Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
Tér és Társadalom XXIII. évf. 2009 s 2: 171-200
GYORS TÉNYKÉP
A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE A
KISKERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁLLAL-
KOZÁSOK PÉLDÁJÁN
A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETBEN
(The Analysis of the Enterprise Inclination
an Example about Micro, Small and Medium Enterprises
ín the Retail Trade and Hospitality Sector
in the Lake Balaton Resort Area)
PÉTER ERZSÉBET — FEHÉRVÖLGYI BEÁTA —
BIRKNER ZOLTÁN
Kulcsszavak:
Balaton kiskereskedelem vendéglátás átalakulás vállalkozások
A gazdaságban az elmúlt évtizedekben végbemen ő szerkezeti átalakulásból és az üdülési szokások meg-
változásának hatásaiból kiindulva a mai vállalkozók motivációit, problémáit és piacmegtartó erejét tárja
fel a tanulmány. A mikro, kis- és középvállalkozói réteg jellemz őinek feltérképezése során arra kerestük a
választ, hogy a Balaton Kiemelt Üdül őkörzetben jelen lév ő gazdaságszociológiai folyamatok hogyan
befolyásolják sikerességüket. A turisztikai desztináció fejl ődését, az életmin őség javítását és a balatoni
identitás növelését segíthetik a vállalkozások önfoglalkoztatással, munkahelyteremtéssel. Ehhez azonban
nélkülözhetetlen a térségi összefogás és az itt él ők együttm űködése.
Bevezet ő
A kutatás célja, hogy feltárja Magyarország egyik legfontosabb turisztikai
desztinációj ának, a Balaton Kiemelt Üdül őkörzetnek a sajátosságait, különös tekin-
tettel arra, hogy milyen hatással van a külföldi érdekeltség ű kereskedelmi üzletlán-
cok megjelenése a helyi vállalkozásokra. A vizsgálat kiterjed az átalakult kereske-
delem feltérképezésére, valamint arra keresi a választ, hogy a szezonális id őszak
tendenciája és az idelátogatók összetételének változása milyen hatással volt a ven-
déglátásra. Ezen túlmen ően a tanulmány a vállalkozások alapításának motivációja,
valamint a cégalapítás éve közt von párhuzamot.
A Balaton Kiemelt Üdül őkörzetben, — amely az önálló kutatás színtereként szolgál —
megfigyelhető , hogy a szolgáltató szektor súlya növekszik, ami a helyi lakosság szá-
mára alternatív jövedelemszerzési lehet őséget biztosít. Ez els ősorban a primer
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
172 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s 2
szektorból kiszoruló munkavállalókat érinti közvetlenül, akiknek szinte ez az egyet-
len lehető ségük az elhelyezkedésre. A vizsgálat a térség vállalkozásainak ágazaton-
kénti bontása mellett a kereskedelmi koncentrációt és a vendéglátás alakulását
célozta meg. A fő vizsgálati kérdés az, hogy az idegenforgalom gazdasági prioritása
elegendő lesz-e a jöv őben ahhoz, hogy ennek a speciális vidéki térségnek a fejl ődé-
se meginduljon, vagy ágazati diverzifikációra lesz szükség a fejl ődés érdekében.
A kutatás módszertana
Az empirikus kutatás helyszíne — bár nem önálló NUTS 2 szint ű régiója hazánk-
nak — funkcionális szempontból akár önálló régió is lehetne, de jelenleg három ré-
gióból és három megyéb ől ölel fel településeket. Somogy, Zala és Veszprém megye
települései adják ki a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet (BKÜ) területét. A 164 telepü-
lésből álló üdülőkörzet közel 26 ezer vállalkozás számára ad otthont, mely szám a
nyári szezon ideje alatt akár 10%-kal is n őhet. A Balaton Kiemelt Üdül őkörzetben
statisztikai kistérségekre bontva került besorolásra az a mintegy 164 település,
amely a 2000. évi CXII. Törvény, a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Területrendezési
Szabályzat alapján a kutatás helyszínéül szolgált. Reprezentatív felmérés készült
mintegy 300 kérd őív lekérdezésével. A lekérdezési arány a teljes sokasághoz képest
a kiskereskedelemben tevékenyked ő vállalkozások esetében 2,64%-os, a vendéglá-
tásban tevékenyked ő vállalkozásoknál 3,07%-os volt. A kérd őív lekérdezése 2005
májusától 2006 márciusáig tartott. A minta kiválasztása során szem el őtt tartottuk a
vállalkozások számát, valamint a módszertani kistérségek szerinti megoszlását.
Módszertani kistérségek létrehozására azért volt szükség, mert a statisztikai kistér-
ségek határai és a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet határai nem fedik egymást.
A reprezentativitást biztosította, hogy a vállalkozásokat sorba rendeztük aszerint,
hogy part közeli vagy további településeken helyezkednek el, elkülönítve a város-
ban, illetve községekben működőket méretkategóriák, ágazatok és alágazatok sze-
rint is. A mikro, kis- és közepes vállalkozásoknál a mintába kerülés során a véletlen
kiválasztás módszerét választottuk (Babbie 2001). 375 vállalkozást kerestünk meg,
azonban a felvett kérd őívekből 300 db volt értékelhető, előfordultak hiányosan ki-
töltött kérdőívek, illetve nehezítette a lekérdezést a válaszadók félelme esetleges
utólagos ellen őrzések miatt. A megkérdezett vállalkozások 79%-a mikro, 15%-a
kis, 6%-a közepes méret ű vállalkozás volt. A kvalitatív vizsgálat során 7 interjú
készült, amelyekben a balatoni turizmusra ható gazdasági és társadalmi változások
mellett a térségben betöltött meghatározó jelenlétre és a vállalkozói jöv őképre kér-
deztünk rá. A felállított hipotéziseket korrelációszámítással, regresszió analízissel
és kereszttábla elemzés segítségével vizsgáltuk.
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 2 Gyors ténykép 173
Átalakuló gazdaság
Az 1990-es években a magyarországi kiskereskedelem területén alapvet ő változá-
soknak lehettünk tanúi a privatizáció következtében. Új vállalkozások jelentek meg
a tulajdonosváltások és vásárlói szokások átrendez ődése miatt. A külföldr ől ha-
zánkba beáramló működő tőke egy évtized alatt jelent ős változást hozott gazdasá-
gunkban. Az idegen m űködő tőke jelentős multiplikátor hatásainak köszönhet ően új
vállalatirányítási rendszereket, új munkaszemléletet, szolgáltatói és pénzügyi hátte-
ret jelentett a gazdaság szerepl ői számára. A kiskereskedelem a kutatás helyszíné-
nek azon területéhez tartozik, amelyben leger ősebben érzékelhető a fejlődés. A nagy
alapterületen működő kereskedelmi láncok és bevásárlóközpontok a küls ő tőkebe-
fektetések révén korszerű felszereltséggel és megfelel ő termékválasztékkal rendel-
keznek. Fejlesztésekkel új hálózatokat és megfelel ő disztribúciós rendszereket tud-
tak kiépíteni. Ezzel egy időben beszűkült a hazai kiskereskedelem, teret vesztettek a
néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozások a térségben.
Az élelmiszer kereskedelem válasza a t őkeerős kereskedelmi vállalkozások piacra
történő belépésére az volt, hogy egyre er őteljesebbé vált az üzleti láncokba való
tömörülés Magyarországon is. Ez az átalakulás lehet őséget teremtett a kisvállalko-
zásoknak, hogy felvegyék a versenyt a t őkeerős nagyvállalatokkal szemben a keres-
kedelem területén. Ezzel párhuzamosan a vendéglátás is átrendez ődött, ami annak
tudható be, hogy a Balatonhoz látogató turisták összetétele átalakult, a nyaralási
szokások megváltoztak. Az újabb célközönség modernebb szálláshelyet, jobb ki-
szolgálást igényelt. A turizmus gyökeres átalakulása az utóbbi két évtizedben a
vendéglátó egységek min őségi javulását eredményezte.
