Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 149-157. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Gyors ténykép 149
KÉT RÉGIÓ, KÉT KISTÉRSÉG
ÚJ ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA
(New Connection of Two Regions and Two Microregions)
HUSZTI ZSOLT
Kulcsszavak:
vonzáskörzet adottságok optimális ellentét kapcsolatok híd
2007 nyarán két, egymástól adottságaiban igen különböz ő kistérség egy új híd átadása révén összekap-
csolódott. A dunaújvárosi és a kunszentmiklósi kistérség önkormányzatainak, gazdasági és civil szerep-
lőinek évtizedes álma vált valóra, mely hosszú távon befolyásolja a helyi társadalmi-gazdasági fejl ődést.
Ennek els ő konkrét jelei már tapasztalhatóak a mindennapi életben, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy
ez hogyan fejl ődik tovább, s milyen további kihatásai lesznek Kérdés ugyanakkor, milyen járulékos
hatásokra és változásokra lehet számítani az adott területek adottságainak változásában.
Bevezetés
Bizonyos szempontból, közvetlenül a schengeni integráció után nem sokkal nehéz
komoly és megfogható publikációt írni egy másik, helyileg fontos határvonal felol-
dásáról. Míg a szlovák—magyar, az osztrák—magyar és a szlovén—magyar határok
esetében a régi-új térbeli és térszerkezeti kapcsolatok felelevenülése történt meg,
addig jelen vizsgálat tárgyát képez ő esetben egy folyamatosan meglév ő közlekedési
gát, a Duna két partja közötti átj árhatóság javult.
Sajátosság, hogy a 2007-ben átadott híd 15 kilométeres körzetében négy közigazga-
tási régió — ennek következtében négy megye — található, így annak fekvése igen spe-
ciális. Érdekes továbbá, hogy a hídhoz majdan kapcsolódó M8-as autópálya Bács-
Kiskun megye északi területén, valamint Fejér és Tolna megye határán bels ő periféri-
ákat fog össze. Ezek olyan kedvez őtlen helyzetű vidéki kistérségek, melyek funkció-
hiányos központtal rendelkeznek. Gyakorlatilag kimondható, hogy Dunaújváros léte
nélkül egy komoly méret ű városhiányos belső periféria található Kecskemét—Siófok
és Székesfehérvár—Kaposvár között. Dunaújváros, méretei okán e területnek jelenleg
csak egy részét tudja vonzásába befogni: a Dunaújvárosi, az Adonyi, a Paksi, a
Kunszentmiklósi kistérségeket, illetve a Kalocsai kistérség egyes településeit.
A felsorolt területekb ő l a Kunszentmiklósi és a Dunaújvárosi kistérség képezi a
vizsgálat tárgyát, mivel ezeket jelenleg érinti az M8-as autópálya eddig megépített
szakasza.
A vizsgált terület elhelyezkedését az 1. ábra mutatja.
Huszti Zsolt : Két régió, két kistérség új összekapcsolódása.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 149-157. p.
150 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
L ÁBRA
A Dunaújvárosi és a Kunszentmiklósi kistérség elhelyezkedése az országban
(The Location of Microregions of Dunaújváros and Kunszentmiklós)
Forrás: A www.ksh.hu alaptérképe alapján saját szerkesztés.
A híd átadása után a térszerkezet-változási folyamatok gyakorlatilag azonnal meg-
indultak, de természetesen korántsem zárultak le, így jelen vizsgálatban az eddigi
folyamatok számba vétele és a trendek elemzése lehet a cél, meghatározva a közép-
távú kilátásokat.
Mivel a két kistérség közötti kapcsolat igencsak friss, ezért az országos és területi
statisztikában még nem jelentek meg adatok, így az eddigi folyamatok alapján he-
lyenként csak becslésekre lehet támaszkodni.
Hidak a Dunán Budapesttől délre — az ország
átjárhatóságának biztosítása
Amiért a Duna elválasztó szerepe nagyon er ősnek mondható az az, hogy a hason-
ló észak—déli kiterjedés ű osztrák—magyar határon már a schengeni csatlakozás el őtt
is több átkel ő volt, mint ahány híd volt (van) a Dunán Budapestt ől folyásirányban
lefelé az országhatárig.
Ez azt jelenti, hogy 2007 derekáig a déli M0-ás hídtól az országhatárig csupán há-
rom helyen lehetett átkelni:
— Dunaföldváron
- Baján és
— Szekszárdon.
