúrapolitikát lehessen megfogalmazni adott térség esetében is, mely az
alkalmazott eszközök segítségével képes a konjunktúrahullámzások széls őségeinek
tompítására, vagyis a válság enyhítésére és a fellendülés túlhajtásainak
megakadályozására, azaz a gazdaság egészének egyensúlyi állapota közelítéseire a
térség szintjén. Országosan viszont éppen a ciklusok id őbeni elkülönülése
(elkülönítése) lehet őséget teremtene az ország szintjén is a cikluskilengések
csökkentésére.
7. Mi legyen az iparfejlesztés, stratégia centruma?
Az eddigiek alapján a következ ő stratégiai célok javasolhatók az irányítás térségi
és helyi szintjeire egyaránt, azzal a lényeges különbséggel, hogy a térségi szint a
stratégiai jelleget erősítse m űködésében, mert az operatív tevékenységet nyugodtan
a helyi szint szakembereire bízhatja. De a helyi szint viszont vegye ki az operatív
teendőket a térségi kézb ől, és a stratégia megalkotásából se maradjon ki. Ha
szükséges "csábítsa el" helyi szintre a térség szakembereit. A térség pedig adja oda
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 103
"hozományként" elcsábított szakemberei bérkeretét is a helyi szintnek. A f ő célok
tehát a következ ők lehetnek:
• a kis és középvállalatok pénzügyi, működési, technológiai feltételeinek
javítása, ezáltal versenyképességük növelése,
• a magas szintű szellemi munkára épül ő dinamikus iparágak fejlesztése,
• a szellemi erőforrások b ővítése (fels őoktatás, kutatás-fejlesztés)
• a külföldi m űködő tőke fogadási feltételeinek javítása,
• a képzési rendszer igazítása a magas fokú szellemi munkára épül ő ipar
igényeihez,
• infrastruktúra fejlesztése,
• az ipar regionális szintű irányítása, benne a regionális konjunktúrapolitika
eszközeinek összehangolt alkalmazása a makroszint konzisztenciájának
megteremtésével,
• ipari klaszterek kialakítása.
A pénzügyi szolgáltatások illetve a térségi kapcsolatrendszer javítása érdekében
négy fontos makro gazdaságpolitikai változtatás feltétlenül fontos lenne a makro
szinten, mely a térségi irányítás kerete és ne kerékköt ője legyen:
• beruházási hitelek kamatpolitikájának csökkentése,
• importkiváltás ösztönzése, mely nem azonos az egyoldalú
importkorlátozással, hanem pl. rafinált min őségi és környezetvédelmi
előírások érvényesítése,
• a forintárfolyam értékel ő politika változtatása a jelenlegi iparátalakulási
folyamatokban a technikai felzárkózást segít ő szándék preferálásával,
• a K+F tevékenység valamennyi szintjének (oktatás, kutatás, termelés)
támogatása az Európai Közösség országaiban alkalmazott arányokkal
(a GDP %-ában).
7.1. Ipari terek, klaszterek Észak-Dunántúlon
A térség tulajdonában átalakult, térben átrendez ődött és szerkezetében átsúlyozódott
iparágai alapján az alábbi klaszterek 23 alakíthatók ki az észak-dunántúli térségben:
Élelmiszeripari klaszter, melynek lehetséges elemei (a jelenlegi termékstruktúra
alapján):
• élelmiszergazdasági kutatás, fejlesztés, tanácsadás,
• mezőgazdasági termelés (kis- és közepes méret ű, egyéni és társas
vállalkozások),
• élelmiszeripari feldolgozás,
• felvásárlási, ellátási rendszer (integrációs szervezet, mely a végtermék
előállítója is lehet),
• értékesítési, beszerzési szervezet, amelyen belül a külpiaci értékesítés
kiemelendő , ez sem igényel feltétlen különálló szervezetet, kapcsolódhat a
végtermék el őállítójához,
• tejtermelés és tejfeldolgozás
• a húsipar,
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
104 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
• a takarmány-feldolgozás,
• a zöldség- gyümölcs feldolgozásban és a tartósító és konzervipar, h űtőipar,
• az üdítő italok, ásványvizek és szesztartalmú italok gyártása. (Hrubi 1994)
Fő területei: Győ r-Moson-Sopron, Vas, Zala és Komárom-Esztergom megyék a
térségben.