A vállalkozások orientációjának szempontjából is több típust különböztethetünk
meg a Balatonnál is. „A termelési orientációjú vállalatok szerint a siker záloga a lehe-
tő legjobb termék- vagy szolgáltatás-min őség, függetlenül a konkrét fogyasztói igé-
nyektől. Az eladás-orientált vállalatokra az jellemz ő, hogy azok saját értékesítési
igényeiket helyezik el őtérbe a fogyasztók igényeinek kielégítéséhez képest. Náluk a
f probléma abban áll, hogy miként találjanak minél több olyan embert, aki vev ő lesz
ő
szolgáltatásaikra, nem pedig abban, hogy a szolgáltatásaik hogyan felelhetnének meg
a fogyasztók lehet ő legszélesebb körének. A marketing- vagy fogyasztó-orientáció a
marketing-koncepció elfogadását és alkalmazását jelenti, vagyis annak tudatosulását,
hogy a fogyasztói szükségletek és igények az els ődlegesek." (Jancsik 2001, 2)
Amennyiben egy vállalat fenn akar maradni hosszú távon az elemzett térségben, ez
utóbbi szempont szerint kell kijelölnie a fejlesztések irányát.
A Balaton régió települései között egyfajta intraregionális fejlettségbeli eltérés je-
lentkezett, melynek egyik legfőbb oka a térség vezet ő iparágának, a turizmusnak a
területi koncentrációja. Ennek következtében a partközeli települések térbeli elhe-
lyezkedésükből adódóan jelentős fejlettségbeli el őnyre tettek szert a régió további
településeihez képest (Molnár 2001).
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
174 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s2
A balatoni vállalkozók és a helyi lakosok életmin őségének javításához nélkülöz-
hetetlen a problémáik alapos megismerése. Melyek az üzlettulajdonosok els ődleges
céljai, sikeresnek érzik-e vállalkozásukat, és sikerességüket milyen összetev ők hatá-
rozzák meg? Az el őttük lévő akadályokat önállóan vagy segítséggel hárítják-e el?
Egy térség megtartó ereje többek közt abban rejlik, hogy munkát biztosít az ott él ők
számára, akik önfenntartó vállalkozóként vagy megbecsült munkaer őként egész
éves jövedelemhez juthatnak. Ezért fontos tudni, hogy a vállalkozók mennyire érté-
kelik alkalmazottaikat, milyen az üzlet nyitva tartása, szezonális jelleg ű vagy egész
évben a fogyasztók rendelkezésére áll.
A vizsgált turisztikai desztináció területi lehatároltságából adódó
nehézségek
A Balaton régió gazdaságáról, társadalmáról és közigazgatásáról szólván el őször
tisztázni kell, hogy mit is értünk régión. A régió olyan terület, amely közös jellem-
zőkkel rendelkező relatív egység, melynek ismérvei lehetnek gazdasági, nyelvi, kultu-
rális, kereskedelmi, mezőgazdasági, etnikai vagy akár történelmi szempontból hason-
lóak. S akkor válhat jelentőssé, amikor közigazgatás által elismerten és szervezetten
határozzák meg, nyilvánítják ki egy régió elismertségét (Lengyel—Rechnitzer 2004).
A különböző tudományágakban a régió fogalmát eltér ően definiálják. A régió
komplex térszerkezeti egység jellegét, a természeti vagy társadalmi-gazdasági jel-
lemzők, funkciók alapján lehatárolható körzeteket tartják fontosnak. A szociológia a
kulturális identitás vagy etnikai sajátosságok alapján kirajzolódó tájakat, a közigaz-
gatáshoz kapcsolódó tudományágon belül a területi igazgatás funkció alapján elkü-
lönített területi egységeket tekintik régiónak (Nemes Nagy 1998; Pálné Kovács
1999; Mészáros 2000).
A régió fogalmának, tartalmának meghatározásában az egyes tudományterületek
között nagyok a szemléleti különbségek. A földrajz a térségek gazdasági-társadalmi
komplexitását emeli ki. Err ől Probáld Ferenc (1995, 42) így fogalmaz: „A komplex
földrajzi régiók és a lehet ő legtágabban értelmezett — tehát nem sz űk ágazati vagy
tervezési szempontok alapján meghatározott — integráns gazdasági körzetek lénye-
gileg azonosak...".
Fontos vonása a régióknak, hogy társadalmuk összetartozása a tudati szférában is
megjelenik, és e regionális identitásnak egyre jelent ősebb kulturális, valamint poli-
tikai-érdekérvényesítési vetülete van (regionalizmus). „Az antropológia az etnikai-
kulturális, szellemi-tudati összetartozásra helyezi a hangsúlyt, a politológia a hata-
lom megosztásának folyamatában keresi a régiók szerepét." (Horváth 1996, 18)
Gazdasági okok is hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. A kulturális értékek
azonossága, azok alkotóelemeinek fenntartása szintén meghatározója lehet vala-
mely területi egységnek. A fejlesztés, a jöv őépítés érdekében is lehatárolhatnak
területi egységeket, amelyek a sajátosságaik — pl. általános elmaradottság, ágazati
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 2 Gyors ténykép 175
válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet stb. — miatt
egységes megújításra szorulnak.
Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fej-
lesztésére irányulnak. A támogatásokban részesül ő régiókra az EU egy ún. NUTS
rendszert alkalmaz (az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a
statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájáról), mely 3 f ő kategóriából áll.
Kiinduló egység a tagállam meglev ő közigazgatási egysége (tartomány, régió,
megye stb.), a további egységek ezen közigazgatási egységek összevonásából vagy
felosztásából képezhet ők.
Az európai uniós besorolások szerint a hazánkra vonatkozó méretkategóriák az
alábbiak szerint értend ők:
— NUTS 1: Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3; a régió
népessége: 3millió fő — 7 millió fó);
— NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7; népessége: 800 ezer fó
— 3 millió fó);
— NUTS 3: megye/főváros (egységek száma: 20; népessége: 150 ezer f ő —
800 ezer fő).
További, az EU regionális politikájában hivatalosan nem alkalmazott egységek a
lokális 1 és 2, melyek Magyarországon az alábbiak:
—Lokális 1 /NUTS 4: statisztikai kistérség (egységek száma: 174; nincs népesség
korlát megszabva);
—Lokális 2: település (egységek száma: 3145; nincs népesség korlát megszabva)
(Euvonal 2008).
Napjainkban a területi struktúrák az úgynevezett „mezoregionális" területi keretek
közt valósulnak meg. Ez a három megyét magában foglaló rendszer tekint vissza az
immár leghosszabb reformkísérleti és tervezési hagyományokra, hiszen az 1996-ban
elindult folyamat több mint tíz éve valóság. A régiók kialakításának nagy el őnye az
Európai Unió elvárásaival való kompatibilitás.
„A hazai közigazgatási térszerkezet három megyés körzetesítési rendszerét (a fran-
cia eredetű körzetesítő, provinciásító, jelenlegi nevén «NUTS-osító» rendszert) 1963-
1965 között Perczel Károly és Gerle György kezdeményezték, és őket követte az az
Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció alkotógárdája, amelynek szerz ői
Perczel Károly, Kiss István, Gerle György, Major Jen ő, Körmendy Klára és Beluszky
Pál voltak. Az ő munkájukat értékelve és továbbfejlesztve összegezte és készítette el
Bibó István azt a teljes térfelosztási alternatíva sorozatot, amely a magyar közigazga-
tási jog és alkotmányos tradíciók által biztosítani képes változatok teljes körét, neve-
zetesen az unitárius, regionális és föderális szerkezeti elem nélküli alkotmány hata-
lommegosztási lehet őségeit tartalmazta." (Csalagovits 2005a, 106; 2005b, 78)
Az önálló Balaton régió kialakításával szemben a jelenlegi kormányzat legf őbb
ellenérve az, hogy túl kicsi, önmagában nem életképes, nem elég nagy az állandó
lakosságszám, tehát, hogy egy NUTS 2 szint ű régiónak nagyobb gazdasági és tár-
sadalmi egységnek kell lennie.
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
176 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s2
A Balaton régiónak a mai törvények szerint nincs saját területe, és így értelemsze-
rűen nem lehet saját alanyi jogú finanszírozási forrása sem. A Balaton térségének
nem elsősorban a klasszikus területfejlesztés autonóm gazdasági és szociális keret-
programra van szüksége. Sokkal inkább a dunántúli régiókat kiszolgáló humáner ő-
forrás-gazdálkodási rehabilitációs, oktató-átképz ő és továbbképz ő bázisokra, ame-
lyek vállalkozási-önkormányzati-kormányzati elemekre épülnek, és a dunántúli
térséget a régiók igényei szerint szolgálják ki.
