Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
Tér és Társadalom XXIII. évf. 2009 s 1: 237-251
BESZÁMOLÓ
BESZÁMOLÓ A VIDÉK FEJLESZTÉSÉNEK TITKA,
A SIKERES VIDÉKI TÉRSÉGEK ÉS
TELEPÜLÉSEK NYUGAT-MAGYARORSZÁGON
CÍMŰ KONFERENCIÁRÓL
(Gy őr, 2009. április 27-28.)
BAJ GABRIELLA
Amikor a vidékről beszélünk, reflexszerűen annak fejlesztése és felzárkóztatása
jut eszünkbe. Ez a rossz „beidegz ő dés" azonban elfeledteti velünk azt a tényt, hogy
a vidék lehet a siker helyszíne és nem csak mint az elesettek lakhelyeként, omladozó
házak, leépült ipar és mez őgazdaság színtereként lehet rágondolnunk.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Elnöksége, a Széchenyi István Egye-
tem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola és az MTA Regionális Kutatá-
sok Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet által 2009. április
26-27-én Győrben megrendezett kétnapos konferencia A vidék fejlesztésének titka, a
sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon címmel nem kisebb
feladatra vállalkozott, mint a sikeres vidék titkának megfejtésére és a jó tapasztalatok
bemutatására. A találkozó az Országos Vidéki Fórum els ő állomása volt, melynek
legfőbb célja, hogy elő segítse a párbeszédet a hazai vidékfejlesztés politikai, szakmai
és civil szervezetei között. A hatékony párbeszéd lehet őségét már a konferencia els ő
órájában sejteni lehetett, hiszen közel kétszázan látogattak el és regisztráltak be.
A szakmai fórumra meghívót kapott minden vidékfejlesztéssel foglalkozó munka-
társ (HVI irodák, területfejlesztési szakemberek), polgármester, civil szervezet,
Leader csoport, kistérségi koordinátor, vidékkutató (MTA RKK NYUTI), egyetemi
oktató és hallgató (Széchenyi István Egyetem). A meghívottak széles palettája is jól
bizonyítja, hogy a konferencia els ősorban nem tudományos m űhelyként kívánta a
vidék sikertényezőit feltárni. Az el ő adások vitaindítás céljából tették fel a kérdést,
hogyan és miképp látják a vidékfejlesztéssel foglalkozók, vidéki térségekben él ők, a
térségbe kívülr ől érkező k a szerepüket a siker elérésében, megteremtésében.
A konferencia tematikája az alábbi logika mentén került felépítésre: a sikeresség álta-
lános feltételeirő l három professzor 15-15 percben beszélt, majd az elméleti felvezet őt a
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola doktor-
andusz hallgatóinak esettanulmányai (konkrét térségek, települések bemutatása) követ-
ték. A PhD hallgatók által elmondottakat egy, a kistérségb ől — községből származó
szereplő — vidékfejlesztő vagy polgármester — opponálta korreferátum formájában.
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
238 Beszámoló TÉT XXIII. évf. 2009 s2
Az első napi programot egy informális esti vita zárta Kérdezz-felelek formában,
ahol a résztvev ők a magyar vidék megújításának lehet őségeiről beszélgethettek egy
tál halászlé és túrós csusza mellett.
Másnap — a konferencia elméleti felvezet őj e után — a hallgatóság egy tanulmányút
keretében a saját szemével is megtapasztalhatta mindazt, amir ől előző nap csak el-
méletben hallott. Felkeresték a kutatott térséget, települést, meglátogatták a turiszti-
kai látványosságok m űködtetőit, a helyi üzemet, az alternatív energia helyi forrásait,
valamint konzultáltak a helyi önkormányzattal iskoláról, költségvetésr ől, politiká-
ról, adónyerésről stb.
A jó tapasztalatok terjesztése (Glatz Ferenc, akadémikus)
„A mai konferencia megkísérli párbeszédre késztetni a helyi vidéki élet, a szakma
(vidékfejlesztők, egyetemi tanárok, akadémikusok stb.) és a megyei, kistérségi,
városi, községi politika szerepl őit" — mondta köszöntőjében Glatz Ferenc akadémi-
kus, az MNVH elnöke.
Az Európai Unióban szerinte a jó tapasztalatok átadását tekintik a vidékfejlesztés
első számú feladatának. Ezzel szemben a magyar vidék az elmúlt években, mint a
konfliktusok, a kudarcok színhelyeként jelenik meg mindenhol. Ha a vidékr ől esik
szó, akkor elhagyott kistelepülésekre beköltözött cigányokról, omladozó kisiskolák-
ról szólnak a hírek, és nem azokról a vállalkozásokról, amelyek a Nyírségt ől a Nyu-
gat-Dunántúlig sikeres munkát végeznek. Ez a jelenlegi konferencia összehívásának
és témaválasztásának legfontosabb indoka — állította az MNVH elnöke.
