Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 s 2: 41-52
REGIONÁLIS KREATIVITÁS I
(Regional Creativity)
DERECSKEI ANITA — HURTA HILDA
„A kreativitás kulcs a gazdaságunkhoz"
(Richard Florida)
Kulcsszavak:
kreativitás innováció technológia regionális gazdaságtan
A kreativitás fogalma manapság áth4a a világot, ezzel a kulcsszóval szinte minden eladható, megvehet ő,
kutatható, vizsgálható. Talán éppen a pontos definíció hiányának misztikuma teszi ilyen népszer űvé ezt a
fogalmat. De pontosan mi lesz kreatív és mitől?
A kreativitás fogalma egyre jobban beszivárgott a gazdaságtanba is, leginkább az angol nyelv ű szakiro-
dalomban találkozhatunk ezzel a „puha" kifejezéssel. Azonban a pontos definíció nagyon sokszor hiány-
zik, a kreativitás gazdasági mérésére pedig egyáltalán nem történt eddig kísérlet. Els őként Richard
Florida „3T" elméletében fogalmazta meg és kezdte el mérni, illetve besorolni a „kreatív osztályokat".
A cikkben röviden bemutatjuk a kreativitás elméleti hátterét, pszichológiai alapjait, amelyb ől egy fontos
elemet, a környezet hatását vizsgáljuk konkrétabban. A vizsgálatok alapját Florida elmélete képezi.
Florida harmadik, talán legnehezebben mérhet ő T-je, a tolerancia mérésére teszünk kísérletet, felhasz-
nálva egy nagyszámú, magyar vezetőkkel készült mélyinterjú sorozat eredményeit is. Vizsgálatunk során
feltérképezzük a kreativitást vonzó feltételeket a vállalati kereteken belül és kívül.
A kreativitásról
Jóllehet 1912-ben Schumpeter vezette be els őként a kreativitás fogalmát (ponto-
sabban a kreatív rombolás fogalmát) a gazdaságtanba (idézi Rimler 1999), mégis
ezt a fogalmat els őként csak 1950-ben definiálta Guilford, aki pszichológusként
kezdte a kreativitást vizsgálni (Derecskei—Hurta 2006). Pszichológia szempontból a
kreativitás az ún. 4P teóriával írható le (Rhodes 1961): a kreativitást meghatározza
az alkotás folyamata (Process), az alkotó személye (Person), az eredménye
(Product), és befolyásolják a környezeti hatások (Press). Az els ő kettőt kiemelten a
pszichológia vizsgálja, az utóbbi kett őt pedig a gazdaságtudományok vették át és
kezdték el tudományos szempontból kutatni.
A gazdaságtanban az ezredforduló körül kapott ismét nagy jelent őséget a kreativi-
tás fogalma, leginkább az angol nyelv ű szakirodalomban találkozhatunk vele. Erre
legjobb bizonyíték, hogy a Yahoo keres őbe beírt „creative business" kifejezésre
több mint 1 millió darab linket kapunk.
A magyar nyelvű szakirodalomban ugyanakkor sokszor az innováció szinonimá-
jaként kezelik, de ez a két kifejezés közel sem azonos, ahogyan Howkins (2005, 4)
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
42 Derecskei Anita — Hurta Hilda TÉT XXII. évf. 2008 s2
fogalmazta: „Az innovációt a kreativitás mozgatja, látja el energiával. A kreativitás
innovációt eredményez, de az innováció sohasem eredményez kreativitást". Richard
Florida is különbséget tesz „technológiai kreativitás", — amelyet a regionális inno-
vációval és a high-tech iparral jellemez — és „kulturális kreativitás" között, ez utób-
bit a művészeti ágakhoz köti, és a „bohém index" segítségével méri, amelyet egy
régióban a művészek, zenészek és kulturális producerek számának az eloszlásával
jellemez (Florida 2002, 744). A szerző a kreativitáshoz a művészetet köti, az inno-
vációhoz pedig a technológiát.
A kreativitás esetében a legnehezebb a megfelel ő definíció megtalálása, ugyanis
ahány szerz ő foglalkozott eddig vele, annyiféle definíció született (Nyström — idézi
lványi—Hoger 1999.). Mivel a kés őbbiekben Richard Florida elméletét elemezzük,
így az ő definícióját vettük át. Florida szerint „a kreativitás egy biológiailag és intel-
lektuálisan öröklött tulajdonság, amely minden emberben megtalálható." (Florida
2004, 4) Úgy tűnik, bárki lehet kreatív, de azért néhány fontos jellemz őt kiemel;
véleménye szerint a kreatív emberek szeretnek kockázatot vállalni, a kihívás szel-
leme élteti és állandó újítási vágy motiválja őket.