Mivel a BKÜ-ben negyed millió az állandó lakosok száma, és csak a nyári szezon
ideje alatt nő jelentősebben, nem éri el a NUTS 2 tervezési-statisztikai régió népes-
ségszámát, tehát ez alapján sem sorolható be az el őzőekben felsorolt NUTS méret-
kategóriák közé.
A „Balaton törvény" tervezése óta eltelt csaknem egy évtized alatt változott annyit
a politikai és gazdasági környezet, hogy társadalmi szempontból is valóban jogos a
törvény újragondolása. Az alapját képez ő területrendezési terv, amely 1996-1998
között készült, részben ismerethiány, részben pontatlanság következtében több hibát
is tartalmazott, így szakmailag is id őszerűvé vált a felülvizsgálata.
A felülvizsgálat eredményeként a 2007 februárjában kiküldött egyeztetési anyag
készítői felhasználták az elmúlt években végzett településrendezési tervezés ismere-
teit és tapasztalatait, igyekeztek figyelembe venni az önkormányzati és befektet ői
igényeket, és alkalmazkodva a területrendezési tervezés törvényben rögzített rend-
jéhez, minél tökéletesebb összhangra törekedtek a párhuzamosan készül ő Országos
Területrendezési Tervvel (Laposa 2007).
Az átdolgozás során rendkívül fontos szempont volt megtartani a Balaton törvény
részletesebb, a balatoni üdül őkörzet gazdag és sokszínű természeti értékeit tükröz ő
szigorú, de rugalmas szabályozását és az üdülés, a turizmus f ő vonzerejét adó környezet,
valamint a tó védelmét. Az egyeztetési anyag mintegy 10%-kal nagyobb települési,
illetve turisztikai fejlesztési területet javasol a hatályos törvényben meghatározottak-
hoz képest. A felülvizsgálat során ugyan változatlanul cél volt az adottságokkal való
fenntartható gazdálkodás, a természeti er őforrások védelme, de bizonyos mértékig
figyelembe kellett venni a települések növekedési szándékát is. A törvény továbbra is
csak az infrastrukturális feltételek megléte esetén engedi az építkezéseket, és úgy sza-
bályozza a települések fejl ődésének térbeli lehet őségét, hogy a környezet- és termé-
szetvédelmi, valamint tájesztétikai szempontokat is kiemelten figyelembe veszi. A
tájjelleg megőrzése érdekében a beépíthet ő külterületi földrészlet nagysága továbbra
is differenciált és az országos szabályozásnál szigorúbb (Laposa 2007).
Az M7-es autópálya csomópontjaiban ugyanis a csomópontokhoz vezet ő utak
mentén a települések mindenhol kérik gazdasági területek kijelölését, és a belterüle-
tek — beépítésre szánt területek — is az autópálya irányába b ővülnek. Azaz ahelyett,
hogy oldották volna a parti sávra nehezed ő nyomást és a sűrű beépítést, az autópá-
lya által vonzott beépítésre szánt területekkel tovább vastagszik a parti települési
terület, és a nagy kiterjedés ű ipari, gazdasági területek megjelenésével változik az
üdülőterületi jelleg, valamint további terhelés, forgalomnövekedés és természeti
értékcsökkenés következhet be.
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Gyors ténykép 177
A Balaton és az autópálya közti sávban nem lehet ipari tevékenységet folytatni, és
a beépítésre szánt területeket is korlátokhoz kötik. A törvénymódosításban a
szennyvízkezelés és a háttér településeken a csatornahálózat kiépítésének a határ-
ideje is módosult, 2012-ig kell befejezni a munkálatokat.
A Balaton törvény — azaz a 2008. december elsejét ől hatályos változások — úgy
tűnik, egyelőre nem vonzzák a vártnak megfelel ően a befektetőket. A változások
értelmében több mint 5 ezer hektárnyi területet min ősítenek át beépítésre szánt,
illetve fejlesztési övezetté az üdül ő régióban. Lényeges változás a korábbiakhoz
képest, hogy az építési engedély kiadásához már nem a települések 60%-os csator-
názottsága a feltétel, hanem hogy van-e szennyvíztisztító telep a helyiségben. A Bala-
ton törvény módosításában alapvet ő prioritásként jelennek meg az ökológiai elvárá-
sok, a tájesztétikai, természetvédelmi szempontok, a táj, a település jellegét és az
építészeti örökségeket figyelembe vev ő szabályozások.
A vállalkozások jellemz ői a vizsgált térségben
A vizsgálat során a vállalkozók és az interjúalanyok válaszainak segítségével át-
fogó képet kaptunk a térség kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenyked ő
vállalkozásainak helyzetér ől. Az 1990-es éveket megel őző időszakban a kereske-
delmi szektor nagy része állami tulajdonban volt. A magánosítás és a szerkezeti
átalakulások következtében sokan elvesztették munkájukat, és a térségben nagy
jelentőségű turizmusra építkezve indították be fő ként mikrovállalkozásaikat a
kilencvenes évekt ől.
1. TÁBLÁZAT
A vizsgált minta alágazatok és vállalkozási forma szerinti összetétele
(The Composition of the Examined Sample According to Sectors and
the Combination of Enterprises Forms)
Egyéni
Ágazatok Kft. Bt. Rt. Egyéb Összesen
vállalkozó
Kiskereskedelem 123 39 16 6 1 186
Vendéglátás 72 34 6 2 0 114
Összesen 195 73 22 8 1 300
Forrás: Saját kutatások.
A megkérdezett vállalkozók, ahogy ez az 1. táblázaton is látható, közel 2/3-a
egyéni vállalkozást m ű ködtet. 23%-ban vannak jelen a jogi formaként Kft-t választó
cégek. Ez számszer űen 73 vállalkozást jelent, emellett 7,3%-os részarányt képvisel-
nek az Rt-k (a 300-as mintából), amelyek f őként közepes méretű vállalkozásokat
takarnak az üzleti forgalom és létszám-kategória alapján. A vállalkozási formákat a
Balaton környékén az országosnál kisebb méret jellemzi Az országoshoz viszo-
nyítva a part menti településeken a 10 f ő nél kevesebbet, a háttértelepüléseken vi-
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
178 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s2
szont a 10-49 főt foglalkoztató vállalkozások magasabb hányada jellemz ő a váro-
sokban és közepes méret ű községekben.
A cég alapításakor a tulajdonos magánvagyonától elkülöníthet ő vagyonnal ren-
delkezik, ami egy vállalkozás, vagyis a t őkebefektetés alapfeltétele. A tulajdonlás-
nak ez a formája biztosítja ugyanis azt, hogy a termel ő tulajdon elszakad a termé-
szetes személytő l, nincs kitéve a személyes vagy családi döntések „szubjektivitásá-
nak", a társaság túléli a „halandó" vállalkozót.
A jogi személyiséggel nem rendelkez ő társas vállalkozások és a tradicionális
(egyéni) vállalkozók, akik tehát nem cégek tulajdonosai, úgy gazdálkodnak, hogy
háztartásuk és piaci tevékenységük nem feltétlenül különül el, piaci jövedelmüket a
háztartásban elfogyasztják, vagy a háztartás vagyonát/pénzét használják fel üzleti
tevékenységük er őforrásaként.
A gazdasági forma utalhat arra is, hogy a méretkategória szerinti besorolásnál ho-
vá tartozik a vállalkozás. Az egyéni és a jogi személyiség nélküli társas vállalkozá-
sok döntő többsége ugyanis ön- és családfoglalkoztató jelleg ű, esetleg néhány al-
kalmazottal működik, azaz mikro- vagy kisvállalkozásnak min ősül.
A 2. táblázat a vizsgált vállalkozások gyakoriságát és megoszlását mutatja be az
alapján, hogy mikor kezdték meg tevékenységüket. A megkérdezett 300 vállalkozó
71%-a 1991 és 1999 között hozta létre vállalkozását. Csupán 30 vállalkozás volt,
amely a kilencvenes évek el őtt nyitotta meg kapuit és még a lekérdezés ideje alatt is
működött. A privatizációs id őszakban, — amely a Balatonnál is 1995-ben érte el a
csúcsát — megugrott a vállalkozó kedv. A rendszerváltást követ ően ugyanis sorra
nyíltak a kis családi vállalkozások, hiszen a mez őgazdaság átalakulása miatt sokan
elvesztették állásukat a kisebb településeken. A vizsgált ágazat szerkezeti átalakulá-
sát Bacsi és Vizvári 2003-ban megjelent tanulmányukban részletesen vizsgálták
(Vizvári—Bacsi 2003).
