Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2. 63-91. p. Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 s 2: 63-91 GYŐRI ELIT ÉS A VÁROSFEJLŐDÉS — A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYAMATOK MEGÍTÉLÉSE' (Local Elite and Urban Development — the Outlook of Economic and Social Processes) CSIZMADIA ZOLTÁN — PÁTHY ÁDÁM Kulcsszavak: helyi társadalmi elit városfejlődés lokális versenyképesség városkép Egy nagyváros sikeressége nem csak az objektív helyi gazdasági, társadalmi, kulturális adottságok és mechanizmusok jellegét ől, felhasználásától függ, hanem azoktól a szubjektívebb, akár kollektív jelleg ű véleményekt ől, képzetekt ől is, amelyek egyszerre lenyomatai, tükröz ődései, de egyben meghatározói, motiváló elemei is az egyéni és közösségi társadalmi cselekvéseknek. Ezeket a véleményeket, képzeteket próbáljuk feltárni (kérdőíves felméréssel) egy nagyvárosi térségben (Gy őr) és egy sajátos helyzetű társa- dalmi csoport (helyi elit) esetében annak érdekében, hogy jobban megismerjük őket, mint a helyi társadalom meghatározó rétegét, illetve, hogy a város is jobban megismerje önmagát (gazdasági és társadalmi fejl ő- dését és a jelenlegi adottságait) az általuk kifejtett vélemények tükrében. Bevezetés A társadalmi elit kutatásának nagy hagyománya van a szociológiában (Mosca 1939; Mills 1972; Pareto 1972; Veblen 1992), sőt már magának az elitnek a fogalma is kérdéses, és állandó viták kereszttüzében áll (Takács 1998). Elsődlegesen a társa- dalmi struktúra, rétegz ődés, a hatalom és érdekérvényesítés oldaláról közelítve érté- kelődik fel ennek a társadalmi csoportnak a szerepe, illetve a hazai szakirodalom- ban az elit átalakulása, átváltozása, átrendez ődése vagy éppen cirkulációja kapott eleinte (különösen a kilencvenes években) hangsúlyt. A városfejl ődés, egy lokális gazdasági-társadalmi mez ő dinamizálódása pedig komoly kutatási hagyományokkal rendelkezik a regionális tudományban (Enyedi 1988; Rechnitzer 2007; Szirmai 2009), és különösen a fővárosok, nagyvárosok, regionális centrumok kedvelt cél- területei az ilyen empirikus vizsgálatoknak (Izsák 2003; Szirmai et al. 2003), illetve egyre többen foglalkoznak a tervezés és a fejl ődés összefüggéseivel is (Csanádi et al. 2010). Empirikus kutatásunk rendhagyó volta abból adódik, hogy igazából sem a helyi (győri nagyvárosi térség) társadalmi elittel (mint csoportnak a szocio- demográfiai attribútumaival), sem a helyi gazdasági-társadalmi fejl ődés objektív tendenciáival nem foglalkozunk konkrétan, hanem arra teszünk kísérletet, hogy megmutassuk, mi jár a nagyvárosi térség meghatározó, prominens csoportjának a Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 64 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 tagjai fejében saját városukról, annak fejl ődéséről, szerepéről és jövőjéről. Az elit, mint kutatási objektum csak úgy nyilvánul meg, hogy milyen tükröt tart a város elé, és ez a tükröz ődés mennyiben függ elit voltától. Az elit, mint szubjektum viszont több szerepet kap, hiszen a következ ő fejezetekben a lokális gazdasági-társadalmi folyamatok megítélésének számos lehetséges dimenziójában fejti ki a véleményét kirajzolva ez által egy egyedi (Gy őrs-specifikus) kollektív véleményt, domináns, véleményformáló közösségi alapmintát számos kérdésben. Az eredmények így már nem pusztán egy térség önismeretét, identitásképzését vagy annak er ősítését segít- hetik, hanem a helyi gazdaság és társadalom jöv őbeli fejlesztési folyamatához is szolgáltathatnak prioritásokat, átfogó támpontokat vagy akár konkrét ötleteket. A vizsgálatot a Széchenyi István Egyetemen futó nemzetközi kutatási projekt ke- retében végeztük 2008-ban, amely a vállalatok környezeti kapcsolataival foglalko- zott (FP6 „New and Emerging Science and Technology" kutatási f őirány „Corporate Culture and Regional Embeddedness" cím ű projekt). A projekt átfogó célja az volt, hogy feltárja, egy régió, egy város mit tehet annak érdekében, hogy az ottani gazdasági egységek m űködése még kedvezőbb legyen, illetve maga a gazdaság miként képes formálni az adott területi egység fejl ődését, annak innovációs környezetét, humán erőforrásai fejlesztését, a környezet min őségét és fenntarthatóságát, valamint az életminőséget? Ennek keretében részkutatási célként, egy önkitöltős kérdőíves felmérés során a város meghatározó, befolyásos rétegében kérdeztünk rá arra, hogy mi a véleményük Gy őr helyzetér ől, a város és környéke jelenlegi fejlettségér ől és pozíciójáról, annak gazdasági aspektusairól, milyen a város „személyisége" és szim- bolikája, miként használják a társadalmi nyilvánosságot, melyek a társas aktivitás és közösségi élet jellemz ői ebben a csoportban? Mint látható, els ősorban az elit gondol- kodásmódját és egy nagyvárosi térségr ől alkotott képzeteit, „kollektív reprezentációit" szerettük volna feltérképezni, de emellett ennek a csoportnak, mint viszonylag homo- gén társadalmi rétegnek is megismertük bizonyos lényegi tulajdonságait. Módszertani kérdések A kérdőívezés postai úton kiküldött önkitölt ős változatát alkalmaztuk. Már ön- magában emiatt, de a kiválasztott célpopuláció sajátos társadalmi réteghelyzete miatt sem beszélhetünk reprezentativitási kritériumokról, hiszen nem ismerjük a város fels ő társadalmi rétegének pontos szerkezetét, összetételét. Így az eredmények nem általánosíthatók, nem Gy őr város lakosságának véleményét tükrözik. Kizárólag egy szűkebb, 'szakért őbb' csoportét, amelyben cégvezet ők, politikusok, hivatal- vezetők és értelmiségiek lettek beválogatva egy el őzetes szűrési folyamatot követ ően. Összesen több mint 600 kérd őívet küldtünk ki a városban, egy el őre meghatározott szűrési kritériumok alapján leválogatott célpopulációnak. Követve a hagyományos szociológiai elitelméletek legegyszerűbb felosztását gazdasági, politikai és kulturális/ értelmiségi elitcsoportokat különböztettünk meg, mégpedig els ődlegesen a foglalkozási Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Győri elit és a városfejlődés 65 pozíció alapján. Vezető beosztású, döntéshozatali jogkörökkel rendelkez ő vagy mér- tékadó, magas presztízs ű személyekben gondolkodtunk. A kérd őíves felmérés alanyait már e három csoporton belüli egyéb, funkcionálisan jobban elkülönül ő alcsoportok szerint, részletesebb osztályozást követve rendszereztük (1. táblázat). 1. TÁBLÁZAT A megkérdezett helyi prominens személyek csoportosítási rendszere (The Grouping System of the Local Elite) Társadalom, oktatás, Politika, közigazgatás Gazdaság, üzleti élet kultúra — önkormányzati kép- vállalkozások (TOP — közoktatás viselők 200) — felsőoktatási intéz- - országgyűlési kép- — önkormányzati cégek mények viselők — kamarák — kulturális intézmé- - megyei közgyűlés — szakmai érdekkép- nyek — önkormányzati veze- viseletek — egészségügyi és szo- tők — bankok ciális intézmények — hivatalok — civil szervezetek — ügyészségek ügyvédek, közjegy- - bíróságok zők — egyházi vezet ők — művészek újságírók építészek Forrás: Saját szerkesztés. A több mint 600 megkeresett személy közül összesen 200-an töltötték ki a kérd ő- ívet, így az általunk meghatározott sokaság egyharmadának ismerjük a véleményét bizonyos kérdések kapcsán. A kérd őívek feldolgozása és ellen őrzése során kiderült, hogy használható (nem túl hiányosan kitöltött) kérd őívből összesen 171 van, így megközelítőleg a célcsoport 28%-ának, tehát több mint egynegyedének elemezhe- tők a válaszai. A városi elit kérd őíves mintájának alapjellemz ői A győri elit körében végzett felmérés személyes véleményeket, értékítéleteket és kollektív nézeteket, a közvélekedés jegyeit mérte fel. Ez indokolja, hogy részlete- sebben bemutassuk a 171 válaszadó társadalmi-demográfiai hátterét (2. táblázat). A válaszadók társadalmi háttere kell ően összetett. A legnagyobb csoportot az „egyéb értelmiségi" gyűjtőkategória alkotja, amelybe ügyvédek, építészek, újság- írók, egyházi vezet ők tartoznak. Ez a csoport adja a minta egyharmadát. A második legnagyobb szegmens az üzleti élet és a helyi gazdaság vezet őiből áll, a teljes minta egynegyedét adva. Ezt követi az oktatás, a kultúra és az egészségügyi, szociális Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 66 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 szféra (nagyjából szintén 25%-os összesített aránnyal), majd a képvisel ők, érdek- képviseletek és az önkormányzat vezet ői következnek, jóval kisebb kitöltési és visz- szaküldési aktivitással. Látható, hogy a politikai elit reprezentativitása kicsi, inkább az értelmiség és a gazdasági elit véleménye fog kirajzolódni a válaszok alapján. Figyelembe véve a megkérdezettek társadalmi státuszát, nem meglep ő, hogy a tipikus válaszadó 49 éves. A legfiatalabb 23, míg a legid ősebb személy 75 éves a mintában. Korcsoportok szerinti bontásban a válaszadók egyharmada az ötvenes generációhoz tartozik, egynegyede pedig a negyvenes korosztályhoz. A negyven év alatti személyek aránya természetesen alacsonyabb (24%), és a hatvan év felettiek csoportja is csak 16%-os. A válaszolók és feltételezhet ően a kiválasztott társadalmi réteg körében is az átlagosnál magasabb a házasok aránya a családi állapotot figye- lembe véve. 80%-uk házas, csak 10%-uk n őtlen vagy hajadon, és alacsony az elvál- tak, élettárssal él ők, illetve az özvegyek részaránya is. 2. TÁBLÁZAT A minta legfontosabb jellemz ői (csak a domináns attribútumok vannak feltüntetve) (The Basic Properties of the Sample[Only the Dominant Attributes are Displayed] ) Gyakoriság (N) Megoszlás Jellemz ő Változó vagy átlag (%) Legnagyobb Egyéb értelmiségi 50 33% elitcsoport Üzleti, vállalati 37 24% Oktatás, kultúra 32 21% Életkor Átlagéletkor (év) 49 Legnagyobb korcsoport 56 33% (51-60 év) Családi álla- Házas 135 80% pot Lokális iden- Jelenleg Győrben él 144 84% titás Közöttük: többgenerációs 75 53% győri Városrész Belváros 33 23% Nádorváros 30 21% Révfalu 22 16% Szabadhegy 14 10% Iskolai vég- Legfeljebb gimnázium 3 2% zettség Főiskola 35 24% Egyetem 94 63% PhD 17 11% Családi háttér Egyik szül ő sem diplo- 85 57% szülők iskolai más végzettsége Egyik szülő diplomás 29 19% alapján Mindkét szülő diplomás 35 24% Forrás: Kérdőívek (2008). Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Gy őri elit és a városfejlődés 67 Győr és vonzáskörzete gazdasági és társadalmi életével, fejl ődésével összefüg- gésben lényeges kérdés volt az egyének helyismerete, köt ődése, lokális identitása. Ennek alakításában roppant fontos szerepet játszanak az alábbi tényez ők. Hol él- nek? Győrben vagy az agglomerációjában? Ha Gy őrben, akkor mióta élnek a vá- rosban? És melyik városrészben? A válaszadók 84%-a jelenleg Gy őrben él. A 27 nem győri személy alapvetően a városhoz közel, az agglomerációs gy űrűn belül lakik. Csak egy-két ember jár Komárom, Mosonmagyaróvár, Csorna vagy éppen Budapestnyi távolságról dolgozni a településre. A jelenleg Gy őrben lakók több mint fele itt is született, vagy a család akár több generációja is itt élt folyamatosan. To- vábbi 44%-uk „hosszú ideje" él a városban, és csak 3-4% említette, hogy nemrég költözött a településre. Ezekb ől az adatokból arra következethetünk, hogy a több- ségnek erős kötődése van a városhoz és térségéhez, és kell ő „helyismerettel rendel- kezik" a lokális társadalmi és gazdasági életet illet ően. Nem meglep ő a térbeli el- helyezkedés, a lakóhely koncentrációjának mértéke. A leginkább preferált város- részek listáján az els ő helyen a Belváros szerepel, majd Nádorváros és Révfalu következik a sorban. Ebben a három városrészben él a gy őri interjúalanyok 60%-a. A felső társadalmi rétegek, a magasabb státusú csoportok 2001. évi népszámlálás adatai alapján megfigyelhető sajátos területi koncentrációját követi a jelen felmérés során kapott lakóhelyi térszerkezeti megoszlási struktúra is. Az iskolai végzettség megfelel a társadalmi helyzetb ől, pozícióból fakadó köve- telményeknek. A 171 fő közül csak 3 személynek nincsen diplomája. A többségnek (63%) egyetemi végzettsége van. A szocializáció és a kés őbbi véleményformálás egyik fontos társadalmi közege a család. A megkérdezett személyek családi státuszá- ról viszonylagos pontossággal a szülők iskolai végzettsége alapján tájékozódhatunk a kérdőívben. Egy egyszerű csoportosítással három családtípust alakítottunk ki: egyik szülő sem diplomás, csak az egyik szül ő diplomás, mindkét szülő diplomás. Figye- lembe véve a minta korszerkezetét, meglep ően magas a diplomás szül őkkel rendelke- zők aránya. A válaszadók 13%-a nem adott választ, de a maradék 149 ember 43%-ánál vagy az egyik, vagy akár mindkét szül ő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A fiata- labb korcsoportban pedig az arány meghaladja a 70%-ot. Az id ősebb korosztályban pedig a diploma után a gimnáziumi érettségivel rendelkez ő szülők dominálnak. A negyvenes és ötvenes korosztályra épül ő adatbázisban minden negyedik személy olyan családban nőtt fel, ahol mindkét szül ő diplomával rendelkezett. Győr fejlődésével kapcsolatos vélemények A város fejlettségét, illetve a múlt és a jöv ő fejlődési pályáinak értékelését két oldalról közelítettük meg. Kíváncsiak voltunk egyrészt arra, hogy a helyi elit miként pozícionálja Győrt a különféle adottságok, illetve a gazdasági fejlettség szempontjából. A másik megközelítés alapja a versenyképesség; a releváns kulcs- tényezők megítélésén keresztül próbáltunk képet kapni arról, hogy a válaszadók miként értékelik a város rendszerváltást követ ő fejlődését, illetve milyen feltételek teljesülését tekintik elengedhetetlennek ahhoz, hogy Gy őr közeljövőjét a dinamikus fejlődés és a több szempontú versenyképesség jellemezze. Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 68 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s 2 Hol is vagyunk valójában? Mielőtt a válaszok nyomán megkísérelnénk kijelölni Gy őr pozícióját a régióban, illetve a szélesebb közép-európai gazdasági és társadalmi térben, érdemes kiinduló- pontként megvizsgálnunk azt, hogy a helyi elit „önmagában" — konkrét vetély- társakkal való összehasonlítás nélkül — mennyire tartja „európainak" a várost külön- böző ismérvek és tényez ők alapján. A válaszadókat arra kértük, hogy szabadon említsenek meg öt olyan ismérvet, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy várost fejlettnek, európainak tekinthessünk, és azt is mondják meg, hogy az általuk említett ismérvek jellemz őek-e Győrre, avagy sem. A válaszokból egyrészt következtethetünk arra, hogy milyenek az általános el- képzelések egy fejlett városra vonatkozóan, de számunkra egyértelm űen fontosabb az a kérdés, hogy az egyes tényez ők tekintetében milyen mértékben felel meg Gy őr az elvárásoknak. Tekintve, hogy nyitott kérdésr ől volt szó, a válaszok meglehet ősen változatosak; a különféle tényez ők kategorizálásával els ő lépésben 20, a későbbiek- ben 6 dimenziót alakítottunk ki. Ha csak az ismérvek említését nézzük, az látható, hogy a gazdasághoz, kultúrához és oktatáshoz kapcsolható tényez ők fordulnak elő legnagyobb számban — az említett kategóriák egyenként a válaszok több mint 10%-át teszik ki. Hasonlóan sokan említették az infrastruktúrával és a közlekedéssel kapcso- latos tényez őket; elmondható, hogy a válaszok nagyjából felét az említett öt kategória tartalmazza. Látható tehát, hogy a jellemvonások között a „kemény" tényez ők domi- nálnak, sokkal kisebb hangsúlyt kapnak azok az ismérvek, amelyek klasszikusan az élhetőség, életmin őség jellemz őinek tekinthet ők (szabadidő eltöltésének lehetőségei, sport, közösségi élet, szolgáltatások, arculat, környezetvédelem stb.). A 3. táblázatban látható a válaszok megoszlása kategóriánként, emellett láthatjuk az egyes kategóriák meglétét jelz ő arányokat minden tényez őcsoport esetén. Bár az eredmények azt mutatják, hogy az összes említés közül a meglév őnek, il- letve hiányzónak tekintett ismérvek aránya nagyjából megegyezik, az egyes ténye- zők között jelent ő s különbségeket találhatunk. A táblázatban aláhúzva jelöltük azo- kat a tényez ő ket, amelyeket a válaszadók több mint 60%-a tekint Gy őrre jellemz ő - nek, dő lttel pedig azokat, ahol ez az arány 40% alatt van. Látható, hogy a leggyak- rabban említett három, széles gy űjtőkategóriának tekinthet ő ismérvcsoport esetében magas a pozitív válaszok aránya, illetve a gazdasághoz szorosan kapcsolódó munka- lehető ségek, valamint a földrajzi fekvés esetében találkozhatunk magas aránnyal. Sokkal több viszont az olyan tényez őcsoport, melyek esetében a válaszadók hiányos- ságokat látnak. A „leggyengébben" a közlekedés — ide tartozik az utak állapota, a for- galomszervezés, valamint a tömegközlekedés — teljesít; majdnem minden második válaszadó fontos tényez ő nek tekinti, de csak kevesebb, mint egyötödük nyilatkozott úgy, hogy ebben a tekintetben Gy őr megfelelő adottságokkal rendelkezne. Hasonlóan alacsony az igenek aránya az idegenforgalom és a civil társadalmi aktivitás esetében, de itt maguknak az említéseknek a száma is jóval alacsonyabb, az elit nem tekinti tehát ezeket olyan meghatározó jellemz őnek, mint amilyen a közlekedés. Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Győri elit és a városfejlődés 69 3. TÁBLÁZAT Egy fejlett európai város jellemz ői (The Envisioned Properties of a Well-developed European City) Gy őrre jellemz ő Ismérv Említés Igen Nem (%) (%) kultúra 88 11,1 65 9 34,1 gazdaság 86 10,8 84 9 15,1 oktatás 84 10,5 83 3 16,7 közlekedés 74 9,3 17,6 82,4 infrastruktúra 71 8,9 47,9 52,1 rendezettség, tisztaság 69 8,7 31,9 68,1 élhetőség, biztonság 50 6,3 46,0 54,0 arculat, egyediség 41 5,1 24,4 75,6 környezetvédelem 33 4,1 45,5 54,4 méret, központi funkciók 31 3,9 22,6 77,4 városvezetés, stratégiai 28 3,5 28,6 71,4 tervezés idegenforgalom 27 3,4 18,5 81,5 szolgáltatások 25 3,1 36,0 64,0 munkalehetőség 19 2,4 63 2 36,8 kutatás, innováció 18 2,3 38,9 61,1 közösségi élet, civilek 15 1,9 20,0 80,0 földrajzi helyzet 11 1,4 81 8 18,2 értékmeg őrzés, örökség 10 1,3 20,0 80,0 védelem szabadidő 9 1,1 33,3 66,7 életminőség 7 0,9 57,1 42,9 összesen 796 100,0 48,6 51,4 Forrás: Kérdőívek (2008). Összességében azt láthatjuk, hogy Gy őr, mint európai város képe er ősen féloldalas a helyi elit szemében. A válaszadóknál szinte közmegegyezés-szer űen előforduló alap- tényezők tekintetében egyértelműen pozitívnak tekinthet ő az értékelés, viszont az élhetőséget, komfortérzetet, valamint az önálló arculatot, egyediséget biztosító jel- lemzők megléte már sok esetben kérdéses. Tekintve azt, hogy az utóbbiakban említett „másodlagos" tényez ők alakításában magának az elitnek is komoly szerepe lehet, az értékelés valamilyen szempontból akár egyfajta önkritikának is felfogható lenne. Az önálló arculattal, egyediséggel, kreativitással kapcsolatos problémák a kés őbbiek- ben is visszaköszönnek, amikor a város szimbólumaival foglalkozunk. A város pozicionálásánál kísérletet tettünk annak feltérképezésére, hogy miként látja a helyi elit Gy őr helyzetét Magyarországon belül, illetve Közép-Európában. Arra kértük a válaszadókat, hogy a hasonló méretkategóriába tartozó közép-európai váro-sok közül jelöljenek meg fejlettebbeket, azonos fejlettség űeket, valamint fejletlenebbeket, Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 70 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 mint Győr; valamint határozzák meg és jellemezzék a város jelenlegi és lehetséges jövőbeli versenytársait, egyúttal azt is megjelenítve, hogy mi a rivalizálás alapja. A Gy őrnél fejlettebb városok esetében nem meglep ő , hogy a túlnyomó többséget az osztrák és német városok képviselik. Graz abszolút listavezet ő , a válaszadók több mint fele (87 fő) említette (4. táblázat), ez az összes említés 21,3%-át teszi ki, tekintve, hogy egy válaszadó három várost jelölhetett meg minden kategóriában. A második és harmadik helyen Linz és Salzburg szerepel, Bécs is kapott 25 emlí- tést, és ha hozzászámoljuk a többi megemlített osztrák várost (St. Pölten, Klagen- furt), akkor elmondható, hogy a jelölések csaknem fele (49,0%) tartozik Ausztriá- hoz. Sok német város szerepel a listán, közülük is kiemelkedik München, Regensburg és Drezda. A volt szocialista országok közül Csehország emelkedik ki; Prága és Brno sok jelöléssel rendelkezik, rajtuk kívül még Pozsonyt és Martbort említhetjük, mint gyakran szóba jöv ő vonatkoztatási pontokat. A 408 jelölés közül mindössze 6 esett magyar városra (Debrecen, Szeged, Pécs). A Győrrel azonos fejlettségű városok esetében már jelent ősebb a szórás; a leg- nagyobb arányt cseh, lengyel és szlovák városok képviselik (4. táblázat). A fejlet- tebbeknél domináló osztrák és német városok csak szórványosan jelennek meg ebben a kategóriában, itt is els ősorban a volt NDK nagyvárosai (Drezda, Lipcse, Chemnitz, Halle, Erfurt) kerültek jelölésre. A Gy őrnél fejletlenebb városok listáján a szlovák és román városok dominálnak (4. táblázat), a jelölések nagy részét ezek teszik ki. Különösen érdekes Kassa és Nyitra helyzete, e két város mind az azonosak, mind a fejletlenek között a legtöbb- ször említettek közé tartozik. 4. TÁBLÁZAT A tíz leggyakrabban említett város kategóriánként (The 10 Most Frequently Mentioned Town/City in 3 Categories) Fejlettebb, mint Gy őr Gy őrrel azonos Győrnél fejletlenebb Város Említés Város Említés Város Említés Graz 87 Brno 50 Arad 49 Linz 43 Krakkó 38 Nyitra 35 Salzburg 39 Kassa 35 Temesvár 29 Prága 29 Pozsony 29 Kassa 26 Bécs 25 Nyitra 23 Nagyvárad 23 Brno 20 Plzen 22 Kolozsvár 22 München 19 Wroclaw 10 Eszék 12 Pozsony 19 Maribor 10 Eperjes 10 Regensburg 15 Graz 9 Maribor 10 Drezda 14 Lipcse 9 Szabadka 8 Forrás: Kérdőívek (2008). A válaszadókat arra is megkértük, hogy jelöljék meg a Győrnél fejlettebb városokat csak Magyarországra koncentrálva. Budapest (101 említés) mellett Debrecen (103) Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Győri elit és a városfejlődés 71 emelkedett ki a mez őnyből, a két várost a válaszadók csaknem kétharmada fejlet- tebbnek tartja Gy őrnél. A válaszadók több mint egynegyede említette Pécset, Szegedet és Székesfehérvárt, a többi város (Miskolc, Szombathely, Sopron, Veszprém, Nyíregyháza, Kecskemét, Budaörs, Esztergom) csak elvétve került el ő . Győr jelenlegi versenytársainak megjelölésénél kétfajta alapvet ő motivációt lehet felfedezni. Az egyik csoportba tartoznak azok a magyar nagyvárosok, amelyek földrajzi elhelyezkedésüket tekintve nem igazán lehetnek regionális vetélytársak, de hasonló méretük és funkcióik konkurens pozícióba helyezik őket (Debrecen, Szeged, Pécs). A másik kategóriát a regionális versenytársak képviselik; itt már hangsúlyozot- tan megjelennek az országhatáron kívüli — els ősorban szlovákiai — települések. A ver- senytársakat annak alapján is tipizáltuk, hogy milyen tekintetben jelentenek konku- renciát Gy őr számára. Látható, hogy a legfontosabb versenytársak között vannak olyanok, amelyeket a válaszadók méretük és funkcióik tekintetében abszolút dominánsnak tekintenek Gy őrhöz képest (Bécs, Budapest és bizonyos tekintetben Pozsony). Vannak klasszikus regionális vetélytársak (Sopron, Szombathely), valamint találhatunk olyan városokat, amelyek sokkal inkább csak egy speciális területen jelen- tenek konkurenciát Győr számára (Nyitra, Székesfehérvár). Az említések nagy több- ségében gazdasági szompontokat jelöltek meg a válaszadók a rivalizálás alapjaként; speciális példa lehet Pécs, amely els ősorban kulturális szempontból konkurens — min- den valószínűség szerint az Európa Kulturális F ővárosa cím elnyerése számít dönt ő faktornak —, illetve Szombathely, mint közigazgatási rivális — vélhet ően a régióköz- pont kijelölésével kapcsolatos kérdések miatt. Az S. táblázatban látható Győr tíz leg- jelentősebb jelenlegi vetélytársa ezen kritériumok alapján osztályozva. 5. TÁBLÁZAT Győr jelenlegi vetélytársai (The Actual Competitors of Gy őr) Város Említés Gazdasági Kulturális Közigazgatási Pozsony 74 +++ + Székesfehérvár 54 +++ Szombathely 43 + + +++ Pécs 26 + +++ Bécs 23 +++ +++ Sopron 18 ++ + + Debrecen 17 ++ Graz 12 +++ Budapest 12 +++ ++ + Nyitra 9 ++ Jelmagyarázat: +++ er ősen jellemz ő, ++ jellemző, + elvétve említett, nincs jelölés — egyáltalán nem jellemző. Forrás: Kérdőívek (2008). Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 72 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik lehetnek Gy őr versenytársai a jövőben, jelentő s elmozdulásokat láthatunk. Bár ennél a kérdésnél jóval alacso- nyabb volt az érvényes válaszok száma, mint az el őzőnél, ettől függetlenül jól meg- ragadható a versenytársak összetételének megváltozása. Pozsony elveszti vezet ő pozícióját a vetélytársak között, viszont ezzel párhuzamosan jelent ősen felértéke- lődnek az egyéb szlovákiai városok (Nyitra, Kassa, Dunaszerdahely). Ha csak a hazai versenytársakat tekintjük, akkor az látható, hogy a régión belüli, illetve közeli városok szerepe er ő södik jelentős módon. Szembetűnő , hogy a szlovákiai városok belépése a vetélytársak közé a gazdasági versengést erő síti; Nyitra és Kassa is egydimenziós konkurenciaként jelentkezik, de érvényes ugyanez a kevesebb említést kapott szlovákiai városokra (Érsekújvár, Dunaszerdahely, Eperjes) is. Látható, hogy Szombathely és Sopron válnak a jöv őben a leginkább jelentős versenytársakká a győri elit véleménye szerint. Szombathely ese- tében leginkább a közigazgatási funkciók és a városvezetések közötti különbség áll a középpontban, míg Sopron els ő sorban kulturális tekintetben potenciális versenytárs, de többen érzik úgy a válaszadók közül, hogy a város egyedi arculatának kialakítása és az ehhez kapcsolható pozitív hatások — idegenforgalom, rendezvények — tekinteté- ben Győr előtt fog járni a közeljöv őben. Megfigyelhető, hogy Sopron és Szombathely jövő beli vetélytársként való említése kéz a kézben jár egymással, 14 olyan válaszadó volt, aki mindkét várost megemlítette, ez a legmagasabb arányt kitev ő város-pár, a valamelyik települést említ ők 40%-ánál találhatunk közös említést. 