Felhívja a figyelmet, hogy „csupán a munkaer ő egyharmada dolgozik a gazdaság
kreatív szektoraiban, ... de ennek a szektornak a bevétele teszi ki az USA összes
jövedelmének közel felét." (Florida 2004, 3-4) Tehát különbséget kell tennünk a
kreativitás egyéni szintje, ami mindenkiben benne rejlik, és annak a gazdaságban
megnyilvánuló formája között, amelyet a gazdasági környezet er ősen befolyásol.
Kezdetben a brit Kulturális, Média és Sport Minisztérium rendszerezte az általa
kreatív iparágaknak nevezett szektorokat. Ezek azok az iparágak, amelyek egyéni
kreativitáson, képességeken és tehetségen alapulnak. Azok a szektorok, amelyekben
lehetőség van a szellemi tulajdon fejlesztésére.
A legtöbb angolszász ország átvette ennek a 13, leginkább m űvészeti irányzatú
szektornak a listáját, melyek a következ ők: reklám, építészet, művészeti és antikvitás
piaca, számítógépes és videójátékok, iparm űvészet, design és divat, film és videó, zene,
előadói és színház művészet, szoftveripar, televízió és rádió (The Definition... én.)
Gazdasági szempontból a kreativitás környezeti (Press) hatása és a kreatív termék
értéke (Product) elemezhet ő. Éppen a pontos definíció hiánya okozza a kreativitás
„mérhetetlenségét", az alkalmazott módszerek minden esetben igazodtak az adott
szerző nézőpontjához, használt fogalomrendszeréhez. A pszichológiában nagyon
sok egyéni szintű, az alkotó személyiségét és az alkotás folyamatát feltérképez ő
kérdőív, teszt született, ezt több alkalommal átvette a menedzsment egyes irányzata
is. A „kemény" (hard) közgazdaságtani modellbe azonban ez a „puha" (soft) foga-
lom nehezen illeszthet ő be. Elsőként Richard Florida tett kísérletet a kreativitás
„kemény gazdasági mér őszámokon" is alapuló mérésére, a továbbiakban az ő elmé-
letét mutatjuk be nagyon röviden, kiemelve a kreativitás környezeti feltételeit.
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Regionális kreativitás 43
Richard Florida elmélete
Florida szerint a kreativitás jelent ősége napjainkban megn őtt. Elkülöníti az ún.
kreatív osztályban foglalkoztatottakat, akik tudományos és tervez ő tevékenysége-
ket, K+F-et, technológia-alapú iparágakat, m űvészetet, zenét, kulturális tevékeny-
ségeket, esztétikai és design munkákat, illetve a tudás-alapú foglalkozásokat, mint
egészségügy, pénzügy, jog folytatnak (Florida 2004).
Florida alapvetően a kreativitás környezeti elemeit (Press) vizsgálta. Feltételezése
szerint a kreativitás és a tudás térben koncentrálódik. Szakirodalmi feldolgozásai
alapján abból az új nézetb ől indult ki, mely szerint az emberek által választott lakó-
helynek és munkahelynek többet kell nyújtania annál, minthogy az egyének állást
találjanak és megtalálják gazdasági számításaikat. Hiszen a magasan kvalifikált
emberek, akik a szellemi tőkét képviselik, gazdaságilag mobilak, így bárhol letele-
pedhetnek, de a kreatív t őkét képvisel ő szellemi tőke tulajdonosai a modern, szóra-
koztató, sokszínű városokban telepednek le. Így a „nagyvárosok lesznek a kreativi-
tás üstjei." (Florida 2004, 1) Ahol a tudás koncentrálódik, ott megjelenik a high-
tech ipar, és növekednek a regionális jövedelmek.
A város méretét annak kelleme és befogadóképessége is befolyásolja, ezekben a
„szellemi tőke központokban" nagyon kellemes az élet, és ezzel a szellemi t őke
növeli a városok produktivitását (Florida 2002, 745). Florida véleménye szerint a
regionális tényez ők a fejlődés szempontjából abban játszanak szerepet, hogy szóra-
kozási, kikapcsolódási lehet őségeikkel magukhoz vonzzák és megtartják a szellemi
tőkét. Ellentétben a konvencionális felfogással a régiókban nem a gazdasági, ipari
klaszterekre kell fókuszálni, hanem az „üzleti klíma" er ősítése helyett az „emberi"
klímába kell invesztálni (Florida 2002, 753), mert a kreativitás a legfontosabb haj-
tóerő a városok, régiók és a nemzet fejl ődése szempontjából (Florida 2004, 1).
De vajon mivel vonzzák magukhoz a nagyvárosok és a vállalatok a kreatív t őkét?