Huszti Zsolt : Két régió, két kistérség új összekapcsolódása.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 149-157. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Gyors ténykép 151
Ezen túl, még ha azt is vizsgáljuk, hogy az ország kelet—nyugati átjárhatósága
hogyan alakult a különböző közlekedési-szállítási módok esetében, akkor a vas-
út/közút problematika függvényében a probléma még élesebb.
Egyrészt a fenti három híd, a dunaföldvári Beszédes József, a szekszárdi Szent
László és a bajai Türr István-híd mindegyike kis átereszt őképességű, 2x1 közúti
sávos, ami nem biztosíthatja megfelel ően az ország kellő átjárhatóságát. Ráadásul a
dunaRildvári és a bajai híd a nagy terhelés miatt szinte soha sincsenek kiváló m ű-
szaki állapotban.
Másrészt, vasúti összeköttetés jelenleg csak Bajánál van, de ott is csak sebesség és
tengelyterhelési korlátozással lehet közlekedni. Dunaföldvárnál volt ugyan vasúti
összeköttetés, de az tulajdonképpen két zsákvonalat kötött össze, a híd felújításakor
a meglévő kapcsolatot is felszedték'.
Levonhatjuk a logikus következtetést, hogy egy jó átereszt őképességű hídra szük-
ség volt, mely közép- és hosszú távon biztosíthatja a fő városon kívüli közúti forga-
lom tehermentesítését. A dunaújvárosi Pentele-híd e szerepkörre már csak a fentiek
okán is alkalmas lehet, bár továbbra is hiányzik a vasúti összeköttetés kérdésének
megoldása.
A Dunavecse és Kisapostag között mára felépült 2x2 forgalmi sávos autópályahíd
a majdan elkészülő M8-as gyorsforgalmi út részeként épült meg úgy, hogy közvet-
len összeköttetést teremtsen a közép-dunántúli és a dél-alföldi régiók között.
A Pentele-híd jelenleg Magyarország legszélesebb és leghosszabb fesztávolságú
hídja, a mederpillérek közötti távolság több mint 300 méter.
Ez a híd az ország eddigi egyik legnagyobb költségvetés ű infrastrukturális beruházása
— bekerülési költsége 53,6 milliárd forintra rúgott a felvezet ő szakaszokkal együtt.
Az autópálya-szakasz Duna—Tisza közén az új 51-es úthoz, a jobb parton pedig az
M6-os autópályához csatlakozik. E beruházáshoz kapcsolódóan elkészült a híd ke-
leti oldalán a Dunavecse várost és Apostag községet elkerül ő kétszer egysávos új
(51-es) főút is.
Az elkészült két ártéri híd és a mederhíd összesen 1682,5 méter hosszú, míg a teljes
autópálya-szakasz 5,2 km. A 41 méter széles hídtest felosztása az alábbi: irányon-
ként két forgalmi- és egy 3,5 méteres leállósáv épült, ezekhez csatlakozik az egyik
oldalon egy 2,4 méter széles járda, a másikon ugyanilyen széles kerékpárút. A főhíd
pályamagassága alatt árvíz idején is zavartalan a hajóközlekedés.
A két kistérség f ő adottságainak ellentéte
A vizsgálat alapját képez ő két kistérség egymástól eddig szinte teljes elszigetelt-
sége és az eltérő adottságok miatt igen eltér ő fejlődési utat járt be. Míg Dunaújváros
és környéke erő sen urbánus ipari terület, addig a Kiskunság ezen része rurális agrár
térség maradt, viszonylag kismérték ű városiasodottsággal (Csatári—Farkas 2006.).
A fenti adottságok, azaz az eltérések mértéke megkívánja egy fogalom bevezeté-
sét, mely célozza az újonnan (vagy újra) összekapcsolódó szomszédos területek
Huszti Zsolt : Két régió, két kistérség új összekapcsolódása.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 149-157. p.
152 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
adottságai és viszonyai különböz őségének kifejezését (1. táblázat). Ez a fogalom a
folyamatokat a fejl ődés szempontjából nézve pozitív eredménnyel kell, hogy együtt
járjon, hiszen az ellentétes adottságok megfelel ően kihasználhatók.