A másik indok: az új párbeszéd szükségességének tudatosítása. Az el őadó szerint
az a politika, amely a népért, de a nép nélkül kíván cselekedni, és a fővárosban ki-
gondolt tervek alapján, különböz ő jogszabályokkal akar vidékpolitikát készíteni,
kudarcra van ítélve. A 2013 és 2020 közötti új hétéves vidékfejlesztési tervben meg
kell próbálni az alulról építkezés elvét érvényesíteni. Ehhez viszont szakemberekre
van szükség. 1000-1500 olyan, a vidékfejlesztésben érdekelt, az új kérdéskörök
iránt érdekl ődő szakemberre, akik jelen vannak az ország különböz ő községeiben,
akik képesek terveket fogalmazni és végrehajtani.
Az MNVH Elnöksége 2009-ben — tudtuk meg az előadótól — három helyszínen
(Győr, Kecskemét és Debrecen) hasonló konferencia szervezésével próbálja meg a
helyi értelmiséget, a régióban érdekelt vidékfejleszt őket mozgósítani.
A siker tényez ői (Rechnitzer János, egyetemi tanár)
Rechnitzer János A regionális fejlesztések sikertényez ői című előadásában öt si-
kerhordozóról beszélt. Az els ő a politika, a stratégia és a programok harmóniájának
megteremtése, a szektorális és a területi viszonyok összehangolása. A probléma
ezen a területen is a széttagoltság. A második fontos elem: az intézményrendszer
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Beszámoló 239
stabilitása, a választási ciklusokon átnyúló m űködése. Ennek hiánya lehetetlenné
teszi a stabil tervezést, a stabil vidékpolitikát és a stabil finanszírozást. A harmadik
tényező maga a finanszírozás. Egy átlátható, egyértelm ű, időben stabil, a célokat
érvényesíteni képes finanszírozási rendszer. Az állam szerepe ebben a helyzetben a
területi folyamatok segítése, a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzése, az új
infrastruktúra támogatása és m űködtetése, illetve a közösségi funkciók megtartása.
A negyedik sikerhordozó a sokszín ű, elkötelezett és er ős hazai és nemzetközi kap-
csolatokkal rendelkez ő területi menedzsment, hiszen ők ismerik az embereket,
kommunikálni tudnak a szereplő kkel, új módon tudják megközelíteni a célokat és a
rendszereket. Az ötödik faktor az er ős, nyitott, befogadó közösség, a „hely" szeretete
és tisztelete, az „értékek" becsülete, az önszervez ődő képesség magas szintje.
A sikeres vidéki tér dimenziói (Szörényiné Kukorelli Irén,
egyetemi tanár)
Az elő adó szerint egy adott térség sikeressége annak népességmegtartó erejét ől
függ. Ez viszont csak akkor működik, ha a helyi közösségformáló er ő is támogatja
azt. A vidékfejlesztés terén tehát az ott él ők életminő ségének a javítását kell központ-
ba állítani. A siker egyik tényez ője a fizikai hátteret jeleníti meg (földrajzi fekvés,
infrastruktúra, helyi gazdasági er ő, helyi erőforrás). Ezt lehet mérni, statisztikailag
értékelni, így talán ez a „legkönnyebben" fejleszthet ő. A másik tényező a humán
elemek csoportja (társadalmi t őke, humán tőke, helyi kultúra, hagyománytisztelet,
tudás, adaptációs képesség, valódi közösségi er ő). Ez utóbbi láthatatlan tényez ő ,
mégis bizonyos esetekben nagyobb szerepet játszik, mint a fizikai faktor. Az el őadó
kiemelte a rurális innovációra, a vidék megújulására való törekvések, valamint a
tudásalapú rurális társadalom, a különböz ő tanulási rendszerek fontosságát. Amit
bizonyít az a tény is, hogy egyenes arányú összefüggés mutatható ki a telekommu-
nikációs infrastruktúra és az innovációra való hajlandóság között.
Nemzeti mez őgazdasági stratégiák és a vidék felemelkedése
(Gergely Sándor, c. egyetemi tanár)
Gergely Sándor szerint „a vidék gondjainak a megoldása nem kizárólag az
agrárium vagy az élelmiszeripar kezében van, de ezek nélkül nincsen sikeres
vidék". Az elő adó szerint hiba volt, hogy a rendszerváltás során a privatizáció stra-
tégia nélkül történt meg. Emiatt ma is szabályozatlanul érkeznek az országba az
olcsó és rossz minőségű termékek, tönkrementek a kisipari termel őszövetkezetek,
megszűnt az agrárüzemekben a kiegészít ő termelés, nem kapnak védelmet a hazai
kis- és középvállalkozások, megszű nt 1,5 millió munkahely. Nincs kisvállalkozói
tanácsadás, sem stratégiai terv, illetve tervez őintézet, pedig a nemzeti stratégia azért
is fontos, mert ebb ől vezethető le a vidékfejlesztés stratégiája.