Florida megalapozott módszertani kutatásokba kezdett, eredményei szerint a te-
hetség a változatos sokszín ű városokban koncentrálódik. El őször egy nagymérv ű
kvalitatív kutatást folytatott, amely során els ő lépésben 100 emberrel vett fel struk-
turálatlan, nyitott kérdéseken alapuló mélyinterjúkat, majd strukturált fókuszcsopor-
tos vizsgálatokat végzett. Ez utóbbiak segítségével feltérképezte azokat a gazdasági,
kulturális, és életviteli tényez őket, amelyek befolyásolják az emberek élettér és
munkahelyi választásait. Második lépésben kvantitatív kutatás következett: a sta-
tisztikai elemzéshez különböz ő indikátorokat dolgozott ki, illetve vett át, és segítsé-
gükkel a tehetség regionális megoszlását vizsgálta (eredetileg) Amerikában. Statisz-
tika elemzésének módszerei a leíró statisztika, korreláció, kéttényez ős és több té-
nyezős regresszió kutatás és hálózatelemzés voltak (Florida 2002).
Statisztikai vizsgálatához a következ ő mutatókat használta:
— Tehetség index: számba vette a BSc. vagy magasabb fokú végzettséggel ren-
delkezőket, külön választva a versenyszektorban dolgozókat és a kutatókat.
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
44 Derecskei Anita — Hurta Hilda TÉT XXII. évf. 2008 s2
Ezen belül elkülönítette az ún. kreatív osztályt, amelybe a fentebb leírt kate-
góriákat sorolta. Ezzel a mutatóval azonosítja a kreativitást.
- Vonzás (Kellemesség) index: olyan tényez ők mérésén alapul, mint a helyi
klíma, kultúra, kikapcsolódási vagy rekreációs lehet őségek.
- Klassz index: a POV magazintól átvett index, méri a 22-29 év között lakosok
számát, az egy főre eső éjszakai szórakozó helyeket és a kulturális szórakozó
helyeket (pl. múzeum).
- Sokszínűség, diverzitás index vagy homoszexuális index: a homoszexuális
párok hányadát méri, mivel a homoszexuális párok a nyitott, diszkrimináció-
mentes, befogadó környezetben telepednek le.
- Átlagos ház méret: háztartási, rezsi kiadások mértéke alapján.
- Techméter: a nemzetközi high-tech kiadások mértékét osztja a helyi high-tech
kiadások egységnyi régióra es ő mértékével.
- Regionális jövedelem: egy főre eső nominális és reáljövedelem mértéke szerint.
Mivel a kutatás célja az volt, hogy egy régió kreatív tehetséget vonzó tényez őit mu-
tassa ki, ezért a tehetség index és a többi mutató közötti korrelációt vizsgálta. Az ered-
mények alapján a szellemi t őkét jobban vonzza a kulturális klíma, a város hangulata,
mint a rekreációs lehet őségek. Pozitív kapcsolatot kapott a tehetségindex és az étter-
mek, kikapcsolódási lehetőségek, illetve az aktív vibráló éjszakai élet, vagyis a klassz
index között. A szellemi t őke kellemes és kényelmes életet szeretne, ezért hajlandó
többet fizetni a háztartási, házbérlési kiadásokért. A leger ősebb kapcsolatot azonban a
sokszínűségi indexszel mutatott, a városok nyitottsága és az ún. „kvázi anonimitás"
(Florida 2004, 30) biztosítja a könnyebb beilleszkedést, alkalmazkodást. A high-tech
iparágak vonzóak a „kreativitásnak", és természetesen a tehetségindex pozitívan kor-
relál az egy főre eső jövedelem mértékével is (Florida 2002).
Florida a hosszú távú gazdasági növekedést a 3T-vel leírható modellben látja: a
technológiában, tehetségben és a toleranciában. A technológia elfogadott (R. Solow
munkájából indul ki) és egyértelm űen elengedhetetlen feltétele a gazdasági növeke-
désnek. A tehetség (R. Lucas munkájából indul ki), mint emberi t őke is fontos té-
nyezője a gazdasági növekedésnek, azonban a tehetség alapját nem csak az oktatás-
ban látja, jóllehet alapvet ően a diplomások számával méri, hanem a kreatív vagy
alkotó tudásban, amin az innováció alapszik. Az általa behozott új tényez ő a tole-
rancia, az első két faktor ugyanis időben és térben mobil, ez a harmadik tényez ő
adja meg azok helyét. Azt, hogy mely régióban telepedik meg a tehetség és fejleszti
ki a technológiát, nagymértékben meghatározza a hely változatos sokszín űsége
(diverzitása), nyitottsága, másságot t űrő-, befogadó képessége. Az a társadalmi,
kulturális és vállalati környezet, amely a kreatív energiáknak teret ad a kibontako-
zásra, fokozza annak megjelenését. A tolerancia adja azt a környezetet, ahol a krea-
tivitás szabad áramlása biztosított.