6. TÁBLÁZAT Gy őr lehetséges jöv őbeli vetélytársai (Possible Competitors of Gy őr in the Future) Város Említés Gazdasági Kulturális Közigazgatási Szombathely 26 ++ + +++ Sopron 25 +++ + Nyitra 22 +++ Székesfehérvár 14 +++ Pozsony 13 +++ Kassa 11 +++ Pécs 10 +++ Veszprém 10 + ++ Szeged 9 + ++ Bécs 6 ++ + Jelmagyarázat: +++ er ősen jellemz ő , ++ jellemző, + elvétve említett, nincs jelölés — egyáltalán nem jellemző Forrás: Kérdőívek (2008). A versenytársakkal kapcsolatban rákérdeztünk arra is, hogy milyennek látják a Győ rhöz képest való fejlettségüket abban a vonatkozásban, amiben konkurensnek tekintették őket. A jelenlegi versenytársak alapvet ően aszerint bonthatók kategóriákra, Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Győri elit és a városfejlődés 73 hogy melyik országban találhatók. Egyértelm űen előnyben lév őnek tekintik Győrnél a válaszadók az osztrák városokat, emellett pedig még azokat a megemlített konkuren- seket, amelyek mérete és gazdasági potenciálja nehezen hasonlítható össze városunk- kal (Budapest, Prága). A Gy őrnél némileg jobb helyzetben lév ő versenytársak közé került Brno, Pozsony és Sopron, azonos helyzetben van a magyarországi versenytár- sak többsége, a szlovákiai városokkal szemben jelenleg Gy őr van némi előnyben. A jövőbeli versenytársakkal való összehasonlítás esetében azt láthatjuk, hogy a meg- erősödő konkurensek többsége (Szombathely, Nyitra, Kassa) jelenleg még verseny- hátrányban van Győrrel szemben, de a válaszadók a szlovák városoknál f őként a dinamikus gazdasági fejl ődést említették a jöv őbeli versenyhelyzet alapjaként, általá- ban úgy, hogy a pozíciók a jöv őben Győr hátrányára fognak megváltozni. Győr versenyképessége, a versenypozíciók alakulása A város versenyképességének vizsgálatánál nemcsak arra voltunk kíváncsiak, hogy miként alakultak Gy őr versenypozíciói a közelmúltban, illetve miként fognak a jövőben, hanem arra is, hogy melyek azok a kulcstényez ők, amelyek kiemelt fon- tosságúak a versenyképesség szempontjából. Elsőként azt a fejl ődési pályát vizsgáljuk, amelyet Gy őr a rendszerváltás óta be- járt. Arra kértük a válaszadókat, hogy négy id őpontra (1990, 1995, 2000, 2007) vonatkozóan értékeljék Gy őr versenyképességének alakulását, valamint próbálják ugyanezt meghatározni a közeljöv őre vonatkozóan is. Ha a múltra vonatkozó görbét tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy a gy őri elit általános véleménye szerint a város versenyképessége a rendszerváltáskor a nulláról indulva jelent ős erősödésen ment keresztül 2000-ig, de az azt követ ő időszakban némileg visszaesett. Nem tekinthet ő azonban általánosnak ez a vélekedés, ha a mintát megbontjuk az alapján, hogy a válaszadók milyen hivatáscsoportba tartoznak (1 ábra). A versenyképesség alakulásának megítélésében alapvetően két nagy csoport különíthető el annak alapján, hogy melyik elitcsoportba tartozik a válaszadó. A ki- lencből öt csoport esetében nagy vonalakban az általános vélekedés érvényesül, viszont a művészek, az önkormányzathoz köthet ő válaszadók, valamint az egyéb intézmények vezetői és alkalmazottai több szempontból is eltérnek az átlagtól. Míg a többi csoport esetében a versenyképesség 2000-re vonatkozó értékelése nagyon magas (a -3-tól +3-ig terjed ő skálán általában 2 körüli), addig a „kilógó" kategóriák esetében ezek az értékelések szignifikánsan alacsonyabbak. De ami még jelent ő- sebb különbség: a három említett elitcsoport esetében teljesen eltér az átlagtól a 2000-2007 közötti időszak megítélése, ugyanis itt pozitív tendenciákat találhatunk erre az időszakra is, tehát szerintük Gy őr versenyképessége ebben az id őszakban is növekedett. Eltűnik viszont ez a különbség akkor, ha a jöv őre vonatkozó várakozáso- kat nézzük. Az összes válaszadó mintegy fele (46,2%) nyilatkozott úgy, hogy Gy őr versenypozíciója javulni fog a jöv őben, azok aránya, akik szerint romlik, mindössze 18,5%. Csoportokra bontva azt láthatjuk, hogy a város jelenlegi versenyképességének Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 74 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 megítélésében az átlagtól eltér ő három csoport semmivel sem tekinthet ő optimistábbnak a többinél, sőt, az önkormányzatnál dolgozók között a legkisebb azoknak az aránya, akik a versenyképesség javulását várják a közeljöv őben. 1. ÁBRA A versenyképesség alakulásának megítélése hivatáscsoport szerint (The Evolution of the Town's Development According to the Opinion of Different Elite-groups) 2,5— — 1,5 kulturális intézmények, mű vészek 2,5— 1,5— egyéb intézmények 0,5— 2,s- 1,5— önkormányzat, önkormányzati cégek 2,5— — 1,5 értelmiségi Sügyvédek, egyházi vezetők, epitészek, újságírók, — 0,5 fészek) Q. 2,5— — 1,5 -0 bankok, cégvezet ő k — 0,5 2,5— — 1,5 oktatás (középiskolák, — 0,5 felsőoktatás) 2,5— — 1,5 — 0,5 • érdekképviseletek 0,5— — 2,5 °. 5- 1,5— képvisel ő k Versenyképesség - Versenyképesség - Versenyképesség - Versenyképesség- - 1990 1995 2000 Forrás: Kérdőívek (2008). Visszatérve a versenyképesség közelmúltbeli változásainak értékeléséhez, bizo- nyos szocio-demográfiai mutatók tekintetében is találhatunk jelent ős különbsége- ket. Az életkor és az iskolai végzettség jelent ő sen befolyásolja Győr versenyképes- ségének megítélését. Az idősebbek esetében a korábban már leírt különbséggel ta- lálkozunk; a 60 év felettiek pozitív elmozdulást észleltek a versenyképesség tekinte- tében 2000 és 2007 között, míg a többi korcsoport véleménye ellentétes. A külön- böző iskolai végzettség alapján képzett csoportok vizsgálatakor megfigyelhet ő, hogy a magasabb végzettség űek konzisztensebben, egyenletesebb folyamatként látják Győr versenyképességének változását. Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Győri elit és a városfejlődés 75 A versenyképességet biztosító tényez ők fontosságának megítéléséhez négyfokú skálákat alkalmaztunk. A különböz ő tényezőket négy csoportba soroltuk: Gazdaság - Oktatás, kultúra, egészségügy - Helyi kormányzás - Életkörülmények Az átlagpontszámok alapján elmondható, hogy mind a négy dimenzió képviselteti magát a legfontosabbnak tartott tényez ők között. A legmagasabb átlagpontszámmal a fels őoktatási intézmények fejlesztése szerepel, de a válaszadók túlnyomó többsége a közbiztonságot, illetve a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztését is a kiemel- ten fontos tényez ők közé sorolta. 2. ÁBRA A versenyképességet biztosító tényez ők átlagos értékelése (The Evaluation [Mean Score] of the Factors of Local Competitiveness) fels őoktatási intézmények fejlesztése helyi KKV-k támogatása környezet- és természetvédele idegenforgalom fejlesztése településvezetés rétermettsége - k+f intézmények fejlesztés egészségügyi ellátás közoktatási intézmények fejlesztése kulturális rendezvénye k— multinacionális cégek megtelepedése-1111~— településmarketing— :" •• • gazdasági együttm ű ködések—g"— őségel sportláieh együttműködés a környez ő — . • . társadalmi szerpontokat figyelembe politikai stabilitás — ..: : településsel kapcsolatos információk— ' ,, • - ..... . . . j külföldi KKV-k megtelepedése helyi civil szervezetek fejlődése— lakosok bevonása a dóntéshozatalba —‘, szórakozási lehetőségel önkormányzati szociális beruházások—, - 2 2,5 3 3,5 4 Jelmagyarázat: legsötétebb szürke — oktatás, kultúra, egészségügy, sötétszürke — gazdaság, középszürke — életkörülmények, halványszürke — helyi kormányzás Forrás: Kérdőívek (2008). Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 76 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 A 2. ábra alapján elmondható, hogy a helyi kormányzással kapcsolatos feltételek „lógnak ki" némileg a többi közül; csak a településvezetés rátermettsége ért el 3,5 feletti átlagot, a többi ide tartozó jellemz őt kevésbé tartják fontosnak a válasz- adók. Ha az értékelések struktúráját összevetjük azzal, hogy a gy őri elit miként véle- kedett egy fejlett európai város feltételrendszerér ől, akkor sok hasonlóságot tapasztal- hatunk. Az ott viszonylag ritkán említésre kerül ő „puha" tényez ők (civil társadalom, szabadidő ) itt sem kaptak magas értékelést. Mindenképpen említésre méltó még a gazdasági tényez ők közötti kontraszt; a helyi vállalkozások fejlesztését sokkal fon- tosabbnak tekintik a megkérdezettek, mint újabb multinacionális cégek vagy kül- földi tulajdonú kisebb vállalkozások Gy őrben való letelepedését. A négyfokozatú értékeléssel párhuzamosan arra is megkértük a válaszadókat, hogy jelöljék meg a tényez ők közül a három legfontosabbat. Ebben az esetben ér- dekes módon megváltozik a sorrend, a helyi kis- és középvállalkozások fejlesztése kerül az élre 72 említéssel; a többi fontosnak tartott tényez ő sokkal kevesebb — egyenként mintegy 30 — jelölést kapott. Érdekesség, hogy itt megjelenik a multina- cionális cégek megtelepedése, tehát elmondható, hogy azok nagy része, akik ki- emelten fontosnak tartják ezt a területet, a három leginkább fontos tényez ő közé is beválogatják. Fordított viszont a helyzet a fels őoktatás fejlesztésének megítélésé- ben; a válaszadók túlnyomó többsége szerint kiemelt fontossággal bír, de viszony- lag kevesen helyezik az els ő számú prioritások közé. A helyi gazdaság jellemz ői A gazdasági jellemzőkrő l szóló fejezetben kísérletet teszünk arra, hogy az ágazati struktúráról alkotott vélemények alapján feltérképezzük Gy őr gazdaságának stabil, illetve átalakuló elemeit, valamint feltárjuk azokat a sajátosságokat, amelyek meg- különböztetik a várost az ország többi részét ől, illetve Nyugat-Európától a munka- kultúra és a munkaszervezés területén. Ezen kívül kitérünk az innovativitásra, mint a dinamikus gazdasági fejl ődés kulcstényez őjére, áttekintve a feltételeket és az intézményrendszert. Ipari hagyományok, húzóágazatok A győ ri gazdaság szerkezetének feltérképezésére egy olyan kérdést használtunk, amely egyaránt rákérdez az ágazatok múltbeli hagyományaira, jelenlegi súlyára, valamint jövőbeli fontosságukra. A hagyományok és a jöv őbeli fontosság összehason- lításával szemléletes képet kapunk arról, hogy milyen irányúak Gy őr gazdaságszerke- zetének átalakulási folyamatai, illetve milyennek kellene lenniük. Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Győri elit és a városfejlődés 77 Az ágazatokat a hagyományok és a jöv őbeli fontosság tekintetében négy kategóriába sorolhatjuk. 1) Vannak olyan, Gy őrben nagy hagyományokkal rendelkez ő ágazatok, ame- lyeknek egy modern termelési struktúrában elhanyagolható a jelent ő ségük. Ide tartozik els ősorban a textilipar, a mez őgazdaság és valamilyen mértékben az élelmiszeripar. A megkérdezettek a meglév ő hagyományokhoz képest a jövő ben szignifikánsan kisebb fontossággal bírónak tekintik az épít őipart és a műanyagipart is. 2) A második kategóriába azok az ágazatok tartoznak, amelyek jelent ős hagyo- mányokkal rendelkeznek a városban, és a jöv őben is fontos pozíciót kell el- foglalniuk a gazdasági struktúrában. Ilyen az autóipar, a logisztika, a turiz- mus és ide tartoznak a pénzügyi szolgáltatások is. 3) Olyan, többnyire tradicionálisnak tekinthet ő iparágak, amelyek hagyományai nem túl jelentősek Győrben, de a jöv őben fontosak lehetnek. Ilyen az elektro- nika, a mű szeripar, a mechatronika és az energetika, és a helyi elit szerint ide sorolandó még az infotechnológia és a környezeti technológiák is. 4) A jövő gazdaságának néhány meghatározó ágazata, amelyek szinte egyáltalán nem rendelkeznek hagyományokkal a városban, de a jöv őben bizonyos fon- tosságra tehetnek szert. Ide tartozik a géntechnológia, a biotechnológia és a nanotechnológia. A 3. ábrán látható számértékek azt jelölik, hogy a megkérdezettek hány százaléka tar- totta hagyományokkal rendelkez őnek, illetve a jövőben fontosnak az adott ágazatot. Ugyanezen ágazatok jelenlegi szerepét Gy őrben egy ötfokú skálán vizsgáltuk. A kapott eredményeket nem tudjuk egyértelm űen elhelyezni a hagyományok és a jövő beli fontosság közé, több olyan ágazat van, amely a fentiekben vizsgált értékelé- sektől eltérően viselkedik. Természetesen némileg más jelleg ű ez a kérdés, ugyanis itt nem igen-nem válaszokra voltunk kíváncsiak, hanem egy több elem ű skálán próbál- tuk meg mérni az adott ágazat fontosságát (4. ábra). Látható, hogy nagyon erős dominanciával rendelkezik az autóipar, az átlagpont- számok alapján a többi számotev ő súlyúnak tartott iparág is jelent ősen le van maradva hozzá képest. Az is kiderül az értékelésekb ől, hogy a nagy hagyományok- kal rendelkez ő, de a jövőben jelentő ségükből vesztő ágazatokat (textilipar, élelmi- szeripar, mez őgazdaság) már a jelen helyzetre vonatkozóan sem tartják jelent ős súlyúnak a megkérdezettek. Meglep ő viszont, hogy az autóipar mögött a turizmus kapta a második legmagasabb pontszámot az ágazatok közül, miközben a város adottságaival és jellemz őivel kapcsolatos vélemények között többször is vissza- köszönnek magának az idegenforgalomnak, illetve az ezt kiegészít ő , élénkít ő felté- teleknek a hiányosságai. Látható, hogy azok közül az iparágak közül, amelyek nem tekinthetők a városban jelentős tradíciókkal rendelkez őknek, de a jövő szempontjá- ból fontosak, több már jelenleg is megfelel ő súllyal van jelen a gazdasági szerke- zetben (elektronika, infotechnológia, környezeti technológiák). Ebb ől kiindulva Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 78 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 elmondhatjuk, hogy a gy őri elit véleménye szerint a gazdasági szerkezet sok elemé- ben megfelel ő alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy dinamikus fejl ődést és verseny- képességet biztosító struktúrává váljon a jöv őben. 3. ÁBRA A különböz ő ágazatok hagyományai és jöv őbeli fontosságuk Gy őrben (The Traditions and Future Importance of Economic Sectors) Hagyományokkal Az ágazatok rendelkez ő ágazatok jöv őbeli fontossága autóipa élelmiszenpa textilipar OPar~~111 logisztika-"" 83,2 turizmus 70 pénzügyi szolgáltatások-M. mezógazdasá műanyagipa elektronika-~ müszeiipar~ mechatronika" energetikr" infotechnológia^ környezeti technológiák^ géntechnológirl biotechnológial nanotechnológial 40 60 80 100 Jelmagyarázat (a jobb oldali táblán): sötétszürke — jelent őségüket növel ő ágazatok (több mint 10% növekedés), halványszürke — stagnáló ágazatok (10%-nál kisebb változás), középszürke — jelentőségüket elveszt ő ágazatok (több mint 10% csökkenés) Forrás: Kérdőívek (2008). Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Győri elit és a városfejlődés 79 4. ÁBRA A különböz ő ágazatok fontossága Gy őr jelenlegi gazdasági szerkezetében (The Importance of Some Sectors in the Actual Economic Structure of Gy őr) Fontos: autóipa Fontos: turizmus-. Fontos: pénzügyi szolgáltatások ~— r 1 Fontos: logiszfika~ Fontos: éprt őipar-~ Fontos: infotechnológia-Win Fontos: elektroniica-b Fontos: környezeti technológiák Fontos: rrechatronika Fontos: energetika Fontos: élelniszeripar - Fontos: müanyagipar- Fontos: műszeripar .. ... . . . , Fontos: mezögazdaság - Fontos: textilipar Fontos: biotechnológia - Fontos: nanotechnologia- 2 3 4 Forrás: Kérdőívek (2008). Az innováció feltétel- és intézményrendszere Arra a kérdésre, hogy általában innovatívnak tekinthet ő-e a város, a megkérdezet- tek 65,5%-a felelt igennel. Ahhoz, hogy árnyaltabb képet kapjunk, áttekintettük azokat az alapvető feltételeket, amelyeknek a megléte elengedhetetlenül fontos az innovációhoz. A négy alapfeltétel a kutatás-fejlesztési infrastruktúra, a humán hát- tér, a pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása és a vállalkozások hozzáállása volt, melyek meglétét négyfokozatú skálán mértük. A részletesebb bontás nagyjából alátámasztja a kedvez őnek mondható vélekedést az innovációról, a különböző feltételek is inkább pozitív értékelést kaptak. Közülük is kiemelkedik a humán háttér, azaz a szakemberek és a megfelel ő szaktudás megléte; ez a kritérium átlagosan 2,98 pontot ért el a négyfokú skálán, a többi feltétel értéke- lése hasonló, 2,6 pont körüli átlagokkal. Mindenképpen érdekes megnézni ebben az esetben azt, hogy találhatunk-e különbségeket az elitcsoportok között a feltételek megítélésében (7. táblázat). Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 80 Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 7. TÁBLÁZAT Az innováció feltételeinek megítélése a különböz ő elitcsoportok körében (The Judgement of the Conditions of Innovation in the Different Elite-groups) K+F Pénzügyi Vállalko- Humán Elit-csoportok infra- erő- zások hoz- háttér struktúra források záállása ANOVA sig: 0,375 sig: 0,121 sig: 0,001 Sig: 0,032 Értelmiségiek 2,43 2,72 2,41 2,42 Bankok, cégvezet ők 2,72 3,19 3,00 2,72 Oktatás 2,40 2,94 2,06 2,88 Egyéb intézmények 2,33 3,33 2,67 2,33 Önkormányzat 2,80 2,80 2,40 2,80 Kulturális intézmények, 2,40 2,90 2,50 2,40 művészek Képviselők 2,87 2,75 2,63 3,12 Érdekképviseletek 2,75 3,00 2,50 2,00 Összesen 2,56 2,98 2,56 2,61 Forrás: Kérdőívek (2008). Az innovativitást nem csak az alapfeltételek rendelkezésre állása, hanem a megfelel ő szerepl ők, intézmények is nagyban meghatározzák. A felmérés során megpróbáltunk képet kapni arról, hogy a megkérdezettek mely szerepl őket tartják meghatározónak a város fejl ődése szempontjából. Nemcsak az innovációt vizsgáltuk, hanem emellett kíváncsiak voltunk más területek (gazdaságfejlesztés, oktatás, környezetvédelem) kulcsszereplőinek megítélésére is. A megkérdezettek mind a négy kategóriában három-három szerepl őt jelölhettek meg. A 8. táblázat mutatja be azokat a szervezete- ket, intézményeket, amelyek a legfontosabb szereppel bírnak a vizsgált területeken. A 8. táblázat jól mutatja, hogy melyek az igazán fontos, mindenhol jelen lév ő szereplők, és melyek azok, amelyek általában funkciójuknál fogva specifikusak, a gazdasági élet egy-egy területén vannak jelen. Három olyan szervezetet találunk, amelyek mindenhol jelen vannak, ezek az Audi, a Széchenyi István Egyetem és az önkormányzat, rajtuk kívül az Ipari Park, a Kamara, a Rába, a Graboplast és az MTA RKK NYUTI jelenik meg egynél több dimenzióban. Ha nemcsak a jelenlétet, hanem a konkrét említéseket tekintjük, akkor a gazdaságfejlesztésben egyértelm űen megmutatkozik az Audi domináns szerepe; 157 megkérdezett adott érvényes választ a kérdésre, közülük csak ketten nem jelölték meg az autógyártó céget. A következ ő szereplő a sorban az Ipari Park mindössze 49 említéssel. Az innováció esetében kissé árnyaltabb a kép, bár itt is az Audi kapta a legtöbb jelölést, de ebben az esetben viszonylag közel van hozzá a Széchenyi István Egyetem (102, illetve 78 említés). Az oktatás tekintetében az egyetem hasonlóan teljesít, mint az Audi a gazdaságfej- lesztésnél, emellett a válaszadók több mint fele megemlíti valamelyik közoktatási intézményt, egyharmaduk pedig a Nyugat-Magyarországi Egyetemet. A környezet- védelemnél az önkormányzat, illetve a hozzátartozó cégek, valamint különböz ő civil szervezetek kapták a legtöbb említést. Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Gy őri elit és a városfejlődés 81 8. TÁBLÁZAT A különböz ő helyi és térségi intézmények, szervezetek szerepe (The Role of the Various Local and Regional Institutions and Organizations) Gazda- Környezet- Intézmények, szervezetek ságfejlesz- Innováció Oktatás védelem tés Audi +++ +++ ++ Rába ++ Graboplast Ipari Park +++ ++ Integrál-H Önkormányzat ++ ++ +++ Széchenyi István Egyetem ++ +++ +++ ++ Kereskedelmi és Iparkamara ++ ++ Innonet ++ RIÜ MTA RKK NYUTI közoktatási intézmények +++ Nyugat-Magyarországi +++ Egyetem Munkaügyi Központ Megyei Kórház Komszol ++ Reflex +++ Pannon-Víz civil szervezetek +++ Jelmagyarázat: +++ kulcsszerepl ő (több mint 40 említés), ++ fontos szerepl ő (20-40 említés), + kiegé- szítő szereplő (1-19 említés) Forrás: Kérdőívek (2008). Humán és szimbolikus tényez ők Egy nagyváros helyzete és helyzetének megítélése, fejl ődési pályaíve és jöv ője nemcsak az olyan 'kemény', megfogható, mérhet ő vagy könnyen körülírható ténye- zők függvénye, mint városhálózati pozíció, versenyhelyzet, gazdasági struktúra, közlekedés stb. Emellett számos humán paraméter is szerepet játszik, amelyek kép- lékenyebbek, szubjektívebbek és általában csak közvetetten kapcsolhatók össze a mérhető , látható teljesítményekkel, lokális nagyvárosi inputokkal. Ebben a részben három szempontból vizsgáljuk meg ezeket a puha tényez őket. Először arra keressük a választ, hogy milyen a személyisége Gy őrnek. Emberi tulajdonságok segítségével rajzolunk egy viszonylag pontos portrét. Majd azt keressük, hogy mennyire elége- dettek a város meghatározó, prominens társadalmi rétegének képvisel ői a helyi adottságokkal és szolgáltatásokkal. Végül Gy őr jelenének és jöv őjének szimboliká- jára vonatkozó eredményeinket mutatjuk be. Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 82 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 A helyi társadalom személyisége Egy új, kísérleti jellegű kérdéssorozat formájában megpróbáltuk felmérni a város tipikus személyiségjegyeit. Pozitív és negatív emberi tulajdonságokkal kellett jelle- meznie a megkérdezetteknek Gy őrt. Nem egy konkrét aspektusát emeltük ki a nagyvárosi létnek — mint például milyen emberekre alkalmazható jelz őkkel írható le a helyi gazdasági rendszer, vagy éppen a politikai mez ő —, hanem úgy általában a város egészét kellett min ősíteni, a város, mint él ő , lüktető vagy éppen pangó társa- dalmi entitást, egyfajta 'kollektív él őlényt'. Természetesen ezt a feladatot megfelel ő tulajdonságok el őzetes leválogatása alapján lehetett csak a válaszadókra testálni. Harminc jellemvonást válogattunk össze, amelyb ől tíz volt inkább negatív és húsz pozitív jellegű. A kérdés úgy hangzott, hogy melyek azok, amelyek inkább jellem- zőek, és melyek azok, amelyek inkább nem jellemz őek a városra. Az eredmények értékelésekor természetesen azt nem tudjuk megmondani, hogy mire alapozva mi- nő sítették az egyes tulajdonságokat az emberek. 5. ÁBRA A város negatív és pozitív tulajdonságainak „rangsora" (The Order of Rank of the Town's Positive and Negative Attributes) A negatív tulajdonságok gyakorisági A pozitív tulajdonságok gyakorisági "rangsora" "rangsora" spórolós szép barátságos szorgalmas zárkózott önálló beképzelt megbízható erő s vendégszeret ő bizonytalan együttm ű köd ő képmutató büszke gazdag könnyelm ű m űve óvatos meggondolatlan határozd dinamikus szomorú kreatí példamutató él ő sköd ő tiszta segítő kész felel őtlen precíz következetes 10 20 30 40 50 20 40 60 80 100 ok Forrás: Kérdőívek (2008). Kezdjük a legfontosabb kérdéssel. Melyek azok a 'személyiségjegyek' amelyek a többség értékítélete alapján a leginkább jellemz őek Győrre? Ezt az egyes tulajdonsá- gok mellé „leadott igenl ő szavazatok" gyakoriságából lehet a legegyszer űbben ki- Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Győri elit és a városfejlődés 83 következtetni. Az el őfordulási arányok alapján két negatív és négy pozitív tulajdonság lehet a város személyiségprofiljának domináns összetev ője (5. ábra). Röviden így jellemezhetjük: spórolós és zárkózott, de ennek ellenére mégis csak egy szép, barát- ságos, önálló és szorgalmas társadalmi entitás. Folytatva a kérdést a negatívumok- kal, a megkérdezettek egyötöde emellett még a beképzelt és a bizonytalan jelz őket is megjelölte. A pozitív lista középmez őnyének bels ő rangsorában a megbízhatóság, az erő és a büszkeség dominál, majd az együttm űködő készség, a gazdagság, a műveltség és dinamizmus Ezeket a válaszadók 60-70%-a tartotta helyénvaló, Győrre illő jellemzőnek. Sokat elárul a helyi társadalomról és a lokális intézményi struktúrákról a legkevésbé preferált pozitív alaphangú személyiségjegyek halmaza a lista alján. A legtöbben a következetességet, a precizitást, a segít őkészséget hiányol- ják. Kritikai alapon közelítve a megismert személyiség profilhoz, jól kirajzolódnak azok a társadalmi jellemz ők, amelyek a fejlődés és az egészséges, vagy optimális miliő szempontjából nem elhanyagolhatóak: a társadalom nyitottsága, a reális lépték ű költekezés (beruházás), a következetesség (pl. fejlesztéspolitika, igazgatás, munka- végzés, világnézet?), a precizitás és kreativitás, amelyekb ől jelenleg még talán kissé deficites a helyi társadalom az elit véleménye szerint. A személyiségprofil alapvonalainak felvázolása után vizsgáljuk meg a városra ragasztott címkék számszer űsíthető jellegzetességeit is. Azt, hogy egyáltalán az általunk felsorolt listából összesen hány tulajdonságot tartottak helytállónak a város prominens személyiségei? Milyen a negatív és a pozitív tulajdonságok számának egymáshoz viszonyított aránya? Kik voltak azok, akik kritikusabban álltak a dolog- hoz, és kidomborították Gy őr 'sötétebb oldalát' is a válaszaikban? A 171 válaszadó egyharmada egyetlen negatív tulajdonságot sem adott meg. A pozitív oldalon a nemlegesen válaszolók aránya összesen csak 2%. A városhoz rendelt tulajdonságok számának átlagértékei is gyökeresen különböznek a kedvez ő és kedvez őtlen aspek- tusok tekintetében. Átlagosan csak egy-egy negatív elemet azonosítottak be, míg az előnyös jelz ők felsorakoztatásakor az átlag legalább 12 tulajdonságot megnevezett. Ha összepárosítjuk a két kérdéssort, akkor viszonylagos pontossággal az is meg- adható, hogy mennyire voltak következetesek a helyi társadalom meghatározó, befolyásos rétegébe sorolt személyek, mint kérd őívalanyok, illetve az is, hogy milyen struktúrába rendezhet ő ez a réteg az értékelésük egy negatív—pozitív pólusú tengelyen szervez ődő logikája alapján. Az alapvet ő kérdés az, hogy akik több negatív tulajdonságot is megadtak, vajon csak komplexen gondolkodtak (és hasonlóan sok kedvező jellemzőt is megjelöltek), vagy alapvet ően elégedetlenek, és inkább csak a problémákra hívták fel a figyelmet (következetesen jelöltek a listából)? Amennyi- ben így áll a dolog, akkor az sem mellékes, hogy mekkora ezen személyeknek a köre a társadalom prominens csoportjában. A pozitív jellemz ők esetén a három csoport nagyjából egyforma méret ű. A negatív tulajdonságoknál kevesebben van- nak azok, akik viszonylag sok tulajdonságot rendeltek hozzá a város személyiség- profilját leíró válaszukhoz (21%). Ez összesen harminchat embert jelent a mintában. Ez a csoport jól láthatóan nem bánt b őkezűen a pozitív jelz őkkel: csak 14%-uk Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 84 Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 nevezett meg az átlagosnál több pozitív jelz őt is. Ők a komplexen gondolkodók, a teljes válaszadói kör 3%-át kitéve. Többségük viszont inkább csak átlagos, de f őként az átlagnál alacsonyabb számú kedvez ő tulajdonságot rendelt hozzá a városhoz. Őket nevezhetjük az elégedetleneknek vagy kritikusoknak. A válaszadók 18%-a ide sorol- ható. Az egyértelműen optimistákat, az els ődlegesen pozitív személyiségprofilt meg- rajzolókat a 9. táblázat jobb felső celláinak értékei alapján tudjuk beazonosítani. A válaszadók durván egyharmada sorolható ide az átlagosnál több pozitív jelz ő és hiányzó vagy csak minimális kedvez őtlen tulajdonság kombinálása révén. 