A klaszter termékeinek jelenlegi (a keleti piacok gazdasági helyzetének
stabilizálódásáig) piacát a nyugat-európai országok jelenthetik, közülük is
első sorban Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia. Hosszú távon talán
Szlovákia, valamint a térség területe.
Valamennyi fenti terület termékei vertikumának hagyományai vannak a térségben.
Az egyes kapcsolatok (kis- és középvállalkozások) és fejlesztési szükségletek
(értékesítő-beszerz ő szervezeti, gyártmány és technológia, piaci alkalmazkodás)
feltérképezése a biztos stratégia megfogalmazásához elengedhetetlen, hiszen a
korábbi állami tulajdonú struktúra a térségben teljesen átalakult. Az egyes
kapcsolati pontok hiánya nagymértékben befolyásolja az egyes termékek
elő állításának importszükségletét. Ugyanakkor megfigyelhet ő pl. a gépiparban a
külföldi technológiával gyártó vertikumok, beszállítói láncok kialakulása.
(Hamvas 1995)
Az átalakulással, tulajdonos váltással kapcsolatosan persze nagy kérdésköre az
ipar egészének az, hogy sikerül-e és mennyi id ő igénybevételével a tisztán magyar
tulajdonosokból, vagy többségükben magyar tulajdonosokból álló vállalatok
technikai felzárkózása a dinamikus vállalatok beszállítói igényeihez, vagy másként,
megtalálják e azokat a piaci réseket mind a térségben, mind azon kívül, melyek
létük fennmaradását biztosítják termékeik megvásárlásával.
Feldolgozó-ipari klaszter, melynek lehetséges elemei:
• kohászat és fémfeldolgozás, alumínium kohászat
• energiaipar
• gépipar, gépi berendezések gyártása, villamos ipari gépek gyártása
• környezetvédelmi berendezések gyártása
• finomvegyészet
• kerámiaszál-gyártás
• könnyű ipar (textil, konfekció, keszty ű és műbőrgyártás)
• fafeldolgozás
A térség valamennyi megyéje e klaszterben a neki megfelel ő iparágban helyet
kaphatna.
Szolgáltató tevékenységek klasztere, melynek lehetséges elemei:
• oktatási, szakképzési szolgáltatások
• kutatási és fejlesztési szolgáltatások
• pénzügyi-, befektet ő i- kereskedelmi és jogi szolgáltatások
• idegenforgalmi szolgáltatások
• települési infrastukturális szolgáltatások
A térség valamennyi megyéje e klaszterben is a neki megfelel ő szolgáltatási ágban
helyet kaphatna.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 105
Kitermel ő ipari klaszter lehetséges eleme:
• bányászat (Veszprém, Zala, Komárom-Esztergom)
E klaszter kialakítása nagy körültekintést igényel, hiszen a bányászat szerepe
országos viszonylatban csökken.
Az els ő és második klaszter-elemeiben jelenleg magas az importhányad, mely
magas anyagköltséget eredményez. Ezért törekedni kellene egyrészt a térségi
kapcsolatokból származó el őnyök kihasználására, másrészt a feldolgozó részére az
import minőség biztosítására. Feltétele a magas színvonalú szakmai ismeretekre és
kutatást-fejlesztés igényességre épül ő technológia.
Talán érzékelhet ő az, hogy az ipari szerkezet-átalakítás egy olyan viszonylag
hosszú folyamat, mely magában foglalja az Európai Unióhoz való csatlakozással
járó "váltó-átállítás" nehézségeit, problémáit is. Összességében elmondható, hogy a
bonyolult folyamatok az észak-dunántúli térségben és talán országosan is a
nagyrészt külföldi magántulajdonú nagyvállalatok magyarországi meger ősödését,
tőkekoncentrációját eredményezte, számos újonnan létesült kis- és középvállalkozás
csődjével párhuzamosan. Ha azonban az utóbbi években a jegyzett t őkében
bekövetkezett külföldi tulajdon részesedések arányának csökkenése a spekulációs
tőke kivonulását takarja - vagyis a térségidegen, a térséghez nem köt ődő tőkéét -
akkor egy olyan pozitív irányú folyamat kezd ődött el, mely feltehet ően a térség
stabil életképességét, fejl ődését biztosító ipari, gazdasági körzetekben ölt majd
testet.