1. TÁBLÁZAT
Az optimális ellentét a kistérségi adottságokban
(Optimal Opposites in Microregional Circumstances)
Dunaújvárosi kistérség Kunszentmiklósi kistérség
Szekunder szektorra épül ő gazdaság Agrárgazdaság
Nagy és koncentrált népesség Alacsony népsűrűség
Befektetők jelenléte Befektetők hiánya
K+F jelenléte Nincs K+F
Erős civil szektor Létező civil szektor
Helyhiány Új, potenciális fejlesztési területek
Munkaerőhiány Munkaerőfelesleg
Forrás: Saját szerkesztés.
A fenti folyamatok jelzésére alkalmas lehet az „optimális ellentét" fogalma. Ezzel
kifejezhetők mindazok az új lehetőségekre épül ő folyamatok, amelyek új lökést
adhatnak a térségek — a továbbiakban együtt történ ő — fejlődéséhez.
Általánosítva, a fogalom alkalmas lehet minden hasonló módon létrejöv ő kapcso-
lat jellemzésére, mely, felismerése esetén a komparatív el őnyök kihasználásához
biztosít lehetőséget (Barkley—Mark—Shuming 2006).
Az új híd jelent ősége a két kistérségben — zajló folyamatok
A Pentele-híd átadására 2007. július 23-án került sor. A híd forgalomba helyezé-
sét megelőző napon igen nagy érdekl ődés mellett hídavató rendezvényekre került
sor. A híd jelentősége abban áll, hogy a személyi szint felett (vállalati és nemzet-
gazdasági szinteken) az alábbiak valósulhatnak meg vele:
1) Javítja az ország kelet—nyugati átjárhatóságát.
2) A teherforgalom számára új átkelési lehet őséget jelent, hiszen Budapesten
és Szekszárdon kívül csak itt található nagy terhelést elbíró Duna-híd.
3) Hosszú távon tehermentesítheti a fővárost az áthaladó forgalom nagy részé-
től.
4) Összeköttetést jelent Dunaújváros vonzáskörzetéhez tartozó távoli települé-
sek és a centrum között — ebben egy régi álmot valósít meg.
5) Tehermentesíti Dunafóldvárt az átmen ő forgalomtól.
6) Bács-Kiskun megye ÉNy-i területeit bekapcsolja az autópálya-hálózatba,
ezáltal oldódik annak elzártsága.
7) Térszerkezeti változásokon keresztül indukálja a helyi gazdaságot, össze-
kapcsolja a keleti rurális agrár és a nyugati urbánus ipari térségeket.
Huszti Zsolt : Két régió, két kistérség új összekapcsolódása.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 149-157. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Gyors ténykép 153
A híd jelentősége persze változik a különböz ő szereplők céljai és érdekei alapján.
A szereplők a két különböző kistérségben azonos érdekekkel, de részben különböz ő
célokkal rendelkeznek. Ezekr ől az alábbiakat lehet mondani 2 :
1) Gazdasági szereplők, vállalkozások
A dunántúli oldal gazdasági szerepl őinek számára a híd új piacterületeket,
illetve új munkaerőbázist jelent első sorban. A vállalkozásoknak azonban
nem lehet eltekinteniük a piaci verseny er ősödésétől sem. A kiskunsági
oldal vállalkozói és gazdasági szerepl ői szintén új piacokat találnak, és él-
vezhetik az új központ szolgáltatásait.
2) Közszolgáltatások, közigazgatás és államigazgatás
A közszolgáltatások, illetve a kapcsolódó állami rendszerek — a közigaz-
gatás — központilag nemigen készült fel a helyi igények fogadására. Ér-
dekes, hogy míg helyi szinten, állami segítséggel megtörtént a felkészü-
lés, de a meglév ő keretek kihasználásához a jogi környezet nem adott le-
hetőségeket. 3
3) Egyéni szint és civil szervez ődések
Az egyének és a civil szervez ődések érzik a legerősebben a hatásokat.
Egyéni szinten a többirányú migrációs folyamatokban, az ingázás er ősö-
désében mutatkoznak jelek a két terület összekapcsolódására. A civil
szervezetek létrejötte, összekapcsolódása már a híd megépítése el őtt
megtörtént, de a személyes kapcsolattartás módja nyilvánvalóan egysze-
rűsödött. Külön érdekesség, hogy a dunántúli civilek segítenek a túlparti
területek civil életének meger ősítésében.