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
240 Beszámoló TÉT XXIII. évf. 2009 s2
Mindez annak ellenére van így, hogy Magyarország jelent ős természeti (term ő-
föld, víz, levegő, nyersanyag, energiaforrások) és társadalmi (kultúra, tudás, munka,
ember által alkotott tárgyak és létesítmények) er őforrásokkal rendelkez ő, gazdag or-
szág. Kár, hogy lehet őségeinket nem használjuk ki eléggé. A vidéki siker egyik fontos
tényezője lehetne például a megújuló energia. „Az a nemzet lesz gazdag a 21. század-
ban, akinek édesvize, élelmiszere és energiája lesz. Magyarország pedig minden hí-
resztelés ellenére gazdag lesz, mert mind a hárommal jól állunk" — állította.
Az elméleti előadásokat a Széchenyi Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi
Doktori Iskola hallgatóinak esettanulmányai követték.
Jánossomorja — a jövőt építő kisváros (Baj Gabriella, PhD hallgató)
Elsőként Baj Gabriella Jánossomorjáról szóló el őadása, s korreferátorként L őrincz
Györgynek, a Balassi Bálint M űvelődési Ház igazgatójának hozzászólása hangzott el.
Jánossomorja helyzete különleges, hiszen a rendszerváltás utáni két évtizedben
sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem érte veszteség. Igen alacsony a regisztrált
munkanélküliek száma (2007-ben 3,5%), de ez is látens munkanélküliség, mert a
nyugati határ közelsége ezt a munkaer őt is felszívja. Jelenleg 12 vállalat m űködik a
településen, ebb ől 3 építőipari és 6 élelmiszeripari vagy annak beszállító vállalko-
zás. Az előző kettő, a településen megtelepedett hagyományos iparág mellett egy
újabb, az ún. magas technológiát kiszolgáló vállalati egységek jelentik a helyi ipari
bázis harmadik pillérét. Ez a három iparág jelenti a település gazdasági erejét, ami
jellegükb ől adódóan hosszú távon biztosítja a helyi lakosság foglalkoztatását.
A siker faktoraiként az el őadó három konkrét tényez őt emelt ki: az ipari hagyo-
mányokat, az önkormányzat kiemelked ő szerepét a helyi gazdaságfejlesztésben és a
meglévő területi erőforrásokat. Emellett azonban legalább ugyanilyen fontosnak
ítélte a humán tényez ők szerepét, mint amilyen a helyi támogatottság, a vállalatok
lokálpatrióta magatartása, a Balassi Bálint M űvelődési Ház szerepe vagy a sváb
társadalom hagyományai.
A konferencia második napján rendezett kirándulás Jánossomorjára is elvezetett.
A dr. Kurunczi Károly polgármesterrel folytatott beszélgetésb ől többek között az is
kiderült — ami az el őadó által tapasztaltakkal ellentétes —, hogy a városba települ ő
12 vállalat nem részesült adókedvezményben az idetelepülés érdekében. A részt-
vevők ellátogathattak a település legnagyobb foglalkoztató és adófizet ő vállalatá-
hoz, az AMB Components Hungary Kft.-hez (csatlakozóelemek és elektronikai
berendezések [pl. autórádió] kezel őelemeinek gyártása), ahol a cég igazgatója kala-
uzolta a vendégeket végig a gyáron.
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Beszámoló 241
Fertő mente turizmusa (Kundi Viktória, PhD hallgató)
A vidéki területeken, így a Fert ő mente esetében is, a vidéki turizmus kitörési
pontot jelenthet, hiszen a térség kiemelked ő természeti vonzer ővel, jelentős építé-
szeti örökséggel, hagyományokkal, tradíciókkal és gasztronómiával rendelkezik.
„A vidéki turizmus csak akkor m űködik jól, ha egymást kiegészít ő, egymásra épül ő
szolgáltatásokat alkalmaz" — indította el őadását Kundi Viktória. Korreferátora Fe-
kete Mátyás, a Győ r-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke volt.
„Nem csak az kell a vendégnek, hogy egy magánszálláshelyen elszállásoljuk, a vi-
dék ízeit feltálaljuk neki, hanem hogy el tudjon menni fodrászhoz, szoláriumba, tud-
jon egy jót csónakázni. Ezek együttes hatásán múlik a vidéki turizmus sikeressége" —
fogalmazta meg az el ő adó. A vidéki turizmus egyben térségformáló eszköz is, hoz-
zájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, az oktatási, képzési rendszer fejl ődésé-
hez. Kitörési pontot jelent olyan településeknek, falvaknak, ahol a fejl ődésre más
lehetőség nincsen.
„A Fertő -térség rendkívül gazdag látványosságokban" — tette hozzá Fekete
Mátyás —, ezért törekedni kellene a különböz ő osztrák—magyar érdekek összehango-
lására, a Fertő tó közös turisztikai célként való megjelenítésére. A helyi összefogás,
a helyi szervező dés bizonyos fokig kompenzálhatja a remélhet őleg csak átmenetileg
szűkülő központi erőforrásokat.
A konferencia 2. napján a résztvev ők ellátogathattak Sarródra, ahol az 1991-ben
alapított Fertő—Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának impozáns központi épülete, a
Kócsagvár található. Sajnos az id ő rövidsége miatt a Nemzeti Parkba tervezett sétá-
ról le kellett mondani, de a park munkatársa által tartott el őadás mindenkit meggy ő-
zött arról, hogy ide feltétlenül érdemes visszatérni.
