Tér és Társadalom 7. évf. 1993/3-4. 67-76. p.
Tér és Társadalom 7. 1993E3 —4: 67-76
AZ ALFÖLD FÖLDHASZNOSÍTÁSI
SZERKEZETÉNEK VÁRHATÓ ÁTALAKULÁSA
(Expected Situation of he Structure of Land Use of the
Great Hungarian Plain)
BERÉNYI ISTVÁN
Bevezetés
A magyar mezőgazdaság 1965 —1985 között a KGST-n belül hasonló szerepet játszott,
mint száz évvel korábban a Monarchia piacán. Következésképpen a mesterségesen fenn-
tartott szocialisztikus piaci mechanizmus elt űnése, első lépésben a partnerországok fize-
tésképtelensége, majd a politikai keret szétesése a hazai agrártermelést súlyos válságba
sodorta. Nyilvánvalóvá vált, hogy a költségekre alig érzékeny nagyüzemi termelési
struktúra is tarthatatlan, hiszen a 80-as évek közepén a termel őszövetkezeteknek már több
mint 40%-a nem tudta előállítani az újratermelés feltételeit (Enyedi Gy.-né — Kovács
Cs. 1989).
Az agrárpiac alakulására a bels ő gazdasági folyamatok is kedvezőtlenül hatottak (a fo-
gyasztás visszaesése), de az agrárexport nyugati orientációja sem jelentett ment őövet az
EK-piac viszonylagos zártsága, sajátos igénye és korlátozott felvev őképessége miatt. A
fentiekből következik, hogy az ország mez őgazdaságilag hasznosított területe, különösen
a szántó nagysága „túlméretezett", tehát a kevésbé termékeny területek hasznosítása
egyre gazdaságtalanabb. Az átlagosan 3 000 hektáros üzemméret sem tartható, hiszen ez
esetben a termőterület több mint 70%-a szántó.
Az 1980-as évek elejére a nagyüzemi földhasználatnak más negatívumai is felszínre
kerültek, többek között a környezet általános leromlása, a talajok term őképességének
gyors csökkenése, a talajvíz elszennyez ődése, a hulladékelhelyezés megoldatlansága, a
nagyüzemi telepek infrastruktúrájának elhanyagoltsága stb. Valójában a hazai agrárterület
tényleges ökológiai állapotáról, illetve annak regionális különbségeir ől nincs olyan át-
fogó, ugyanakkor kell ően megalapozott ismeretünk, amely alkalmas lehetne a földhasz-
nosítási szerkezet átalakítási irányainak kijelölésére. Az id ő sürget, mert fél ő , hogy a
mezőgazdasági vállalkozók és kisbefektet ők olyan művelési módokba, termelési ágakba
invesztálnak, amelyek a közös piaci rendszerben életképtelenek lesznek. Az esetleges
EK-csatlakozás ugyanis nemcsak az ipart, hanem a mez őgazdaságot is „szelektív" fej-
lesztésre kényszeríti.
Berényi István : Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása
(Expected Situation of he Structure of Land Use of the Great Hungarian Plain)
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/3-4. 67-76. p.
68 Berényi István TÉT 1993 E 3 —4
Egymást érik a falusi térségek jöv őjérő l, s így az agrártermelés új európai lehet őségei-
rő l szóló konferenciák (pl. Düsseldorf, 1993. december 2-3.), ahol az el őadók sürgetik
az európai agrárpolitika alapvet ő újragondolását. Henrichsmeyer (1994) szerint az a tény,
hogy az EK éves költségvetésének 65%-át az agrártámogatás viszi el, tarthatatlan. A
megkezdett agrárreform következménye lesz az agrártermékek felvásárlási árának
30-40%-os csökkenése, aminek várható hatása a mez őgazdasági terület további 15%-os
zsugorodása. A szerz ő megítélése szerint ez azzal jár, hogy a természetvédelmi jelleg ű
területek kiterjedése növekszik, a föld és a földbérlet árának csökkenésével pedig felérté-
kelő dnek a relatíve gyengébb adottságú területek, amelyek Európa agrárterületének
30-40%-át teszik ki. Mindez összességében az agrártermelés külterjesedésének irányába
hat, ami feler ő síti az ökológiai adottságokhoz való racionálisabb alkalmazkodást.
