Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
Tér és Társadalom XXIII. évf. 2009 s 1: 1-17
BOLDOGÍTÓ UTAZÁS:
A TURIZMUS HATÁSA A MAGYAR LAKOSSÁG
SZUBJEKTÍV ÉLETMIN ŐSÉGÉRE
(The Impact of Tourism on Subjective Quality of Life among
Hungarian Population)
MICHALKÓ GÁBOR — KISS KORNÉLIA —
KOVÁCS BALÁZS
Kulcsszavak:
turizmus életmin őség boldogság jólét jóllét
A szubjektív életmin őséggel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázása napjainkra már nem csak a
tudományos m űhelyek közötti párbeszédben, hanem a társadalom közérzetéért felel ős politikai berkekben
is prioritást élvező témának számít. A kutatók, legyenek azok a filozófia, a pszichológia, a szociológia, a
geográfia vagy éppen a közgazdaságtudomány képvisel ői, leginkább a boldogság forrását, a szubjektív
jólét eléréséhez vezet ő utat, a politikusok pedig annak a hatalom általi befolyásolhatóságának mikéntjét
kívánják feltárni, illetve feltáratni. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005-2013) — nemzetközi össze-
hasonlításban is egyedülálló módon — rendkívüli fontosságot tulajdonít a magyar lakosság utazásainak
életmin őség-növelő szerepére. Ahhoz, hogy a dokumentumban megfogalmazottak valóban a társadalom
javára válhassanak, az önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága a
Magyar Turizmus Zrt.-vel és az MTA Földrajztudományi Kutatóintézettel együttm űködve felkérte a Központi
Statisztikai Hivatalt a lakosság utazási magatartásával összefüggő boldogságfaktor feltárására. A 2007-
ben, mintegy 11,5 ezer háztartásban folytatott kérdőíves felmérés eredménye felszínre hozta a turizmus
és az életmin őség kapcsolatának eddig alig ismert vetületeit.
A tanulmány az életmin őséggel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalom kontextusába helyezve
tárgyalja a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív vizsgálat eredményeit, értékeli az egyes változók
mentén létrehozott adattáblákat. A szerz ők különös hangsúlyt helyeznek az utazás és az élettel való elé-
gedettség közötti általános kapcsolatok bemutatására, valamint az utazásokban rejlő boldogság össze-
tevőinek feltárására.
Bevezetés
Az, hogy a környezetváltozás hatékonyabban segíti el ő az alapvető fiziológiai
szükségleteink kielégítését, történetesen a mindennapi térpályáinkon kívül es ő
helyen megvalósuló pihenés és táplálkozás intenzívebb regenerálódást biztosít, a
turizmustudomány közismert tézisei közé tartozik (Puczkó—Rátz 1998; Michalkó
2007). Az azonban, hogy az utazásban való általános érvény ű érintettség, illetve
egy konkrét út milyen mértékben növeli az egyén boldogságát, kevésbé ismert
problémának számít. Pedig a téma vizsgálatának elméleti hozadéka nem csak a tár-
sadalomkutatással foglalkozó műhelyek, hanem a politikai szféra számára is igen
jól hasznosítható tudást kínál, mivel a lakosság életmin őségéről való gondolkodás
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
2 Michalkó G.—Kiss K.—Kovács B. TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
fontosságának felismerése a modern kormányzat egyik ismérve (Bianchi 2007).
Az Európai Uniót irányító szervezetek lépten-nyomon hangsúlyozzák, hogy az
életminőség középpontba állítása a hatalom gyakorlásával foglalkozók feladata (a
tanulmány készítésekor ) az EU hatályos joganyagában2 413 dokumentumban szere-
pelt az életmin őség szó). Magyarországon pillanatnyilag közel 100 jogszabály, köz-
tük számos törvény és kormányrendelet szövegében találkozhatunk az életmin őség
kifejezés használatával, a 2006-ban elfogadott Új Magyarország Fejlesztési Terv i
őség-orientált Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát az érdemileg haszno- azéletmin
sítandó ágazati dokumentumok között tárgyalja. Mindez jól mutatja, hogy a turiz-
mus túljutott gazdaságélénkít ő, területfejleszt ő funkciójának egyoldalú hangsúlyo-
zásán, mára a hazai politika is felismerte társadalomformáló szerepének fontossá-
gát, az életminőség fejlesztésében rejl ő lehetőségek kiaknázása azonban számos, az
utazás és a boldogság kohéziójára fókuszáló vizsgálatot igényel még.
Annak ellenére, hogy az életmin őséggel kapcsolatos kutatások Magyarországon is
igen tekintélyes múltra tekintenek vissza (Hankiss—Manchin 1976), a turizmus-
tudománnyal foglalkozó szakemberek csak a 21. század hajnalán kezdték felismerni
a témában rejl ő lehetőségek tárházát (Kovács—Michalkó—Horkay 2007; Michalkó-
L őrincz 2007). A kutatás megindítását a releváns elméleti keret hiánya mellett a
statisztikai adatgyűjtés egyoldalúsága, vagyis a turizmus forgalmi szempontú meg-
közelítése hátráltatta. A Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) 2004-t ől meginduló,
a lakosság utazási szokásaira fókuszáló felmérések eredményei már szélesebb teret
kínáltak a turizmus és az életmin őség kapcsolatának tettenérésére. A politikai szféra
részéről megfogalmazódó igény és a tudomány oldaláról jelentkez ő érdeklődés eredő-
jeként 2007-ben kerülhetett el őször sor az állampolgárok utazásainak és az azzal ösz-
szeftiggő boldogságérzet megjelenésének a feln őtt magyar lakosságot reprezentáló
mintán alapuló számbavételére. A KSH egy, az Önkormányzati és Területfejlesztési
Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága, a Magyar Turizmus Zrt. és az MTA
Földrajztudományi Kutatóintézet képvisel őiből álló szakértői team által kidolgozott
kérdéssort épített be a 2007. évi adatgy űjtésébe. A kérdések három aspektusból igye-
keztek a turizmus és az életmin őség szimbiózisát feltárni, egyrészr ől az utazás bol-
dogságforrásként történő azonosítását, másrészr ől az utazásban való részvételnek az
életminőség változására gyakorolt hatását, harmadrészt az érintett települések életé-
ben jelentkező hatások szubjektív visszatükröz ődését óhajtották számba venni.
A tanulmány Magyarországon els ő ízben tesz kísérletet arra, hogy a feln őtt lakos-
ságot reprezentáló minta alapján értékelje az utazás és a boldogság összefüggéseit,
rámutasson a háztartásban együtt él ők száma, az iskolai végzettség, az életkor, az
anyagi helyzet és az elmúlt évben tett utazások szubjektív életmin őséget befolyásoló
hatásaira. E helyen nem tárgyaljuk az egyes településeken kikristályosodó vendég-
forgalom boldogságformáló szerepét, így a turizmus lokális hatásai nem kerülnek
elemzésre.
