Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
Tér és Társadalom 9. 1995 s 191-205
GYORS TÉNYKÉP
A KISVÁROSI ELIT EREDETE ÉS VAGYONA
(The elite origin and property of the small city)
UTASI ÁGNES
Kikb ől áll ma a kisvárosi státus-elit?
Bárhova is utazunk az országban, a kisvárosokban ma már míndenki fel tudja sorolni
azt a néhány tucat helyi polgárt, akik az elmúlt évtizedekben meggazdagodtak, s jómód-
jukkal kitű nnek, azokat, akik a helyi közélet kulcsfigurái, s azokat, akiket mindenki azért
tisztel, mert ők tesznek a legtöbbet a település m űvelődéséért. Egyre világosabban kiraj-
zolódik a helyi gazdasági, politikai és kulturális elit. Néhány évvel ezel őtt nem volt ez
ilyen nyilvánvaló a kisvárosokban, hiszen az 1945 el őtti véleményformáló, irányító,
helyi közéletet alakító magas státusú családok többnyire elkerültek a kisebb települések-
ről, s az ismeretlenségbe burkolózva jórészt a f ővárosban vagy külföldön próbáltak
szerencsét. Így volt ez az általunk 1991 nyarán vizsgálati terepül választott kisvárosban,
Balassagyarmaton is. (Utast Á. 1995).
A hajdani helyi elit helye persze soha nem maradt betöltetlen. A városi státus-hierar-
chia csúcsaira, a vezet ő pozíciókba minden id őben találtak valakit. Volt id ő, amikor ala-
csony intellektuális szint jellemezte a helyi irányítók körét, ám csakúgy, mint országo-
san, az elmúlt évtizedekben a kisvárosban is fokozatosan végbement az a cserefolyamat,
amelynek hatására mára intellektualizálódott a helyi elit, s kialakult az a vezet őréteg,
amelynek túlnyomó többsége jól képzett, szakterületéhez ért ő diplomás (Szelényi 1.
1990).
Van tehát „helyi elit", de kik ők? Honnan jöttek? Erre a kérdésre akartuk megadni a
választ, amikor Balassagyarmaton a jelenlegi magas helyi státusszal rendelkez ők közül
1993 nyarán felkerestünk Ötvenöt interjú-alanyt, életútjukról készítettünk strukturált
kérdő íves interjút és mélyinterjút. (Az interjúkat Fekete J., A. Gergely A. és Becskeházi
A. készítette.) A kérd ő íves felmérés információanyagát elemezve kíséreljük meg körvo-
nalazni a jelenlegi „kisvárosi elit" összetételét, materiális és szimbolikus vagyonát, kü-
lönös tekintettel kapcsolati t őkéjére. A jelenlegi kisvárosi elitr ől készített felvétel része
volt egy átfogó kisvárosi vizsgálatnak, amelynek keretében a jelzett városban korábban,
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
192 Gyors ténykép TÉT 1995 s 3-4
a 30-as években élt helyi elit utódait is felkerestük. Tanulmányunkban néhány dimenzi-
óban összehasonlítjuk az egykori és a jelenlegi kisvárosi elitet is.
A szociológiaelmélet elitnek az országos hatáskör ű intézmények irányítóit, a kiemel-
kedő vagyonnal rendelkező vállalkozókat, az államapparátus tagjait, az országos politika
irányítóit tekinti (Mosta, G. 1939, C. Wright Mills 1956, Giddens, A. 1973, Scott, J.
1982). Mi ennek logikáját követve a mintával körülhatárolt népességet „helyi elitnek",
illetve „kisvárosi státus-elitnek" neveztük, hiszen az adott közösségen belül kvalitásaik-
kal ők emelkedtek ki, helyben ő k rendelkeznek a legmagasabb státusszal, a legtöbb va-
gyonnal, vagy a város többi polgárához képest legmagasabb képzettséggel, m űvelt-
séggel. Ő k a kisváros irányítói, mintaadói, véleményformálói.
A kisvárosi státus-elitet gy űjtő mintába kerültek négyötöde férfi. A minta az interjú-
alanyok származási családjának etnikai hovatartozása szerint rendkívül színes: minden
harmadik megkérdezett anyai családjában, minden negyedik apai családjában volt nem
magyar etnikumba vagy nem magyar nemzeti kultúrájú családba született ős (fő leg
német, szlovák vagy zsidó). Ez azt jelenti, hogy a helyi státus-elit közel felének (41,8%,
országos elit 18%-ának) vagy egyik vagy másik, ezen belül többüknek mindkét felmen ő
ágán (16,4%) található nem magyar kultúrába tartozott ős. Ez a színes kulturális érték-
örökség láthatóan pozitívan hatott az utódok tehetségére, hiszen ők igyekezetükkel,
ambíciójukkal a helyi elitbe jutottak. A kibocsátó családok által hagyományozott értékek
szívóssá, ambiciózussá tették őket.
A megkérdezettek mintegy fele migrált gyermekkorában szülőhelyéről, vagyis a szár-
mazási családok soketnikumú gyökerük mellett mobilak is voltak. Helyben, azaz
Balassagyarmaton a megkérdezetteknek csak negyede született. Az interjú-alanyoknak
csupán harmada származott faluról. A falun nevelkedettek túlnyomó többsége természe-
tesen a környező községekben élt gyermekkorában. A kisvárosba betelepültek többsége
azonban nem falun, hanem városban született, a migráció tehát az interjú-alanyok köré-
ben jórészt városból városba irányult, ezen belül megközelít őleg tizedük a fővárosban
nevelkedett és onnan költözött Gyarmatra.
A magyarországi települési és arra épül ő más társadalmi egyenl őtlenségek hatására
jutottak nagyobb eséllyel a kisvárosi vezet őrétegbe azok, akik városokban nevelkedtek,
mint akik falvakban születtek és n őttek fel. Mindebbő l azt a hipotézist is revideálnunk
kell, hogy az egykori gyarmati középosztály utánpótlását, a jelenlegi „helyi elitet" els ő-
sorban a környez ő falvakban született feltörekv ő családok örökösei adták volna. A je-
lenségbő l inkább arra következtethetünk, hogy a II. világháború után a középosztályi
családok migrációs stratégiái között nemcsak a vidékr ől fővárosba költözés szerepelt,
hanem egyik vidéki városból másikba történ ő migráció is. Másrészt a vezet ő pozíciókba
gyakran szívesebben fogadtak idegenb ől, más városból, kevésbé ismert, emiatt
„megbízhatóbbnak" vélt vezet őt.