2. TÁBLÁZAT
A kiskereskedelemben és a vendéglátásban tevékenyked ő mikro, kis- és közepes
vállalkozások létrejötte a Balaton Kiemelt Üdül őkörzetben
(Date of Establishment of Micro, Small and Medium Enterprises in the Retail Trade
and Hospitality Sector in the Lake Balaton Resort Area)
A vállalkozások Megoszlás
Gyakoriság
megalakulása
1990-ben vagy el őtte 30 10%
1991-1994 között 124 41,3%
1995-1999 között 89 29,7%
2000-2004 között 48 16%
2005-ben és azt követően 9 3%
Összesen 300 100%
Forrás: Saját kutatások.
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 2 Gyors ténykép 179
A falvakban egyre több ún. „garázsbolt" született a fokozódó munkanélküliség
hatására. Ezek az 50 m 2—nél kisebb üzletek főként élelmiszer és vegyes kereskede-
lemmel foglalkoztak, ebben látva a család megélhetésének kulcsát (Kovács 2001).
A 2000 utáni visszaesés több okra vezethet ő vissza. Elsők között szerepel a turis-
taforgalom csökkenése és az idelátogatók összetételének változása. A multinacionális
vállalatok és a külföldi érdekeltség ű vállalkozások megjelenése a térségben rányomta
bélyegét a mikro- és kisvállalkozások üzleti forgalmára és beruházási kedvére.
KSH (2006) adatok alapján a BKÜ-ben található vállalkozások 66,5%-a egyéni
vállalkozásként mű ködik, a többi társas vállalkozás. Az egyéni, mikrovállalkozások
nagy része a válaszok alapján ún. „kényszervállalkozásként" indult. A többség azért
kezdett a kiskereskedelemben vagy vendéglátásban tevékenykedni, hogy saját és
családja megélhetését biztosítani tudja, ők fő ként a kilencvenes évek elején nyitot-
ták meg az üzletüket. 1994 el őtt a kutatásba bevont vállalkozók 51,3%-a kezdte el
üzleti tevékenységét. Általában egy bejelentett alkalmazottal vagy családi kisegít ő-
vel dolgoztak. A motivációs indokok közül a második leggyakoribb az önállóság,
függetlenség mielő bbi elérése volt. A rendszerváltás okozta változások miatt (mez ő-
gazdasági telepek felszámolása, valamint a Balaton törvény alapján, amely keretek
közé szorítja az ipari tevékenységeket a környezetszennyezés visszaszorítása érde-
kében) többen elvesztették munkájukat és önfenntartásra törekedtek.
A másik magyarázat arra, hogy ezek a vállalkozások f őként mikrovállalkozásként
tevékenykednek az, hogy a balatoni turizmus szezonális jellege miatt nem tudta
mindegyikük egész évben nyitva tartani vállalkozását, és alacsony foglalkoztatotti
létszámmal dolgozik.
A kis- és főként a közepes méret ű vállalkozások többsége egész évben nyitva tart,
ők a magasabb életszínvonal elérését és az üzleti okokat jelölték meg fó motiváció-
ként. A Balatonnál a második privatizációs csúcs az 1995-1999 közötti id őszakra
tehető, amikor fő ként kihívás és üzleti okok miatt, kis- és közepes méret ű vállalko-
zások jöttek létre. A kis cégek tulajdonosai a Balaton Kiemelt Üdül őkörzetben nem
feltétlenül vesznek részt személyesen a kisvállalkozásuk munkájában, dolgozhatnak
fő állásban bárhol másutt — akár egy másik vállalkozásban is, melynek történetesen
szintén tulajdonosai —, vagy lehetnek akár nyugdíjasként a kisvállalkozások tulajdo-
nosai is. A Balatonnál sajnos csak a nyári szezon ideje alatt tud a többség haszonra
szert tenni, a válaszadók közül többen jelezték, hogy a téli id őszakban a nyitva tartás
szünetel. Mivel leginkább egyéni vállalkozásként, illetve Kft.-ként m űködik a kuta-
tásban részt vevő vállalkozások többsége, ennek megfelel ően a kiskereskedelemben
és a vendéglátásban is egy tulajdonosa van az üzletnek (72%, illetve 71%-ban). A kett ő
vagy annál több tulajdonos az Rt-re és a Bt-re jellemz ő leginkább, azaz szállodákra és
szupermarketekre, illetve 50 f őnél többet foglalkoztató vállalkozásokra.
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
180 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s2
Ágazatok megoszlása
A kiskereskedelmi ágazaton belül az élelmiszer jelleg ű üzletek száma kimagasló
értékeket mutatott (39%) a vizsgálatba bevont vállalkozók körében (1. ábra). Ezt
16%-os aránnyal követi a térségben szintén jelent ős számban el őforduló ruházati
szaküzlet. Az említett két alágazat mellett az édesség-ajándék jelleg ű üzletek azok,
amelyek az idegenforgalomhoz köthet ők. A térségben él ők igényeit mindezen üzletek
1/3-a is kielégítené. Azonban az idelátogató turisták miatt nem csak a szezon ideje
alatt, hanem egész évben több üzletre lenne szükség, hiszen egyre elterjedtebb a
gyógy- és a wellness turizmus, ami egész évben vonzza a látogatókat (Darabos 2001).
Közel azonos arányban vannak jelen a könyv—új ság—papíráru, vegyi áru és háztar-
tási cikk szaküzletek, valamint a gépjárm ű alkatrész szaküzletek is. A legkisebb
arányban a gépjármű szaküzletek képviseltetik magukat, de ezek általában egy már-
kanév alatt országosan vannak jelen a piacon, illetve a b őráru és cipő üzletek, vala-
mint a bútor- és háztartási cikk szaküzletek, amelyek nagy hányada mikro-
vállalkozásként tevékenykedett a Balatonnál.
1. ÁBRA
A kiskereskedelemben tevékenyked ő vállalkozások alágazatok szerinti megoszlása, 2006
(Distribution of the Retail Trade Enterprises According to Sectors, 2006)
s bútor- 1:1 gépjármű U gepjarmu
háztartási szaküzlet; alkatrész;
cikk; 2% 3% 4%
s cipő ; 2% s vasáru-
festék; 5%
s élelmiszer
jellegű üzlet; s könyv-újság-
39% papír; 6%
s vegyi áru;
7%
u ruházati
I=1 elektromos
szaküzlet; s édesség-
háztartási
16% ajándék;
cikk; 7%
9%
Forrás: Saját kutatások.
A part menti településeken található a legtöbb vendéglátóhely. Ezek közül is ki-
magasló arányban vannak jelen a nyári szezon idején az éttermek (54%) (2. ábra).
A cukrászdák és éttermek azonban nem egész évben tartanak nyitva, mivel nem
látogatja annyi turista a Balaton Kiemelt Üdül őkörzetet a téli évszakban. A bárok és
borozók közül is több bezár ezen id őszakban, azonban ez utóbbiak létjogosultsága
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Gyors ténykép 181
nagyobb a háttértelepüléseken, sok községben az egyetlen szórakozási lehet őséget
biztosítják az ott él ők számára egész évben.
2. ÁBRA
A vizsgált vendéglátóhelyek alágazatok szerinti megoszlása, 2006
(Distribution of the Catering Establishments According to Sectors, 2006)
28%
Forrás: Saját kutatások.
Demográfiai ismérvek
A vizsgálatba bevont személyek nem és kor szerinti összetétele, valamint iskolai
végzettsége is befolyásolhatja a vállalkozás ágazatok szerinti megoszlását és az
üzlet sikerességével való elégedettség mértékét. A 35 év alatti fiatalok kisebb
arányban részesülnek a mintából, hiszen a többség nem rendelkezik megfelel ő hi-
telképességgel vagy egzisztenciával vállalkozása létrehozásához. Akik közülük
beletartoznak a 16, illetve 17%-ba, szül ői támogatással indulnak, vagy családi vál-
lalkozást visznek tovább (ez további válaszaikból derült ki), esetleg kis t őkeigényű
vállalkozást üzemeltetnek (3. ábra).