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Boldogító utazás ... 3
A turizmus hatása a szubjektív életmin őségre
Annak ellenére, hogy a világ fejlett országaiban a vagyon, a hatalmi hierarchiában
elfoglalt pozíció és a társadalmi státusz a boldogság karizmatikus szimbólumaivá
váltak, a pszichológia továbbra is a tudat irányításában látja az egyén életmin őségével
kapcsolatos állásfoglalások gyökerét (Csíkszentmihályi 2001). Elsősorban a fejünkben
dől el, hogy saját életünk megítélésekor elégedettséget vagy éppen elégedetlenséget
érzünk, boldogságunk tehát a bels ő harmóniánkból ered. Csíkszentmihályi (2001, 77)
az áramlattal kapcsolatos vizsgálatainak eredményeképpen megállapította: „Hogy az
életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni". A turizmus tipikusan
azok közé a tevékenységek közé tartozik, amelynek során az utazók áramlatnak
nevezett élményt élhetnek át. Ennek során aktív részesei lesznek cselekedeteik irányí-
tásának, olyan érzés keríti hatalmába az úton lev őket, amely emlékeik mérföldkövévé
válik. A célkitűzéssel, el őkészítő munkával, energia-befektetéssel, összpontosítással
megszülető tökéletes élmény az újabb és újabb utazásokban való részvételnek kö-
szönhetően többször is átélhet ő, amelynek ered ője az élettel való elégedettségérzés
megfogalmazásához, Veenhoven (2003) értelmezésében a boldogság tudatosulásához
vezet. Mivel a turizmus fogalomkörébe tartozó utazások a mindennapi térpályáktól
távolabb zajlanak, így a tudat zavaró tényez őinek, vagyis a hétköznapi környezet im-
pulzusainak kizárása hozzájárul az adott tevékenységben való feloldódáshoz, az él-
ményszerz ő aktivitás folytatásához, vagy belátható id őn belüli megismétléséhez.
Az utazásokban testet ölt ő áramlatélmény a szabadid ős és a hivatásturizmusban
egyaránt átélhet ő. Előbbi esetében a h őn áhított attrakcióval kapcsolatos empirikus
tapasztalatok megszerzése, utóbbi kapcsán a munkához köt ődő sikerek beteljesedése
generálja azt az áramlatot, amelyet els ősorban a hozzá vezet ő úton haladva érhetünk
el. A turizmusban való részvétel a motiváció megfogalmazódásától, a célterület
kiválasztásán, a költségek fedezetének biztosításán keresztül egészen a szervezéssel
kapcsolatos teend őkig igen jelentékeny el őkészítő munkát igényel (Mdser-
Weiermair 1998; Bieger—Laesser 2004), ennél fogva az utazást áramlatélményt
serkentő tevékenységként tételezhetjük fel. Az, hogy egy lakókörnyezetünkt ől távol
lévő múzeumban ott állhassunk a gyermekkori álom beteljesedését jelent ő világhírű
festmény előtt, vagy előadásunkat követően önfeledten cseveghessünk egy nemzet-
közi konferencia állófogadásán, a legtöbb ember számára igen komoly energiará-
fordítással jár, így az adott teljesítmény konstatálása örömteli pillanatokat indukál.
Ezek, az utazás során létrejöv ő érzések összeadódva, de bizonyos esetekben akár
önmagukban is az élettel való elégedettség kiváltásához vezethetnek.
Annak ellenére, hogy a szabadid ő hosszú ideje központi szerepet foglal el az
életminőséggel kapcsolatos vizsgálatokban (Csíkszentmihályi 1998; Neal et al
1999), a szabadid ő utazással való eltöltésének hatásaira mindeddig kevesebb fi-
gyelmet szenteltek a kutatók. Ennek oka a turizmus és az élettel való elégedettség
közötti összefüggés akadémiai körökben történ ő viszonylag kései felismerésével
magyarázható, a szubjektív életmin őségre vonatkozó vizsgálatok hajnalán az utazás
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
4 Michalkó G.—Kiss K.—Kovács B. TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
még nem tartozott abba a viszonyítási keretbe (értékrendszerbe), amely bekerült
volna a leggyakrabban mért faktorok közé (Neal et al 2007; Royo 2007). A hatva-
nas, hetvenes években meginduló életmin őség-vizsgálatokban a turizmus nem öltött
önálló arculatot, pedig a nemzetközi turistaérkezések száma már akkoriban elérte a
100 milliós nagyságrendet (Compendium... 2003). A szabadság, a munka kötöttsé-
gei alóli mentesülés természetesen központi szerepet foglalt el a különböz ő elége-
dettségi modellek összeállításakor, az utazás azonban össztársadalmi méretekben
csak kés őbb vált a szabadid ő-eltöltési kultúra meghatározó szegmensévé, funkciója
nem volt annyira karakterisztikus, mint napjainkban, amikor a nemzetközi turistaér-
kezések száma az 1 milliárdhoz közelít (Neal et al 2004). A turizmusnak az élettel
való elégedettség mérésében betöltött szerepét jól reprezentálja, hogy a boldogságku-
tatás egyik legnagyobb nemzetközi ismertséget és elismertséget szerzett szakért ője,
Ruut Veenhoven által létrehozott szakirodalmi adatbázis a mindössze egyetlen olyan
tanulmányt tartalmaz, amely a turizmus kérdésével foglalkozik. Miközben a nem-
zetközi szakirodalomban a kilencvenes évekt ől kezdve rendszeresen találkozhatunk
a turizmus és a szubjektív életmin őség kapcsolatának különböz ő aspektusaival
(Dobos—Jeffres 1993; Richards 1999), addig a hazai kutatói körök meglehet ősen
mostohán kezelték ezt a kérdést. Ez els ősorban arra a tényre vezethet ő vissza, hogy
az életminőségre vonatkozó alapkutatások Magyarországon is a szociológia kompe-
tenciájába tartoznak, mely diszciplína képvisel ői — sajnos — amúgy is kevesebb fi-
gyelmet szenteltek a turizmus társadalomformáló szerepére. A Kopp Mária nevével
fémjelzett, Hungarostudy elnevezés ű kutatássorozat — annak egészségtudományi
sajátosságaira visszavezethet ően — miközben igyekszik az életmin őséget a lehet ő
legátfogóbban értelmezni és megközelíteni, alig észleli a turizmus boldogságnövel ő
szerepét (Kopp—Pikó 2006).
Ugyan a turizmus egyetlen határokat átível ő életminőség-kutatásban sem kapott
főszerepet, azok a faktorok, amelyeket a legtöbb, az élettel való elégedettséggel
kapcsolatos vizsgálat körbejár, szorosan kapcsolódnak az utazásokhoz (Fekete
2006; Brülde 2007). Rahman modelljének fókuszában álló egészség, a családi, baráti
kötelékek és a munka — ha különböz ő mértékben is — egyaránt fontos motivációját
képezik az utazásnak (Kovács—Michalkó—Horkay 2007). Ebből fakadóan alakultak ki
azok a turisztikai termékek, amelyek a világ egészségturizmusában, az ún. VFR
(visiting friends and relatives) turizmusban vagy éppen a konferenciaturizmusban
öltenek testet. Ahhoz, hogy egészségünket meg őrizzük, hogy társadalmi kapcsolata-
inkat ápoljuk, hogy a munkánkban sikeresek legyünk, gyakran elhagyjuk lakókör-
nyezetünket, így az utazások hozzájárulnak az élettel való elégedettség megfogal-
mazódásához. Az Utasi Ágnes (2006) vezette kutatási program eredményei alapján
megállapítható, hogy a min őségi élet egyik attribútumát jelent ő szubjektív jólét
számos eleme kapcsolatba hozható a turizmussal. Bár az egyes vizsgálatok külön
nem hangsúlyozzák az utazások szerepét a társadalmi és a transzcendens kötelékek
kialakításában, a program hipotézise szerint a biztonság fogalomkörébe tartozó elé-
gedettségi faktorok (partnerkapcsolat, közéletiség, vallás) súlyának növelésében
kétségtelenül érdemi befolyást gyakorolnak az utazások.