Sikeres település-e Hédervár? (Horváth Eszter, PhD hallgató)
Horváth Eszter szerint „nem lehet általános receptr ől beszélni a sikeres térségek
esetében, egységes megoldások nincsenek". A hely, a körülmények, a lehet őségek s
maguk a szerepl ők határozzák meg a jövő képet. Hédervár a Szigetköz közepe, s a
régió egyik legszebb települése. Vonzó adottságokkal rendelkezik (víz közelsége,
vadászati és horgászati lehető ségek, természeti csodák). Hédervár sikerességéhez az
előadó szerint nagymértékben hozzájárul az, hogy Gy őr agglomerációjában helyez-
kedik el, de ennél is fontosabb az a tény, hogy tudatos fejlesztés áll Hédervár m ű-
ködtetési koncepciójában. A helyi vezetés célja az, hogy lassú és megfontolt lépé-
sek taktikájával fejlődjön a település, és ehhez er ős hátteret, támaszt biztosít. Ha a
sikerességet egyfajta követend ő példaként, a helyiek és a vezet ők folyamatos és
innovatív ténykedéseként értelmezzük, amelyben a részt vev ő helyi lakosság jobban
érzi magát, akkor Hédervárt sikeresnek kell értékelnünk.
Göndöcs László, Hédervár volt polgármestere korreferátumában a sikeresség leg-
főbb ismérvét és fokmér őjét abban határozta meg, hogy az ott él ő emberek jól érzik-e
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
242 Beszámoló TÉT XXIII. évf. 2009 s2
magukat a településen. Ha a fiatalok nem költöznek el a faluból, ha rendelkezésre
állnak azok a szolgáltatások, amelyeket a településen él ők elvárnak, ha munkahelykí-
nálat van, ha egészséges a környezet, ha az intézményrendszer az ott él ők igényeit
kielégíti, ha az emberek biztonságban érzik magukat, ha korszer ű a közlekedés, akkor
sikeres a település. A volt polgármester a második napon személyesen kalauzolta el —
izgalmas történetekkel mulattatva — a résztvev őket a kisközség minden látnivalójához
(Lorettói kápolna, kastély, krumplibogár szobor, Kont Panzió stb.).
Vidéki ízek Bakonyaljáról
A délelőtti előadásokat egy igazán vidékies, kulináris élvezetekben gazdag ebéd
zárta le, amit a Gy őr-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmusért Egyesület vendég-
látói kínáltak a résztvev őknek. Deák Ferenc, az egyesület titkára elmondta, hogy a
felszolgált ételek mindegyikének alapanyaga a térségb ől származott és mindegyike
házias ízeknek megfelel ően lett elkészítve. A teljesség igénye nélkül az ebéd fogá-
sai: szigetközi ecetes hal, vörösboros vaddisznó pörkölt, szarvas sült különféle már-
tásokkal, házi kecske sajt, rántott házi sajt, füstölt sonka, szalámi vadhúsból, vad-
disznózsíros kenyér lilahagymával stb.
Szociális igények és szolgáltatások
(Peisser-Puli Edit, egyetemi tanársegéd)
Az előadó a Nyugat-dunántúli régió két hátrányos helyzet ű kistérségében (Zala-
egerszeg—Őriszentpéter és Zalaszentgrót) három szociális alapszolgáltatást vizsgált
(szociális étkezés, házi segítségnyújtás, jelz őrendszeres házi segítségnyújtás), ahol a
szolgáltatásokhoz való hozzáférés integrált szervezeti megoldásokkal valósult meg.
A siker záloga ebben az esetben a rendszert m űködtető együttműködés és bizalom.
Ehhez szemléletváltásra, egy kényszermentes, rugalmasabb jogi szabályozás kiala-
kítására, szakképzett, motivált szakemberek bekapcsolására van szükség.
„A falugondnoki hálózat egy sikeres hálózat, amely a rendszerváltozás óta folya-
matosan működik" — mondta az el őadáshoz kapcsolódó hozzászólásában Kozma
Judit, a Falugondnokok Vas- és Gy őr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének képvi-
seletében. Az országosan több mint 1200 szolgálattal m űködő falugondnokság a
szociális ellátórendszer sajátos eleme, amely nem csak szociális igényeket elégít ki.
Célcsoportja a település minden rászoruló lakója, függetlenül attól, hogy milyen
helyzetben van, vagy milyen életkorú. Fontos az is, hogy a szolgáltató a településen
élő személy, olyan valaki, akit a falu bizalma tett falugondnokká.