A 35-50 év közötti, erejük teljében lév ő emberek többsége a családi megélhetés
miatt döntött ezen hivatás mellett, az ő jelenlétük a legmeghatározóbb: a kiskeres-
kedők 48%-a, a vendéglátóhelyeket üzemeltet ők 43%-a tartozik az említett korcso-
portba. Meghatározó az arányuk az 51-65 év közöttieknek is, akik közül többen
válaszoltak arra a kérdésre, hogy „Mi motiválta őket a vállalkozásuk létrehozása-
kor?" úgy, hogy kényszervállalkozókká váltak a privatizációval együtt járó munka-
nélküliség következtében. Természetesen vannak, akik kihívást és nagyobb jöve-
delmezőséget látnak a Balatonban, így tudatosan és nem kényszerb ől lettek vállal-
kozók. Az ún. „garázsboltok" születése a gazdaság szerkezeti átrendez ődése miatt
állástalanná vált emberek és a minimális anyagi háttérrel rendelkez ő pályakezdők
kiútkeresése volt a kilencvenes évek elején és közepén. A vizsgálatban szerepl ő vál-
lalkozások nagy részét ekkor jegyezték be, és tulajdonosaik közel fele a 35 év körüli
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
182 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s2
vagy az alatti korosztályból került ki. Ők 2006-ban, a vizsgálat idején a 36-50 év kö-
zötti korosztályhoz tartoztak. Az ön- és családfenntartó vállalkozók jelent ős része a
kiskereskedelemben tevékenykedett. A vendéglátás egy speciális szaktudást igényl ő
ágazat a térségben. A különböz ő korcsoportokba tartozó vállalkozók aránya ebben
az ágazatban azért kiegyenlítettebb, mert a befektetések motivációja között itt már
számottev ő a függetlenség iránti vágy és az üzleti kihívás is. Még, ha némelyik na-
gyobb befektetett t őkét is igényel, nem köthető közvetlenül korcsoportokhoz.
3. ÁBRA
A tulajdonosok kor szerinti megoszlása ágazatonkénti bontásban, 2006
(Distribution of the Owners According to Sectors, 2006)
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
35 év alatti 36-50 év 51-65 év 65 év feletti
közötti közötti
s Kiskeresked ő u Vendéglátó
Forrás: Saját kutatások.
A vállalkozók felkészültsége, szakképzettsége szintén fontos kérdése lehet sikeres-
ségüknek. A vizsgálatból kiderült, hogy a Balaton menti vállalkozók többsége tanult
ember, a középfokú végzettség űek mellett jelentős arányban vannak jelen a technikusi
végzettséggel bírók. A technikusi képesítés többsége boltvezet ői, illetve üzletvezet ői
képesítés, ami ma már jogi szempontból elengedhetetlen feltétel, szakmai szempont-
ból pedig előnyös is ezen ágazatokon belül az üzlettulajdonosoknál. F őiskolai vagy
egyetemi oklevele a vendéglátóhelyet üzemeltet ők közül 31%-nak, a kiskereskedelmi
egységet vezetők közül 24%-nak van. A Balatoni Integrációs Kht. 2003-as jelentése
szerint: „a régión belüli regisztrációjú kis- és középvállalkozók 35%-a fels őfokú vég-
zettséggel rendelkezik. 62%-uk beszél valamilyen idegen nyelvet. A vállalkozások
52%-ában már ma is részt vesz a gyermek, kétharmadukban (67%) viszont arra szá-
mítanak, hogy a következ ő generáció továbbviszi a családi vállalkozást." (Oláh 2003,
35) Az önálló vállalkozói léttel kapcsolatban, 1988-ban végzett, többek között Czakó
által készített kutatásból kiderült, hogy azt nagyban befolyásolták a magasabb iskolai
végzettség és a vállalkozást megel őző munkahelyi életpálya, valamint a vezet ői élet-
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Gyors ténykép 1 83
szakaszok (Czakó 1997). Az 1993-ban megismételt kutatás szerint a főállású vállalko-
zók között több a szakmunkás, a n ő, és 20%-uk 30 évesnél fiatalabb.
A férfiak aránya nagyobb a vendéglátóhely tulajdonosok között, 68%-kal duplája
a nőkének. A kiskereskedelmi vállalkozásokat üzemeltet ők nem szerinti megoszlása
kiegyenlítettebb, de még itt is a férfiak képviseltetik magukat nagyobb arányban.
A nők között magasabb a mellékfoglalkozásúak aránya, a válaszok alapján családi
teendőik mellett ők kevesebb időt tudnak szánni az üzletre.
A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet vállalkozásainak jellegzetességei
Kutatási eredményeink szerint a vállalkozók a legnagyobb problémát az értékesí-
tésben és a piacb ővítésben látták. A többség ugyan rendelkezett az üzlet beindítása-
kor saját tőkével, de sokan kértek segítséget rokonoktól és vettek fel banki hiteleket.
Ez azonban a kés őbbi években likviditási gondokat eredményezhetett a fejleszté-
seknél. Általában az EU-el őírásoknak történ ő megfelelésre, min őségjavításra és
felújításra költenek a legtöbbet.
A vállalkozók túlnyomórészt egy alkalmazottat foglalkoztatnak, illetve maguk is
részt vesznek a vállalkozás m űködtetésében. 32%-uk 2-5 főt foglalkoztató
mikrovállalkozás. Az összes alkalmazott 94,4%-a bejelentett munkaer őként dolgo-
zik. Az alkalmazottak iskolai végzettségük szerint nagyrészt szakirányú szakmun-
kás és középfokú végzettséggel bíró, németül alapfokon beszél ő munkavállalók. Kis
hányaduk angolul és oroszul is kommunikál.
A nyári szezon ideje (4 hónap) a Balatonnál a vállalkozások 53%-ának forgalmát
befolyásolta. Ezen belül 24%-ban nagymértékben hatott a forgalomra pozitív irány-
ban. Érdekes eredményre jutottunk a szezonalitás és a foglalkoztatottak száma kö-
zötti korreláció számítás során. Egy negatív el őjelű közepes szorosságot kaptunk,
aminek az a magyarázata, hogy minél nagyobb méret ű egy vállalkozás
foglalkoztatotti létszám-kategóriát tekintve, annál kisebb mértékben érinti a
szezonalitás, annál több alkalmazottnak biztosít munkahelyet egész évre, hiszen
ezek a vállalkozások nem csupán az idegenforgalomra építenek, hanem többségük
beszállítóként a térségen kívül is értékesít. Az idény főként a mikrovállalkozásokat
érinti, akiknek több mint 1/3-a a téli hónapokban zárva tart.
A domináns, nagy alapterületen működő vállalkozások — els ősorban multinacio-
nális áruházláncokról van szó — megjelenése a térségben jelent ősen befolyásolta a
KKV-k sikerességét, ezen belül is inkább a kiskereskedelmi ágazaton belül m űködő
vállalkozásokét, sajnos nem mindig pozitív irányban. A mikrovállalkozások úgy
vehetik fel a versenyt velük, ha szövetségbe tömörülnek, vagy olyan szolgáltatást
nyújtanak, amelyre a konkurencia nem képes. A kis létszámot foglalkoztató keres-
kedelmi és vendéglátó egységeknek a parttól távolabb es ő településeken is van lét-
jogosultsága, ugyanakkor tény, hogy a turistaforgalom élénkülésével a part menti
települések el őtérbe kerülnek. A tulajdonosok 56%-a tagja valamely érdekérvénye-
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
184 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s2
sítő szervezetnek is. A legtöbben azonban átlagosnak ítélték vállalkozásuk jöve-
delmezőségét és sikerességét.
Az üzlettulajdonosok minden döntést lehet őségköltségen értékelnek, a döntés érde-
kében feláldozott kamatot is figyelembe veszik a legtöbben. A szül ők vállalkozása, a
függetlenségre való törekvés is befolyásolhatja a döntést (Scharle 2000). Az 1990-es
évek elején készült empirikus tanulmányok szerint az alkalmazottakhoz képest az
önfoglalkoztatók között magasabb volt a férfiak és az id ősebbek aránya
(Blanchjlower—Oswald 1991).