A helyi elit szülei relatíve magas iskolai végzettséggel rendelkeztek: Az apák har-
mada főiskolát vagy egyetemet végzett (36%). A diplomás és érettségizett apák együttes
aránya meghaladja a minta felét, ők minden kétséget kizáróan középosztályinak tekint-
hetők lennének még a harmincas évekre érvényes „kategorizálások" szerint is (Földes F.
1941, Kornis Gy. 1928, Buday D. 1916, Hanák P. 1980).
Mellettük a hajdani „polgári iskolai" végzettség ű és szakiskolát-ipariskolát végzett
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
TÉT 1995 3-4 Gyors ténykép 193
apák inkább az alsó-középosztályi származást jelzik. Összességében a kisvárosi elit-
mintába kerültek mintegy kétharmada származási családja szerint nagy valószín űséggel
a középosztály valamelyik rétegébe tartozik. Ezt meger ősíti az is, hogy a helyi státus-elit
apáinak közel fele (40%) legutolsó foglalkozása, beosztása szerint vezet ő vagy diplomás
értelmiségi volt.
Az anyák több mint fele is legalább érettségizett, ám a szül ők közötti tradicionális csa-
ládi munkamegosztásra és a gyermekkori nevelkedés körülményeire is utal, hogy az
anyáknak több mint fele nem vállalt családon kívüli keres ő tevékenységet, háztartásbeli
volt.
Az első testvérek iskolai végzettsége ugyancsak a származási családok többségének
átlagostól magasabb státusát, vagy a család ambícióját, igyekezetét jelzi. Az els ő testvé-
rek háromnegyede legalább érettségizett, s jelent ős a diplomával rendelkező testvérek
aránya (40%) is.
A származási családra vonatkozó adatokból arra következtethetünk, hogy a kisvárosi
státus-elit harmada nagyon alacsony foglalkozási státusú, alacsonyan iskolázott szülők
gyerekeként emelkedett fel a város legmagasabb státus-pozíciójának valamelyikébe.
Ugyanakkor az interjúalanyok kétharmadánál a szül ői család státusa legalábbis nagy-
mértékben megalapozta az általuk elért magas státust.
A helyi elit iskolai életútja
Rétegzett mintavétellel a helyi vezet ők és j őmódú, gazdag vállalkozók közül válasz-
tottuk a megkérdezetteket, státus-pozíciójuknak megfelel ően túlnyomó többségük diplo-
más, vagy legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. A megkérdezettek közül sokan
a legmagasabb iskolai végzettségüket esti vagy levelez ő képzés keretében szerezték.
Köztudott azonban, hogy az eltérő oktatási formák eltérő mértékben alakítják az értelmi-
ségi életvitelhez nélkülözhetetlen intellektuális értékpreferenciákat és szokásokat. (Ferge
Zs. 1972, Bourdieu, P. 1978, Kolosi T—Róbert P. 1982, Andorka R. Simkus, A. 1983).
—
A nappali tagozaton szerzett végzettséget kiegészít ő levelez ő vagy esti tagozatos dip-
lomások magas arányát igazolja, s egyszersmind a vizsgált minta iskolai státus-mobili-
tásának jelentős mértékére utal az, hogy jelenleg a megkérdezettek közel négyötöde
diplomás (52-ből 41 fó, 78,8%).
A kisvárosi elit túlnyomórészt kulturálisan homogám házasságban él. A házastársak
háromnegyede a megkérdezettekhez hasonlóan legalább érettségizett, magas közöttük is
a diplomások, valamint a vezető beosztásban vagy diplomás szellemiként dolgozók
(44%) aránya. A házastársak negyede ugyancsak levelez ő vagy esti tagozaton szerezte
valamelyik végzettségét, vagyis a házastársak is az iskolai mobilitással munka mellett
igyekeztek magasabb státusba kerülni csakúgy, mint azt a megkérdezetteknél tapasztal-
tuk. Egyébként az interjúalanyok mindegyike házas, illetve volt már életében valaha há-
zas, háromnegyedük él els ő hájasságában ( 78% ). Ez az arány nem tér el az országos
minták adataitól (S. Molnár E. 1995). A felmértek többsége az interjúk során nem mu-
lasztotta el hangsúlyozni, hogy sikeres életútjához nagymértékben hozzájárult a biztos
családi háttér.
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
194 Gyors ténykép TÉT 1995 s 3-4
A rendszerváltozás és a státus-pozíciók stabilitása
A mintába kerültek kétharmada közép- vagy fels ővezető ként dolgozik, negyede önálló
vállalkozó, iparos vagy keresked ő , s néhányan már nyugdíjasok. A túlnyomó többség
státus-pozíciója nem változott az 1989-es rendszerváltást követ ően, vagyis a rendszer-
váltás nem kényszerített ki jelent ős státuscserét a városban. Ha mégis sor került vál-
tásra, cserére, akkor az a hierarchikus státusmezőben nem vertikálisan, hanem horizon-
tálisan történt.
A gazdasági-társadalmi rendszerváltozást ugyanakkor valamelyest mégis jelzi, hogy a
korábbi állapothoz képest kicsit emelkedett az önállóak aránya ( 20%-ról 25%-ra ), de
még inkább az, hogy a megkérdezettek harmada — beosztásától, f őmunkahelyétő l függet-
lenül — ma tulajdonos vagy résztulajdonos valamilyen vállalkozásban, s e minta-har-
madnak fele több vállalkozásban is érdekelt (Szalai E. 1990).
A helyi elit érdekszférájába es ő vállalkozások túlnyomórészt (85%-ban) szolgáltató
vagy szellemi jelleg ű tevékenységet végeznek, termel ő vállalkozásokban alig van a
megkérdezetteknek érdekeltsége.
A megkérdezett vállalkozók négyötöde úgy nyilatkozott, hogy a teljes nyereséget, a
többiek a nyereségnek legalább a felét visszaforgatták a vállalkozásba. Vagyis ezeknek a
— jórészt kezdő — vállalkozásoknak haszna még valószín ű leg kevésbé mutatkozik meg a
megkérdezettek mindennapi fogyasztásában, életstílusában, ezek ma még inkább csak a
potenciális gazdagodás reményteljes forrásai.