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Beszámoló 243
Civil társadalom, mint a sikeres vidék záloga
(Reisinger Adrienn, egyetemi tanársegéd)
A fejlesztésekben nagyon fontos szerepet játszanak az állami, önkormányzati sze-
replők, akik törvényi, rendeleti formában keretet tudnak biztosítani a célok megvalósí-
tásához. A fejlesztések kulcsszerepl ői viszont azok az állampolgárok és helyi szerep-
lők, akik tevékenységük révén tartalommal tudják megtölteni a fejl ődést. Ők lesznek
azok, akik mindennapi tevékenységükkel, a keretek adta lehet őségekkel élve megva-
lósítják a fejlesztéseket. Viszont ezt csak úgy lehet hatékonyan és sikeresen megtenni,
ha az emberek kötő dnek az adott térséghez, településhez, olyan kapcsolatokat ápol-
nak, amelyek segítségével a célok megvalósíthatók. Ezeket a helyi köt ődéseket tudják
többek között a civil/nonprofit szervezetek alakítani. Ezáltal közvetlenül és közvetet-
ten is hatással tudnak lenni egy adott térség vagy település fejl ődésére.
A témához korreferátumot készít ő Gönczi Zsolt, a Pannon Kincse LEADER
Egyesület ügyvezet ő igazgatója szerint „a civil szervezetek esetében markánsan szét
kellene választani a vidékfejlesztésben részt vev ő szervezeteket a többit ől." Vannak
olyan szervezetek, amelyek egy-egy tevékenységi körre alakultak (horgásztársaság,
tűzoltó, faluszépítő egyesület stb.). A másik nagy csoport a vidékfejlesztés szerve-
zetrendszere, amely a helyi vidékfejlesztési irodákból kialakult hálózatból és a helyi
akciócsoportok által létrehozott LEADER-akciócsoportokból áll. Ezeket azzal a
céllal hozták létre, hogy képesek legyenek együttm űködni a térség többi településé-
vel. Azok a vidéki szervezetek lesznek életképesek hosszú távon, akik az állami
feladatok és támogatás mellett, egyfajta profitorientált tevékenységet is folytatnak,
így ha az állami forrás elapad, akkor is tovább tudnak m űködni.
Az információs társadalom vidéki vetületei
(Tóth Péter, egyetemi tanársegéd)
Az információs társadalom infrastrukturális kiépítettségében a vidéki területek hátul
kullognak, mert a hálózatot kiépíteni drága, és mire az állam észbe kap és megoldja,
sok idő eltelik. Ezért kezdik el vidéken kicsit kés őbb használni az új technológiákat.
Sok függ a kortól is: a fiatalabbak általában nyitottabbak, ezért az id ős korosztály,
fő leg a vidéken lakó öregek az igazán „digitálisan írástudatlanok". Magyarországon
az információs társadalom szempontjából továbbra is létezik „centrum és periféria".
Az elő bbi a nagyváros, az utóbbi a vidék. És van egy kelet—nyugat lejt ő : minél
távolabb van valaki egy nagyobb települést ől, annál kés őbb ér oda a változás, és
kevesebben fogják azt használni.
Kuti Imréné, a györkönyi Teleház vezet ője saját munkájukon keresztül mutatta
be, hogy milyen fejl ő désen ment át a helyi közösség az informatika segítségével.
Györköny Tolna megye területén, Paks vonzáskörzetében található, 1029 fót szám-
láló német nemzetiség ű település. Az 1998-ban megnyílt Teleház hat számítógéppel
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
244 Beszámoló TÉT XXIII. évf. 2009 s2
kezdte működését, hálózatba kötve, internettel. Mára már ECDL-tanfolyam, EU-
ismeretek távoktatási tanfolyam, angolnyelv-oktatás, id őseknek számítógépes tanfo-
lyam jelzi kínálatukat. 2004-ben eMagyarország pontot nyitottak, 2005-ben Ifjúsági
Információs Pontot, majd ugyanebben az évben Foglalkoztatási Információs Pontot,
ami számos szolgáltatással (álláskeresés, képzési lehet őségek, különböző kérvények
megírása, fogyatékossági támogatás stb.) segíti az ott lakók életét.
A megújuló energiák és a vidékfejlesztés (Tóth Tamás, PhD hallgató)
A magyar energiapolitikát a megújuló energiaforrások hasznosítására ösztönzi az
előadó szerint az, hogy az ország energiafelhasználása 85%-ban fosszilis energia-
hordozóktól függ, továbbá, hogy a hazai energiafelhasználás importfügg ősége 67%-os.
A földgáz — az el őadó véleménye szerint — a háztartásokban, mez őgazdasági alkal-
mazásokban, szolgáltatási szektorban részben kiváltható lehetne. Helyi szinten pél-
dául a gabonafelesleget lehetne felhasználni megújuló energiaforrásként. A megúju-
ló energiaforrás egyúttal tisztább leveg őt, egészségesebb életkörülményeket tenne
lehetővé. Hazánk fő potenciálja a biomassza, a vidék számára az energianövény-
termesztés különösen fontos lehet, illetve számos helyi projekt (biomassza, biogáz
erőmű) segítheti a vidéket céljai elérésében.
Milyen konkrét el őnyökkel járhat ez helyi szinten? Például a biogáz komplex
hasznosítása esetén felépül az üzem, használja a környéken begy űjtött mez őgazda-
sági hulladékokat, ebb ől hőtermelés történik, amivel az üzemet és a környéket is el
lehet látni energiával. A projekteket rövid távon adókedvezménnyel, beruházási
támogatással és termelési támogatás adásával lehetne nyereségessé tenni.