Jegyzetek
Szakmai és politikai viták jelenleg is folynak a piacgazdaság jellegér ől, azaz alapvetően a nyugat-
európai típusú szociális piacgazdaság, vagy az amerikai típusú liberális piacgazdaság felépítésének
útján járjon-e Magyarország. A vitában sokan utalnak arra, hogy alapvet ően tiszta liberális
piacgazdaság a multinacionális cégek illet őleg a létező monopolhelyzetek miatt nemigen létezik.
2
Lásd: 1990. évi LXV. tv. az önkormányzatokról, benne feladataikról
3 Rechnitzer János: A területi munkamegosztás és az egyik vizsgálati módszere Baranya megye
példáján. In: Az igazgatás és a gazdaság területi rendszere. Pécs. 1981. MTA DTI Közlemények 28.
4 A ráta értéke valóságosan nagyobb lehet, hiszen a regisztráltak köréb ől kikerülő munkanélküliek
számáról nincs nyilvántartás. Egyes szakért ői becslések szerint a nyilvántartottnak mintegy két- két és
félszerese a tényleges ráta.
A különféle gazdasági szervezetek az 1988. évi gazdasági társaságokról szóló VI. törvényt követ ően
kezdtek el megalakulni. Az 1991-ig tartó id őszak a kezdeti évek id őszaka, míg 1991-t ől számíthatjuk
a felfutási időszakot.
6 Közöttük az alábbi nagyobb cégek találhatók, nem teljes kör ű felsorolásban:
Győr-Moson-Sopron: Leier, Audi, Candy, Arlington, Calida
Vas: General Motors Hungary (Opel), Vossen
Veszprém: Nicolor, Goldburg , Beurer-Hungária Kft., Hammerstein Kft., ITT Automotive Kft.,
Komárom-Eszetergom: Suzuki, Jung Hungária, FOTEX Plastic Kft., A.M.P. Kft., Koloman-Handler
Kft.,
Fejér: Ford Hungaria Kft., Loranger Kft., Phillips Video Magyarország Ml, Shell Gas Hungary Kft.
7
Magyarországon az Ipari Parkok Egyesülete programcélkit űzése e tekintetben "...Olyan normatív
kritériumok (standardok) kidolgozását kezdeményeztük, melyek teljesítését vállalva a vállalkozó
mentesül a hosszadalmas engedélyezési eljárás alól (építészeti, t űzvédelmi, környezetvédelmi, áram-,
vízfogyasztási, cégbejegyzési, adóbejelentés és bevallás, TB. regisztrálás, hitelügyintézés,
idegenrendészeti eljárás stb. el őírások). Gyakorlatilag azt kellene elérni, hogy egy helyen (egy
ablaknál) megoldható legyen a vállalkozás indítása. (Az angliai Corbyban a letelepedés id őigénye 24
óra!) " In: Beszámoló az Ipari Parkok Egyesület tevékenységér ől. Kézirat. 6. old.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
106 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
8 Ilyen települési tényez ő k fontossági sorrendben: új ismeretek (technológia, betanulás, megújítási
képesség), a szakképzési intézmények képzési irányai, programjai, telefonnal való ellátottság
színvonala, helyi adók mértéke, helyi, térségi lakosság fogyasztása, adott szakirányra rendelkezésre
álló munkaerő , valamint képzett munkaer ő , munkakultúra és termelési tapasztalatok, új beruháZások
infrastrukturális fogadási feltétele, K+F információkat kínáló szervezetek, a környezet min ősége, helyi
környezetvédelmi el ő írások, helyi adókedvezmények, helyi építésügyi szabályozás (rendezési tervek),
K+F intézmények, közbiztonság, a fő város elérhet ősége, helyi, térségi konkurencia, beruházások
pénzügyi támogatása, lakásárak
9 Rechnitzer-Horváth-Sipák-Máthé (1993) Az önkormányzatok szerepe és lehet őségei a regionális ipari
fejlesztéspolitikák kidolgozásában, megvalósításában. Zárótanulmány. MTA RKK ÉDO, Gy őr
Rechnitzer-Dő ry (1995) A kis és közepes vállalkozók árbevétele a területfejlesztésben, igényeik
bemutatása a Gy ő rben létrehozandó inkubátorházzal szemben. Zárótanulmány. MTA RKK NYUTI,
Győr
Rechnitzer-D ő ry (1996) A regionális iparpolitika a megyei területfejlesztésben. Kutatási összefoglaló.