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Regionális kreativitás 45
Az 1. ábra mutatja a három tényez ő közötti kapcsolatot. A tolerancia vonzza a
kreatívokat és segíti a kreatív tehetség kiteljesedését, ami el ősegíti az innovációt,
megalapozva a technológiát, és ezzel elvezet a gazdasági növekedéshez.
1. ÁBRA
Florida 3T elmélete
(The 3T Theory of Florida)
Forrás: Florida Tinagli (2004, 12).
—
Florida szakít azzal a konvencionális elképzeléssel, hogy a globális verseny az áru-
kért, szolgáltatásokért vagy a t őkéért folyna, hanem az emberért, a szellemi t őkéért.
Vagyis nem azok a régiók (országok) lesznek a fó centrumok, ahol költséghatékony
gyártás és teljes kör ű előállítás jellemző (mint Kína vagy India), hanem azok, ahol a
kreatív tudás koncentrálódik. A kreatív osztályok pedig a klasszikus vállalati közös-
ség helyett az ún. kreatív centerekbe tömörülnek, és ezek a kreatív centerek lesznek
napjaink gazdasági vezetői. A kreatív centerek nagyon er ősen koncentráltak, a helyi
vitalitást biztosítják, növelve a helyi populációt, mert ezek az emberek szeretnek ott
élni. Ezek a központok alapozzák meg a high-tech ipart, de nem a nyersanyag lel őhe-
lyek és a szállítás miatt, vagy a helyi kormányzati er ők hatására, hanem éppen fordít-
va; ezek a cégek a kreatív t őkére épülnek, sőt akár követik is azt. Eredményei alapján
a kreativitás térben koncentrálódik, és a cégek versenyeznek a kreatív t őkéért.
A humán tőke (produktív és magasan kvalifikált emberi t őke, ami a regionális
gazdasági fejl ődést biztosítja) fogalma mellett bevezette a kreatív t őke vagy kreatív
osztály fogalmát (a humán t őke azon része, amely új ötleteivel, megoldásaival és
értékítéletével a gazdasági fejl ődést valóban indukálja, és egy régió tehetségét adja)
(Florida 2004, 34). Azonban, ez a kreatív t őke csak akkor hasznosítható, ha ehhez a
vállalati vezetés megfelel ő menedzseri "keretet", hátteret biztosít. A kreatív t őke
(nemcsak az alkalmazottak, hanem a stakeholderek, vev ők, beszállítók is ide tartoz-
nak) szellemileg hosszú távra elkötelezett a vállalat irányába, ami a köztük lév ő
szoros interakciónak is köszönhet ő (Florida—Goodnight 2005). Ahol a kreativitás és
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
46 Derecskei Anita — Hurta Hilda TÉT XXII. évf. 2008 s2
a rugalmasság biztosított, ott megjelenik a termelékenység és a profit is. Florida ezt
kiterjeszti a vállalati kereteken túlra is (Florida—Tinagli 2004, 11), hangsúlyozza,
hogy minden emberben adott a kreativitás valamilyen formája, de az csakis a közös
munkában valósulhat meg. A kreativitás csak ott törhet felszínre, ahol a környezet
és a közösség segíti, ahol biztosítottak a szabad kapcsolatok, a szoros együttm űkö-
dés, a bizalom, és ezzel a kreativitás gazdasági növekedéshez, magasabb jövedel-
mekhez és jobb életszínvonalhoz vezet egy régiót.
Vajon hogyan alakul mindez Magyarországon?
A kvantitatív méréseket hazai mérő számokra is elvégezte 2006-ban Ságváry Bence
és Dessewffy Tibor. Az országos értékek szerint a kreatív osztály aránya 13%. A 3T
modell tekintetében a tehetség és technológia index az általuk vizsgált 25 európai
tagország rangsorában a 16-dik, míg a tolerancia index nagyon alacsony, számításaik
szerint az utolsó helyre szorulunk, ezzel összesítve a 21. helyen végezve Európa 25
országának rangsorában. Az eredmények szerint a kreatív t őke jelen van ugyan
Magyarországon, de a környezeti feltételek nem biztosítottak a kibontakozása szá-
mára (Ságváry—Dessewffl 2006).
Richard Florida elmélete rámutat arra, hogy a kreativitás fontos küls ő környezeti
feltétele a megfelel ő verseny megléte a kreatív osztályokért, de bels ő, vállalaton
belüli megjelenését csak a megfelel ő, együttműködő környezet biztosítja.
Vajon mindezek hogyan alakulnak Magyarországon? A továbbiakban egy átfogó
magyarországi kutatás t eredményeit használjuk fel annak vizsgálatára, hogy feltér-
képezzük, a Florida által is vizsgált „verseny" és „együttm űködés" feltételek jelen-
létükkel vonzzák-e a magyar kreativitást.