A tanulmányúton résztvev ők Levélen közelebbr ől is megismerhették Magyaror-
szág legnagyobb szélparkj át, amely 12 darab Gamesa típusú, egyenként 2 MW név-
leges teljesítményű szélerőműből áll, és várhatóan legalább 30 éven keresztül ter-
meli majd az elektromos áramot — üzemanyagköltség nélkül. A parképületben talál-
ható konferencia- és látogatóteremmel a cég szándéka a lakosság környezet iránti
érzékenységének fokozása. Szoros együttm űködést kínálnak a környezet- és termé-
szetvédelmi szervezeteknek is.
Összegzés
Bár a kutatott, bemutatott térség hazánk nyugati, fejlettebb részén található, nem
állíthatjuk, hogy a sikeres vidék titka csupán a kedvez ő földrajzi fekvésnek köszön-
hető. Hiszen a konferencián elhangzott el őadások, mint jó tapasztalatok bizonyítják,
hogy a sikerességet egyéb tényez ők is befolyásolják, úgy mint a civil szervezetek, a
helyi lakosok megújulási készsége/képessége, innovációs hajlandóság, az alulról
jövő kezdeményezések helyi támogatottsága, er őforrások megléte, a rendszert m ű-
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Beszámoló 245
ködtető együttműködés és bizalom. Ezen tényez ők összekapcsolódása jelenthetik
egy térség vagy település számára a siker zálogát.
Az Országos Vidéki Fórum következ ő találkozója Lajosmizsén, a Geréb kúrián
került megrendezésre 2009. június 3-4-én a Magyar Nemzeti Vidék Hálózat, az
MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, valamint a
Bács-Kiskun Megyei Közgy űlés szervezésében. A tanácskozás középpontjában a
magyar alföldi vidékek táji, agrár-, mez ővárosi és társadalomfejl ődését is meghatá-
rozó sajátos települési és gazdálkodási formája: a tanya állt.
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
1ÉR ÉS D SOCIElY
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Beszámoló 247
BESZÁMOLÓ „A MAGYAR UNIÓS ELNÖKSÉG ÉS
A RÉGIÓK JÖVŐJE" CÍMŰ KONFERENCIÁRÓL 1
(Budapesti Kommunikációs F őiskola, Budapest,
2009. május 21-22.)
ZSUGYEL JÁNOS
Prof. Ágh Attila vezetésével „A magyar régiók versenyképessége az Európai Unió-
ban" című kutatási program indult 2009 áprilisában az Országos Tudományos Kuta-
tási Alapprogram keretében. A kutatás célja a magyar régiók versenyképességének
átfogó elemzése, a 2007-2013 közötti EU költségvetési id őszak kohéziós politikai
célrendszerének versenyképességi szempontú elemzése. A kutatási program kereté-
ben széles körű együttműködés kialakítására törekszünk hazai kutatókkal, területfej-
lesztési szakemberekkel és a régiók képvisel őivel, valamint a területi kohézió euró-
pai uniós folyamatát ismerő szakértőkkel.
A négy éves kutatási program keretében az els ő konferenciára 2009. május 22-én
és 23-án került sor. A konferencia célja a 2011-es EU magyar elnöksége id őszaká-
ban a kohéziós politika vonatkozásában felmerül ő és tárgyalandó problémák beha-
tárolása és feltárása volt. A területi kohézió európai uniós vitája kapcsán körvonala-
zódik a jelenlegi kohéziós politikai intézményrendszer átalakítására vonatkozó tö-
rekvés. Magyarország számára kulcskérdésnek tekinthet ő , hogyan tud a formálódó
új kohéziós politika irányvonalába bekapcsolódni, képes-e az ország, a régiók és a
közép-európai térség érdekeit érvényesíteni. A konferencia el őadások e változások
irányainak bemutatását, az Európai Unióban formálódó különböz ő érdekkoalíciók
sajátosságainak ismertetését célozták. A rendezvény lényeges eleme volt továbbá az
Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtási tapasztalatai regionális vonatkozása-
inak felmérése, valamint a területi különbségek alakulásának bemutatása. E szem-
pontok a területi versenyképesség aktuális helyzetér ől adtak eligazítást. A vizsgálat
tárgyát képezte a többszint ű kormányzás regionális vonatkozásainak feltárása is,
hogy érdemben hozzájáruljunk ezen új kormányzási struktúrák hazai elterjedéséhez.
A 2009. májusi konferencia egy három állomásból álló rendezvénysorozat nyitó
eseménye volt, amelynek elsődleges feladata az átfogó helyzetértékelés, a jelenlegi
tendenciák bemutatása és értékelése. Meggy őződésünk, hogy a regionális versenyké-
pesség vizsgálatában és az uniós kohéziós politika alakulásában folyamatosan formá-
lódó álláspontok rendszeres felülvizsgálata szükséges. Ezért 2009-2010-ben szakmai
konzultációsorozatot tervezünk. A 2009. májusi konferencián több oldalról vizsgáltuk
a régiók lehetőségeit, valamint a magyar elnökség várható feladatait. Átfogó tényfel-
tárásra törekedtünk, gyakorlati szempontok és problémák megfogalmazásával. Három
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
248 Beszámoló TÉT XXIII. évf. 2009 s2
tematikus blokkban elméleti és gyakorlati megközelítésben vizsgáltuk a magyar
régiók versenyképességét, minél több vizsgálati szempont bemutatására törekedve.