Gyakran hangoztatott érv mostanában, hogy a vállalkozások nem kis aránya kényszer-
vállalkozás, a munkanélküliség el ő l menekülve választott alternatívátlan döntés követ-
kezménye. A kisvárosi elitre ez az állítás a kutatási tapasztalat szerint nem igazán érvé-
nyes. Igaz ugyan, hogy mintegy tizedüket élete során már valamikor elbocsátották mun-
kahelyérő l, ám ezek az elbocsátások az elmúlt politikai rendszer „klasszikus" retorziós
idő szakaiban történtek (1950-ben, 53-ban és 57-ben). A vállalkozók többsége fokozato-
san függetlenedett az állami cégekt ő l, hosszú ideig gazdasági céllal felhasználta ott létre-
jött kapcsolatait, visszajárt „üzletelni", hasznosította ott termelt bizalmi t őkéjét. Függet-
lenedését elsősorban a jelentő sen nagyobb jövedelem és teljes önállóság, függetlenség
keresése motiválta (Kuczi T. et al 1991, Becskeházi A. 1995).
Elit jövedelmek és a mobilizálható vagyon mértéke
A helyi státus-elit mintaadó életviteléhez, az azt demonstráló fogyasztáshoz az átlag-
nál magasabb jövedelemre van szükség. Úgy véltük, hogy a családi jövedelmekr ől —
kérdezéstechnikai okok miatt — pontos információhoz aligha juthatunk, ezért kompro-
misszummal csak a jövedelmi nagyságrendek megismerésére törekedve azt kerestük,
hogy — a családösszetételt ő l fliggetlenül — miként alakult 1993-ban a helyi státus-elit
családok egy hónapra jutó összjövedelme. A felvételt megel őző 12 hónapban az átlagos
havi családi jövedelem a mintában 60 300 Ft volt, igen nagy szórással.
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
TÉT 1995 s 3-4 Gyors ténykép 195
A havi jövedelemnél a szükség esetén mobilizálható vagyon nagysága a helyi státus-
elit gazdasági függetlenségére, autonómiájára, s középosztályi életstílusára vonatkozóan
fontosabb információ. Ezt a következ ő kérdéssel kíséreltük meg feltárni: „Amennyiben
valami miatt — például egy ígéretes vállalkozás reményében — mindenáron be akarna
fektetni, mihez nyúlna, mib ől tudná előteremteni az ehhez szükséges pénzt?". Vagyis
milyen értékeit tudná mobilizálni, s így végül is milyen összeget tudna el őteremteni,
következésképpen milyen volumen ű üzletbe szállhatna be?
A legtöbben kapcsolati tőkéjükben bízva lépnének be valamely ígéretes vállalkozásba,
ez elsősorban kölcsönt jelent. Másként fogalmazva ők azzal a bizalmi tőkével rendel-
keznek, amire építve kapcsolataik — rokonaik, barátaik, ismer őseik — közbenjárásával
hozzájutnának a szükséges (banki) kölcsönhöz. Akik saját erőre gondoltak, azok közül a
legtöbben meglévő ingatlanjaikat váltanák át. Az értékpapírral rendelkez ők még szá-
mottevően kevesebben vannak a pénzüket takarékbetétben tartókhoz képest, ám az ér-
tékpapír-tulajdonosok jelent ősen nagyobb vagyon birtokosai: Az értékpapír-átváltással
mobilizálható összeg háromszorosa annak, amit a megkérdezettek betétbe helyeztek.
Világos, hogy a nagyobb pénzvagyonnal rendelkez ők befektetéseiknél már a korszer űbb
eszközt, az értékpapírt preferálják (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A megkérdezettek befektetéshez mobilizálhatónak ítélt javai
és az így felszabaduló összeg nagysága (N 55)
(The goods of the interviewed persors considered by them as mobilizable for
investments and the volume of the capital freed through that [N 551)
Mobilizálható vagyoni javak N Százalék Átlagosan E Ft
Ingatlan 19 34,5 423,3333
Kölcsön 18 32,7 348,0000
Ékszer 3 55
- ,- 26,6667
M űkincs 3 5,5 10,0000
Pénzbetét 9 16,4 65,5556
Értékpapír 5 9,1 184,4000
Egyéb ingóság I 1,8 30,0000
Speciális tudás II 20,0 —
Kapcsolatok 25 45 ,.
. 5 —
A polgári jólét és középosztályi életvitel nélkülözhetetlen kelléke a színvonalas lakás
(Chapin, F. S. 1935, Buday D. 1916, Hanák P. 1980, Sobel, M E. 1981, Utasi Á. 1984,
1995.) Az interjú-alanyok többsége tágas otthonban él: négy- vagy többszobás a meg-
kérdezettek kétharmadának háza, lakása. A kisvárosi státus-elit néhány évvel ezel őtt
még befektetésként fordította lakásszerzésre többletjövedelmét. A vidéki városban az
építkezők a telket a fővárositól olcsóbban szerezték, ám a lakás mérete mindenképpen
az építkezésre fordított összeg nagyságát, az építtet ők jómódját és/vagy igényességét
jelzi.
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
196 Gyors ténykép TÉT 1995 s 3-4
Minden harmadik interjú-alany családjának tulajdonában van nyaraló (31%), s ötö-
dük a család által lakott lakáson kívül másik házzal vagy lakással is rendelkezik. A há-
zak, nyaralók, lakások, vállalkozások értéke nagyon különböz ő, így birtoklása vagy
hiánya kevés jelzést ad a kisvárosi elit anyagi-vagyoni helyzetér ől. Talán kicsit ponto-
sabban tükrözi azt ezeknek a javaknak a megkérdezettek által becsült összértéke.
2. TÁBLÁZAT
A megkérdezett becslése szerint a család birtokában lév ő ingatlanok
és vállalkozások összértéke (N 55)
(The total value of real estates and private enterprises in the family property estimated
by the interviewed 551)
A becsült összeg N A megkérdezettek %-ában
700 000 — 3 000 000 1I 20,8
3 100 000 — 6 000 000 20 37,7
6 100 000 — 10 000 000 9 17,0
10 100 000 — 20 000 000 7 13,2
20 100 000 — 84 000 000 6 11,3
Összesen 53 100,0
Nem válaszolt 2 —
A minta negyedénél az ingatlanok és vállalkozások összértéke a megkérdezés id őpont-
jában már meghaladta a 10 milliós értéket, s ezt a negyedet magyar mércével legalábbis
a „ jómódúak" közé számíthatjuk.