A kis- és középvállalkozásoknál a tulajdonos az esetek többségében munkavállaló
is egyben amellett, hogy a termelés és az értékesítés is az ő feladatköre. F őként
mikrovállalkozások esetén, — ha a boltja érdekeit nézi — el őfordulhat, hogy a családja
egzisztenciáját kell kockára tennie. Ez esetben nem különül el a magánvagyon és a
vállalkozás vagyona. A kisvállalkozások fontos szerepet játszanak a foglalkoztatás-
ban, gyakori, hogy a jól képzett munkaer őt is ők termelik a nagyvállalatok számára.
Az összefüggés-vizsgálatok eredménye
A vállalkozások létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve
között összefüggés mutatható ki.
A rendszerváltás, valamint a kilencvenes évek privatizációs kezdeményezései ha-
tással voltak a munkaerő piac szerkezeti változásaira, és ez éreztette hatását a Bala-
ton Kiemelt Üdülőkörzetben is. A vállalkozás lehető sége a szabad gazdaság, az
autonómia és a megteremthet ő jólét szimbólumává vált, majd a tapasztalatok nyomán
ez az illúzió úgy tűnik szertefoszlott. A vállalkozók jövedelem maximalizálásra töre-
kedtek, és élelmesen kihasználták azokat a kiskapukat, amelyekre a jogszabályok
lehető séget adtak. Azok a kezdeményezésre kész, viszonylag megalapozott szakmai
tapasztalatokkal, piacképes tudással és kapcsolatrendszerrel felvértezett szakmun-
kások, akiknek erre lehet őségük — és elég bátorságuk — volt, korábbi főállásuk fel-
adásával vagy amellett vállalkozást alapítottak. A szféra növekedésének további
oka az életszínvonal meg őrzésének, növelésének vágya, a vállalkozói forma ugyan-
is többféle lehet őséget ad a jövedelemszerzésre, illetve kiegészítésre.
Vizsgálatunk jogosságát és eredményeit alátámasztja az a szakirodalomban más-
hol is előforduló szemlélet (Botos 2005), hogy a globalizációs kihívások hatással
voltak a kisvállalkozásra is. A globális tér szabad kereskedelmet és t őkemozgást
mozdított el ő. A gazdaságon belül egy-egy multinacionális cég monopolista er őf ő-
lénnyel rendelkezik a kisebb cégekkel szemben. Amennyiben a kiskereskedelmet
vesszük alapul, a szupermarketek belvárosi betelepülése rontja a mikro- és kisvállalko-
zások életképességét. Ez utóbbiak nehéz helyzetbe kerülnek a térben koncentrálódó,
nyitvatartási idejüket akár 24 órára is kiterjeszt ő, olcsó áraikkal alkufölényhez jutó
nagyokkal szemben. A vállalkozások létrehozásának motivációjával több hazai kuta-
tás is foglalkozott, amelyek többnyire az önfoglalkoztatás munkaer ő-piaci modelljét
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Gyors ténykép 185
alkalmazzák. Róna-Tas (1994), Kuczi—Makó (1996) a családi minta szerepét, a kap-
csolati tőkét és a személyes adottságok jelentőségét kutatták. Laky (1998) a munka-
nélküliség hátrányait szerepeltette kutatása változójaként. Gábor (1994) tanulmánya
jelentős különbséget mutat az önfoglalkoztatók és a munkanélküliek csoportja között.
A korábbi vállalatok közötti kapcsolatok széthullása, valamint a bezáruló munkaer ő-
piac járultak hozzá ahhoz, hogy sok mikro- és kisvállalkozás jöjjön létre.
Véleményünk szerint az egyik jelentő s problémát az okozhatja a családi vállalko-
zások esetén, hogy idegen szakemberek bevonását többnyire mell őzik, a generációk
közötti együttműködés nehézkessé válhat, a család anyagi biztonsága fontosabb,
mint a kockázatvállalással elérhet ő üzleti haszon. Előnye az, hogy olcsó és megbíz-
ható munkaerő höz jut a vállalkozás, ami az önfoglalkoztatás el ősegítéséhez min-
denképpen hozzájárulhat.
Az önfoglalkoztatási ráta növekedésének egyik oka az, hogy a munkavállalók bi-
zonyos csoportja nehezen talál munkát, a másik ok a kib ővült lehetőségekben, ter-
mékek és szolgáltatások iránti kereslet növekedésében keresend ő. Magyarországon
ma már ez utóbbi kijelentés vált dominánsabbá, nagyobb szerepet játszik az üzleti
lehetőségek bő vülése, mint a munkanélküliség. Amikor beindítanak egy vállalko-
zást, mérlegel a vállalkozó, hogy mi lenne, ha fizetett alkalmazottként keresné a
kenyerét, milyenek az esetleges munkanélküliség költségei, az önállóvá válásnak
több előnyét látja-e, mint hátrányát. Továbbá magával viszi a családban öröklött min-
tákat, valamint megfigyeli a piaci viszonyokat és az aktuális kamatlábat. A 3. táblá-
zatban a cégalapítás éve és a motiváció közötti kapcsolatot vizsgáltuk kereszttábla
segítségével, a táblázat értékei a két vizsgált változó közötti kapcsolatot és annak
szorosságát, valamint irányát szemléltetik, tulajdonképpen a kombinált gyakoriság
eloszlást mutatva. Mindkét esetben nominális változóról van szó. A sorváltozó a
független (X), míg az oszlop a függ ő változó (Y).
Magyarországon a gazdaság szerkezeti átalakulásának következtében, amikor a
Balaton Kiemelt Üdül őkörzetben jelentőséggel bíró mezőgazdasági szövetkezeteket
és ipari vállalkozásokat privatizálták, sok helyi lakos maradt munka nélkül. Vála-
szaikból, — ahogy a 3. táblázat is szemlélteti — az derült ki, hogy azoknak, akik
1991 és 1994 között alapították vállalkozásukat, 27,3%-uk mondta azt, hogy munkája
elvesztése miatt kényszerb ől lett vállalkozó, mivel családja eltartására a turizmushoz
kapcsolható vállalkozás elindításában látta a kiutat. A megélhetési gondok leküzdését
9,7%-uk jelölte meg. A második privatizációs id őszakban is megjelenik a kényszer-
vállalkozás megjelölése motivációként (12,7%), de már csökken ő mértékben. Azon
vállalkozások, amelyek üzleti kihívásnak tekintik a befektetésüket, egy magasabb
jövedelem elérése érdekében és nem csupán saját, illetve családjuk megélhetésének
biztosítékaként, már a nagyobb létszámmal működő kis-, illetve közepes vállalkozá-
sok közül kerültek ki. 2000-t ől 2004-ig a piac egyre telítettebbé vált, a vállalkozói
adók kedvezőtlenebbek lettek, így csökkent a vállalkozási kedv is.
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
186 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s2
3. TÁBLÁZAT
A motiváció és a cégalapítás éve közötti kapcsolat a teljes mintasokaságra
(Connection between the Year of the Foundation and the Motivation,
in the Full Sample)
A vállalkozások motivációja (1 7)
Magasabb
Alapítás Csa- Megélhetési életszínvo-
éve (X) Önállóság, Kényszer- Össze-
ládi gondok le- nal elérése;
függetlenség vállalkozó sen
okok küzdése Üzleti okok,
kihívás
1990-ben
vagy 4 3 8 15 - 30
előtte 1,3% 1,0% 2,7% 5,0% 10,0%
1991-
1994 3 3 29 82 7 124
1,0% 1,0% 9,7% 27,3% 2,3% 41,3%
között
1995-
4 7 24 38 16 89
1999
között 1,3% 2,3% 8,0% 12,7% 5,3% 29,7%
2000-
2004 2 11 28 7 48
között 0,7% 3,7% 9,3% 2,3% 16,0%
2005,
illetve azt 2 4 3 9
-
követően 0,7% 1,3% 1,0% 3,0%
15 74 167 33 300
Összesen 11
3,7% 5,0% 24,7% 55,7% 11,0% 100%
Forrás: Saját kutatás.
Ezzel egy időben a nyaralási szokások is megváltoztak, színvonalasabb kiszolgá-
lást igényeltek a turisták a pénzükért, amit a t őkebevonásra képes vállalkozások
tudtak csak kielégíteni. 2005-ben, illetve azt követ ően a vizsgált id őszak alanyainak
csak 3%-a kezdte el tevékenységét. Ez a szám valószín űleg magasabb, de az empi-
rikus vizsgálatok 2006-ban lezárultak, ebb ől további következtetéseket nem lehet
levonni.