MTA RKK NYUTI, Győr
10 Kérdő ívvel megkérdezett régióbeli 38 vállalat válaszai alapján, mely készült a KTM megbízásából. A
teljes kérd ő ív értékelés megtalálható: Régió-ÉNY-Dunántúl területfejlesztési stratégiája II. kötet.
1995. MTA RKK NYUTI. Gy őr. (Máthé 1995)
11 Kérdő íves felmérés, készült a KTM megbízásából. A teljes kérd ő ív értékelés megtalálható: Régió-
ÉNY-Dunántúl területfejlesztési stratégiája II. kötet. 1995. MTA RKK NYUTI. Gy őr. (Szörényiné
1995)
12 Megkérdezett formák: inkubátorház, innovációs központ, vállalkozói zóna, vámszabadterület,
vállalkozásfejlesztési ügynökség, ipari park, kockázati t őketársaság, regionális fejlesztési társaság,
regionális fejlesztési ügynökség, regionális fejlesztési tanács, ipari tevékenység fejlesztésére szervezett
profitérdekeltség ű vagy nonprofit érdekeltség ű gazdasági szervezet
13 A megállapítás nemcsak az iparra, hanem a mez ő gazdaságra is vonatkozott, a válaszadók példaként
felhozták az osztrák mez ő gazdasági termékek adómentességét és egyéb kedvezmények nyújtásának
osztrák gyakorlatát.
14 1996. október I -étő l az új vámtörvény megszünteti őket 180 napos türelmi id ővel.
Szerepüket a
vámügynökségek veszik át. (Világgazdaság, 1996)
1 ' A teljes kérd ő ív értékelés megtalálható: Régió-ÉNY-Dunántúl területfejlesztési stratégiája II. kötet.
1995. MTA RKK NYUTI. Gy őr (Szörényiné 1995)
IS Bővebben lásd: KORTEN D. C., (1995) T őkés társaságok világuralma Kapu, BudapeSt
17 Hiányzik a térségben Székesfehérvár, Veszprém, Szombathely és Mosonmagyaróvár rp,54elölése, akár
úgy is, mint másodrend ű kutatási és oktatási centrumok, mert jelenleg is rendelkóznek e városok
nemzetközileg is elismert ilyen jelleg ű tevékenységgel. A "kihagyás" visszafejlesztést jelent !?
18 38 megkérdezett vállalat válaszai alapján
19 Minisztériumi adatközlés alapján saját számítás
20 Lásd: Mistry, P. S.: Multilateral Developments Banks. Fondad, The Hague. 1995. (Bod 1995)
21 Általánosan felsorolva ezek: kamatláb-politika (diszkontpolitika, jegybank politika, devizapolitika,),
nyíltpiaci m ű veletek (értékpapírok nyílt piacon való vétele és eladása), külföldi kölcsönpolitika
(tőkekivitel és t ő kebehozatal), vállalkozáspolitika, konjunktúra-el őrejelzés. Az egyes ciklusbeli
szakaszokhoz más-más mixelt eszközrendszer tartozik.
22 Alapvető en négy forrása van: a lakossági takarékt őke képződés, a vállalkozói t őke képződés,
a
közbevételekb ől történ ő tőkeképződés és a hitelpolitikai t őkeképződés.