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
TÉT XXIII. évf 2009 s 1 Boldogító utazás ... 5
Amennyiben a turizmusnak a szubjektív életmin őségre gyakorolt hatásaival fog-
lalkozó szakirodalom felől közelítjük a problémát, láthatjuk, hogy az utazásokban
testet öltő jóllét megfogalmazódása magában a környezetváltozást generáló tevé-
kenységben, a motiváció utazás révén való kielégítésében és a mindennapok befo-
lyásolásában egyaránt megfigyelhet ő (Perdue et al 1999; Jurowski—Brown 2001;
Gilbert—Abdullah 2002). A turizmusban érintettek többsége számára az utazás
hasznos és örömteli tevékenységként manifesztálódik, mivel a szabadid ő-eltöltés
szférájában az emberi lét kellemes epizódjait generálja. Elutazni jó. Tekintve, hogy
az utazásra jól körülhatárolható motiváció alapján kerül sor, amelynek kivitelezését
maga az utazó vagy az utazásszervez ő professzionális módon el őkészíti, így az ese-
tek többségében sikeres tevékenységnek bizonyul. A turisztikai mobilitásban tehát a
környezetváltozás okozta élményen, a megvalósulás hordozta önigazoláson, a szük-
séglet kielégítése generálta örömön kívül a hasznosság is megjelenik, mivel az uta-
zás hozadéka a hétköznapi életben kiválóan kamatoztatható (b ővül a műveltség,
kapcsolatokra teszünk szert, szervezetünk regenerálódik stb.).
A szubjektív életminőség mérése a társadalomtudományi kutatások egyik legin-
goványosabb területe (Babbie 1999). A politikai szféra irányából érkez ő megrende-
lés a szakmai berkekben ismert metodikai nehézségek dacára arra ösztönzi a kuta-
tókat, hogy különböz ő összetételű és léptékű elégedettségi skálákat felvonultató
kérdőívekkel bombázzák a társadalmat (Ferreri-Carbonell—Frijters 2004; Gebauer
2007). Miközben egyes szakért ők törekednek az úgynevezett helyettesít ő (proxy)
mutatókon keresztül közelíteni a vizsgálatba vont közösség szubjektív jólétének
állapotához, a kutatók többsége egyetért abban, hogy a küls ő személy révén megfi-
gyelt jellemzők alapján nem lehet az egyén által megélt jóllét mértékét megítélni
(Hegedűs 2001; Szabó 2003). A turizmusban való érintettség mibenléte tipikus pél-
dája a helyettesít ő mutató alkalmazásában rejl ő csapdának, egy vidéki rokon teme-
tésére történ ő utazás ugyanis nem feltétlenül növeli az életmin őséget, így pusztán az
utazásainak számából nem következtethetünk az illet ő jóllétére. Annak ellenére,
hogy találkozhatunk a boldogság mérhet őségét megkérdőjelező kutatóval (Griffin
2007), amennyiben a szubjektív életmin őség számbavételére normatívákban gon-
dolkodva, az időbeli összehasonlíthatóság kívánalmait szem el őtt tartva, valamint
lényegi kérdések mentén kerül sor, úgy annak feltétlenül helye van a társadalmi jelz ő-
számok sorában (Lengyel Gy. 2002). A turizmus és a szubjektív életmin őség kapcso-
latának feltárására vállalkozó tanulmányok — a boldogság mibenlétét általánosan kö-
zelítő munkákkal összehasonlítva — a módszertan tekintetében kevés újdonsággal
gazdagították a téma szakirodalmát. Legtöbb esetben az utazással kapcsolatos attit ű-
dök, a különböző turisztikai tevékenységeket megjelenít ő változók és az elégedettség
mértéke közötti összefüggések, valamint a turizmus addigi életútra gyakorolt hatásai-
nak a feltárása képezi a turizmusorientált mobilitás és a boldogság szimbiózisára
vonatkozó elemzések vezérfonalát (Pomfret 2006; Andereck et al 2007). Egyetlen
esetben sem került sor egy egész ország lakosságát reprezentáló felmérésre.
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
6 Michalkó G.—Kiss K.—Kovács B. TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
A magyar lakosság utazásainak boldogságnövelő szerepe
Utazó magyarok
Az utazás a magyar társadalom szabadid ő-eltöltési kultúrájának része, a turizmus
mind a Kádár-rendszerben szocializálódott, mind az őket követő generáció számára
az élet természetes velejárójaként értelmezhet ő (Czeglédi 1982; Lengyel M 2004).
A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság a Magyar Turizmus Zrt. megbí-
zásából 2003 óta azonos módszertannal, megye, településméret, nem és kor szerint
országosan reprezentatív, 1000 fős mintán vizsgálja a 18 év feletti magyar lakosság
utazási szokásait. Az elmúlt évek felmérései arra engednek következtetni, hogy a
magyar társadalom a belföldi és a kiutazó turizmusnak egyaránt aktív részese.
2003-2006 viszonylatában a kiránduló háztartások aránya 61-72%, míg a többna-
pos utazásokon résztvev őké 61-62% között ingadozott, az e tevékenységb ől kima-
radók anyagi és egészségügyi okokkal, valamint id őhiánnyal magyarázták a turisz-
tikai mobilitással kapcsolatos nemleges döntésüket (M.Á.S.T. 2007). Az utazások
mögötti motivációk, illetve az abból fakadó tevékenységek a pihenésben, a rokonlá-
togatásban és a strandolásban öltenek testet, vagyis a maslow-i szükséglethierarchia
fiziológia és a valahova való tartozás szintjén jelennek meg. Mivel az élettel való
elégedettség megfogalmazódásában az alapvet ő és a növekedési szükségletek kielé-
gítésének minősége is szerepet játszik (Maslow 2003), így a turizmusban rejl ő kör-
nyezetváltozás hordozta élmények el ősegíthetik a magyar lakosság boldogságérze-
tének növelését. Ebb ől következik az a hipotézis, miszerint azok az állampolgárok,
akik életének részét képezi az utazás, boldogabbak, mint, akik nem kelnek útra.
A kutatás módszertana
A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában (2005-2013) az életmin őséggel kap-
csolatban megfogalmazott szakpolitikai elvárások sikeres teljesítése érdekében az
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága a
Magyar Turizmus Zrt. és az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet szakért őinek
bevonásával megfogalmazta azokat a kérdéseket, amelyek a magyar társadalom
utazási aktivitása és az élettel való elégedettség közötti els ődleges összefüggések
feltárását szolgálták 5. A nemzetközi és a hazai szakirodalmi el őzményeket figye-
lembe vevő kérdések a téma három fő területére terjedtek ki, egyrészt az élettel való
általános elégedettségre, másrészt az utazás boldogságnövel ő szerepére, harmad-
részt a turizmusra, mint a lakóhely gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetét
befolyásoló jelenségre fókuszáltak. A szakért ői team által megfogalmazott kérdések
bekerültek a Központi Statisztikai Hivatal által lebonyolított, „A lakosság utazási
szokásai" elnevezés ű adatgyűjtési program kérd őív-apparátusába. A 2007 során,
mintegy 11 500 háztartásban lezajlott kérd őívezés eredménye a teljes magyar fel-
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Boldogító utazás ... 7
nőtt lakosságra vetítve reprezentatív. Az alábbiakban a magyarok élettel való általá-
nos elégedettségét és utazásaik szimbiózisát elemezzük a háztartásokban él ők száma,
a megkérdezettek életkora, iskolai végzettsége, anyagi helyzete és utazási aktivitása
viszonylatában.