Az első szekció Prof. Ágh Attila (Corvinus Egyetem, Budapest) vezetésével az
EU elnökségi feladatokkal és a kohéziós politika kérdéskörével foglalkozott. A máso-
dik szekcióban Prof. Pálné Kovács Ilona (MTA RKK, Pécs) elnökletével a regionális
fejlesztési perspektívák átfogó és mélyreható bemutatására került sor a hazai régiók
képviselőinek intenzív bevonásával. A harmadik szekció Kaiser Tamás PhD (Pannon
Egyetem, Veszprém) irányításával a többszint ű kormányzás és a magyar régiók kap-
csolatát, valamint az inter- és transzregionális együttm űködéseket tárgyalta.
2009 őszén — a májusi konferencia eredményeit feldolgozva — immár kib ővített
konferencia szervezését tervezzük. Az őszi konferenciát a kutatásunkban szorosan
együttműködő partnereinkkel közösen készítjük el ő. Az így kialakuló tudományos
szempontok és gyakorlati kihívások alapján terveink szerint 2010-ben nemzetközi
konferenciát rendezünk, amelyen az Európai Bizottság, a Régiók Bizottsága, továb-
bá ismert uniós szakértők és kutatóintézetek vesznek részt.
Jegyzetek
A konferencia „A magyar régiók versenyképessége az Európai Unióban" 2009-2012. évi OTKA kuta-
tási program keretében valósult meg.
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Beszámoló 249
BESZÁMOLÓ A FIATAL REGIONALISTÁK
VI. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA — NEMZETKÖZI
KONFERENCIÁRÓL
(Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi
Doktori Iskola, Gy őr, 2009. június 4-5.)
KUNDI VIKTÓRIA
A Fiatal Regionalisták VI. Országos Találkozója — Nemzetközi Konferencia a
Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudomány Doktori Iskola, a
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-dunántúli
Tudományos Intézetének szervezésében, az MTA Regionális Tudományos Bizottság
társszervezésével került megrendezésre Gy őrben, 2009. június 4-5-én, „Közép-,
Kelet- és Délkelet-Európa térfolyamatai — Integráció és dezintegráció" címmel A
konferenciának az MTA RKK intézménye adott otthont, mely a Széchenyi István
Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának helyszíne is egy-
ben. Az intézmény a barokk gy őri belváros szívében fekszik, így a résztvev őknek
lehetőségük nyílhatott a város megismerésére is. A város fejl ődésében az ipar játsz-
sza a domináns szerepet, a regionális és hálózati kapcsolatok tehát fontos szerephez
jutnak, így Győr a konferencia megrendezésének méltó helyszíne volt.
A konferencia PhD hallgatók, kutatók és a téma iránt érdekl ődők számára egyaránt
nyitott volt. A konferencia szervez őbizottsága a meghirdetett témakörök mellett a
regionális tudomány és határterületei témakörében széles skálán fogadta el a jelentke-
zéseket, lehet őséget biztosítva így a résztvev őknek, hogy éppen aktuális kutatási té-
májukat, eredményeiket prezentálhassák. A rendezvényre 48-an jelentkeztek. A be-
küldött tanulmányokat a konferencia szervez őbizottsága lektorálta, így a résztvev ők
már a konferencia napján, a regisztrációkor kezükben tarthatták a gy űjteményes kon-
ferenciakötetet. A három legjobb tanulmány kiválasztása még jelenleg is folyamatban
van, ezek az írások a Tér és Társadalomban jelennek meg ez év végén.
A konferencia első napjának délelőttjét a plenáris el őadások töltötték ki. Az MTA
RKK tanácsterme teljesen megtelt érdekl ődőkkel, résztvev őkkel. A rendezvényt
Prof. Dr. Rechnitzer János, a Széchenyi István egyetem rektor helyettese, a Regio-
nális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezet ője nyitotta meg. Ezt követően a
téma legjelentősebb hazai szakemberei tartottak fél órás el őadást, melynek sorát
Prof. Dr. Lengyel Imre kezdte A regionális tudomány néhány újabb kérdése, avagy
a spanyol viasz újrafelfedezése? címmel. Őt követte Prof. Dr. Szirmai Viktória,
Hogyan lehetnek a magyar nagyváros térségek versenyképesebbek (Területi egyen-
lőtlenségek — társadalmi konfliktusok) előadásával. Prof. Dr. Varga Attila A n őve-
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
250 Beszámoló TÉT XXIII. évf. 2009 s2
kedéspolitika valóban kizárná az EU kohéziót? című prezentációjában egy folya-
matban lévő kutatás eredményeit mutatta be. A plenáris el őadások sorát Dr. Lados
Mihály, az MTA RKK NYUTI intézetének igazgatója zárta Fejlesztési források
abszorpciója a Nyugat-Dunántúlon című előadásával.