Összességében, a kutatás során a 300-as mintánál 5%-os eltérést, azaz hibavaló-
színűséget engedtünk meg (4. táblázat). A vizsgált vállalkozások esetén tapasztalt
szignifikanciaszint alapján a hibaérték a megengedett határértéket nem lépi túl, így
a Ho hipotézist elvetjük, miszerint nincs összefüggés a két változó között. Az alapí-
tás évétől függően szignifikánsan eltérőek a vállalkozás alapításának motivációi.
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Gyors ténykép 187
4. TÁBLÁZAT
A motiváció és a cégalapítás éve közötti kapcsolat eredménytáblája
(The Result Table of the Connection between the Year of the Foundation and
the Motivation)
Érték Szignifikancia
Pearson féle Khí-négyzet próba 36,639 0,002
Phi-együttható 0,349 0,002
Cramer, féle V együttható 0,175 0,002
Forrás: Saját kutatás.
Az elemzés során kiszámítottuk a Khi-négyzet alapú statisztika segítségével a
Cramer-féle asszociációs együtthatót. Itt a szignifikanciaszint alapján elfogadható
az a hipotézis, miszerint a vállalkozás létrehozásának motivációja a vállalkozás
alapításának évét ől függ.
Cramer féle V együttható kiszámítása:
v=
I36,639
,‘
= 0 175
4 x 300
A khi-négyzet próba értéke ebben az esetben 36,639-es értéket mutat. Minél na-
gyobb ez az érték, annál er ősebb az összefüggés a vizsgált változók között. Bár a
szignifikancia szint minden esetben a megengedett határértéken belül van és a kap-
csolat kimutatható, mégis értéke gyenge a Cramer-féle asszociációs együttható
eredménye szerint. A motiváció és az alapítás éve közötti eredmények nem tekint-
hetők véletlennek. Az alapítás éve, mint függ ő változó a vállalkozások létrehozásá-
nak motivációjában szerepet játszik, de emellett még más változók is közrem űköd-
hetnek a döntésben. Jelenlegi vizsgálatunk azt mutatja, hogy a két privatizációs
csúcs-időszak a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet vállalkozásaira is hatással volt, és a
privatizáció „veszteseib ől" olykor nyerteseket csinált a turizmushoz kapcsolódó
ágazatokon belül. Voltak vállalkozások, amelyek kényszerb ől, megélhetési problé-
mák áthidalása következtében indultak, de a lekérdezés idején, immár 10 évvel ké-
sőbb is a Balatonhoz látogató turistákból és a helyi lakosság igényeib ől éltek. A ki-
lencvenes évek második felében azonban sok, főként kis- és közepes vállalkozás
kezdett el vállalkozni a turisztikai desztinációban üzleti kihívást, magasabb élet-
színvonal elérésének lehet őségét látva a térségben.
Azon kiskereskedelemben tevékenyked ő vállalkozások, akiknek cége beszállítóként
tevékenykedett már más cégeknél, nem érzik sikeresebbnek magukat az önálló
vállalkozásoknál.
Az eredmények szerint azon kiskereskedelemben tevékenyked ő vállalkozások,
amelyek beszállítóként is tevékenykednek más cégeknél, nem feltétlenül érzik ma-
gukat sikeresebbnek azoknál, akik teljesen függetleníteni tudják magukat a Balaton
térségében. Ez azzal magyarázható többek közt, hogy a turizmusból profitáló tér-
ségben a nyári szezon idején túl nem minden vállalkozás képes arra, hogy egész
évben nyitva tartson. Részben megoldás lehet számukra, ha beszállítói más cégek-
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
188 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s2
nek, ami a szakirodalom szerint is igazolt függ ő kapcsolatot jelent, azonban sokszor
egyetlen kulcsa az egész éves nyitva tartásnak. A vizsgált vendéglátó egységekre ez
kevésbé vonatkozik. A háttértelepüléseken lév ő vendéglátó egységek létjogosultsága
sok esetben megmaradt, mint a helyi közösség találkozásának színtere. A part men-
tén sokan közülük a nyári szezon ideje alatt tartanak nyitva, és természetesen akad-
nak olyanok, amelyek a kulturális programok, gyógyüdül őben pihenni vágyók,
vagy a helyi lakosok igényeit kielégítve önállóan is kiválóan megállják a helyüket.
A vállalkozások el őző évi beruházásai hatással vannak a mikrovállalkozások üzleti
forgalmára.
A harmadik hipotézisünknél az el őző évi befektetések és az üzleti forgalom közötti
együttmozgást vizsgáltuk regresszió analízis segítségével, ami a 9 f őnél kevesebbet
foglalkoztató, mikroméret ű vállalkozásokra nyert igazolást. Ezek többnyire egyéni
vállalkozásként, illetve Kft-ként m űködtek. A mikrovállalkozások rendelkeztek a
legkisebb induló tő kével. A fejlesztésre irányuló befektetések nagyobb súllyal szá-
mítottak e vállalkozások esetén, mint egy közepes vállalkozásnál, ahol a fejlesztésre
szánt összeg az üzleti forgalom kisebb hányada. Vagyis az, hogy a hipotézis a
mikrovállalkozásoknál nyert igazolást, a beruházások nagyságával és az ehhez
szükséges megtérülési id ővel magyarázható.
Az elmúlt években a vállalkozásokba befektetett t őke 24%-ban (75 vállalkozás) az
EU szabványoknak való megfelelés betartását célozta meg. Az élelmiszer boltok és az
éttermek esetében volt jelent ősebb megterhelés a HACCP rendszer bevezetése. A
beruházások 25%-át (83 vállalkozás) tette ki a min őségjavítást célzó fejlesztés, ezen
kívül jelentő s részarányt képviseltek azok, akik ingatlan-felújításba kezdtek a fo-
gyasztók magasabb fokon történ ő kiszolgálása érdekében. A vállalkozások keveset
szánnak marketingre, pedig a fogyasztó-orientált üzleti tevékenység nem csak saját
fejlődésüket szolgálná, de a Balaton Kiemelt Üdül őkörzetet is sikeresebbé tehetné.
Következtetések
A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékeny-
kedő vállalkozásainak helyzetén a gazdaságszociológiai folyamatok megismerésén
keresztül lehet javítani. Új fejlesztési irányvonalakkal, a térség helyzetét meghatá-
rozó szereplő k együttgondolkodással tudják segíteni. A témához kapcsolódó szak-
irodalom feltárásából és az empirikus vizsgálatokból az alábbi válaszokat kaptuk
problémafelvetéseinkre.
Fontosnak tartjuk a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet területi lehatároltságának vég-
legesítését és egyetlen szervezet gazdasági igazgatása alá vonását. A Balatonnak
jelenleg nincs „gazdája", ami nagy probléma a fejlesztéseknél, pályázatok benyújtá-
sánál, hiszen egyik jelenleg hatályban lév ő regionális besoroláshoz sem tartozik.
Ugyanakkor mindhárom, területét érint ő régió igénybe veszi a saját forrásait a Balaton
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 2 Gyors ténykép 189
fejlesztésére, mely pénzb ől gyakran másra is kénytelenek költeni saját régiójuk fej-
lesztése érdekében.
A térség mikro, kis- és közepes vállalkozásainak támogatását központi és helyi
szinten együtt kell megvalósítani (adókedvezményekkel). Állami rendeletekkel már
(ideiglenes munkavállalói kiskönyv stb.) próbálták fehéríteni a gazdaságot, de ez
semmiképpen nem jelent biztos megélhetést a munkavállalóknak.
A kilencvenes éveket követ ően az egyéni vállalkozás egy magasabb presztízs ér-
tékű, államilag támogatott tevékenységgé vált. Amennyiben ez a terület újra priori-
tást élvezne, hosszú távon térségi és gazdasági élénkülést tapasztalnánk.
A térség megtartó ereje növekedne a munkahelyteremtéssel, a kisvállalkozások tá-
mogatásával azáltal is, ha ezek a cégek nem csak megélhetésükre és alkalmazottaik
bérezésére fordíthatnák üzleti forgalmukat, hanem támogatások és adókedvezmé-
nyek révén továbbfejl ődhetnének. Az intézkedés valószín űleg jobb színvonalú szol-
gáltatást, esztétikusabb környezetet és munkahelyeket teremtene. A közterhek vár-
ható csökkenése a vállalkozások helyzetének javítását eredményezi, amely közve-
tetten növelheti a térség megtartó erejét és az üdül őkörzet vonzerejét. Kiemelt prio-
ritást kell, hogy kapjanak a kis- és közepes vállalkozások, amelyek többek közt az
üzlethálózatokba való tömörüléssel versenyképesebbé válnának a multinacionális
cégekkel szemben, és mérsékelni tudnák a negatív szezonális hatásokat.