A fentiekből látható, hogy tipikus spread és backwash hatások is egyaránt érzé-
kelhetők, de azok aránya, pontos összetétele az eltelt id ő rövidsége és a nagy minta-
számú kutatások híján még vitatható. Eddig a frissnek tekinthet ő publikációk, kiad-
ványok sem említettek létez ő társadalmi-gazdasági, de főként közlekedési kapcsola-
tokat a Dél-alföldi és a Közép-dunántúli régiók között, tehát a közlekedéshez kap-
csolódó folyamatok is vizsgálatra szorulnak.
A folyamatok gyorselemzésére az alábbiakat vizsgáltuk meg:
- tömegközlekedés
- vándorlások
- nem-gazdasági ágazatok (oktatás, egészségügy, kultúra)
— beruházások
- ingatlanpiaci árszintváltozások és ingadozások.
A közúti közlekedési hálózatok az elmúlt években elképeszt ő mértékben változtak
meg és változtatták meg a közúti közlekedés rendszerét a térségben. Nem csak a
teherszállítás és a hálózatok kihasználtsága változott és változik folyamatosan, ha-
nem a személyszállítás rendszere is.
Az egyes vonalas infrastruktúra-beruházásokat követ ően szinte azonnal új tömeg-
közlekedési útvonalak alakultak ki, vagy er ősen megváltozott azok jellege, például
az M6-os Érd—Dunaújváros szakaszának átadása után nem sokkal Dunaújváros-
Huszti Zsolt : Két régió, két kistérség új összekapcsolódása.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 149-157. p.
154 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
Budapest viszonylatban új útvonal keletkezett, egyben az expresszjáratok száma
hirtelen megugrott, a menetid ő is csökkent, mintegy 7-15 perccel, azaz kb.
10-15%-kal. Ehhez hasonló események és folyamatok játszódtak le a közlekedés-
ben a Pentele-híd átadásának következtében:
- a Dunaújváros—Dunavecse belvárosai közötti távolság 17,5 km-re zsugorodott
45,8 km-ről, ami 62%-os távolság csökkenést jelent;
- szinte azonnal megindult a Kunszentmiklós—Dunaújváros közötti autóbusz-
közlekedés, ami addig nem létezett;
- Dunaföldvárról a tömegközlekedést biztosító autóbuszjáratok egy része
Dunavecsén át jár Dunaúj városba, két hídon át téve meg a távot;
- menetidőben és megtett kilométerben nézve lerövidültek a délkeleti irányba
induló helyközi és távolsági járatok, mintegy 1-5%-os menetid ő-csökkenést
okozva;
- csökkent a Dunaújváros—Dunaföldvár közötti tömegközlekedési viszonylat
leterheltsége.
Ezeknek a változásoknak a hatásai természetesen az egyéb közlekedési formákban
és szegmensekben is érzékelhet őek lettek, de az egyéni közlekedés és az áruszállítás
viszonyában ezek a tényez ők nem igazán mérhetők.
A vándorlások hátterében a következ ő tényezők állnak:
- Dunaújváros lakosságszáma folyamatosan csökken, jórészt a környez ő telepü-
lésekre történ ő kiköltözések miatt;
- Dunaújváros kicsiny közigazgatási területén kevés megfelel ő hely maradt a
lakóterületek b ővítésére4;
- Dunaújvárosban a munkahelyek száma jelenleg folyamatosan b ővül;
- a Kunszentmiklósi kistérségben magasabb az álláskeres ők aránya;
- a Kunszentmiklósi kistérség települései mind a magánszemélyek, mind a vál-
lalkozások számára megfelel ő területtel rendelkeznek.
Az ingatlanpiaci szerepl ők körében végzett interjúk tapasztalata mutatta meg azt,
hogy kölcsönösen erősödik az érdeklődés a két kistérségben él ők részéről, ami az
állandó vándorlásra való hajlandóság er ősödését jelentheti. Ugyanakkor a jelenlegi
folyamatokat feltehet ően az igencsak eltérő ingatlanárak mozgatják.
A tömegközlekedési menetrendek terén két változás volt eddig (2007 nyarán és
decemberében), így e tekintetben nem lehet még tartós trendet mondani az ingázás
erősödével kapcsolatban 5 .