9. TÁBLÁZAT Véleménycsoportok a negatív és a pozitív jelz ők használatának következetessége alapján (Opinion Groups According to the Consistent Usage of Negative and Positive Attributes) Pozitív tulajdonságok számának Negatív tulaj- megítélése donságok Teljes Átlag számának Átlagos Átlag feletti minta alatti megítélése (11-13) (14-20) (0-10) NINCS NEGATÍV N 16 16 21 53 tulajdonsága a Sor % 30,2% 30,2% 39,6% 100,0% városnak Teljes mintán 9,4% 9,4% 12,3% 31,0% belüli % CSAK EGY-KÉT N 19 29 34 82 NEGATÍV tulaj- Sor % 23,2% 35,4% 41,5% 100,0% donsága van a Teljes mintán 11,1% 17,0% 19,9% 48,0% városnak belüli % TÖBB NEGATÍV N 21 10 5 36 tulajdonsága is Sor % 58,3% 27,8% 13,9% 100,0% van a városnak Teljes mintán 12,3% 5,8% 2,9% 21,1% belüli % Teljes minta N 56 55 60 171 % 32,7% 32,2% 35,1% 100,0% Teljes mintán 32,7% 32,2% 35,1% 100,0% belüli % Pearson Khi-négyzet próba - sig: 0,003 Forrás: Kérdőívek (2008). Ezek alapján jogosan merül fel a kérdés, kik tartoznak ebbe a két széls ő csoportba? Van valamilyen sajátos megkülönböztet ő jegyük a helyi eliten belül? A társadalmi- demográfiai faktorok legtöbbje nem áll szignifikáns kapcsolatban ezzel az attit űddel. Néhány háttérváltózó azért segít leírni a kritikusabb beállítódású személyek körét. Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Gy őri elit és a városfejlődés 85 Egyrészt felülreprezentáltak a t ősgyökeresek (kb. kétharmaduk), vélhet ően erősebb lokális identitással és ebb ől fakadó érzékenységgel, amely leképez ődik az általuk megrajzolt személyiségprofilban is. Másrészt szignifikáns összefüggés van a kriti- kai hangnem és az életével való általános elégedettség között. Az emberek elége- dettségét hat konkrét kérdésen keresztül mértük. Az életszínvonalat, a munkát, a jövedelmet, a lakást, a lakókörnyezetet és az egészségi állapotot kellett értékelni egy tízfokozatú skálán. Ebb ől alakítottuk ki az egységes elégedettségi indexet mind a hat tényező együttes figyelembevételével. A kritikusabb csoportban alacsonyabb az általános elégedettségi index is. Ebb ől arra következtethetünk, hogy ez a kritiku- sabb hangvétel talán csak a lenyomata, következménye a privát életben megfigyel- hető elégedetlenségnek, vagy a válaszadók alapvet ő mentalitásából fakad mindkét kérdéssornál a negatív beállítódás. Az alapvet ően kedvező tulajdonságokat megneve- zők esetében szintén van néhány társadalmi sajátosság. A negyven év alattiak körében kétszer akkora az arányuk, mint a 60 év felettieknél, tehát az életkor szerepet játszhat a dologban. A tősgyökeres gy őriek körében viszont jóval kisebb az ilyen beállított- ságú személyek aránya (csak 14% szemben a 20%-os mintaátlaggal). Az iskolai végzettség is szerepet játszik: magasabb a f őiskolai végzettség űek aránya szemben az egyetemi vagy doktori fokozattal rendelkez őkkel. Objektív elégedettség, fejlesztési prioritások A város személyiségjegyeinek vizsgálatakor felszínre került a helyi gazdasági és társadalmi élettel összefügg ő elégedettség is a negatív és pozitív jelz ők használata alapján. Ezt objektívebb formában külön mértük a kérd őívben. Huszonkét városi adottságot és szolgáltatást soroltunk fel, melyeket egy négyfokozatú skálán kellett minősíteni (1: nagyon elégedetlen; 4: nagyon elégedett). Emellett meg kellett jelölni azt a három területet, amelyet legel őször fejlesztene a válaszadó. A válaszok alapján megadható a helyi társadalom prominens csoportjának objektívebb elégedettségi indexe, az egyes adottságok hierarchiája és a leginkább fejlesztend ő területek listája. Összegezve a 22 területen adott pontszámokat megadható a válaszadók átlagos elége- dettségi indexe. Az index átlaga és mediánja is 2,7, ami arra utal, hogy inkább elégedett a többség a város különböz ő adottságaival. A nagyon elégedetlenek száma alacsony, a megkérdezettek 2-3%-a sorolható csak ebbe a csoportba. Az inkább elégedetlen kategóriába az összes válaszadó 20%-a tartozik. Durván 60%-uk min ő- síthető átlagosan inkább elégedettnek, és további 12%-uk nagyon elégedettnek ab- ban az esetben, ha összesítetten kezeljük a 22 mért városi paramétert. A legnagyobb problémák egyértelműen a közlekedéssel vannak Gy őrben: az út- minőség és a parkolás esetén az elégedettségi index értéke messze alacsonyabb a többi dimenzióban megfigyelhető átlagoknál. E két területtel a többség nagyon elége- detlen volt. Ezen túlmen ően a lakosság közérzetével összefügg ő olyan faktorok kap- tak még kedvezőtlenebb minősítést, mint a környezeti kérdések, a köztisztaság és a helyi társadalom közösségi élete. A legnagyobb fokú elégedettség a globalizáció és a hazánkban is formálódó poszt-indusztriális (vagy tudás) társadalom két alappillére Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 86 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 esetében figyelhet ő meg. A fogyasztói társadalom kiszolgáló intézményrendszere és az ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások, illetve az oktatás-képzés teljes intéz- ményi hierarchiája (az óvodától az egyetemig) nagyon kedvez ő minősítést kapott az elégedettségi rangsorban. Ezekben az alapvet ő szolgáltatási szektorokban, úgy t űnik, jól teljesít a város intézményrendszere a helyi prominens csoport szerint. A kett ő közötti inkább elégedett zóna a legnagyobb elemszámú a felsorolt paraméterek száma tekintetében. Itt is van egy bels ő struktúra, ahol a munkalehet őségek, a kulturális és az egészségügyi szolgáltatások vannak az élen, és a rekreációs funkciók (parkok, játszó- terek, sportolási lehetőségek) az alsó szegmensben (10. táblázat). 10. TÁBLÁZAT 22 darab városi adottság és szolgáltatás értékelése (The Evaluation of 22 Facilities and Services) Adottságok Átlag Szórás vásárlási lehetőségek 3,40 ,667 pénzügyi szolgáltatások 3,38 ,654 általános iskola 3,20 ,612 éttermek 3,17 ,678 felsőoktatás 3,16 ,686 óvoda 3,08 ,640 munkalehetőség 2,99 ,663 bölcsőde 2,82 ,744 kulturális élet 2,75 ,802 orvosi ellátás 2,74 ,678 közbiztonság 2,72 ,654 szórakozási lehető ségek 2,70 ,749 munkaerőkínálat 2,67 ,750 szakképzés 2,65 ,839 sportolási lehető ségek 2,65 ,731 játszóterek 2,61 ,536 parkosítottság 2,58 ,696 köztisztaság 2,41 ,669 környezetvédelem 2,29 ,604 helyi közösségi élet 2,22 ,669 parkolási lehet ő ségek 1,90 ,729 közutak min ősége 1,68 ,676 Forrás: Kérdőívek (2008). Mi a teendő ? Hol kellene kezdeni? Mit kellene el őször fejleszteni? A válaszadók három dolgot nevezhettek meg, amelyek alapján megadható egy időzítés alapján rendszerezett intézkedési, beavatkozási lista (6. ábra). A többség a közúthálózat javítását, fejlesztését szorgalmazná els ő helyen. Az els ő említések 43%-a erre Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Győri elit és a városfejlődés 87 vonatkozott. Ezzel párhuzamosan a parkolási nehézségeket is meg kellene oldani (26%), és a környezetvédelem érdekében kellene többet tennie a városnak. A máso- dik helyen megnevezett fejlesztési területek listája tartalmilag már sokkal összetet- tebb. Két adottság itt is dominál, és további három fejlesztési irány emelkedik ki a sorból. Új elemként a szakképzés fejlesztését a válaszadók közel 20%-a emelte ki. Emellett a közbiztonság, orvosi ellátás és a környezetvédelem kapott még sok szavazatot második prioritásként a válaszadók preferenciarendszerében. A harma- dik említések között 10-15%-os súllyal öt paraméter emelkedik ki: kulturális élet, munkaerőpiac, fels őoktatás, egészségügy és a helyi közösségi élet. 6. ÁBRA A fejlesztend ő területek prioritásrendszere (The Priority System of the Most Required Developments) Térbeli mozgás úthálózat parkolás Munka világ a szakképzés nninkaerópiac közbiztonság kornyezetvédehn Alapvető istények és elvárások egészségagy fels őoktatás kaltiíra, szórakozás Forrás: Kérdőívek (2008). A város és környéke szimbolikája Az alapkérdésünk az volt, hogy mi szimbolizálja a legjobban a várost a helyi társa- dalom felső rétegének prominens személyiségei szerint. A várost megszemélyesít ő attribútumok mellett ez a kérdés is a 'materiális' természet ű, tényadatokra és kézzelfogható eredményekre alapozott ismereteink kiegyensúlyozását szolgálja. Tisztában kell lenni a városkép és városmarketing szempontjából a szlogenek és szimbólumok jelentőségével. Az eredmények az eddigi ilyen jelleg ű kampányok lenyomatai is lesznek egyben, hiszen a véleményalkotás a már meglév ő keretrend- szerben történik meg. Így a két kérdés, miszerint mi szimbolizálja Gy őr jelenét és jövőjét, megerősítő, legitimáló és talán ötletadó is lehet egyszerre. Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 88 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Meglepő módon a nyitott kérdések ellenére is roppant leegyszerűsített a szimbólum- lista. Lényegében a válaszadók 75%-a csupán három szimbólum valamelyikét emlí- tette meg, noha nem el őre definiált lehet őségekre kellett válaszolniuk. Ezen túl, a minta maradék egynegyede még 10-15 olyan lehetséges szimbolikus elemet nevezett meg, amelyek más aspektusokat is kiemelnek, de itt az alacsony említési ráta miatt nem beszélhetünk kollektív véleményr ől. Megdöbbentő, de a helyi elit közel 40%-a a „Városházát" említette meg egy teljesen nyitott kérdésfeltevés során, ahol semmilyen formában sem, befolyásoltuk a válaszadást prekoncepcióinkkal. A második legnagyobb arányú válaszcsoport a „folyók" elnevezést kapta, amelybe olyan megnevezések kerültek, mint folyók városa, Duna, Rába, hidak. Végül kiemelkedik a válaszstruktúrából az AUDI Hungária Motor Kft. melyre a minta 13%-a 'szavazott' Gy őr lényegét legjobban kifejez ő szimbólumként (7. ábra). Jóval kisebb válaszadási rátával (5-6 említés) a sort az „ipar", a „Püspökvár", az „óváros", a „balett", a „barokk", illetve az „egyetem" követi. 7. ÁBRA A város els ődleges szimbólumai (The Primary Symbols of the Town) Győ r szimbólu mai CM " Magyarázat: Az ábrán a három legtöbbet említett szimbólum van jelölve. Forrás: Kérdőívek (2008) alapján; www.audi.hu ; saját fotó. Második lépésben arra kellett válaszolni, hogy mi szimbolizálná Gy őr jövőjét a legszemléletesebben. Nagyjából azonos motívumok térnek vissza közel hasonló megoszlásban, de a válaszok sokszín űbbek, precízebbek ebben az esetben. Négy szimbólumrendszer körvonalai rajzolódnak ki a válaszokban, amelyeket fontossá- guk szerint ismertetünk. A legtöbb válasz ebben az esetben is a Városházára, mint épületre alapozott szimbolizmust er ő síti meg, illetve az egyéb fontos és értékes helyi épített örökséget is ide lehet sorolni (pl. Püspökvár, Széchenyi tér, Káptalan- domb). A másik fő irány természetesen a folyókra alapozott szimbolizmus: folyók, Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Győri elit és a városfejlődés 89 vizek városa, vizek találkozása, híd, találkozási pont, hajó, kiköt ő, három folyó, aktív folyó kapcsolat, egy szíven átfolyó folyó. A harmadik dimenziót az autóipar és az erre épül ő fejlesztések jelentik: Audi, egyetem, autógyártás, csúcstechnológia, innováció, tudásközpont. Végül a negyedik nagyobb csoportot a kultúra és turizmus szimbólumainak gy űjtőtégelyeként lehetne leírni: balett, kulturális rendezvények, tánc, turizmus. Jól látható, hogy a rendszerváltás óta eltelt két évtized image-építési és arculattervezési lépései visszaköszönnek a válaszokban, illetve kiegészült a lista olyan új elemekkel, amelyek világos reakciók a gazdasági fejl ődés hátterében álló szerepl őkre és folyamatokra (autóipar), illetve az új társadalmi struktúra domináns formálóira (tudásteremtés, innováció). Város jövóje Ha röviden össze kellene foglalnunk azt, hogy miként látja a város jöv őjét a győri elit, akkor elsősorban néhány olyan kérdéskörre kell visszautalnunk, amelyek jelen tanul- mányban már előkerültek a versenyképesség, illetve a versenytársak vizsgálatakor. Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók jelent ős része az utóbbi néhány év tekintetében bizonyos megtorpanást tapasztalt Gy őr fejlődésében, ezzel szemben viszont elmondhatjuk, hogy a jövővel kapcsolatos megítélések sokkal pozitívabb- nak tekinthet ők. A 8. ábra mutatja, hogy amíg a 2000 és 2007 közötti id őszakban a válaszadók 43,5%-a észlelte úgy, hogy a város versenypozíciói romlottak, addig azok aránya, akik szerint ez a visszafejl ődési tendencia az elkövetkez ő tíz évben is tartani fog, mindössze 18,8%; a másik oldalon az elmúlt id őszakban javulást észle- lők mintegy egyharmados aránya a jöv ővel kapcsolatos pozitív várakozások eseté- ben 50% körülire emelkedik. Ha a vélemények átalakulásával kapcsolatban a minta bels ő szerkezetét is vizsgál- juk, akkor elmondható, hogy szignifikáns és nagyon er ő s kapcsolat van a közel- múltra és a közeljöv őre vonatkozó megítélések között. Azok közül, akik javulást tapasztaltak az utóbbi néhány évben, csak elvétve akadnak olyanok, akik változtatnának a véleményükön a jöv ővel kapcsolatban, van viszont egy masszívnak tekinthet ő réteg, a válaszadók nagyjából egyötöde, akik negatív folyamatokat tapasztaltak a közel- múltban és a jöv ővel kapcsolatban is pesszimisták. Ha szignifikáns eltéréseket nem is találhatunk, elmondható, hogy a „stabil" pesszimisták közé nagyobb arányban kerül- tek az értelmiségiek, illetve talán meglep ő módon a fiatalabb válaszadók. Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) 90 Csizmadia Zoltán — Páthy Ádám TÉT XXIV. évf. 2010 s2 8. ÁBRA Győr versenyképességének megítélése a 2000-2007 közötti id őszakra, illetve az elkövetkez ő tíz évre vonatkoztatva (The View of the Competitiveness of Gy őr in the Period of 2000-2007 and in the Next 10 Years) • pozitív s stagnál s negatív A megoszlások jellemz ői a két időpont összevetésében: Pearson khí-négyzet próba — sig: 0,000; Kendall-tau-b: -0,402 Forrás: Kérdőívek (2008). Összefoglalás A felmérés során tesztelni lehetett, hogy a helyi társadalom fels ő rétege elérhet ő-e és megszólítható-e kérd őíves adatfelvétellel, amely általában ritkán alkalmazott módszer az elitkutatásokban. Az alacsony válaszadási ráta érzékelteti ennek a meg- oldásnak is a korlátait, de ennek ellenére is jóval gyorsabb és olcsóbb megoldással volt elérhető több mint 170 prominens személy a hagyományos mélyinterjús meg- oldásokkal szemben. Tartalmi szempontból újdonságnak min ősülhet az az eredmény, hogy mérhetővé és összehasonlíthatóvá tegyük a helyi társadalom személyiségjellem- zőinek vagy a városi tér szimbolikájának, imázsának a faktorait, és mindezt úgy, hogy folyamatosan kapcsolatban maradhatnak (az adatbázis jelleg miatt) az ilyen képlé- keny, bizonytalan hátterű szubjektívebb tényez ők a pozícionálás, a gazdasági struktúra leírás, a fejlődési trendadás vagy éppen a városi adottságok min ő sítésének jóval ob- jektívebb, a reálfolyamatok tapasztalataiból jobban építkez ő, táplálkozó vélemény- rendszerei között. Célszer ű lenne a jövőben összehasonlítani az eredményeket olyan új városszociológiai kutatásokkal, amelyekben más adottságú nagyvárosi (vagy éppen közép- és kisvárosi) terek fels ő társadalmi rétegének az attit űdjei lennének feltérké- pezve hasonló kérdéskörökben, hogy tisztábban lássuk az ilyen kísérleti jelleg ű meg- oldások használhatóságát és a helyi társadalmi mili őn is túlmutató értékét. Csizmadia Zoltán - Páthy Ádám : Győri elit és a városfejlődés – a gazdasági és társadalmi folyamatok megítélése. - Tér és Társadalom 24:(2) pp. 63–91. (2010) TÉT XXIV. évf. 2010 s2 Gy őri elit és a városfejlődés 91 Jegyzet ' A cikk a TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0005 azonosító számú projekt keretében készült. Irodalom Csanádi G.—Csizmady A.—Kocsis J.B.—Kőszeghy L.—Tomay K. (2010) Város tervez ő társadalom. Sík Kiadó, Budapest. Enyedi Gy. (1988) A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest. Izsák É. (2003) A városfejlődés természeti és társadalmi tényez ői. Napvilág Kiadó, Budapest. Mills, C.W. (1972) Az uralkodó elit. Gondolat, Budapest. Mosca, G. (1939) Elementi di Scienza Politica. Gius, Laterza & Figli, Barl. Pareto, W. (1972) A kormányzó elit. — Huszár T.—Somlai P. (szerk.) A polgári szociológia története 1917-ig. 4. Tankönyvkiadó, Budapest. 278-283. o. Rechnitzer J. (2007) Az európai regionális politika és városfejl ődés. — Magyar Tudomány. 6. 692-703. o. Szirmai V. (szerk.) (2009) A várostérségi versenyképesség társadalmi tényez ői. Dialóg Campus, Pécs— Budapest. Szirmai V.—Baráth G.—Bognár J. (2003) Globalizáció és városfejl ődés Budapesten. — Társadalomkutatás. 3. 249-274. o. Takács K. (1998) Az elit szociológiai fogalmáról. — Szociológiai Szemle. 1. 139-148. o. Veblen, Th. (1992) The Theory of the Leisure Class. Transaction Publishers, New Brunswick — New Jersey. LOCAL ELITE AND URBAN DEVELOPMENT - THE OUTLOOK OF ECONOMIC AND SOCIAL PROCESSES ZOLTÁN CSIZMADIA — ÁDÁM PÁTHY Opinions and expectations about the economic and social development and the premises of a liveable city can be usually considered as a useful tool for measuring the satisfaction with life or the attachment to the town. It might be even more interesting if these opinions come from the local elite, a group that has the ability to form the image of the city to some extent and plays an important role in the local development and competitiveness. The aim of this paper is the complex analysis of a survey taken among the prominent actors of the political, economic and cultural life in Gy őr. The survey was focused on two major dimensions. The economic development and competitiveness was examined by exploring the existance of prerequisites necessary for a town to be 'European', positioning Gy őr in the Central-European economic and cultural space and analysing the recent and future changes in the structure of local economy. The second dimension is the sphere of human and symbolic factors. In this case we made an attempt to describe the 'personality' of Gy őr, gathering the opinions on the physical and social environment and the possible symbols of the city.