A vizsgálat során összesen 72 strukturált mélyinterjút készítettünk vezet ő beosztású
üzletemberekkel, ebb ől 65 volt kiértékelhető. Az interjúalanyok között 17 n ői és 48
férfi vezető szerepelt, kor szerint változatos megoszlásban. A cégek különböz ő
szektorban, iparágban tevékenykedtek, mind Budapesten, mind pedig vidéken. Mé-
retüket tekintve a megoszlásuk változatos: 27%-uk mikrovállalkozás, 18%-uk kis-
vállalkozás, 14%-uk közepes és 41%-uk nagyvállalat a . A strukturáltan felépített
kérdések és megadott válaszok biztosítják, hogy a vélemények megoszlását száza-
lékos formában is kiszámíthassuk, ugyanakkor a mögöttes okokra az esettanulmá-
nyok, idézetek mutatnak rá.
Eredmények
Milyen kapcsolat van a kreativitás és a verseny között?
A megkérdezettek 79%-a talált egyértelm ű kapcsolatot a kreativitás és a verseny
között, szerintük a verseny serkenti a kreativitást, ugyanakkor a fennmaradó közel
20% fogalmazott meg speciális kapcsolatot a verseny és a kreativitás között, hang-
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Regionális kreativitás 47
súlyozva, hogy a túlzott verseny lerövidíti a döntési id őt, ami miatt a kreativitás
háttérbe szorul (2. ábra).
A következő idézetek alátámasztják a kapott vélemény-megoszlásokat:
„Mivel a piac nem tudja ellátni a számtalan szerepl őt, ezért az első kettő vagy há-
rom szereplő, aki belép a piacra, azt fogja eltartani, ennek van egy innovációs kény-
szere." (Távközlési vállalat senior marketing menedzsere)
„A verseny meghatározza, hogy kreatívnak kell lenni, mert a versenyszellem te-
kintetében mindenki próbál újítani, új dolgokat, akciókat kitalálni, színesebben rek-
lámozni, tehát új ötletekkel próbálnak versenyben maradni, illetve megel őzni a ver-
senytársakat." (Pénzügyi tanácsadó cég ügyvezet ője)
De érdekes, hogy „Minél többen vagyunk egy versenyben annál inkább háttérbe
kerül a kreativitás és az újítószellem, és annál inkább a financiális dolgok kerülnek
előtérbe, hiszen meg kell nyerni a tendert." (IT cég üzletági vezet ője)
2. ÁBRA
A kreativitás és verseny közötti kapcsolat megítélése a vállalati méretfüggvényében
(Judgement of Contact between Creativity and Competition in Function of the
Corporate Size)
Egyértelműen összefügg
més viszony jellemzi rrikro
fordkott kapcsolatban áq
egyértelműen összefügg Egyértelmű en összel
nagy kis
egyértelműen összefügg
közép
Forrás: Saját kutatás.
Milyen mérték ű a verseny Magyarországon?
Ha a kreativitáshoz verseny szükséges, akkor adódík a kérdés, hogy milyennek
látják az interjúalanyok a magyar gazdasági versenyt? Megfigyelhet ő egy érdekes
jelenség Magyarországon, ugyanis a megkérdezettek 59,1%-a nagyon alacsonynak
látta a piaci verseny szintjét, de a legnagyobb arányban úgy vélik, hogy a rendszer-
váltás óta ez a versenyszellem er ősödik.
Ahogyan az idősebb korosztály látja ezt: „Nagyon nehéz átállni az embereknek,
hogy sokáig más gondolkozott helyettük, más biztosította a megélhetési légteret.
Véleményem szerint az ország nem volt felkészülve a versenyre, a törvények nem
voltak végiggondolva." (Mez őgazdasági kereskedelem, ügyvezet ő igazgató)
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
48 Derecskei Anita — Hurta Hilda TÉT XXII. évf. 2008 s2
Hasonlóan gondolkodik a fiatalabb korosztály is: „Szerintem csak egyfajta kény-
szerű alkalmazkodás jellemzi a magyar versenytársakat. Ez f őleg az elmúlt id őszak-
ra volt jellemz ő, amikor Magyarországon csak belföldi termel ők, illetve piaci sze-
replők voltak. Aztán megjelentek a zöld mez ős beruházások révén, meg egyáltalán
a multinacionális cégek, akik létrehozták a nagy akár bevásárlóközpontokat, akár
kereskedelmi központokat, és ők egy teljesen más magatartásformát hoztak Nyugat-
ról, ami számunkra ismeretlen volt, tehát nekünk mindenképpen ehhez kellett al-
kalmazkodni, megismerni és azt követni, ahhoz, hogy mi is „nyugatinak" érezhes-
sük magunkat." (Pénzügyi tanácsadó cég vezet ője)
A legnagyobb problémának a megfelel ő szabályozás hiányát, az állandóan változó
jogszabályi el őírásokat látják, ami összezavarja az egyes piaci szerepl őket és illegá-
lis tevékenységre serkent másokat. Az interjúalanyok nagy arányban (mintegy 37%)
ítélték meg úgy versenytársaikat, mint amelyek alapvet ően korrektek, de a verseny
hevében megfeledkeznek a „játékszabályokról". A verseny jelenléte adott, és er ős-
sége fokozódik, ami elengedhetetlenné teszi a kreatív innovációk bevezetését, de ez
még közel sem megfelel ő mértékű.