A nem-gazdasági ágazatok (oktatás, egészségügy, kultúra) számára a kultúra terén
nincs a közigazgatási gátaknak jelent ősége, így azok szabadon fejl ődhetnek. Az
oktatás és az egészségügy terén már némileg más a helyzet. Az oktatásban Dunaúj-
város tervdokumentumaiban szerepel a középfokú iskolavárossá válás, illetve a
Dunaújvárosi F őiskola helyzetének meger ősítése. A város oktatásföldrajzi vonzás-
körzetébe — az eddigi tanulmányok alapján — régóta beletartozott a Kunszentmiklósi
kistérség egy része (Bán—Havellant 2007). A kérdés itt az, hogy mennyire képes a
két kistérség és az azokban m űködő intézmények szorosabb kapcsolatot létesíteni és
Huszti Zsolt : Két régió, két kistérség új összekapcsolódása.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 149-157. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s4 Gyors ténykép 155
fenntartani, összehangolni a meglév ő oktatási rendszereket. 6 A helyi egészségügyi
rendszer szintén a megyerendszer fogságában van, ott egyel őre pozitív elmozdulás
nem várható, az ellátási körzet továbbra is Fejér megye egy részére korlátozódik
(forrás: www.pantaleon.hu).
A beruházások szintje igen eltér ő a két vizsgált kistérség régióiban. Míg 2006-ban
a Közép-Dunántúlon 392 milliárd forint beruházás történt, azaz egy f őre 354 000 Ft
jutott, addig a Dél-Alföldön 145 milliárdnyi beruházás történt, ami egy f őre
108 000 Ft-ot jelent. Ezzel Közép-Dunántúl Közép-Magyarországot követi a máso-
dik helyen, míg a Dél-Alföld a sereghajtó (forrás: www.ksh.hu ).
Potenciális lehetőséget jelentenek a beruházások trendjének változására az ár-
szint-változások és ingadozások, azon belül az ingatlanárak. Míg a Dunaújvárosi
kistérségben jelenleg igen magasak az ingatlanárak, különösképp a potenciális be-
ruházási helyszínek, addig a Kunszentmiklósi kistérségben még a jól megközelíthe-
tő helyeken is egy-két nagyságrenddel alacsonyabbak.
2. ÁBRA
A dunaújvárosi lakóingatlan-árak változása a helyi ingatlanpiaci szerepl k
ő
becslése alapján, a 2000-es évet bázisnak tekintve (%)
(Price of Real Estate in Dunaújváros, by the Way of Asking
of Local Real Estate Agents; Base Year is 2000)
200 190
180
160
140
120
100 90
80
60
40
20
0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Forrás: Saját felmérés alapján.
Amennyiben a lakó- és termelési célú ingatlanok árait a helyi ingatlanpiaci szak-
ma adatai alapján összevetjük, látható, hogy ugyanúgy megvannak a két kistérség
közötti árkülönbségek, de teljesen mások a trendek. A lakóingatlanok átlagárai a
Kunszentmiklósi kistérségben 2007-ig alacsonyan maradtak, s csak az utóbbi sz űk
egy évben figyelhető meg lassú emelkedés. Dunaújvárosban és kistérségében
ugyanakkor igen dinamikus változások voltak az elmúlt években, melyeket a város
társadalmi-gazdasági és politikai környezete generált. A 2. ábrán láthatóak az inga-
Huszti Zsolt : Két régió, két kistérség új összekapcsolódása.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 149-157. p.
156 Gyors ténykép TÉT XXII. évf. 2008 s4
dozások, amelyeket a világpiaci és a helyi trendek egyaránt befolyásolnak. Világo-
san látszik a Dunaferr Dunai Vasmű menedzsmentváltása és az azt követ ő recesz-
szió, majd a vasmű privatizációjának lezárásával történ ő helyreállás, illetve a
Hankook megjelenése a városban.
Jövőbeni folyamatok — Összegzés
Mivel a híd átadására csak 2007-ben került sor, így természetes, hogy a folyamatok és
változások kiteljesedése még várat magára. A helyi jelent őségű híd országos jelent ősé-
gűvé válása akkor következhet be, ha a további invesztíciók következtében — ld. M8
továbbépítése — a híd a főváros valódi tehermentesít őjének szerepét láthatja el majd.
Ekkor várható komolyabb mértékben a cégek átköltözése, letelepedése a híd kör-
nyezetében, azaz az érintett kistérségek közötti különbségek lényeges mérsékl ődése.
Ily módon az optimális ellentét tényez ői kihasználásra kerülnek, és a vizsgált tér
egy vonzáskörzetként homogenizálódik.