A helyi elit kapcsolati t őkéjének strukturálódása
Láthattuk, hogy az ígéretes vállalkozáshoz szükséges befektetéshez a t őkét a megkér-
dezettek legmagasabb aránya kapcsolatai segítségével teremtené el ő. Vagyis úgy érzi,
hogy „tőkeerős", befolyásos kapcsolatokkal, kapcsolatainál kell ő bizalmi tőkével rendel-
kezik. A kérdés az, hogy honnan erednek ezek a megkérdezettek által értékesnek
tekintett kapcsolatok?
Az interjú-alanyok rendszerint már a rendszerváltást megel őzően is vezetők voltak,
vagy más magas fontos státus-pozíciót töltöttek be a városban, s ehhez mintegy járulé-
kosan jelentős kapcsolati tő ke társult. Kapcsolataik egy része „hivatalos", formalizált
szervezetek, intézmények közvetítésével született, más része a helyi magas státusúak
informális társasági köréb ől, s gyakran a kulturálisan homogám házasságokkal szélesed ő
(affinális) rokonsággal erősödött. (Granovetter, M S. 1973, Angelusz R.—Tardos R.
1988, Utasi Á. 1994).
A hasznos, befolyásos, t őkeerő s kapcsolatok létrejöttét mind a rendszerváltás el őtt,
mind azután katalizálta a különböz ő helyi szervezeti-egyesületi tagság, s különösen az
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
TÉT 1995 s 3-4 Gyors ténykép 197
ezekben elfoglalt, betöltött funkció. Más vizsgálatokból tudjuk, hogy a különböz ő szer-
vezetekben a magas iskolai végzettséggel, magas státusszal rendelkez őket az alacso-
nyabb státusúaknál számottev ően nagyobb arányban találjuk (Utasi, Á. 1994, 1995).
Különösen így van ez a kisebb településeken, ahol a nagyvárosokhoz viszonyítva a la-
kosság számához képest a kisebb arányú diplomás népességet relatíve nagyobb eséllyel
bevonják valamilyen egyesület, szervezet életébe, vezet őségébe. Ezek a szervezetek és
egyesületek pedig átmetszik a foglalkozási státus-köröket, nagyobb esélyt biztosítva a
foglalkozási körön kívüli, hasonlóan magas státust betölt őkkel kialakítandó kapcsolatok
létrejöttére, meger ősítésére. Az így szerveződő kontaktusok azután kedvez ő lehetőséget
kínálnak a mindennapi élettel összefüggő különböző érdekek érvényesítésére. A szerve-
zeti-egyesületi, önkormányzati vezetésben betöltött funkciókat jobbára díjazás nélkül
vagy csekély tiszteletdíjért töltik be a megválasztottak, mintegy a presztízsük ellenérté-
keként, de egyszersmind annak növelésére is (3. táblázat).
3. TÁBLÁZAT
A megkérdezettek egyesületi, szervezeti tagsága, funkciói
(Membership and titles of the interviewed persors in associations and organizations)
A szervezeti keret jellege N Százalék
Párttag vagy volt valaha 34 61,8
Párttisztsége van vagy volt 13 23,6
Parlamenti képvisel ő vagy volt I 1,8
Tanácsi, önkormányzati képvisel ő vagy volt 19 34,5
Tanácsi, önkormányzati funkciója van vagy volt 10 18,2
Szakmai szervezeti funkciója van, volt 27 49,1
Társadalmi szervezetben funkciója van, volt 28 50,9
Vallási szervezeti funkciója van, volt 6 10,9
Tag valamely szabadid ős klubban 25 45,5
A közösségi tagsággal és funkciókkal járó kapcsolatok általában nem azonnal hajtanak
hasznot, de potenciálisan nagy valószín ű séggel. A gazdasági és társadalmi élet külön-
böző szféráiból a vezető knek, a státus-elit helyi képvisel őinek a formalizált keretek
között szöv ődött kapcsolata kés ő bb gyakran szorosabb, informális kapcsolattá válik. Az
így alakuló kapcsolatháló azután koncentrikusan b ővül, különböző szálakon keresztül
elvezet a városon kívüli hasonló státusúak „beszövéséhez" is. Ezen az úton a helyi stá-
tus-elitnek sikerül kapcsolatba kerülnie az országos elittel is.
A városon belül „befolyással" rendelkez ő azon barátokat, rokonokat vettük számba,
akikre a mintába került státus-elit tagjai szükség esetén nyilvánvalóan számíthatnak.
Pontosan arra irányult a kérdés, hogy a felmértek a mindennapi ügyintézéshez, a min-
dennapi életvitelhez fontos helyi hivatalok melyikében rendelkeznek baráti vagy rokoni
„összeköttetéssel".
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
198 Gyors ténykép TÉT 1995 3-4
4. TÁBLÁZAT
Balassagyarmaton barátja, rokona van ( N 55)
(He/she has friends, relatives in Balassagyarmat 55])
Hivatal, szféra N százalék
Önkormányzatnál 36 65,5
Egészségügyben 41 74,5
Oktatásban 33 60,0
Rendőrségen 25 45,5
Bankban 27 49,1
Jogi területen 35 63,6
Kereskedelmi vonalon 28 50,9
M ű szaki-karbantartási területen 25 45,5
Építő iparban 23 41,8
Politikában, pártvonalon 28 50,9
Kulturális, m űvelődési területen 33 60,0
Szállítási területen 21 38,2
Nehéz lenne átszámítani materiális javakra ezeknek a kapcsolatoknak az értékét. A
kapcsolatok azonban olyan potenciális értéket képviselnek, amelyek adott helyzetben
többnyire átválthatók más t őketípusra (Blau, P. M 1977, Weber M. 1987).