Eredmények
Az utazás mint boldogságfaktor
A magyar társadalom élettel való elégedettségének vizsgálatakor a közönyösségnél
némileg kedvez őbb állapotot sikerült regisztrálni, az ötfokozatú skálán, ahol az 1 a
semennyire sem boldogot, az 5 a nagyon boldogot jelentette, 3,32 átlagos eredmény
született (1. táblázat). Az életkor, az iskolai végzettség, az anyagi helyzet megítélése
és az elmúlt évben tett utazások száma szignifikánsan, míg a háztartásban él ők száma
csak bizonyos létszámig gyakorol kedvez ő hatást a boldogság mértékére.
Minél nagyobb számú háztartásban él valaki, annál boldogabbnak tartja magát, az
egyszemélyes háztartások boldogságértéke 2,85, a négyszemélyeseké 3,50, ahol
azonban 5 vagy annál több személy él, már valamivel csökken az élettel való elége-
dettség mértéke (3,47). Az életkor el őrehaladtával szignifikánsan csökken a magyar
társadalom élettel való elégedettségének mértéke. Amíg a 18-24 év közötti korosz-
tályban 3,67 a boldogságérték, addig a 65 és annál id ősebbek csoportjában már csak
2,89. Az iskolai végzettség jelentősen hozzájárul az élettel való elégedettség kedvez ő
megítéléséhez. A magyar társadalom mindazon tagjai, akik nem rendelkeznek alapfo-
kú iskolai végzettséggel, jóval boldogtalanabbak (2,84), mint a diplomások (3,86).
Az anyagi helyzet megítélésében jelentkez ő polarizáció mögött húzódik a legnagyobb
eltérést felvonultató boldogságérték különbözet. Amíg az önmaguk anyagi helyzetét
nagyon szűkösnek ítélők csoportjához 2,80-as boldogságérték tartozik, addig a na-
gyon jómódúak esetében a vizsgált mutató 3,93. (A magyar társadalom tanúbizony-
ságot tett arról a sokat vitatott axiómáról, hogy a pénz nem boldogít; az élettel való
elégedettség megítélésében a pénz a magyarok számára els ődleges fontossággal bír).
Az utazások hozzájárulnak az élettel való elégedettségérzet kiváltásához. Minél gyak-
rabban utazik valaki, annál boldogabb. Azok, akik 2007-ben nem utaztak 3,05-ös,
akik pedig négyszer vagy annál többször utaztak 3,73-as mutatóval rendelkeznek.
Annak ellenére, hogy a magyar társadalom a belföldi és a kiutazó turizmus aktív
részese, az 1-5-ig terjed ő skálán, ahol az 1 a semmilyen, az 5 a nagyon nagy meg-
határozást jelöli, 2,53-as értéket tulajdonítottak az utazás saját életükben betöltött
szerepének (1. táblázat). Ebből következően a turisztikai mobilitás a magyar társa-
dalom értékvilágában az inkább nem fontos tartományba esik. A háztatásban él ők
száma, az életkor, az iskolai végezettség, az anyagi helyzet megítélése, valamint az
utazásokban való érintettség markáns változókat képeznek a turisztikai mobilitás
fontosságának véleményezésében.
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
8 Michalkó G.-Kiss K.-Kovács B. TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
1. TÁBLÁZAT
A magyar lakosság boldogságról alkotott képe, 2007 (n=11 500)
(Image of Happiness by Hungarian Population, 2007)
Az utazás szerepe Az utazás
Az élettel való
Tényez ő az elégedettség fontossága az
elégedettség 6
kiváltásában? életébené
A háztartásban élők száma
1 személy 2,85 3,14 2,07
2 személy 3,22 3,38 2,41
3 személy 3,42 3,55 2,66
4 személy 3,50 3,69 2,82
5 és több személy 3,47 3,49 2,48
Életkor
18-24 3,67 3,86 2,99
25-44 3,55 3,66 2,79
45-64 3,20 3,41 2,48
65 éves és id ősebb 2,89 3,01 1,87
Iskolai végzettség
Nincs 2,84 2,94 1,70
Alapfokú 3,02 3,21 2,05
Középfokú 3,43 3,58 2,68
Felsőfokú 3,68 3,78 3,15
Anyagi helyzet megítélése
Nagyon szűkös 2,80 3,16 1,88
Szerény 3,14 3,34 2,23
Átlagos 3,50 3,60 2,79
Jó 3,79 3,79 3,28
Nagyon jó 3,93 3,85 3,63
Utazás száma
0 előfordulás 3,05 3,20 1,91
1-3 előfordulás 3,58 3,73 3,14
4 és több előfordulás 3,73 3,88 3,41
Összesen 3,32 3,47 2,53
Forrás: KSH.
Minél nagyobb az adott háztartásban él ők száma, annál nagyobb jelentőséget tulaj-
donítanak az utazás életben betöltött szerepének, a 4 személyessel összehasonlítva
(2,82) az 5 személyes és az annál nagyobb háztartásokban azonban már visszaesik
az erre vonatkozó mutató értéke (2,48). Az életkor el őrehaladtával csökken az uta-
zás fontossága, a legfiatalabb feln őtt generáció (2,99) nagyobb jelent őséget tulajdo-
nít az utazásnak, mint a legid ősebb (1,87). A magasabb iskolai végzettség hozzájá-
rul az utazás életben betöltött fontosságának növeléséhez, a legkevésbé iskolázottak
(1,70) e tekintetben jóval az átlag alatti mutatóval rendelkeznek. A saját anyagi
helyzet megítélése is egyenes arányosságot mutat az utazásokon való részvétel élet-
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Boldogító utazás ... 9
ben betöltött fontosságának véleményezésekor. A nagyon sz űkösen élők életében
(1,88) a legkevésbé, a nagyon jól él ők esetében (3,63) a leginkább fontos az, hogy
utazhatnak. A felmérés évében nem utazók is érzékelik a turisztikai mobilitás fon-
tosságát, a kérdéssel kapcsolatos véleményük feltehet ően a korábbi utazási tapaszta-
lataiknak köszönhetően lett 1,91-es értékű. Természetesen a 4 és annál több alka-
lommal utazók (3,41) nagyobb jelent őséget tulajdonítanak a turisztikai mobilitás
életükben betöltött szerepének.
A magyar társadalom az utazás boldogság forrásaként történ ő azonosítása során a
turisztikai mobilitás és az élettel való elégedettség közötti szorosabb kapcsolat
fennállásáról tett tanúbizonyságot (1. táblázat). A felnőtt lakosság magasabb értéket
rendelt az utazás boldogságfokozó szerepéhez (3,47), mint a saját életével való elé-
gedettséghez (3,32). A vizsgálatba vont változók mentén kizárólag a jó és a nagyon
jó anyagi helyzetben lév ők esetében volt megfigyelhet ő, hogy az utazás boldogság-
generáló funkcióját egyforma vagy valamivel alacsonyabb (-0,08) értékkel illették,
mint az élettel való általános elégedettségüket. E tekintetben a legnagyobb pozitív
értékkülönbségeket a nagyon sz űkös anyagi helyzetben (+0,36), az egyszemélyes
háztartásokban (+0,29) él ők és a 45-64 év közötti korosztályban (+0,21) lehetett
regisztrálni. Az utazások boldogságra gyakorolt hatásának megítélésében a háztar-
tásban élők számának növekedése, az iskolázottság foka, az anyagi helyzet és a
turisztikai mobilitásban való érintettség egyenes, az életkor fordított arányosságot
mutat. 1-4 személy között minél többen élnek egy háztartásban, minél magasabb
iskolai végzettséggel rendelkeznek, minél jobb az anyagi helyzetük és minél több
utazáson vettek részt 2007-ben, annál nagyobb jelent őséget tulajdonítanak a turisz-
tikai mobilitás boldogságnövel ő szerepének. (Az 5 f ős és az annál nagyobb létszá-
mú háztartásokban a 3 és a 4 fős háztartásokhoz képest is alacsonyabb az utazás
boldogságformáló szerepével kapcsolatos értékelés). Minél id ősebb valaki, annál
kevésbé tulajdonít az utazásnak boldogságnövel ő szerepet, ezzel kapcsolatban a
legmagasabb értéket a legfiatalabb korcsoportban, a legalacsonyabbat legid ősebben
lehetett regisztrálni.