Milyen mérték ű az együttm űködés Magyarországon?
A vállalatok közötti együttm űködés alapja a bizalom, amivel a tudás elterjedhet,
és a közös tapasztalat aztán újra rendszerez ődik, új megoldásokat szül, vagyis a
verseny elengedhetetlen párja az együttm űködés. A versenyben a szerepl őknek biz-
tos viszonyítási alap kell, hogy megítélhessék saját piaci pozíciójukat, amihez ko-
operáció szükséges. Sajnos a megkérdezett vezet ők döntő többsége (83,5%-a) ala-
csonynak ítélte meg az együttműködés szintjén, a legfőbb oknak (53%-ban) a biza-
lom hiányát jelölték meg.
„Gyors meggazdagodás, piacon maradás, tehát a vad kapitalizmus jelei tapasztal-
hatók Magyarországon. Ezek csökkentik a kooperációs hajlandóságot. Bizalmatla-
nok az emberek. Nem jellemzőek a hosszú távú megállapodások, együttm űködé-
sek." (Telekommunikációs cég vezet ője)
„Borzasztó alacsony Magyarországon. Soha nem volt kooperációs hajlandóság.
Ez egy rossz magyar hagyomány többek között, a szocializmus is jelent ősen közre
játszott. A kooperáció, a piac és a verseny állítólag kizárja egymást. Ez a fogoly
dilemma klasszikus esete. Magyarországon mindenki a másik kárára próbál kisza-
badulni. E tekintetben nincs változás, vagy lehet, hogy romlott is a helyzet. Ezt csak
lassan lehet megváltoztatni, néhány generáció kell hozzá." (Logisztikai cég elnöke)
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Regionális kreativitás 49
A vállalatokon belül verseny van vagy együttm űködés?
A megkérdezettek egyértelm űen (75%-ban) verseng őnek látták a vállalatokon be-
lüli hangulatot. A verseny tárgya a magasabb jövedelem, presztízs és beosztás, és
ezért a háromért a szerepl ők sokszor bármire képesek.
„Sajnos negatív tapasztalatom van. Például egy bonyolultabb munkára kértünk ár-
ajánlatokat, és volt olyan munkafázis, amit az egyik cégt ől rendeltünk meg, a mási-
kat a másiktól. Ezek egymástól jól elkülöníthet ők fázisok voltak. És amelyik cég az
egészet szerette volna megkapni az húzta a határid őket, a másik munkáját leszólta,
nem adta át a szükséges dokumentációkat neki. Ilyenkor határid őcsúszás, vita ala-
kul ki. Megnövekszik az adminisztráció, ezáltal a költségek is, és kés őbb kezd el
termőre fordulni a beruházás." (Telekommunikációs cég logisztikai igazgatója)
„A magyarnak kell a presztízs. De nem okvetlenül a többiek megbecsülésére
vágynak, hanem hogy legyen a nevük mellett, vagy a névjegykártyájukon, hogy
ügyvezető igazgató. A kisebb vállalatoknál, amib ől jelenleg több van, pedig nincs
igazán, és nehéz is versenyhelyzetet teremteni. Mindenkinek megvan a feladata,
amivel foglalkozik." (Mez őgazdasági kereskedelmi cég vezet ője)
A kiélezett vállalatokon belüli verseny információ visszatartáshoz, a tudás-
megosztás hiányához vagy korlátozásához vezet. A vezet ők fele válaszolta ezt,
mégis érdekes, hogy közel ugyanannyian (18%) érezték serkent őnek a versenyt az
információk megosztásában (a hálózatosodás révén), mint ahányan nem találtak
kapcsolatot a két jelenség között.
A vélemények fele azonban a versenyt gátlónak érezte a vállalati információáram-
lásban: „Akadályozhatja az információáramlást a vállalaton belüli verseny. Ha va-
laki tudja magáról, hogy azt az információt csak ő tudja, azt próbálja tőkévé ková-
csolni." (Telekommunikációs cég logisztikai vezet ője)
„A tudás átadása a középvezet őknél csúcsosodik ki. Rajtuk áramlik keresztül
minden, nekik kell leadni mindent, és majd ő továbbítja a főnöknek, nehogy a főnök
rájöjjön arra, hogy alatta dolgozik egy nála okosabb. Illetve lefele az információk
morzsáit juttatja csak, nehogy sokat tudjanak, mert még okosabbak lesznek, mint ő.