5. TÁBLÁZAT
A megye más településén és Budapesten segít ő rokonnal, baráttal rendelkezők (N 55)
(Persons having a relatíve, friend in an other setelement of the county or in Budapest,
who helps them 55])
Pozíció, szféra Megyében Budapesten
N % N %
Önkormányzatnál 23 41,8 9 16,4
Egészségügyben 17 30,9 23 41,8
Iskolában 13 23,6 16 29,1
Rendőrségen 12 21,8 4 7,3
Bankban 16 29,1 13 23,6
Jogi területen 19 34,5 18 32,7
Kereskedelemben 19 34,5 17 30,9
M űszaki területen 9 16,4 12 21,8
Építő ipari területen 9 16,4 8 14,5
Politikai vezetésben 16 29,1 19 34,5
Kulturális területen 23 41,8 18 32,7
Szállításban 12 21,8 13 23,6
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
TÉT 1995 s 3-4 Gyors ténykép 199
Összességében azt tapasztaltuk, hogy városukban a megkérdezett magas státusúaknak
csupán tizede nem tudott említeni egyetlen kérdezett területen sem befolyásos er ős kap-
csolatot, a megyében negyedüknek, s Budapesten ötödüknek nincs az említett területek
egyikén sem támogató rokoni vagy baráti kapcsolata. Az összesített adatok minden
kétséget kizáróan jelzik, hogy a kisvárosi elit többségének kapcsolati vagyona több
dimenzióra is kiterjed ő, jelentős mérték ű és széles körű (4-5. táblázat).
Ellenőriztük azt is, hogy a megkérdezettek köréb ől kinek van országosan is ismert hí-
res rokona vagy barátja (BARMOST), illetve volt-e ilyen a rendszerváltás el őtt
(BAR88). Ez a híres ember lehetett országos szint ű neves politikus (1), híres magánvál-
lalkozó (2), jelent ős nagyvállalat menedzsere (3), aki a sajtónál dolgozik (4), vagy vala-
milyen országosan jelent ős intézmény igazgatója (5). (Az öt elemb ől álló index neve a
rendszerváltás el őtti id őre vonatkoztatva BAR88, a felmérés idejére vonatkozóan
BARMOST.)
A kisvárosi elitnek mindössze 7,5%-a nem rendelkezett a felmérés id őpontjában a
fenti területek egyikén sem országosan ismert személyhez f űződő befolyásos er ős kap-
csolattal, ugyanakkor háromnegyedüknek legalább három feltálalt pozícióban van ro-
kona vagy barátja.
6. TÁBLÁZAT
A kapcsolatokat mérő indexek egymással mért korrelációs együtthatói
(Correlation coefficient of the indexes measuring the relationships measured
with each other)
BAR88 BARMOST GYARBAR BARMEGY BARORSZ
BAR88 1.0000 .7250** .4732** .4378** .3277
BARMOST 1.0000 .5028** .4145* .3869*
GYARBAR .7311** .6752**
BARMEGY 1.0000 .7528**
BARORSZ 1.0000
Befolyásos híres barátja, rokona volt 1988-ban (BAR88)
Befolyásos híres barátja, rokona van most (BARMOST)
A helyi intézményekben van rokona, barátja (GYARBAR)
Megyei intézményekben van rokona, barátja (BARMEGY)
Fővárosi intézményekben van rokona, barátja (BARORSZ)
Sign if *-.0l **-.001
A kapcsolatok er őssége világosan leolvasható a magas korrelációs értékekb ő l (6. táb-
lázat). Az összefüggések egy kivétellel szignifikánsak, s őt a legtöbb dimenzióban igen
magas a szignifikancia-szint. Akinek most van országosan is jelent ős, befolyásos kap-
csolata, annak a rendszerváltást megelőzően is nagy eséllyel volt, és viszont (corr.
BAR88 by BARMOST .7250**). Megjegyezzük, hogy ez korántsem a vizsgált kisvá-
rosra jellemz ő, ugyanezt, hasonlóan magas korrelációval jelezte az országos elit-vizsgá-
lat is (Utasi, Á. 1995).
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
200 Gyors ténykép TÉT 1995 s 3-4
Másrészt az is világos, hogy aki most kiterjedt baráti, rokonsági kapcsolattal dicse-
kedhet a helyi városi intézményekben, annak megvannak a baráti kötelékei a hasonló
profilú megyei intézményekben is (corr. GYARBAR by BARMEGY .7311**), s őt az
általunk összeállított kérdésekkel megcélzott hasonló országos intézményekben is (corr.
GYARBAR by BARORSZ .6752**).
Azt gondolhatnánk, hogy a kapcsolatok kiterjedtsége még az elit körén belül is szoros
összefüggést mutat a megkérdezettek státus-pozíciójával, illetve származási családjuk
státusával. Az összefüggés azonban a rendszerváltás el őtti és utáni id őkre vonatkozóan
itt némi különbséget jelez. Az országos szinten kiemelked ő pozíciót betölt ő személyhez
fűződő baráti-rokoni kapcsolattal a rendszerváltás el tt (BAR88) legnagyobb eséllyel
ő
azok rendelkeztek, akik önmagukat az alsó-középosztályba sorolják, a származási család
pozíciója szerint pedig azok, akik gyermekkorukra vonatkozóan szüleiket a fels ő-közép-
osztályba tartozónak tekintik (7. táblázat).
Jelenleg a legnagyobb eséllyel országosan ismert „nagy emberhez" fűződő rokoni-ba-
•áti kapcsolatokkal (BARMOST) konzisztensen azok rendelkeznek, akik önmagukat is
és gyermekkorukra vonatkozóan szüleiket is a fels ő-középosztályba tartozónak tekintet-
ték. Vagyis a kapcsolati tőke, a vagyonnak ez a szimbolikus dimenziója is amint a leg-
magasabb szintre érünk, nagy valószín űséggel koncentrálódott a rendszerváltás utáni
időkben.
7. TÁBLÁZAT
Az országos szint ű befolyásos kapcsolattal rendelkez ők
aránya az identifikációs státus-csoportok szerint( N 55)
(The proportion of the persons having intluentIut relationships on the national level by
identification status-groups 55j)
Szülő i család státusa Saját státus
index-átlag szórás index-átlag szórás
BAR88 alsó-középosztály 2,7 2,0 3,6 1,0
középosztály 3,0 1,6 2,9 1,9
felső-középosztály 3,6 1,5 2,9 1,7
Átlag 3,0 1,8 3,0 1,8
BARMOST alsó-középosztály 2,7 1,5 2,8 1,5
középosztály 3,3 1,3 2,8 1,6
felső-középosztály 3,6 1,2 3.4 1,3
Átlag 3,0 1,4 3,0 1,5
A kisvárosi kapcsolathálóban csakúgy, mint az országos befolyással rendelkez ő kap-
csolatok értékével a származási család státusára vonatkozó identifikáció szerint minden
dimenzióban azok vezetnek, akik fels ő-középosztályi családból származónak tekintették
magukat. Ők tudták leginkább kiépíteni, életben tartani, ápolni mind helyben, mind
országos szinten azokat a kötelékeket, amelyek szükség esetén hasznosak lehetnek. Ők
rendelkeznek leginkább azzal a kapcsolatépít ő praxissal, amelynek segítségével több-
nyire képesek bejutni az országos elit köreibe is.