Az utazás mint az értékvilág tényez ője
A háztartások költési struktúrája jól reprezentálja a szükségletek kielégítésének
mennyiségi és min őségi aspektusait. A realizált költés nem feltétlenül korrelál az
adott szükséglet fontosságáról alkotott véleménnyel, mivel a háztartás anyagi hely-
zetét a klasszikus jövedelemszerzési és felhasználási tényez ők (iskolázottság, élet-
kor, lakó- és munkahely földrajzi elhelyezkedése stb.) mellett a legkülönböz őbb,
nehezen kiszámítható körülmények (betegség, örökség stb.) is befolyásolják. Az élet-
tel való elégedettség mibenlétének feltárása során tehát sokkal inkább a szükségle-
tekről alkotott képpel, mintsem az azok kielégítésére fordított költés nagyságrend-
jével célszerű foglalkozni.
A magyar társadalom Gárdonyi által megfogalmazott „szegények vagyunk, de jól
élünk" filozófián alapuló elégedettségi mércéje a kádári „frizsiderszocializmusban"
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
10 Michalkó G.-Kiss K. Kovács B. TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
teljesedett ki (Lengyel L. 1988). A piacgazdaság és a fogyasztói társadalom rend-
szerváltozást követ ő kiépülésének következtében a műszaki cikkek, a kulturális
javak, a külföldi utazás, de az egészség meg őrzését hivatott szolgáltatások fogyasz-
tása is a magyar lakosság értékvilágának fókuszába kerültek. A társadalom elszegé-
nyedő rétegeinek szűkülő fogyasztási struktúrája mellett az élettel való elégedettsé-
get befolyásoló materiális tényez ők diverzifikálódása napjainkban is megfigyelhet ő.
2. TÁBLÁZAT
Egyes materiális tényez ők fontossága a magyar lakosság életében, 2007 (n=11 500)
(Importance of Selected Material Factors in the Life of Hungarian Population, 2007)
Mozi, Ház-
színház, Otthon- tartás Új gép-
Ruha-
kiállítás teremtés, mű- kocsi
Bel- Kül- Egész- tár
látoga- meglévő szaki vásár-
földi földi ség- cseré-
Tényez ő tása, felújítá- cik- lása,
uta- uta- meg- je,
egyéb sa, „csi- kekkel meglé-
zás zás őrzés meg-
kulturá- nosítá- való vő
újítása
lis tevé- sa" felsze- cseréje
kenység relése
Iskolai végzettség
Nincs 2,10 1,52 3,60 1,76 2,87 2,46 2,24 1,44
Alapfokú 2,49 1,89 3,66 2,09 3,26 2,99 2,63 1,85
Középfokú 3,23 2,57 3,86 2,84 3,71 3,46 3,10 2,43
Felsőfokú 3,65 3,20 4,06 3,46 3,82 3,48 3,16 2,61
Anyagi helyzet megítélése
Nagyon
2,40 1,79 3,62 2,04 3,25 2,96 2,73 1,75
szűkös
Szerény 2,74 2,12 3,77 2,38 3,41 3,09 2,71 1,95
Átlagos 3,31 2,67 3,88 2,93 3,72 3,47 3,09 2,50
Jó 3,61 3,32 4,05 3,35 3,77 3,57 3,30 2,80
Nagyon jó 3,76 3,50 3,62 3,44 4,06 3,85 3,20 2,99
Összesen 3,03 2,42 3,82 2,67 3,56 3,28 2,93 2,24
Forrás: KSH.
A vizsgálatba vont tényez őket figyelembe véve a feln őtt magyar lakosság életére
vonatkozó értékpreferencia sorrendben az egészségmeg őrzés áll az els ő helyen
(2. táblázat). Ezt az otthonteremtés, a meglév ő felújítása, „csinosítása" és a háztartás
mű szaki cikkekkel való felszerelése követi. Az 1-5-ig terjed ő skálán, ahol az 1 a
semmilyen, az 5 a jelent ős meghatározást jelöli, az egészségmeg őrzés 3,82-es értékkel
a legfontosabb, az új gépkocsi vásárlása, meglév ő cseréje 2,24-es értékkel a legkevés-
bé fontos tényez őnek számít. A magyar társadalom tagjainak saját életében fontosnak
tartott dolgok között az utazás nem tartozik az alapvet ő értékek közé. A belföldi uta-
zást (3,03) megel őzi az egészségmegőrzés (3,82), az otthonteremtés, a meglév ő felújí-
tása, „csinosítása" (3,56) és a háztartás m űszaki cikkekkel való felszerelése (3,28) is.
A külföldi utazást (2,42) a ruhatár cseréje, megújítása (2,93), mozi, színház, kiállítás
látogatása, egyéb kulturális tevékenység (2,67) is maga mögé szorítja.
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Boldogító utazás ... 11
Tekintettel a kutatás turizmusspecifikus voltára, a vizsgálatba vont változók közül
azokat emeltük ki, amelyek esetében a belföldi, illetve a külföldi utazás vonatkozá-
sában a legnagyobb értékű különbséget lehetett az attribútumok között kimutatni.
Azt, hogy a belföldi utazást milyen mértékben tartja egy magyar állampolgár a saját
életében fontosnak, az leginkább az iskolázottságától függ. A belföldi utazás tekinte-
tében az iskolai végzettséggel nem rendelkez ők (2,10) és a diplomások értékítélete
(3,65) közötti differencia jóval nagyobb, mint amit a háztartásban él ők száma, az élet-
kor vagy éppen az anyagi helyzet megítélése alapján ki lehetett mutatni. Hasonló a
szituáció a külföldi utazás vonatkozásában, ebben az esetben az anyagi helyzet meg-
ítélése generálja a legnagyobb értékkülönbséget. Amíg a nagyon sz űkösen egzisztálók
életében 1,79-es értékkel szerepel a külföldi utazás, addig a nagyon jól él ők már
3,50-ös értéket rendeltek a határokat átlép ő turisztikai mobilitáshoz. A közép- és
felsőfokú végzettséggel rendelkez ők, a saját maguk anyagi helyzetét átlagosnak,
jónak és nagyon jónak megítél ők az össztársadalmi átlaghoz képest magasabb érté-
ket rendeltek a bel- és a külföldi utazáshoz.
Az utazás mint funkcionális tevékenység
Tekintettel arra, hogy az utazások alapvet ően az emberi szükségletek kielégítésében
játszanak szerepet, a legkülönfélébb motivációval zajló turisztikai mobilitás befolyá-
solhatja az élettel való elégedettségérzést. A betegség utazás révén történ ő eredmé-
nyes kezelése, az álmok és vágyak mindennapi térpályákon kívül es ő megvalósítása, a
távolabb élő rokonokkal, ismerősökkel való találkozás megteremtése, a testi, lelki,
szellemi felfrissülés hozzájárulhat a szubjektív életmin őség növekedéséhez.