23 Klaszter: a regionális munkamegosztási és kooperációs rendszer csomópontjai, amelyek a regionális
fejlesztési stratégia alapelemeit adják. Olyan s űrű södési pontok a térség gazdaságában, melyek
egyrészt ágazati és funkcionális köt ő désben , egyfajta sajátos vertikális kapcsolatrendszerben álló
gazdasági egységek láncolatát jelentik versenyképes végtermék vagy szolgáltatás el őállítása,
jövedelmező termelési folyamat révén, els ődlegesen a térség bels ő erőforrásaira támaszkodva és azt
hasznosítva, másrészt a térség gazdasági-szolgáltató egységei között egy olyan kapcsolati háló, mely
biztosítja a piac közvetlen hatásközvetítését a közös érdek alapján álló információszolgáltatást és a
piaci impulzusokra történ ő reakciót egyaránt. E klaszterek els ődlegesek, de nem kizárólagosak a
térség fejl ő désében. Hisz a piaci viszonyok alapján kiépül ő regionális munkamegosztás egy folyamat
eredménye. (Hrubi 1994)
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
TÉT 1997 s 1 Az Északnyugat-Dunántúl ... 107
Irodalom
Barta Gy. (1991) Az ipar szerepe a szocialista gazdaság- és területfejlesztési politikában. II. Spanyol-
Magyar Szeminárium a területi egyenl őtlenségekről. MTA RKK Pécs. 1991. 219-234. o.
Bod P. Á. (1995) Területfejlesztési problémáink és a nemzetközi pénzintézetek. Külgazdaság 1995 54-
61. o.
Dr. Kiss É. (1995) A fővárosi és a Pest megyei ipar szervezeti megújulása. Statisztikai Szemle
1995/január. 59-73. o.
Enyedi Gy. (1995) Bécs-Pozsony-Gy őr gazdasági háromszög együttm űködési lehetőségei és jövőbeli
perspektívái. Kutatási jelentés. Budapest.
Enyedi Gy. (1995) Új regionális folyamatok a posztszocialista Kelet-Közép-Európában. Info és
Társadalomtudomány 1995/29. sz. 59-67. o.
Hamvas A. (1995) A piramis titka. Autóipari változások itthon és a nagyvilágban. Figyelő 1995.
szeptember 7. 15-16. o.
Hoványi G. (1995) Tájkép csata után - avagy magyar iparvállalatok válságmenedzselése. In: Áttekintés a
magyar gazdaság strukturális folyamatairól. Résztanulmányok. MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-
Kutató Intézet. Budapest 1995. február. 121-141. o.
Máthé M. (1993) Az önkormányzatok és a vállalkozások. In: Rechnitzer J.-Sipák T. (ed.): Az
önkormányzatok szerepe és lehet őségei a regionális ipari fejlesztéspolitikák kidolgozásában,
megvalósításában. MTA RKK Észak-Dunántúli Osztály, Gy őr
Máthé M. (1994) A területhasználat ára, területérték adó. MTA RKK Észak-Dunántúli Osztály, Gy őr
Máthé M. (1995) A privatizáció rendszere a központi költségvetési szerveknél és az önkormányzatoknál.
MTA RKK Észak-Dunántúli Osztály, Győr
Máthé M. (1995) Az Észak-Dunántúli Térség iparszerkezetének változása. In: Észak-Dunántúl
területfejlesztési koncepciója. MTA RKK NYUTI. Gy őr
Máthé M. (1996) A konjunktúrakutatás módszerei és magyarországi gyakorlata. In: A regionális
konjunktúrakutatás megalapozása. (Helyzetfeltáró tanulmány) MTA RKK NYUTI Közleményei 23.
Győr
Máthé M. (1996) Az Európai Uniohoz való csatlakozás hatása az Északnyugat-Dunántúl ipari
szerkezetének átalakulási folyamatára. In: Magyarország Európai Uniohoz csatlakozásának
társadalmi-gazdasági kérdései, különös tekintettel Északnyugat-Dunántúlra. VEAB Tudományos
Konferencia. Komárom 1996. 149-170. o.