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
TÉT 1995 s 3-4 Gyors ténykép 201
Ugyanakkor a kisvárosi státus-elitb ől azok, akik önmagukat alsó-középosztályinak
tekintik —, s akiknek nagy része szül ői státusához képest státus-emelkedéssel jutott a
helyi elitbe —, azok számára státusuk fenntartásához, meg őrzéséhez nagyon fontosak a
helyi kapcsolatok, ezért az adatok szerint szükségképpen is intenzíven ápolják és építik
azokat. Különösen jó eséllyel tették ezt a rendszerváltás el őtti időszakban az országosan
befolyásos kapcsolatok fenntartásával, s teszik ezt most a különböz ő intézményekben
még megtalálható baráti kontaktusok szinten tartásával.
Társasági élet
A társadalmak elitjének életvitelére minden korban jellemz ő volt a hasonló státusúak-
kal tartott kapcsolat folytonos meger ősítése. Ennek egyik jellemző eszköze a részvétel a
közösséget összef űző különböz ő „társasági játékokban". A társasági kapcsolatok, a
rokoni, baráti és munkatársi együttlét, az így terjed ő, szerezhető hasznos információk
fontos elemei az elit kör meger ősítésének. Különösen a rokoni körön kívüli társasági
kapcsolatok jelzik azt az elit privilégiumokhoz társuló praxist, id őt és szabadságot,
amellyel az elit növelheti „társasági-kapcsolati" t őkéjét (Simmel, G. 1973, Veblen, Th.
1975, Utasi, Á. 1984).
8. TÁBLÁZAT
A társasági kapcsolatok intenzitását mérő néhány változó (N 55)
(Some variables measuring the intensity of social relationships 551)
Társasági dimenzió A kapcsolattartás intenzitása
soha ritkán gyakran
N % N % N
Étterembe járás családdal 18 32, 7 29 52, 8 8 14, 5
Összejövetel rokonokkal II 20, 0 39 70, 9 5 9, 1
Étterembe járás barátokkal 22 40, 0 27 40, 1 6 10, 9
Összejövetel barátokkal 21 38, 2 27 49, I 7 12, 7
Étterembe munkatársakkal 25 45, 5 19 34, 5 II 20, 0
Összejövetel munkatársakkal 29 52, 7 22 40, 0 4 7, 3
A társasági kapcsolatokat mér ő adatok összesítése szerint alig van olyan, akinek
semmilyen magántársasági kapcsolata nincs ( 3 fő, 5,5% ), de relatíve magas a meg-
kérdezettek körében azok aránya is, akik kizárólag a rokoni társasági összejöveteleket
említik. A helyi státus-elitnek mintegy ötöde éli életét — különböz ő intenzitással — bará-
tokra, munkatársakra is kiterjed ő társasági kapcsolatokkal (8. táblázat). Ez jelzi talán a
legnagyobb különbséget a II. világháború el őtt e városban élt helyi elit kapcsolattartásá-
nak gyakorlatától. 1945 el őtt a városban élt elit utódaival korábban készített interjúkból
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
202 Gyors ténykép TÉT 1995 s 3-4
tudjuk, hogy annak idején szinte egyetlen hét sem múlt el anélkül, hogy legalábbis valaki
a középosztályi családból ne találkozott volna fehér asztal mellett barátaival, munkatár-
saival, kártyapartnereivel, vagy ne ment volna vacsorázni a helyi étterembe, kávéházba
asztaltársaságával (Utasi Á. 1995).
Mindazonáltal a korábbiakból az is kiderült, hogy a vidéki elit számára valószín űleg
ma is és korábban is több lehet őséget, hasznos információforrást biztosítanak az inst-
rumentális kapcsolatokhoz a szervezetekben, egyesületekben betöltött funkciók, a terü-
letileg jól átlátható és bejárható kisvárosban a területi közelséggel együtt járóan a gya-
kori véletlen találkozások. Ugyanakkor mindez régen is objektíve el őnye volt a kisebb
településeknek, s mégis létrejöttek, jól m űködtek, most pedig nem m űködnek a helyi
státus-elit egységét jelz ő társasági körök.
A kapcsolati t őke szerepe a munkahelyszerzésben
Nemzetközi szociológiai vizsgálatok szerint minél magasabb társadalmi státust tölt be
valaki, annál nagyobb arányban támaszkodik másodlagos kapcsolataira a munkahely
keresésben, s minél alacsonyabb társadalmi státust tölt be, annál er ősebb a rokonság
munkahelyre orientáló hatása. (Granovetter, M S. 1974.) A kapcsolatok t őkeértékét,
hasznosságát kutatva azt kérdeztük, hogy kik segítettek, kiknek közvetítésével jutottak a
helyi elit tagjai els ő és jelenlegi munkahelyükre.
Az els ő munkahelyre jutásban a vizsgáltak körében domináns volt a szülők. rokonok
irányító-segítő, információt közvetítő szerepe, emellett fontos volt a tanárok orientáló
hatása. Az első munkahely megválasztásakor a barátoknak — akiknek többsége a felmért
korosztályába tartozott — értelemszer űen még alig állt módjában segíteni, ám a jelenlegi
munkahelyre kerülésnél már élre tört a magas státusnak megfelel ően a barátoktól szár-
mazó információ, beajánló segítség hatása. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy még a
jelenlegi munkahely megszerzésében is alig csökkent a vérségi kör szerepe.
A státus-elit közel ötöde korábbi vezet ője vagy főnökei hatására, javaslatára, beajánlá-
sával került jelenlegi munkahelyére. Ők vezető státust kaptak, többnyire megyei vagy
országos vezetők közvetítésével, azok felhívására pályázták meg jelenlegi beosztásukat,
vagy egyszerűen kinevezték őket. Ez utóbbiak nagy része migrációval került a városba, s
számukra a kisváros, az itt elfoglalt munkahely jobbára státus-emelkedést hozott.
Van-e utánpótlása az egykori helyi középosztálynak?
(Az 1930-as és az 1990-es évek helyi elitjének összehasonlítása)
Úgy gondoljuk, hogy mind a 30-as években Balassagyarmaton élt státus-elit, mind a
90-es években ott él ő, a középosztály valamelyik rétegébe tartozik. A középosztályi lét
legfontosabb kritériumai: a relatív anyagi-gazdasági jólét, ami megteremti a biztonságot.