A felnőtt magyar lakosság utazásai leginkább a családdal, ismer ősökkel való kap-
csolattartást szolgálják (3. táblázat). Az 1-5-ig terjedő skálán, ahol az 1 a semmi-
lyen, az 5 a jelentős meghatározást jelöli, a távolabb él őkkel való társas kapcsolatok
fenntartása az utazás el őre megadott funkciói közül 3,84-es értékkel a legfontosabb-
nak bizonyult. Ezt a köznapi értelemben vett rekreálódás követi, a munkavégz ő ké-
pesség megújítása (3,68) a második helyen szerepel az utazás életben betöltött funkci-
óinak sorában. Mivel az utazás örömszerz ő tevékenység, így sokan újra és újra sze-
retnének részesei lenni a bel őle fakadó élvezeteknek, id ővel tehát magáért az utazás
tényéért kelnek útra. A felnőtt magyar lakosság nagyobb jelent őséget tulajdonít a tu-
risztikai mobilitás újabb és újabb utazásokat gerjeszt ő mivoltának (3,44), mint az
egészségi állapot javulásában betöltött funkciójának (2,83). Az utazás össztársadalmi
szinten legkevésbé az egyén sikerérzetének kiváltásában játszik közre (2,67).
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
12 Michalkó G.-Kiss K.-Kovács B. TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
3. TÁBLÁZAT
A magyar lakosság utazásainak funkciója, 2007 (n=11 500)
(Functions of Travels by Hungarian Population, 2007)
Egészségi Újabb Társas
Sikerérzés Életerő
Tényez ő állapot utazások kapcsolatok
kiváltása megújítása
javulása generálása erősítése
A háztartásban élők száma
1 személy 2,99 2,73 3,38 3,75 3,53
2 személy 3,00 2,63 3,38 3,79 3,56
3 személy 2,78 2,69 3,43 3,88 3,74
4 személy 2,74 2,72 3,52 3,90 3,83
5 és több sze-
2,67 2,59 3,42 3,83 3,61
mély
Eletkor
18-24 2,31 2,65 3,67 3,79 3,65
25-44 2,74 2,74 3,53 3,91 3,85
45-64 3,05 2,69 3,38 3,83 3,66
65 éves és
3,15 2,39 3,02 3,71 3,19
idősebb
Iskolai végzettség
Nincs 2,75 2,32 3,08 3,79 2,91
Alapfokú 2,62 2,43 3,13 3,71 3,36
Középfokú 2,85 2,70 3,48 3,85 3,74
Felsőfokú 3,03 2,89 3,70 3,98 3,94
Anyagi helyzet megítélése
Nagyon
2,60 2,42 3,05 3,73 3,33
szűkös
Szerény 2,76 2,55 3,31 3,77 3,52
Átlagos 2,86 2,71 3,52 3,89 3,76
Jó 3,07 2,98 3,66 3,83 3,99
Nagyon jó 2,90 3,03 3,94 4,13 3,91
Utazás száma
0 előfordulás 2,61 2,52 3,10 3,52 3,36
1-3 előfordu-
2,93 2,70 3,57 3,93 3,86
lás
4 és több
3,02 2,86 3,75 4,21 3,86
előfordulás
Összesen 2,83 2,67 3,44 3,84 3,68
Forrás: KSH.
Ha a vizsgálatba vont változók mentén elemezzük, hogy az utazás melyik funkciója
generálja a változókhoz rendelt attribútumok értékei között a legnagyobb különbsé-
get, láthatjuk, hogy a háztartásban él ők száma és az életkor az egészségi állapot
tekintetében differenciál leginkább. Az iskolai végzettség a munkavégz ő képesség
megújítása esetében, az anyagi helyzet megítélése pedig az újabb utazásokra való
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Boldogító utazás ... 13
ösztönzésben szélesíti a széls ő értékek közötti rést. Az utazások száma a rokoni
kapcsolatok er ősítése kapcsán növeli az egyes attribútumok viszonylatában észlel-
hető különbségeket. Az utazás funkcióinak elemzés tárgyát képez ő sorában a kettő
(3,00) és az öt, illetve az annál több személyes (2,67) háztartásban él ők egészségi
állapot javulása tekintetében alkotott véleménye között lehetett a legnagyobb érték ű
(+0,33) különbséget regisztálni. Az életkor szintén az egészségi állapot javulásának
megítélésében differenciál leginkább, a 18-24 éves (2,31) és a 65, illetve id ősebb
(3,15) korosztály között +0,84 értéket mutatott ki a vizsgálat. Az iskolai végzettség
esetében az iskolázatlanok (2,91) és a diplomával rendelkez ők (3,94) között az utazás
munkavégző képességre gyakorolt hatása során észleltük a legnagyobb érték ű (+1,03)
differenciát. Az anyagi helyzet megítélése a turisztikai mobilitás újabb utazásokra
való ösztönzése tekintetében szélesíti leger őteljesebben az érintett csoportok közötti
rést, a nagyon szűkösen élők (3,05) és a nagyon jól él ők (3,94) viszonylatában +0,89
az értékkülönbözet. Az utazások száma a rokoni kapcsolatok középpontba állításakor
nyeri el a legdifferenciálóbb szerepet, a 2007-ben nem utazók (3,52) és a négyszer
vagy annál többször utazók (4,21) között +0,69 értékkülönbséget regisztráltak.
Az utazás életben betöltött funkcióit a változókhoz tartozó attribútumok mentén
vizsgálva a fenti elemzéshez hasonló eredményeket kapunk. Az egészségi állapot
javulása a 18-24 évesek (2,31) között a legkevésbé, a jó anyagi helyzetben (3,07)
lévőknél a leginkább meghatározó funkciója az utazásoknak. A sikerérzés kiváltása
az iskolázatlan (2,32) csoportban szerepel a legalacsonyabb és a nagyon jó anyagi
helyzetben (3,03) lévőknél a legmagasabb értékkel. Az utazás újabb utazásokra való
ösztönzése a 65, illetve annál id ősebb korosztályban számít a legkevésbé, a nagyon
jó anyagi helyzetben lév őknél a leginkább (3,94) fontosnak. A rokoni kapcsolatok
ápolása kapcsán a 2007-ben nem utazók (3,52) adták a legalacsonyabb, a négyszer
vagy annál többször utazók (4,21) a legmagasabb értéket. Az utazás munkavégz ő-
képességre gyakorolt funkciójának felismerése az iskolázatlan (2,91) és a jó anyagi
helyzetben él ők között mutatja a legszélesebb rést.
Következtetések
A boldogságról való gondolkodás gyökerei Arisztotelész idejébe nyúlnak vissza,
azonban a téma terebélyesedéséhez korunk társadalmi-gazdasági változásai kínál-
nak leginkább megfelel ő táptalajt. Az életszínvonal növekedése, a javakhoz való
hozzáférés lehetőségének bővülése, az egyéni szabadság horizontjának kiszélesedése
és a boldogság foka kapcsán mért disszonanciák arra késztetik a politikai szféra
képviselőit, hogy szorgalmazzák a boldogsággal összefügg ő ismeretek kutatással
történő bővítését. Elfogadva Veenhoven (2003) hipotézisét, miszerint a boldogság
az élettel való elégedettség visszatükröz ődése, a szubjektív életmin őség megtestesü-
lése, egyre nagyobb hangsúly helyez ődik a boldogság mibenlétének és a hozzá ve-
zető út sajátosságainak feltárására. A téma transzdiszciplináris mivoltának és az
életvitel összetettebbé válásának köszönhet ően fokozatosan b ővül a boldogságkuta-
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
14 Michalkó G.—Kiss K—Kovács B. TÉT XXIII. évf 2009 s 1
tók köre, így a szabadid őipar egyik legdinamikusabban növekedő ágazata, a turiz-
mus szerepe is emelked ő számú vizsgálat tárgyát képezi.