Szóval nehogy letaszítsák őt a mélybe. Titkolózás létezik vállalaton belül." (Hiper-
market controlling vezet ője)
Honnan születnek a kreatív ötletek?
A kreativitás környezeti feltételei a fenti eredmények szerint nem megfelel őek,
mégis születnek kreatív ötletek, de vajon honnan? Ahogyan a 3. ábra is mutatja, az
igazi ötleteket a vevők és a partnerek adják, de ugyanilyen gyakori jelenség az új
ötletek másolása a versenytársaktól.
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
50 Derecskei Anita — Hurta Hilda TÉT XXII. évf. 2008 s2
3. ÁBRA
Az új ötletek leggyakoribb forrásai
(The Most Common Sources of New Ideas)
Honnan merítenek leggyakrabban új ötleteket?
Jelölje meg a három legfontosabb forrást!
(A válaszok száma)
a) a partnerek, vev ők kritikájából, Mil~~37 darab
b) a közvetlenül a terepen dolgozó
22 darab
beosztottaktól
c) a szakirodalomból 23 darab
d) véletlen meglátásokból (az ötlet
12 darab
az utcán hever)
e) konferenciákról-kiállításokról 15 darab
f) távoli területeken, más
3 darab
szakmákban felmerült megoldásokból
g) az internetr ől 11 darab
h) külföldi példák honosításával 20 darab
i) versenytárstól 31 darab
j) próbálgatásból, kísérletezésb ől 14 darab
k) küls ő kreatív csoportoktól,
9 darab
tanácsadóktól
m) bármit el lehet adni, megfelel ő
marketinggel, így nincsen szükség új
s 3 darab
n) egyéb, éspedig 2 darab
Forrás: Saját kutatás.
Azért a kreativitás önmagában nem elegend ő, az új ötletet ki kell fejleszteni, meg
kell győ zni a vállalatot, és el kell adni a terméket piacra, vagyis nemcsak a környe-
zetnek (Press), de a terméknek (Product) is kreatívnak kell lennie.
„Önmagában (mármint a kreativitás) nem elég, bármilyen jó ötletem van az akkor
jó ötlet, amikor kivitelezhetem, ha be tudják nekem bizonyítani kézzel-lábbal vagy
valahogy, hogy az megéri." (Környezetvédelmi cég vezet ője)
Konklúziók
A tanulmányban egy olyan új regionális nézettel ismerkedhettünk meg, amely kí-
sérletet tesz a klasszikus modell pszichológiai elemekkel való kib ővítésére. Az eredeti
modellt újraértelmezi, a folyamat megfordul, nem a high-tech ipar vonzza a kreatív
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
TÉT XXII. évf. 2008 s2 Regionális kreativitás 51
tudást, hanem a kellemes környezet tartja meg és koncentrálja a szellemi munkaer őt,
és ezáltal fejlődik a technológia egy adott városban. A városi, vállalati sokszín űség, a
könnyebb beilleszkedés, kulturális és szórakozási lehet őségek vonzzák a szellemi
tőkét, vagyis a tudásközpontok alapja a tolerancia. A kreatívitás pszichológiai szemlé-
letét ötvözi a regionális gazdaságtan eredményeivel. Jóllehet a kreativitás fogalmát
nem definiálja, és a jelz őt nagyon sokszor következetlenül használja, összekeverve a
tudással, tehetséggel, ami a kreativitás fontos alapja (hiszen megfelel ő előkészületi
szakasz nélkül nem indul el a kreativitás folyamata), mégis megpróbálja azt a pszi-
chológia szemléletet ötvözni a kemény közgazdasági modellekkel, amely szerint a
megfelelő környezet elősegíti az alkotást, és a kreatív légkör serkenti a kreatív tudást.
Azonban a kreativitás diplomával és foglalkozásági besorolással való mérése nagyon
félrevezető lehet, ugyanis a papíron megjelen ő tudás nem azonos a gazdasági ver-
senyképességet növel ő innovatív alkotással, termeléssel.