A fentiekből következtethetünk a további tényszer ű változásokra is. A híd környeze-
tében néhány éven belül megerősödik a teherforgalom, az M8 keleti és nyugati szaka-
szainak megépültével feler ősödik annak teherszállításban játszott szerepe.
Ha tovább épül az M8, akkor nem csökken a helyi hatások jelent ősége, de helyét
egyre jobban átveszik majd az országos és nemzetközi jelenségek. A hosszú távú
tervek szerint a környéken egy közlekedési góc — logisztikai központ — kiépítése
lehetséges, mely gyakorlatilag már megvalósulóban van.
Tehát a helyi jelentő ség megmarad, de szerepe várhatóan csak a vizsgált terüle-
tekre és a szomszédos Adonyi, Sárbogárdi és Paksi kistérséget érint ően koncentrá-
lódik majd.
A tartós trendek fennmaradása mellett ugyanakkor hosszú távon gondolni kell a
jelenleg mozdulatlan rendszerek — pl. közigazgatás — átalakítására is, a jelenlegi
helyi önkormányzati rendszerben a feladatok mennyisége és min ősége miatt nem
lesz értelme a vizsgált terület között a közigazgatási választóvonalaknak. Ennek
alapvetően két elméleti módon lehetséges a kiküszöbölése:
— közigazgatási határok (jelen esetben régió, megye, kistérség) adminisztratív
megváltoztatása,
— az egyes közszolgáltatások és szolgáltatások leválasztása a közigazgatás rend-
szeréről.
Az első megoldás egyszeri, de jelentős, viszonylag szűk körben meghozható döntést
igényel, viszont e szabályozás „felülr ől jövő". A másik megoldás hosszú távú, igen
sokszereplő s folyamat, melynek során a legnehezebb a szerepl ők szemléletváltása.
Mindkét megoldás sok problémát hordoz magában, de feltehet ően mindkét út járható.
Huszti Zsolt : Két régió, két kistérség új összekapcsolódása.
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. 149-157. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s 4 Gyors ténykép 157
Jegyzetek
Dunaújvárosnál egy napig állt ugyan vasúti pontonhíd, de ezt elbontották, Dunaföldvárnál a Kis-Duna
felett vezet ő vasúti hidat és a Solt és Dunaföldvár közötti vasúti töltést ugyan turisztikai célokra (ke-
rékpárút, gyalogút) lehetne használni, de erre való törekvés jelenleg nincs.
2 .
Prommens személyekt ől összegyűjtött vélemények, tapasztalatok alapján. Az egyes szerepl ői körökben
N=10; összesen 30.
3
Például Dunaújvárosban új rend őrkapitányság, ment őállomás épült, több közintézmény felújítása,
bő vítése történt meg, melyek képesek volnának ellátni a kunszentmiklósi területeket is, de a törvényi
szabályozás értelmében az ellátási körzetek ilyen, személyi vis maior esetekben sem léphetik át a me-
gyehatárokat.
Dunaújváros a legkisebb területű megyei jogú város. Területéhez nem kapcsolódnak egykoron önálló
falvak, a város területénél két nagyobb terület ű község is van a Dunaújvárosi kistérségben.
5
Az a feltételezésünk, hogy ha nagyobbak az igények, akkor több autóbuszjárat lesz a menetrendválto-
zások kapcsán, azaz egyenes arányosság fedezhet ő fel a két dolog között.
6
Sajnos ezt egyel ő re helyi elképzelések akadályozzák, mely megjelent például a 2007. januári beadási
határidej ű TISZK-pályázat konzorciumának összetétele kérdésében.
Irodalom
Bán A.—Havellant O. (2007) Dunaújváros oktatási vonzáskörzetének átalakulása (1999-2006). —Dunaújvá-
rosi Főiskola Térségfejlesztési Kutatócsoport évkönyve. Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros. 99-127. o.
Barkley, D.L.—Mark, H.S.—Shuming, B. (2006) Land Economics. University of Wisconsin Press,
Wisconsin.
Csatári B.—Farkas J. (2006) A magyar vidékies kistérségek új kategorizálása, különös tekintettel a városi
hatásokra és a földhasznosítás változásaira. — Tér és Társadalom. 4.97-109. o.
Gajzágó G.—Szőllősi P. (2006) Kunszentmiklósi kistérség szükségletfelmérése. „HÍD" Dunaújváros és
Környéke Egyesület, Dunaújváros.