Henrichsmeyer fenti jöv ő képében azok a problémák, illetve megoldásuknak azon lehe-
tő ségei villannak fel, amelyek az európai agrártermelésben évtizedek óta jelen vannak, de
amelyeket az 1989 utáni fordulat élezett ki igazán. Különösen azzal, hogy a volt szocia-
lista országok az EK-tagságra apellálnak. Hazai szempontból persze szolid optimizmussal
is tekinthetnénk az áhított „egységes" európai piac felé, hiszen agrárterületünk több
mint fele a kontinens legjobb term őképességű területei közé tartozik, elméletileg „ver-
senyképes". Kérdés, mikor jutnak e komparatív el őnyök érvényre, s addig „miből él
meg" a hazai agrárvidék. Ez els ő sorban az Alföld dilemmája, hiszen az iparszerkezet is
részben az agrártermelés függvénye.
Megítélésem szerint a hazai földhasználat szerkezet-átalakulása során groteszk jelen-
ségekkel kell számolni az elkövetkez ő években, mert azt nem a termelés piaci átalakulása
formálja csupán, hanem olyan ellentétek is, mint a verg ődő nagyüzem-maradványok és
az átmenetileg életre kapott kisüzemek közöttiek, amelyekb ől csak lassan kerülnek ki az
életképes mező gazdasági vállalkozók. Továbbá az intenzív és extenzív hasznosítás jelen-
léte azonos term ő helyi adottságú körzetekben, a lokális piac köré szervez ődő termelés és
a felvásárlói rendszer szövevényes továbbélése stb.
Hazánk — s így az Alföld — földhasználatának átalakulását tehát egy küls ő , főként
piaci és egy belső , főként regionális fejl ődési lehetőség fogja orientálni. E tanulmányban
az utóbbi lehet őségre kívánok rávilágítani.
A természeti er őforrások térszerkezete és a földhasználat összefüggése
Az 1980-as évek elején az ásványi nyersanyagok el őfordulása, a talajminőség és a víz-
készlet alapján készítettünk áttekint ő térképet az ország „természeti er őforrás térszer-
kezetéről". A módszerről annyit, hogy:
— első lépésben felmértük a három er őforrás településszint ű előfordulását;
Berényi István : Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása
(Expected Situation of he Structure of Land Use of the Great Hungarian Plain)
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/3-4. 67-76. p.
TÉT 1993 s 3 —4 Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása 69
— a második lépésben pedig a három er őforrás nagysága és minősége alapján a telepü-
lések pontértéket kaptak.
A pontozás az alábbi kritériumok alapján történt:
a) az adható maximális pontszám azt fejezi ki, hogy az illet ő erőforrás kategóriáján
belül milyen erős terület-, illetve településfejleszt ő hatást váltott ki az 1950 —1980 kö-
zötti időszakban (népességkoncentráció és beruházás);
b) az egyes erőforrások alapján kapott 1-3 pontszámmal az illet ő erőforrás terület- és
településfejlesztő hatását próbáltuk visszaadni;
c) az egyes erő források alapján adott pontokat nem aggregáltuk, hanem ezek el őfordu-
lása és „súlya", szerkezete alapján tettünk kísérletet típusterületek lehatárolására.
A fenti módszer alapján kaptuk az 1. ábrát.
E helyt eltekintek a módszer további ismertetését ől; nemcsak azért, mert örök ellenz ője
voltam e módszernek, hanem azért is, mert idejétmúlt. Mégis, kérem, vessünk egy pil-
lantást az ominózus ábrára és hasonlítsuk össze a földhasznosítási szerkezet átalakulását
bemutató, a hivatalos statisztika alapján nagy m űgonddal elkészített térképpel (1.
Magyarország Nemzeti Atlasza 203. oldal, A térkép).
A természeti er ő források, a társadalmi tér és a földhasználat szerkezete közötti össze-
függés már-már evidensnek t űnő területi összefüggéseket láttat. Az Alföldre vonatkoz-
tatva az alábbi területi típusok t űnnek egyértelműnek:
I. A természeti adottságok els ősorban megújuló erő forrást jelentenek, ezért a terület- és
településfejl ődés tartós alapját adják, s így a földhasználati szerkezet lassan módosul.