A vidék és az üdül őkörzet megtartó erejét nem csupán az idegenforgalomra kell
alapozni, hanem nyitni kell más húzó ágazatok felé, ami a térségben tartja a fiatalo-
kat is. Kiutat jelenthet a szezonális foglalkoztatásból a kereskedelmen túl az oktatás,
a kutatás-fejlesztés és az egyre er ősödő gyógy- és wellness turizmus.
Kiemelt terület a térségmarketing fejlesztése a potenciális és a tényleges látogatók
felé. A balatoni imázs fejlesztése jelenleg hagyományos marketing eszközökkel
(reklámok, hirdetések) történik. Amit fontosabbnak tartunk, az a szemléletváltás a
helyi vállalkozók és a turisztikai desztináció lakosai részér ől is, ez pedig az „érzelem
és az értelem" együttmozgása. Véleményünk szerint azt kell megérteni és tenni érte —
ha a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban szeretnének jövedelmez ően vállalkozni
hogy a vendég akkor tér vissza, ha a desztináció turisztikai vonzereje mellett becsület-
tel bánnak vele, és szíves fogadást követ ően, jó szívvel várják vissza. Ami például azt
jelentheti, hogy ne a szezon ideje alatt felvert árakkal akarja a vállalkozó az egész
éves jövedelmét megkeresni úgy, hogy más-más áron értékesít helyinek és külföldi-
nek. A pénzéért kapja meg a vásárló azt a színvonalú terméket, amit kifizetett.
A megváltozott igények és az állami szerepvállalás (üdülési csekk) révén megn őtt a
belföldi kereslet azon panziók és szállodák iránt, amelyek a kényelmi turizmus igé-
nyeit kielégítve mindent egy helyen kínálnak. Azzal lehetne meghosszabbítani a szezon
idejét — az üdülőkörzet azon településein is, ahol nincs meleg vizes forrás, ezért a téli
hónapokban kevesebben látogatják —, hogy a már meglév ő szálláshely-szolgáltatók
fejlesztenek, a jelenleg épülők meleg vizes blokkal, szaunával és egyéb szolgáltatá-
sokkal is kiegészítik kínálatukat, megfelelve az átalakult üdülési szokásoknak. Össze-
fogással, például közeli étteremmel együttm űködve félpanziós vagy teljes ellátást
kínálhatnak vendégeiknek, ezzel kiegészítve és segítve egymás munkáját. Az ilyen
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
190 Gyors ténykép TÉT XXIII. évf. 2009 s2
irányú fejlesztéseknek van létjogosultsága a háttértelepüléseken is, aminek hatására
nem csak a látogatottság n ő, de munkahelyeket is teremt és növeli az ingatlanárakat.
Egy jó marketingkoncepció felépítése és megvalósítása a mikrovállalkozások ese-
tén is segíthetné a befektetések gyorsabb megtérülését.
Tudni kell azonban, hogy a kereskedelmi és a vendéglátó vállalkozások saját fej-
lesztési célként csupán a turisztikai szuprastruktúra egy részének fejleszthet őségét
valósíthatják meg, ez azonban önmagában nem elegend ő a turisták vonzására. A fen-
tiek hiánya elriasztó tényez ő, ezek ma már alapelvárások. A turisták számának és
tartózkodásának növeléséhez „komplex élménycsomagot" kell kínálni, amely más
típusú vállalkozásokkal való együttm űködést feltételez.
Irodalom
2000. évi CXII. törvény, a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról.
Babbie, E. (2001)A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassa Kiadó, Budapest.
Blanchflower, D.G.—Oswald, A. (1991) Self-Employment and Mrs Thatcher's Enterprise Culture. LSE
Economic Performance, Discussion paper. no. 30.
Botos K. (2005) Kisvállalkozások és gazdaságpolitika. — Polgári Szemle. 9.
http://epa.oszk.hu/00800/00890/00008/article58.htm1(Letöltés: 2008. 02. 20.)
Czakó Á. (1997) Kisvállalkozások a kilencvenes évek elején. (Vállalkozás és polgárosodás) Vállalkozá-
sok-e a kisvállalkozások? — Szociológiai Szemle. 3. 93-116. o.
Csalagovits I. (2005a) Észrevételek a Balaton régió és a dunántúli statisztikai régiók területfejlesztési
koncepcióihoz 1. — Comitatus. 1-2. 103-109. o.
Csalagovits I. (20056) Kiegészítés és javítások a január—februári Comitatus-ban megjelent, „Észrevéte-
lek a Balaton régió és a dunántúli statisztikai régiók területfejlesztési koncepcióihoz". — Comitatus. 3.
77-80. o.
Darabos F. (2001) A Nyugat-dunántúli Régió idegenforgalmi jelent ősége és a gyógyturizmus fejleszté-
sének lehetőségei. — Falu — város — régió. 4. 18-20. o.
EUVONAL (2008) http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegipolitikak&id-15 (Letöltés:
2008.05.07.)
Gábor R.I. (1994) Kisvállalkozás Magyarországon — virul vagy satnyul? — Közgazdasági Szemle. 7-8.
709-719. o.
Horváth Gy. (1996) A magyar regionális politika és az európai kihívások. — Vezetéstudomány. 1. 17-29. o.
Jancsik A. (2001) Turisztikai marketing. Jegyzet. Pannon Egyetem Turizmus Tanszék, Veszprém.
KSH (2006) A Balaton Üdülőkörzet idegenforgalma. Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
Veszprém.
Kovács E. (2001) Modernizációs folyamatok egyes dunántúli településeken. Doktori értekezés. Gazdál-
kodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Keszthely. 96-97. o.
Kuczi, T.—Makó, Cs. (1996) Links between the Resources of Entrepreneurs and the Growth of Businesses.
Kutatási jelentés. MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest.
Laky T. (1998) A kisvállalkozások növekedésének korlátai. — Szociológiai Szemle. 1. 23-40. o.
Laposa J. (2007) Balaton-törvény: támadás minden irányból: nincs megállás, tovább n ő a beépítésre
szánt terület. — Falu város régió. 2.31-33. o.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (2004) Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Pécs—Budapest. 19-35. o.
Mészáros R. (2000) A társadalomföldrajz gondolatvilága. Jegyzet. SZTE Gazdaság-és
Társadalomföldrajzi Tanszéke, Szeged.
Molnár T. (2001) Társadalmi-gazdasági struktúrák regionális jellemzői a Nyugat-Dunántúlon. Doktori
értekezés. Keszthely.
Nemes Nagy J. (1998) A tér a társadalomkutatásban. Bevezetés a regionális tudományba. Hilscher Rezs ő
Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.
Péter Erzsébet - Fehérvölgyi Beáta - Birkner Zoltán : A vállalkozási hajlandóság elemzése a
kiskereskedelmi és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben.
Tér és Társadalom 23. évf. 2009/2. 171-191. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s2 Gyors ténykép 191
Nemes Nagy J. (2005) A Balaton régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében. Kutatási
jelentés. R-DATA Bt., ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA—ELTE Regionális Tudományi Kuta-
tócsoport, Budapest.
Oláh M. (2003) Egy rendhagyó régió rendhagyó helyi társadalmáról. — Comitatus. 7-8.27-42. o.
Pálné Kovács I. (1999) Regionális politika és közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
Probáld F. (1995) A regionális földrajz helye a geográfiában. Háttérvázlat. — Regionális Tudományi
Tanulmányok. 2.35-63. o.
Róna-Tas, A. (1994) The first shall be last? Entrepreneurship and communist cadres in the transition
from socialism. —American Journal of Sociology. 1.40-69. o.
Scharle Á. (2000) Önfoglalkoztatás, munkanélküliség és családi kisvállalkozások Magyarországon.
3.250-274. o. —KözgadságiSzeml.
Vizvári, B.—Bacsi, Zs. (2003) Structural problems in the Hungarian agriculture after the political
tumover. — Journal of Central European Agriculture. 2.175-184. o.