Magyarországon a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005-2013) végrehajtá-
sával párhuzamosan kezd ődtek meg a turizmus és a szubjektív életmin őség közötti
összefüggések feltárásával foglalkozó kutatások. Az alapkutatási céllal összeállított
kérdőív a felnőtt magyar lakosságot reprezentáló válaszainak feldolgozásával fel-
színre került eredmények alapján megállapítható, hogy:
A turisztikai mobilitás hozzájárul az élettel való elégedettségérzet kiváltásá-
hoz, a többet utazók boldogabbak, mint az egyáltalán nem utazók. A következ-
tetés a turisztikai keresletet alkotó tényez ők közül a diszkrecionális jövedelem
boldogságnövelő szerepével áll leginkább összefüggésben, mivel a minél jobb
anyagi helyzetben lev ő k a boldogság egyre magasabb fokáról tettek tanúbi-
zonyságot. Mivel az utazás egyik alapfeltétele a szabad felhasználású jövede-
lem megléte, így a gazdagabbak gyakrabban utazhatnak, amelyt ől boldogabbá
válhatnak.
Annak ellenére, hogy a magyar háztartások 2/3-a utazó, maga az utazás nem
játszik meghatározó szerepet a lakosság életében. Az a tény, miszerint a fiata-
labbak, az iskolázottabbak, a jobb anyagi helyzetben lév ők az átlagnál na-
gyobb jelentő séget tulajdonítanak az utazás saját életükben betöltött szerepé-
nek, leginkább a turisztikai motiváció szélesebb tárházával és a kedvez őbb
szocializációs folyamatokkal magyarázható.
— Ha az utazás nem is játszik meghatározó szerepet a magyar társadalom életé-
ben, boldogságfaktorként történ ő azonosítása az általános elégedettségi szint-
nél is magasabb értéket képvisel. Kizárólag a jó és a nagyon jó anyagi helyzet ű
csoport esetében fordult el ő, hogy az utazás boldogságfaktorként történ ő ér-
telmezésekor az általános elégedettséggel azonos vagy annál alacsonyabb érté-
kelést adott. A magyar társadalom mindazon csoportjai, akiknek utazási vágyai
kielégítetlenek, úgy gondolják, hogy az utazás boldogabbá teheti őket, míg a
beteljesedés jelzi, hogy mégsem az utazás a boldogság kulcsa.
Az utazás nem sorolható az élet legfontosabb tényez ői közé. Más hazai és
nemzetközi vizsgálatokhoz hasonlóan az egészségmeg őrzés központi szerepet
kap az élet fontosabb tényez őinek megítélésekor (ez a tény önmagában biza-
kodásra ad okot az egészségturizmus fejlesztése kapcsán). Az, hogy a belföldi
utazás fontosságához rendelt érték nagyobb a nemzetközi turisztikai mobilitás-
ban való részvétel mutatójánál, a magyar lakosság anyagi helyzetére visszave-
zethető korlátokkal magyarázható.
— Az utazások leginkább a társas kapcsolatok fenntartását, er ősítését szolgálják.
Tekintettel arra, hogy minden, a magyar lakosság utazási szokásairól szóló fel-
mérés a rokonlátogatást a legfontosabb motivációk közé sorolja, így nem meglep ő,
hogy a családdal, ismer ő sökkel való szorosabb viszony meghatározza a turiszti-
kai mobilitás funkcióját. Miközben az egészségmeg őrzés az élet legfontosabb
tényezője, az utazások funkciójának megítélésekor ez a tény nem tükröz ődik
vissza. Vélhető en a gyógy- és a wellness turizmus szolgáltatásainak magas
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Boldogító utazás ... 15
árfekvése riasztja egyel őre vissza a lakosságot az egészségturizmusban való in-
tenzívebb részvételt ől. A magyarországi turizmusipar fejl ődése szempontjából
kedvező jelként értékelhet ő, hogy a lakosság felismerte az önmagát gerjeszt ő
utazás jelenségét, így várhatóan egyre többen törekszenek majd arra, hogy része-
sei legyenek a bel-, illetve külföldre irányuló turisztikai mobilitásnak.
A turizmus és a szubjektív életminőség szimbiózisának feltárását célzó kutatási
program első szakasza meger ősítette a téma részletesebb vizsgálatának szükségsze-
rűségét, így a következ ő fázisban a konkrét utazások, illetve a turizmusnak a telepü-
lés lakosságának életminőségére gyakorolt hatásai kerülnek górcs ő alá.
Köszönetnyilvánítás
A tanulmány alapját képez ő vizsgálat a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és az
OTKA (K67573) támogatásával valósult meg.
Jegyzetek
2008. március (a Szerkeszt ők megjegyzése).
2
http://eur-lex.europa.eu/
3
1103/2006. (X. 30.) Korm. határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról.
4
http://worlddatabaseofhappiness.eur.nl
Az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkársága ezzel egyidej űleg megkezdte a Turizmusspecifikus életmin ő-
ség-index (TÉMI) kidolgozását. Az elméleti keretek feltárása és a módszertan kidolgozása érdekében
megbízta a Xellum Kft. vezette konzorciumot egy nemzetközileg is úttör őmunkának számító vizsgálat
teljes körű előkészítésével.
A vizsgálat során feltett kérdés: Mindent egybevéve mennyire tartja Ön boldognak magát?
A vizsgálat során feltett kérdés: Ön szerint mennyire befolyásolja egy ember boldogságát, ha kedvére
utazhat?
A vizsgálat során feltett kérdés: Mekkora szerepet játszik az Ön életében az utazásokon való részvétel?
Irodalom
Andereck, K.—Valentine, K.—Vogt, K.—Knopf, R. (2007) A Cross-cultural Analysis of Tourism and
Quality of Life Perceptions. — Journal of Sustainable Tourism. 5.483-502. o.
Babbie, E. (1999) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.
Bianchi, M. (2007) If happiness is so important, why do we know so little about it? — Bruni, L—Porta, P.
(eds.) Handbook on the economics of happiness. Edward Elgar, Cheltenham. 127-150. o.
Bieger, T.—Laesser, Ch. (2004) Information sources for travel decisions: toward a source process model.
— Journal of Travel Research. 4.328-437. o.
Brülde, B. (2007) Happiness and the good life. Introduction and conceptual framework. — Journal of
Happiness Studies. 1.1-14. o.
Czeglédi J. (1982) Korunk turizmusa. Panoráma Kiadó, Budapest.
Compendium of Tourism Statistics. (2003) WTO, Madrid.
Csíkszentmihályi M. (1998) És addig éltek, amíg meg nem haltak: a mindennapok min ősége.
Kulturtrade, Budapest.
Csíkszentmihályi M. (2001) Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó,
Budapest.
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
16 Michalkó G.—Kiss K.—Kovács B. TÉT XXIII. évf. 2009 s 1
Dobos, J.—Jeffres, L. (1993) Perceptions of leisure opportunities and the quality of life in a metropolitan
area. — Journal of Leisure Research. 2.203-217. o.