Dél-Tiszántúl név (I. 1. típusok) alatt foglalható össze az a terület, amelynek központ-
jai Békéscsaba—Gyula, Orosháza, Csongrád — Szentes —Hódmez ővásárhely —Makó és
Szeged. E térségben a földgáz és k őolaj, a felszín alatti és felszín feletti vízkészlet, a tala-
jok termőképessége olyan er őforrás, amely az eddiginél nagyobb lokális fejlesztést indu-
kálhat, ha az er őforrások helyi felhasználásának lehet őségei bővülnek. A földhasznosítási
szerkezet fenntartása, a szántó 70% feletti aránya mellett szól a nagy helyi élelmiszeripari
kapacitás, a fejlett helyi városi piacok és a külpiaci kapcsolatok. Ugyanakkor célszer ű
lenne a folyók — Körösök, Maros, Tisza — menti „zöld folyosók" szélesítése, amely a
városi lakosság számára b ővíthetné a hétvégi pihenés lehet őségeit, esetenként a falusi tu-
rizmus megjelenését, illetve továbbfejl ődését eredményezné. Egészében véve a térhaszná-
lat erősödésével lehet számolni, ami a társadalmi funkciók mind racionálisabb térbeli el-
helyezését követeli meg, s ezzel összefüggésben az infrastruktúra gyors ütem ű kiépítését.
A Hajdúság (I. 2. típusok) Debrecennel és a nagykunsági városok közül Karcaggal és
Püspökladánnyal olyan fejlesztési sáv, amelynek er őforrásadottságai jelent ősek. A föld-
gáz, a termálvíz, a felszín alatti és feletti vízkészlet alapján itt a terület- és településfej-
lődés feltételei kedvezőek. Ebbe a fejlődési folyosóba sorolható valójában a nagykunsági
várossor Szolnoktól Debrecenig. E települések energiaellátottsága (helyi vagy szállított),
Berényi István : Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása
(Expected Situation of he Structure of Land Use of the Great Hungarian Plain)
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/3-4. 67-76. p.
70 Berényi István TÉT 199313-4
•uy A3s1 guw as :analZsava2s
••'.,,,
,....,"./
oa
aze
1111110 I
illh 4 1 .- ,---' 4'..
• 011sL
..., .,.!.,
1 111111iI
ft,
, rs,--.,
ft "
>' ZZL
N
sJ Á
CO N
g. 'WEINIEL
». ,
....
Q ea,
< o IEEs
91•1110HL
/ ... '...11,
1Zi 1:2.
g‘ o IIMID • : P a s- •
í
o 8,
‘..<
0
1.0' Ó•
rs
9 5á: illillitt
agg
a>,
N i. .p.
g Ilhel::::Ik c5:. '
00 lemeimelem. —,....
Q. s Weeeigieli
a
1W °
,; 111~1~
•i, ",
.10111~.9
n 00
n e. 2: Á ...1 s
..... k
.
N OQ Co%
O. rairin hemild Z f 't (.3
s9
'
0.11w el:Imr., Y N
et1 Cp
0 ?...
o.
a
OQ
E Ff. 1-ftgbiig l' . N N
ft
d ffinel. . 41 ss:
_....h. 111.01.~~ 11411111111. ams
‘
.../
MM
tn
s—
'''''
n N AMMNIM IffilleFUNIMMr
?° sss 14 Pignak
-
Q. I ', -
gt °
s 00 0
N
o c7 óeg
e.
b-
2.
er
'
• kziz
2, co
W›, .<
CO
11 CO
:
W I
S.
.9-
75: E
I.'
l
' O1 1IO
<
É g * P4'
0 14
‘rr,.
00 N Zoj
Berényi István : Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása
(Expected Situation of he Structure of Land Use of the Great Hungarian Plain)
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/3-4. 67-76. p.
TÉT 1993 s 3 —4 Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása 71
vízföldrajzi helyzete, agrárterületének term őképessége, általános forgalmi helyzete olyan
erő forrás, amely ma kevéssé kihasznált. Ennek ellenére a földhasználat intenzív fejleszté-
sének lehetősége korlátozottabb, mint a Dél-Tiszántúlon, mivel a term őterület 20 —30%-
át nagy kiterjedés ű , gyenge hozamú és részben természetvédelem alatt álló gyepek teszik
ki. Ez az extenzív jelleg ű földhasználat a kisüzemek meger ősödésének sem kedvez, az in-
tenzív kultúrák működésének pedig — ami a kisüzemek gazdálkodását biztonságosabbá
tehetné — nincs tradíciója. Ugyanakkor esélyt látok az extenzív állattartás „klasszikus"
formáinak feléledésére, amennyiben az él őállat értékesítés kedvez őbbé válik.