Máthé M. (1996) Az ipari szerkezet átalakulása. Veszprém megyében és Veszprém városában. In:
Veszprém megye területfejlesztési koncepciója. MTA RKK NYUTI, Gy őr
Máthé M. (1996) Nagyvállalatok szerepe Veszprém területfejlesztésében. (Veszprém megyében és
Veszprém városában.) In: Veszprém megye és Veszprém város területfejlesztési koncepciója. MTA
RKK NYUTI, Győr
Nemzeti Területfejlesztési Koncepció. Tervezet. Budapest. KTM. 1996. Kézirat.
Rechnitzer J.(1982) Területi szempontok az iparszerkezet átalakításához. Tér és Társadalom 1989/2. sz.
49-73. o.
Rechnitzer J. (1985) Ipar, épít őipar. Gy őri Tanulmányok 6. Győr 1985. Győr Megyei Város Tanácsa
1985. 26-40. o.
Török Á. (1994) Gazdasági átalakulás és vállalati magatartás. Magyar Tudomány. 1994/11. sz. 1304-
1309. o.
Török Á. (1995) Forgatókönyv a sikerr ől és a kudarcról. Figyelő 1995. szeptember 7. 24-25. o.
Török Á.-Zsarnay J. (1995) EU-iparpolitika és -versenypolitika: egymás helyettesít ői vagy kiegészítői?
Külgazdaság 19-35. o.
Ványai J. (1995) Regionális politika és válságkezelés. In: Áttekintés a magyar gazdaság strukturális
folyamatairól. Résztanulmányok. MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-Kutató Intézet, Budapest,
142-177. o.
Viszt E. (1994) A termelékenység és foglalkoztatás konfliktusai a gazdasági átmenet idején
Magyarországon. Közgazdasági Szemle 1994/3. 254-267. o.
Viszt E. (1995) Külkereskedelmi prognózis. Kivihet ő tervek. HVG 1995. május 27. 113-117. o.
Weyer B. (1995) Nyomdaipari vámverseny. Nyomás kifelé. HVG 1995. május 20. 124-126. o.
Zeitlin J. (1994) Ipari körzetek és regionális gazdasági megújulás. Közgazdasági Szemle 1994/1.
14-25. o.
Máthé Mária :
Északnyugat-Dunántúl gazdasági és ipari szerkezetének átalakulása
Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 73-108. p.
108 Máthé Mária TÉT 1997 s 1
TRANSITION OF THE ECONOMIC AND
INDUSTRIAL STRUCTURE OF NORTHWEST
TRANSDANUBIA
MÁRIA MÁTHÉ
The study attempts to briefly analyse those groups of factors through which the
transition process of the Hungarian economy and industry can be examined. As a
result of this process, some initial phases of the core regions of the regional
organisations, similar to the market economy districts of the developed countries,
can be seen. In this process both local and regional governments and the State
government played an important role. The process was extremely difficult, as
practically the whole of this pioneer process took place without any prior
experiences and samples. It went with only one deficiency, or "Scarlet Letter": It
almost completely lacked Hungarian capital. Among the foreign investors there was
a number of soldiers of fortune, and foreign capital which arrived with speculation
purposes, which pollutes the environment and pays unfairly low wages still persists.
Given the experiences of the transformation process, we can clearly define those
instruments — economic, regional and industrial development strategy of the
government, regional influencing factors, e.g. large businesses, local and regional
power — the knowledge of which is necessary for either the local or the regional
levei of administration to intervene in the development processes. Furthermore, we
can also clearly define those endowments in the Nortwest Transdanubian region
which can be the bases of an innovation-oriented regional economy that is built on
economic clusters.
From the applied tools, the available state resources play an important role
because the expectations of the State's will can be asserted through them, until a
certain size of the businesses, of course.
As a summary we can say that the complex processes amounted to the
strengthening and capital concentration of the foreign, private owned large
businesses in Nortwest Transdanubia and maybe at Hungarian levei too, at the same
time several newly established small and medium size enterprises went bankrupt.
However, if the drop in the foreign share in the capital assets is the consequence of
the withdrawal of the speculation capital — i.e. the capital that is not integrated into
the regional economy — from Hungary, then a positive process has started which will
probably result in the appearance of industrial and economic districts which provide
a stable living and development for the region.