A középosztály ragaszkodik jólétéhez és biztonságához, ezért megnyilvánulásaiban
mértékletes, biztonsága meg őrzése érdekében szükség esetén még átmeneti önkorláto-
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
TÉT 1995 s 3-4 Gyors ténykép 203
zást is vállal. A középosztályi lét elengedhetetlen feltétele emellett a m űveltség-képzett-
ség átlagot meghaladó szintje is (Giddens, A. 1973, Kornis Gy.1928, Róbert P.—Sági M
1995, Utasi Á. 1995).
Az 1930-as évek elit-mintájánál kétségtelenül egyértelm űbben feltárható volt még ret-
rospektív élettörténeti módszerrel is a középosztályi lét, középosztályi tudat, mint a
jelenlegi kisvárosi elitnél. Mindkét mintára jellemz ő a műveltség átlagot magasan meg-
haladó szintje. A régi elitnél ugyan a formális iskolázottsági kritériumok a n őkre még
nem vonatkoztak, akkor a férfiak voltak csak diplomások, a n ők több nyelv ismeretével
rendelkező művelt társasági emberek, akik számára a fő terep az otthon és a státushason-
lókkal fenntartott, rendszeresen meger ősített társasági együttlét volt.
A jelenlegi elit túlnyomó többsége magas formális iskolai végzettséggel rendelkezik,
el ődeihez hasonlóan m űvelt, diplomás. Ám most már nemcsak a férfiak számára el őírás
a diploma megszerzése, a n ők is igyekeznek birtokolni a fels őfokú végzettséget. Ezzel
együtt a mai kisvárosi státus-elit felesége ugyanúgy hivatással, munkahellyel rendelke-
zik, mint férje. Az elit feleségeknek mindemellett csak ötödét segíti a háztartási munkák
végzésében háztartási alkalmazott, míg a munkaer őpiacra még ki nem lépett el ődeik
mindegyikének volt segít ő alkalmazottja.
A státus-elitbe jutottak többsége mindkét mintában nagy arányban m űvelt családokból
származik. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a mai kisvárosi elitnek mintegy negyede
valóban státus-mobilitással jutott pozíciójába. A hajdani kisvárosi elitben legfeljebb
alsó-középosztályi származással rendelkez őket találtunk, mélyebbr ől bejutottat nem. Ez
pedig azt jelzi, hogy az elmúlt évtizedek jelent ősen több csatornát biztosítottak a státus-
emelkedéshez, mint az évszázad els ő harmada.
A hajdani kisvárosban világos réteghatárok voltak érzékelhet ők a helyi középosztály
egyes csoportjai között, ezt a rendezvények, asztaltársaságok, egyletek, klubok, zsúrokra
szóló meghívók minden esetben tudatosították. A mai kisvárosi társadalmon belül
ugyanúgy megvannak a különbségek, ám a demokratikus frazeológia hatására nincsenek
világosan elhatárolva az egyes érdekkörök vagy eltér ő műveltségi körök, ezért azután
nincsenek is „körök", csupán elszigetelt, barátaikkal igen ritkán találkozó családok,
párok, individuumok.
Az 1930-as években intenzív társasági élet folyt, voltak egységes akciói, rendezvényei
a helyi középosztálynak, voltak sajátos körei, társaságai az elitnek. Ma ezek hiányoznak,
nincs kikristályosodott középosztály, kevés az elitet megmozgató olyan rendezvény,
amelyeken az „illik" tartományába tartozóan felsorakozna a helyi elit.
Hiányoznak ma még a régi karitatív akciók is. A 30-as években a karitatív tevékeny-
ségek szervezését a helyi elitbe tartozó középosztályi feleségek végezték, jobbára az
egyes vallások körül szervez ő dött egyesületekben. A helyi elitbe tartozók feleségeinek
többsége ma hivatással él ő munkavállaló, nincs szabad délutánja az akciók szervezésére,
a vallási egyesületek sem a régi keretek között m űködnek. Karitatív feladatok végzésére
ugyan nagy szükség lenne, de a hagyomány felélesztése még várat magára. Már megta-
lálható ugyan sporadikusan egy-egy meggazdagodott új vállalkozó jótékonysági akciója,
ajándékai közéleti célra, de a helyi elitet is megmozgató középosztályi közös cselekvés-
nek, a jótékonyság kollektív szervezésének és felvállalásának még nincs nyoma.
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
204 Gyors ténykép TÉT 1995 s 3-4
Különbség regisztrálható a m űvelő dési fogyasztás és alkotás területén is a különböz ő
idő pontban élt helyi elitek között. A 30-as évek helyi elitje részint rendszeres fogyasz-
tója volt a helyi mű vészeti-kulturális rendezvényeknek, másrészt önmaga is m űvészet-
teremtőként lépett fel. Öntevékeny m űvészeti kör, zenekar, kórus m űködött a helyi kö-
zéposztály tagjainak állandó „m űkedvelő" részvételével. Minden m űvelődési rendez-
vény egyúttal a helyi elit társasági életének tere volt, ahova illett elmenni, ahol illett
megjelenni, azért is, mert a legtöbb rendezvény bevételét jótékonysági célra fordították,
s a jótékonykodás elvárt elit-erénynek számított.
A régi kisvárosi elit-családok nem jártak nyaralni külföldre, de még az országon belüli
nyaralásra is csak kevesen fordítottak pénzt és id őt. Akkor még csak a jó nevű vállalko-
zók, kisebb gyártulajdonosok alakították ki a maguk külföldi kereskedelmi üzleti kap-
csolatait. Szakmai jelleg ű külföldi útjaikra család nélkül utaztak. Az új elit már rendsze-
resen jár nyaralni, körükben igen széles a szakmai útra külföldre járók aránya csakúgy,
mint a rendszeresen külföldön is nyaraló elit-családoké.
Mind a régi elit, mind a 90-es évek elitje sokat ad otthonára. A lakás akkor is tágas
volt és értékes berendezése demonstrálta a többi helyi társadalmi réteg feletti szintet.
Most is tágas otthonokban él a helyi elit, a leggazdagabbak fürd őmedencét építtetnek, s
a művészetpártolás jeleként a lakásban számos értékes m űvészeti alkotás is található.