Valószínűsíthető , hogy a városok környékén kiszélesedik a kertgazdálkodás. Súlyos
gond az erdő rendkívül alacsony aránya, miközben növelésének, telepítésének feltételei is
rosszabbak, mint a Dél-Tiszántúlon.
A Közép-Duna mente (I. 3. típus), Dunaújváros —Dunaföldvár —Paks és Szekszárd a
Mezőfölddel szintén olyan térség, amely bár a természeti adottságokat tekintve szeré-
nyebb, mint az el őző két térség, mégis jelent ős, mert olyan jelleg ű területekkel érintkezik
(Budapest, közép-dunántúli iparvidék, Balaton), amelyek gazdasági húzóereje nagy távon
érvényre juthat.
A kedvező forgalmi helyzet és a felszín alatti és feletti vízkészletek b ősége a jövő
városfejlődése szempontjából dönt ő lehet.
A területhasználat a hidak révén a Duna—Tisza közével is funkcionális kapcsolatban
van (pl. erdőgazdálkodás, halászat stb.), de az Alföld fejl ődése végeredményben nem sok
hatással lehet a terület földhasználatának változására. Er őteljesebb urbanizációt feltéte-
lezve a mezőgazdasági terület csökkenésével lehet számolni, és csak bizonyos területeken
(a Mezőföld, Szekszárd környéke) képzelhet ő el a földhasznosítási szerkezet stabilizáló-
dása.
II. Hosszú távon részben csökken ő erő forrásokkal és vízgazdálkodási szempontból
romló helyzettel kell számolni a fejlett iparral rendelkez ő térségek alföldi peremein.
Az Északi-középhegység övezetében a Zagyva-völgy és a Sajó-völgy fejlesztési sáv-
jainak van esélye a növekedésre. A fejlesztés azonban az Alföldre nyíló völgytorkolatban
— például Hatvan esetében — valószín űsíthető , ahol eltérő gazdasági adottságú területek
különböző erőforrásainak felhasználására van lehet őség (II. A. 3. típus).
Nem elképzelhetetlen, hogy a Gödöll ő — Hatvan — Gyöngyös — Mezőkövesd — Szerencs
tengelyhez kapcsolódnak az északi iparvidékek, ami e zóna földhasználatának átalakulá-
sával járhat. Ez esetben az élelmiszeriparra építhet ő agrártermelés, a helyi piachoz és
idegenforgalomhoz kapcsolódó sz őlő- és gyümölcstermelés er ősödhet meg.
Berényi István : Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása
(Expected Situation of he Structure of Land Use of the Great Hungarian Plain)
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/3-4. 67-76. p.
72 Berényi István TÉT 1993 s 3 —4
II. B. Kedvez ő természeti adottságokkal rendelkez ő, viszonylag fejletlen térségek (II. B.
típusok)
A Közép-Tisza-vidék Szolnokkal fejletlenebb (II. B. 1. típus), mint az az adottságokból
következnék (földgáz, termálvíz, felszín alatti és feletti vízkészlet stb.). Különösen a
Szolnok — Törökszentmiklós —Tiszaföldvár háromszögnek volna esélye a dinamikusabb
fejlődésre.
A földhasznosítási szerkezet rendkívül kedvez őtlen, mert a nagyüzemi gazdálkodással a
szántóföldi növénytermelés a mez őgazdasági terület több mint 80%-át foglalja el. Fel-
tételezhető , hogy a szántó területe 15 —20%-kal csökken az ezredfordulóig.
Hasonló, de kevésbé hasznosuló természeti potenciállal rendelkezik Nyíregyháza-
Nagykálló —Nyírbátor környéke (II. B. 2. típus). A szomszédos országok energiaforrásai,
a hulladékfa mennyisége és az agrártermelés olyan er őforrások, amelyeknek elképzelhet ő
nagyobb helyi felhasználása, különösen az er ős munkaerőkínálat miatt.
A földhasználati szerkezet kedvez őbb, mint a Közép-Tisza-vidéken, mert a változato-
sabb talajadottságok, talajvíz-viszonyok differenciáltabb hasznosítást tesznek lehet ővé.