Fekete Zs. (2006) Életmin őség. Koncepciók, definíciók, kutatási irányok. — Utasi Á. (szerk.) A szubjektív
életmin őség forrásai: biztonság és kapcsolatok. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest.
277-309. o.
Ferreri-Carbonell, A.—Frijters, P. (2004) How important is methodology for the estimates of the
determinants of happiness? — The Economic Journal. July. 641-659. o.
Gebauer Gy. (2007) A boldogság tényező i. — Buday-Sántha A.—Rácz G. (szerk.) Évkönyv — Regionális
Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola. PTE KTK, Pécs. 107-121. o.
Gilbert, D.—Abdullah, J. (2002) A study of the impact of the expectation of a holiday on an individual's
sense of well-being. — Journal of Vacation Marketing. 4.352-361. o.
Griffin, J. (2007) What do happiness studies study? — Journal ofHappiness Studies. 1.139-148. o.
Hankiss E.—Manchin Gy. (1976) Szempontok az élet „min őségének" szociológiai vizsgálatához — Valóság. 6.
20-34. o.
Hegedű s R. (2001) Szubjektív társadalmi indikátorok — szelektív áttekintés a téma irodalmából. — Szo-
ciológiai Szemle. 2.58-72. o.
Jurowski, C.—Brown, D. (2001) A comparison of the views of involved versus noninvolved citizens on quality
of life and tourism development issues. —Journal ofHospitality & Tourism Research. 4.355-370. o.
Kopp M.—Pikó B. (2006) Az egészséggel kapcsolatos életmin őség pszichológiai, szociológiai és kulturális
dimenziói. — Kopp M.—Kovács M. (szerk.) A magyar népesség életmin ősége az ezredfordulón.
Semmelweis Kiadó, Budapest. 10-19. o.
Kovács, B.—Michalkó, G.—Horkay, N. (2007) The basis for developing a tourism related quality of life
index. — Studia Universitatis Babes-Bolyai. Geographia. 2.97-106. o.
Lengyel Gy. (2002) Bevezetés: társadalmi indikátorok, akciópotenciál, szubjektív jólét. — Lengyel Gy.
(szerk.) Indikátorok és elemzések. M űhelytanulmányok a társadalmi jelzőszámok témaköréb ől. BKÁE,
Budapest. 5-20. o.
Lengyel L. (1988) Politikai magatartás és gazdasági viselkedés egy kis ország jöv őképében. — Medve-
tánc. Magyar gazdaság és szociológia a 80-as években. Minerva, Budapest. 51-85. o.
Lengyel M. (2004) A turizmus általános elmélete. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképz ő Kft. —
Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások F őiskolája, Budapest.
M.Á.S.T. (2007) A magyar lakosság utazási szokásai, 2006. — Turizmus Bulletin. 1-2.12-27. o.
Möser, B.—Weiermair, K. (1998) Travel decision-making: from the vantage point of perceived risk and
information preferences. — Journal of Travel and Tourism Marketing. 4.107-121. o.
Maslow, A. (2003) A lét pszichológiája felé. Ursus Libris, Budapest.
Michalkó G. (2007) A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár.
Michalkó G.—Lő rincz K. (2007) A turizmus és az életmin őség kapcsolatának nagyvárosi vetületei Ma-
gyarországon. — Földrajzi Közlemények. 3.157-169. o.
Neal, J.—Sirgy, J.—Uysal, M. (1999) The role of satisfaction with leisure travel. Tourism services and
experience in satisfaction with leisure life and overall life. —Journal of Business Research. 3.153-163. o.
Neal, J.—Sirgy, J.—Uysal, M. (2004) Measuring the effect of tourism services on travelers' quality of life:
further validation. — Social Indicators Research. 69.243-277. o.
Neal, J.— Uysal, M.—Sirgy, J. (2007) The effect of tourism services on travelers' quality of life. — Journal
of Travel Research. November. 154-163. o.
Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005-2013). — Turizmus Bulletin. 9. (Különszám)
Perdue, R.—Long, P.—Kang, Y. (1999) Boomtown tourism and resident quality of life. The marketing of
gaming to host community residents. — Journal of Business Research. 4.165-177. o.
Pomfret, G. (2006) Mountaineering adventure tourists: a conceptual framework for research. — Tourism
Management. 3.113-123. o.
Puczkó L.—Rátz T. (1998) A turizmus hatásai. Aula—Kodolányi János F őiskola, Budapest.
Richards, G. (1999) Vacations and the quality of life. —Journal of Business Research. 3.189-198. o.
Royo, M. (2007) Well-being and consumption: towards a theoratical approach based on human needs
satisfaction. — Bruni, L—Porta, P. (eds.) Handbook on the economics of happiness. Edward Elgar,
Cheltenham. 127-150. o.
Szabó L. (2003) A boldogság relatív — fogyatékosság és szubjektív életmin őség. — Szociológiai Szemle. 3.
86-105. o.
Utasi Á. (2006) A minő ségi élet feltételei és forrásai. — Utasi Á. (szerk.) A szubjektív életmin őség forrásai:
biztonság és kapcsolatok. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest. 13-49. o.
Veenhoven, R. (2003) Hedonism and happiness. — Journal ofHappiness Studies. 4.437-457. o.
Michalkó Gábor - Kiss Kornélia - Kovács Balázs : Boldogító utazás : A turizmus hatása a
magyar lakosság szubjektív életminőségére. - Tér és Társadalom 23. évf. 2009/1. 1-17. p.
TÉT XXIII. évf. 2009 s 1 Boldogító utazás ... 17
THE IMPACT OF TOURISM ON SUBJECTIVE QUALITY OF LIFE
AMONG HUNGARIAN POPULATION
GÁBOR MICHALKÓ — KORNÉLIA KISS — BALÁZS KOVÁCS
Nowadays the clarification of the issues concerning subjective QoL enjoys a priority both
in the dialogue between academic workshops and in political quarters responsible for the
general state of society. The researchers — let them be the representatives of philosophy,
psychology, sociology, geography or economics — are keen on finding the paths towards the
sources of happiness, the ways to achieve subjective well-being, whilst the politicians are
eager to trace what could be done in this sense by the power. There has been a wealth of
literature on the relationship between the achievement of overall life satisfaction and
sustainability of political power, notwithstanding only minor emphasis was put on the travel-
ling behaviour of population as a factor of QoL and, consequently, of happiness. The
governments of bourgeois democracies tend to cherish the sources of happiness stemming
from leisure time spending — driven not so much by the desire to extend their power in time,
rather prompted by moral responsibility for the well-being of society. Writings on the ways
how policies might promote leisure time spending with travelling are many, but it is hardly
known how these efforts have been able to influence subjective QoL.
National Tourism Development Strategy (2005-2013) attributes paramount importance to
travelling of Hungarian population as one of the means to increase QoL — an effort unique
even in international comparison. To attain the objectives formulated in this document, and
in order to yield a profit for the society, the Tourism Unit of Ministry of Local Government
and Regional Development, together with National Tourism Board and Geographical
Research Institute Hungarian Academy of Sciences had requested Central Office of Statistics
to perform a survey on the happiness marker related to travelling behaviour of the country' s
population. This survey by questionnaires conducted in 11.5 thousand households in the year
2007 has surfaced relationships between tourism and QoL hardly acknowledged so far.
Putting the results of the survey considered representative with reference to the adult popu-
lation of Hungary in the context of Hungarian and international literature, the present study
provides an assessment of tables of the data referring to the different variables. A special
emphasis is addressed to the general linkage between travels and overall life satisfaction and
to the components of happiness offered by travelling.