Gyermekeik nevelésében is sok hasonlóság fedezhet ő fel. Régen is, most is általáno-
sak a különórák, fő leg a nyelvi és zenei különórára jártak és járnak ma is az elitgyere-
kek. Különbség persze itt is van: a 30-as években a családban ott élt az idegen anya-
nyelvű nevel őnő, gyakran a „német lány", t őle tanulták a gyerekek az idegen nyelv
alapjait, s késő bb különórán tökéletesítették tudásukat, ahol utólag kapták meg az ösztö-
nösen elsajátított beszédhez az elméleti-nyelvtani ismereteket. A jelenlegi elit gyerekei
különórára és tagozatos osztályokba járnak, s már minden harmadik elit-család ezután
külföldre küldi nyelvgyakorlatra gyerekét. Ez a 30-as évek kisvárosi elitjénél még alig
volt szokás.
A hajdani kisvárosi eliten belül a gazdasági, politikai és kulturális elit ugyan rendsze-
rint külön asztaltársaságokban töltötte szabadidejét, de valamennyien egyformán a kis-
város mértékadó véleményformálóinak számítottak. A jelenlegi eliten belül sajátos a
gazdasági elit szerepe. Tagjai jóllehet már jelent ős vagyonnal rendelkeznek, a környezet
is elismeri sikereiket, ám ő k önmagukat kétkedve számítják a helyi státus-elit rétegbe.
Azt vallják, hogy nem elég a másokénál jóval nagyobb gazdagságuk, ők nem érzik ma-
gukat az elitbe tartozónak, mivel nem élnek elit életmód szerint, nem elég m űveltek,
nem fordítanak elég id ő t a társasági játékokra, társas szórakozásra. A gazdasági elitbe
tartozók többségének fogyasztása a vizsgált városban nem parvenü, nem akarnak több-
nek látszani, mint akik valójában. Még csak a polgárrá válás kezdeti útját járják.
Utasi Ágnes : A kisvárosi elit eredete és vagyona
Tér és Társadalom 9. évf. 1995/3-4. 191-205. p.
TÉT 1995 s 3-4 Gyors fénykép 205
Irodalom
Andorka R.—Simkus A. (1983) Az iskolai végzettség és a szül ő i család társadalmi helyzete. Statisztikai
Szemle. 6.592-611. o.
Angelusz R.—Tardos R. (1988) A magyarországi kapcsolathálózatok néhány sajátossága. Szociológia, 2.185—
204. o.
Becskeházi A. (1995) A kisvállalkozások kulturális mintái és a vállalkozói tudás típusai. MTA PTI, Budapest.
Bourdieu, P. (1978) A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat Könyvkiadó.
Bourdieu, P. (1979, 1992) Distinction. A social critique of the judgement of taste. Routledge, London.
Buday D. (1916) Magyarország honorácior osztályai. Budapesti Szemle.
Chapin, F. S. (1935) Measurement of Social Status. In: (Ed.: Chapin, F. S.) Contemporary American
Institutions. A Sociological Analysis. Harper, New York
Ferge, Zs. (1972 ) A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. Szociológia, I. 10-
35. o.
Földes F. (1941) Munkásság és parasztság kulturális helyzte Magyarországon. Cserépfalvi
Giddems, A. ( 1973 ) The Class Structure of the Advanced Societies. Hutchinson, London.
Granovetter, M. S. (1973) The strength of weak ties. American Journal of Sociology, 78.
Granovetter, M. S. (1974) Getting job: A study of contacts and careers. Harward University Press,
Cambridge.
Hanák, P. (1980) Életmód és gondolkodásmód történelmi összefüggésben. Magyar Tudomány, 2.84-90. o.
Kemény G. (1933) A magyar középosztály társadalomrajza. In: (Szerk.: Huszár T.) Kultúra és Politika
Budapest, 1n: Értelmiség-szociológiai írások Magyarországon 1900-1945. Kossuth Könyvkiadó, 1981.
93-102. o.
Kolosi T.—Róbert P. (1985) Az esti és levelez ő képzés szerepe a társadalmi mobilitásban. Magyar Tudomány,
3. 178-191. o.
Kornis Gy. (1928) Mi a középosztály? In: (Szerk.: Huszár T.) Kultúra és Politika Budapest, In: Értelmiség-
szociológiai írások Magyarországon 1900-1945. Kossuth Könyvkiadó, 1981.193-102. o.
Kuczi T.—Lengyel Gy.—Nagy B.—Vajda A.(1991) Vállalkozók és potenciális vállalkozók. Századvég, 2-3.34—
48. o.
S. Molnár E. (1995) Kisgyermekes szül ők családi élettel kapcsolatos attitüdje. INFO-Társadalomtudomány,
30.59-64. o.
Mosca, G. (1884,1939) The Ruling Class. McGraw Hill, New York.
Róbert P.—Sági M. (1995) A középrétegek helyzete és társadalmi identitása. In: (Róbert P.—Sági M.—Kovách
I.) A középosztályok nyomában. MTA PTI, Budapest, 11-55. o.
Scott, J. C. (1982) The Upper Class. Macmillan, London.
Simmel, G. (1973) Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Gondolat Kiadó.
Sobel, M. E. (1981) Lifestyle and Social Structure. New York
Szalai E. (1990) Gazdaság és hatalom. Aula, Budapest
Szelényi I. (1990) Polgárosodás Magyarországon. Valóság, 1.29-41. o.
Utasi Á: (1984) Life styles, demand levels and Hungary s elite. In: (Eds: Andorka R.—Kolosi T.)
S'iratification and Inequality. Institute for Social Sciences. Budapest.
Utasi Á. (1994) „Cultural Capital" of the „Middle Class" in Hungary. El őadás a XVI. Politikatudományi
Világkongresszuson.
Utasi A. (1995) Középosztályi életformák és életstílusok reprodukciója és új elemei. In: A középosztályok
nyomában. In: (Róbert P.—Sági M.—Kovách I.) A középosztályok nyomában. MTA PTI, Budapest, 57-98. o.
Utasi Á. (1994) Upgrading of Interpersonal Relations, and the Contact Capital of the New Elite in Hungary.
International Social Network Konferencia, New Orleans.
Utasi Á. (1995) Középosztályok és életstílusok. Társadalmi Szemle, 3.3-13. o.
Veblen, Th. (1975) A dologtalan osztály elmélete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Wright Mills, C. (1956) The Power Elite. Oxford University Press, New York