Ez kedvez a kisüzemek meger ősödésének is. Ugyanakkor azzal a veszéllyel jár, hogy a
kezdeti években előtérbe kerül a termelési „autarchiára", biztonságra törekvés.
Az Alsó-Duna-völgye (II. B. 3. típus) — Baja és Mohács — fejlesztési adottságai is
kedvezőbbek, mint e városok, illetve térségek általános gazdasági-társadalmi fejlettsége.
A vízkészlet és az agrártermelés színvonala nagyobb és színvonalasabb feldolgozóipart
feltételez. Az erd ő és a mezőgazdasági terület ésszer ű hasznosítása tartós térségfejlesztési
potenciál. Egészében a földhasznosítási szerkezet mai arányai kedvez őek.
A Duna—Tisza köze keleti pereme (II. B. 5. típus) — Kecskemét, Kiskunfélegyháza,
Kiskunmajsa — lehet őségei a földgáz- és részben a k őolajelőfordulással, valamint a ker-
tészeti kultúrák er ősödésével nőttek meg. E településsor azonban nem alkot „egységes"
gazdasági-társadalmi térszerkezetet, mert Kecskemét a f őváros, Kiskunmajsa Szeged von-
zásába esik. A természeti er őforrások tekintetében viszont közel azonos helyzetben
vannak.
A földhasznosítási szerkezet viszonylag változatos, csak dél felé n ő fokozatosan a szán-
tó aránya. A Cegléd —Nagyk őrös —Kecskemét város-hármas funkcionálisan átfoghatja a
központi terület agrártermelését.
III. A harmadik típusba azokat a település-csoportokat, térségeket soroltuk, amelyek
energetikai szempontból er ősen ellátatlanok, számottevő ásványkincsük nincs, vízföldrajzi
adottságaik viszont nem kedvez őtlenek, az agrártermelés feltételei pedig átlagosak vagy
annál valamelyest gyengébbek.
A Solti- és a Kalocsai-síkság (III. 7. típus), valamint a Bácska kedvező agrártermelési
potenciállal, vízföldrajzi adottsággal, de gyenge energetikai lehet őségekkel rendelkezik.
Különösen kedvezőtlen a Kunszentmiklós—Szabadszállás környéki kistérség, ahol az
Berényi István : Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása
(Expected Situation of he Structure of Land Use of the Great Hungarian Plain)
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/3-4. 67-76. p.
TÉT 1993E3 — 4 Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása 73
agrártermelés feltételei is gyengébbek, mint a Kalocsai-síkságon vagy a Bácskában. A
terület földhasználati szempontból er ősen szántóföldi jelleg ű, de csak látszólag egyoldalú
a hasznosítása, mert a Duna mellett sorakozó községek sokkal jobb termelési helyzetben
vannak (öntözés), mint a keleti perem községei. Elképzelhet ő , hogy ez utóbbiakban a
földhasználat tovább tolódik extenzív irányba.
A Jászság és Heves déli része (III. 9. típus) átlag feletti agrártermelési adottságokkal
rendelkezik. Energiában és ásványi anyagokban szegény, míg vízföldrajzi helyzete a tele-
pülések fejlesztése szempontjából nem kedvez őtlen. Ugyanakkor az ország gazdasági-tár-
sadalmi térszerkezetében viszonylag kedvez ő forgalmi helyzetben van. Ezért összességé-
ben a települések egy részének fejlesztési lehet ősége jó — például Heves, Jászberény
de még Jászapáti, Jászárokszállás, Nagykáta és az említett Hatvan lehet őségei is jobbak,
mint a társadalmi hasznosítás jelen szintje.
A szántó kiugróan magas aránya, különösen a Jászságban, egyértelm űen hasznos. E
térségben is számolni lehet a szántó 15 —20%-os csökkenésével, f őként a szikesedésre
hajló, gyenge termőképességű területeken.