Florida statisztikai számításai szerint végzett kutatás alapján, habár a kreatív
munkaerő aránya hasonló az európai szinthez, a kreativitáshoz szükséges környezeti
feltételek hiányoznak Magyarországról. Ezek a környezeti feltételek: a küls ő piaci
verseny, a vállalaton belüli együttm űködés és az információ megosztása. Kvalitatív
kutatásaink sajnos igazolták a statisztikai számításokat. A mélyinterjúkból kiderült,
hogy a magyar vezetők egyértelmű kapcsolatot találtak a kreativitás és a verseny
között, vagyis a piaci versenyben való fennmaradás feltétele a kreatív megoldások
megtalálása, azonban makroökonómiai szinten sem a verseny, sem az együttm űkö-
dés nem megfelelő. A vállalatokon belül pedig a megfelelő együttműködés hiányá-
ban az információ elakad, a hatalom eszközeként verseny tárgya lesz, emiatt a krea-
tivitás mikroökonómiai feltétele nem biztosított.
A magyar vezetők véleménye szerint azonban lassú, de nagymérv ű változás jel-
lemzi a gazdaságot, a jövőkép egyértelműen pozitív, és fokozatos tisztulás, átalaku-
lás van a piacon. Kialakulnak bizonyos együttm űködések cégek között, javul a ver-
senyszellem, amihez bizalomra épül ő ,jótétemények klíringrendszere" (Hámori
2003, 117) kezd kiépülni.
Jegyzetek
A tanulmány az NKFP 5/049/2004 kutatás keretein belül készült.
2
Az OM 114/2004 számú „A versenyképesség egyéni, társadalmi, intézményes feltételei" cím ű kutatási
projekt az MTA Pszichológiai Intézetének, az ELTE Pszichológiai Intézetének és a Corvinus Egyetem
Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének az együttm űködésén alapult. A kutatás során mintegy 65
cég vezetőjével készült 72 strukturált mélyinterjút készítettünk és dolgoztunk fel. A megkérdezett cé-
gek összetételét tekintve törekedtünk a sokszín űségre mind a piac, mind a vállalati méret, mind pedig a
tevékenység tekintetében, de (mint minden kvalitatív kutatás esetében) a teljes kör ű reprezentativitás
nem volt biztosított, azonban az idézetek jól tükrözik a vállalkozói szféra vezet ő menedzsereinek vé-
leményét, attitűdjeit.
3
Méret szerinti besorolásnál a 2004. évi XXXIV. törvény a kis-, középvállalkozásokról, fejl ődésük
támogatásáról c. törvényt vettük alapul, azonban csak az alkalmazottak létszáma szerint.
Derecskei Anita - Hurta Hilda : Regionális kreativitás
Tér és Társadalom 22. évf. 2008/2. 41-52. p.
52 Derecskei Anita — Hurta Hilda TÉT XXII. évf. 2008 s2
Irodalom
Derecskei, A.—Hurta, H. (2006) Creativity. Symposium for young researcher. 2006. November 3. BMF,
Budapest. 49-56. o.
Florida, R. (2002) The Economic Georaphy of Talent. — Association of American Geographers. 4. 743-755. o.
Florida, R. (2004) Cities and the creative class. Routledge, New York.
Florida, R.—Goodnight, J. (2005) Managing for creativity. — Harvard Business Review. 2005. July-
August.
Florida, R.—Tinagli, I. (2004) Europe in the creative age. http://www.demos.co.uk/catalogue/
creativeeurope_page370.aspx
Hámori B. (2003) Érzelemgazdaságtan. Kossuth Kiadó, Budapest.
Howkins, J. (2005) Understanding the Engine of Creativity in a Creative Economy. An Interview with John
Howkins. http://www.wipoint/sme/en/documents/pdPcr interview howkins.pdffisearch='john%20howkins'
Iványi, A.Sz.—Hoffer, I. (1999) The role of creativity in innovation. — Society and Economic in Central
and Eastern Europe. 1999. 4.
Rhodes, (1961) An analysís of Creativity. — Phi Delta Kappan. March. 305-311. o.
RimlerJ. (1999) A kreativitásról — vállalkozói vallomások alapján. — Közgazdasági Szemle. Január. 53-65. o.
Ságváry B.—Dessewffy T. (2006) A kreatív gazdaságról — Európa és Magyarország a kreatív korban.
DEMOS kiadvány, Budapest.
The Definition of Creative Industries (én.) http://www.culture.gov.u1c/about_us/creativeindustries/
REGIONAL CREATIVITY
ANITA DERECSKEI — HILDA HURTA
Nowadays the concept of creativity pervades the world, seeped into the economy
increasingly better; thís „soft" expression could be encountered mostly in the English
literature. The exact definition is missing many times, till now there hasn't been come into
existence any attempts for economic measurement of the creativity. Firstly Richard Florida,
in his „3T theory" formulated and began to measure it and to rank the „creative classes".
This article presents shortly the theoretical background of creativity, the bases of
psychology, from which the impact of environment as an important element is examined
more concretely. Florida's theory is the basic of examinations. The authors make attempts to
measure the third T (tolerance) of theory using the results of numerous deep interviews made
by Hungarian leaders.