A konferencián a plenáris el őadások mellett négy szekció került kialakításra.
Minden szekciót kettős elnöklettel alakítottunk ki, hogy a részt vev ő, első sorban
PhD hallgatók elméleti és gyakorlati megközelítés ű kritikát, véleményt is kaphassa-
nak munkájukkal kapcsolatban, hiszen szakmai munkájukban ezekre építkezhetnek.
A szekció előadások átlagos id őtartama 15-20 perc volt, melyet szakmai vita követett.
Az első nap délutánján két szekció munkálkodott. Prof. Dr. Szörényiné Kukorelli
Irén és Tisza Gabriella vezetésével el őadások hangzottak el a Vidékfejlesztés és
periférikus területek szekcióban, ahol az el őadók nagyrészt PhD hallgatók voltak, míg
volt olyan résztvev ő is, aki egy lezárult kutatási program eredményeit tárta a nyilvá-
nosság elé. A két szekcióvezet ő az előadók munkáját további kutatási irányok ajánlá-
sával, módszertani javaslatokkal segítette. A szakmai érdekl ődést mutatja, hogy a
prezentációkra szánt id őt gyakran átlépték volna az el őadók, valamint az el őadásokat
követő szakmai vita is minden esetben aktívnak és hasznosnak bizonyult.
Dr. Hardi Tamás és Dr. Faragó László vezetésével a Városhálózat, várostérségek
és határon átnyúló kapcsolatok szekcióban is aktív munka folyt, ahol a magyar,
valamint a közép- és délkelet-európai térség városhálózatának és városfejleszté-
sének kérdései merültek fel. Szó esett egyes városok bels ő fejlődéséről, valamint a
szuburbanizáció hatásairól is. Valamennyi el őadáshoz számos kérdés érkezett, így
értékes vita alakult ki mind tartalmi, mind módszertani kérdésekr ől egyaránt.
A szekcióülések délután 18 órára értek véget, amikor egy kisebb meglepetéssel,
zsíros kenyeret és bort szolgáltunk fel a résztvev őknek, invitálva őket a doktori is-
kola udvarára, egy közös, kötetlen szakmai beszélgetésre. Az esti „regionális
zsíroskenyér" rendkívül sikeresnek bizonyult a résztvev ők körében.
A konferencia második napján a délel őtti óráktól kezd ődően ismételten két szek-
ció munkálkodott. A Modernizáció, innováció szekció vezetője Dr. Grosz András
és Dr. Dőry Tibor voltak, a programot Dr. Grosz András bevezet ő előadása nyitotta
meg, mely a tudás-intenzív hálózatok tevékenységének értékeléséhez kapcsolódott.
A szekcióba előzetesen 13 el őadás került elfogadásra, de a konferencián ténylege-
sen 8 fiatal doktorandusz el őadásának megtartására került sor. Az így felszabaduló
idő azonban köszönhetően a résztvev ők egymás témája iránti érdekl ődésének és a
hasonló konferenciákon tapasztalhatónál jóval nagyobb aktivitásuknak nem a kávé-
szünetet b ővítette, hanem az el őadásokat követ ő, azokhoz kapcsolódó és a
doktorandusz hallgatók számára nagy valószín űséggel igen hasznos érdemi, szak-
mai vitára rendelkezésre álló, egyébként a program szerint viszonylag sz űk időkere-
tet növelte. Az el őadások témakörei a szekció címéhez h űen elsősorban a gazdaság-
fej lesztési eszközök és gyakorlatok, innovációs intézmények, klaszteresedési fo-
lyamatok körül koncentrálódtak, de olyan érdekes témák is a felszínre kerültek,
mint a regionális fenntarthatóság és az ökológiai lábnyom, vagy az inflációs
prezisztencia területi különbségei Magyarországon.
BESZÁMOLÓ
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 237-251. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Beszámoló 251
Prof. Dr. Rechnitzer János és Dr. Csizmadia Zoltán irányította a Térfelosztás és
regionalizáció csoport munkáját, mely szekcióba 13 el őadó mutathatta be tudomá-
nyos tevékenységét. Az el őadások egy része a kutatási módszertanra fókuszált, míg
mások a modellezési lehet őségeket mutatták be. Az el őadások legnagyobb része a
versenyképesség különböz ő területi aspektusaira fókuszált. Az el őadók alapvetően
ennek mérési lehet őségeire, valamint területi különbségeire helyezték a hangsúlyt
kutatásaikban. A tématerület aktualitása és a szekció aktivitása megmutatkozott a
szekció vitaszakaszaiban is.
A konferencia zárásakor merült fel a gondolat a résztvev őkben, hogy a konferen-
cia sikeressége miatt az eddig kétévente megrendezésre kerül ő Fiatal Regionalisták
Konferencia rendezvényt évente kellene megszervezni, hogy a szakma iránt érdek-
lődők, kutatók, PhD hallgatók évente mutathassák be legújabb eredményeiket, kon-
zultálhassanak a szakma hazai legjelent ősebb szakembereivel. Remélhet őleg ennek
az igénynek sikerül a jöv őben eleget tenni.