Ezzel szemben az Alföld kedvez őtlen fejlesztési lehet őségekkel rendelkező területtípu-
sai közé sorolható Tiszafüred és tágabb környéke (III. 11. típus), valójában a Közép-
Tisza-vidék. E térségnek még agrárföldrajzi adottságai is átlag alattiak amellett, hogy
egyéb természeti erő forrásokkal úgyszólván teljesen ellátatlan. Nehezen feltételezhet ő ,
hogy Tiszafüred mérsékelt fejlesztése esetén a többi településnek ennél nagyobb esélye
lenne a termel őerők koncentrálására. Ebb ől adódik, hogy a földhasználat extenzív irányú
eltolódásával lehet számolni. Különösen kedvez ő lenne, ha a Tisza sávjában jelentősebb
erdőtelepítésre kerülhetne sor.
A Körös és Berettyó vidék (III. 12. és 13. típusok) — Berettyóújfalu, Derecske, Déva-
- -
ványa — helyzete hasonló, ső t némileg még rosszabb is. Különösen kedvez őtlen, hogy a
terület perifériális jellegén alig lehet változtatni. Agrárpotenciálja is átlag alatti, így a
helyi erőforrások felhasználásán alapuló gazdasági tevékenység megvalósítására is kevés
a remény. Hasonló terület Békés megye északi pereme.
A földhasználati szerkezet valamivel kedvez őbb, mint a Közép-Tisza-vidéken és a terü-
let „kiszáradása" sem érte el az ottani mértéket, ezért agrár-ökológiai egyensúlyának
helyreállítására nagyobb az esély.
E tekintetben még kedvez őbb helyzetben van Szatmár Bereg (III. 14. típus), ahol a
-
speciálkultúrák jelenléte, az alföldi átlagnál nagyobb erd ősültség jobb feltételeket nyújt a
terület- és településfejlesztés számára. A felszíni vízkapacitás szempontjából is ked-
vezőbb terület, mint a Körös-vidék. A falusi turizmus fejlesztésének különösen jók a
lehetőségei.
Az agrártáj megőrizte jellegét a nagyüzemi gazdálkodás id őszakában is, ezért inkább a
földhasználati szerkezet fenntartására, meger ősítésére kellene törekedni.
Berényi István : Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása
(Expected Situation of he Structure of Land Use of the Great Hungarian Plain)
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/3-4. 67-76. p.
74 Berényi István TÉT 1993E3-4
IV. A kedvez őtlen természeti adottságok, az erő források hiánya az Alföldnek csak
kisebb kiterjedés ű területein jelennek meg mint fejlesztést akadályozó tényez ők.
Az említett pontozás alapján a Duna—Tisza közötti hátság minősült a legkedvezőt-
lenebb területnek, ami szintén mutatja a pontozásos tipizálás veszélyét, hiszen e vidék
szőlőterületei és sajátos szövetkezeti gazdálkodása révén a „szocialista mez őgazdaság"
egyik siker-területe volt. A sajátos földhasznosítási szerkezet, az üzemi és település-
struktúra elvileg a legkedvezőbb pozícióban várja a piacgazdaságba való menetelést.
Az ásványi nyersanyagok el őfordulása, a talajminőség és a vízkészletek alapján is je-
lentős altérségek vannak az Alföldön, s e területi különbségek közvetve vagy közvetle-
nül, de nagyon eltérő módon befolyásolják az agrártermelést és vele összefüggésben a
földhasználat szerkezetét. Ez esetben a természeti tértagolódás fel ől próbáltuk felvázolni
a földhasználat átalakulásának várható irányait. A természeti tér-gazdaság-társadalom
hármas struktúrájának összefüggése azonban történeti változásában értelmezhet ő igazán,
mivel az egyes struktúráknak sajátos önmozgása, eltér ő időbelisége van, miközben magu-
kon viselik, visszatükrözik a többi szerkezetben bekövetkezett változásokat. A természeti
térhasználat, s így a földhasználat magában hordozza az ott él ő ember gazdasági-társadal-
mi viszonyait.
Az Alföld földhasználatának változása tehát szükségszer ű folyamat, de nem rajtunk
kívülálló objektivitás, ezért az ember érdekében történ ő befolyásolása racionális társa-
dalmi cselekvés.
Irodalom
Berényi L (1993) A Jászság földhasználatának változásai. In: Jászsági Évkönyv. (Szerk.: Peth ő L.) Jász-
berény. 89-98. o.
Enyedi Gy. (1987) Tér és Társadalom. — Janus II., 1. Pécs, 114. o.
Enyedi Gy.-né — Kovács Cs. (1989) A termelés szerkezete és színvonala a mez őgazdasági nagyüzemekben.
In: Magyarország Nemzeti Atlasza (Szerk.: Pécs M.) Budapest, 383-384. o.
Henrichsmeyer, W. (1994) Agrarstrukturelle Verándetungen. In: Nachrichten, 1. Akademie für Raum-
forschung und Landesplanung, Hannover. 7-11. o.
Raumordungsbericht, 1993. Bundesministerium für Raumordung, Bauwesen und Stádtebau. Bonn, 233 o.
Berényi István : Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása
(Expected Situation of he Structure of Land Use of the Great Hungarian Plain)
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/3-4. 67-76. p.
TÉT 1993 s 3 —4 Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása 75
EXPECTED SITUATION OF HE STRUCTURE OF LAND USE OF
THE GREAT HUNGARIAN PLAIN
ISTVÁN BERÉNYI
Hungarian agriculture had a successful period between 1965 —1985 from the point of
view of mere production, the foundation of which were the lucky combination of the big
farms and private enterprises (homesteads), and also the mass production background
which was provided by the COMECON-market. The crisis signs of the agrarian
production built on the complicate4 system of state subsidies appeared in the beginning
of the 1980s. By that time the machinery of the big farms had lost its value. At the same
time the prices of the industrial products necessary for the maintenance of the levei of
production (fertiliser, pesticides, machines etc.) had gone up. The market became
narrower, because the importing socialist countries lost their solvency one after the
other. In 1985, 40% of the big farms were not able to prodiice the criteria of the re-
production.
After the change of 1989 he European market widened theoretically, but not to the
extent that could mean a way out of the over-production crisis. In fact, the appearance of
Hungarian and Eastem European agrarian products on the Western European market
brought focus on the inner contradictions of the EC agrarian policy. According to
Henrichsmeyer, an eventual agrarian reform of the EC would result in a 30-40%
decline in the collection prices, another 15% decrease in the agricultural land and the
growth of the extensive features of production. There is a very slight chance that the
Community can take all these up in these years.
Thus the crisis Hungarian agriculture were brought about by the continuous and
unfavourable changes of inner and outer conditions. A quick change of paradigm cannot
be expected, since the new European frameworks in which the obviously overgrown
home agrarian production has to find its place rare still unknown.
The gradual formation of the common European market forces the reconstruction of
the structure of agricultural production, and also the reformation of land use structure.
From the point of view of the change of the land use structure, it is evident that those
parts of the country will be intensively or less intensively tilled that have certain
comparative advantages (fertility, transportation-market location, social-settlement
background etc.) in the home or European regional system.
In our study we defined the region of the Great Plain with different productive
potentials that, in our opinion, have special agrarian potentials from the aspects of
regional planning and settlement development, and the ownership and productive
relations, the whole vertical system of production has to be transformed according to
Berényi István : Az Alföld földhasznosítási szerkezetének várható átalakulása
(Expected Situation of he Structure of Land Use of the Great Hungarian Plain)
Tér és Társadalom 7. évf. 1993/3-4. 67-76. p.
76 Berényi István TÉT 1993 s 3 —4
this. This has to be based mainly on the local natural-economic-social resources, and the
whole of the stimulation should be built on it.
According to the above-mentioned requirements we defined the following spatial
types:
I. The natural endowments and the economic-social background of the production
forces the maintenance of the agrarian structure, the opportunity for change is little and
slow.
II. Though the natural conditions of the production are favourable, some elements of
the present economic-social background fend difficulty in adjusting themselves to the
new-type agrarian production, thus the directions of the production must be found.
III. In these type areas the crisis of the agrarian production is the consequence of the
big farm system, amounting to monoculture, strengthening and conserving the agrarian
features of the social structure and resulting in the functional decline in the importance of
the agrarian towns. In these areas the decrease of the production in inevitable, also the
reformation of the structure and the construction of the vertical system of production,
procession and marketing.
IV. The Great Plain has got special agrarian regions, e.g. areas of intensive wine and
fruit production, or, on the other hand, areas with extremely extensive culture
(Hortobágy), that require special regional developmental conception.
This brief summery of the regional types is meant to support the view that the
development of the Great Plain cannot be considered as a homogeneous region from the
point of view of agrarian production, so a regionally "sensitive" developmental
conception has to bé worked out, which is a part of a long term regional developmental
notion.
Translated by Zoltán Raffay