Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 31-50. p.
Tér és Társadalom XXI. évf 2007 • 3: 31-50
MAGYARORSZÁG A GLOBÁLIS K+F TÉRKÉPÉN1
FEJL ŐDŐ ORSZÁGOK A MULTINACIONÁLIS
VÁLLALATOK VÁLTOZÓ K+F STRATÉGIÁJÁBAN
(Hungary on the Map of Global R&D
Developing Countries in the Changing Strategy of Multinational
Companies)
BARTA GYÖRGYI — KUKELY GYÖRGY —
LENGYEL BALÁZS — SÁGVÁRI BENCE
Kulcsszavak:
kutatás-fejlesztés multinacionális vállalatok Magyarország fejlődő országok
Tanulmányunkban a multinacionális vállalatok K+F telephelyválasztásának, a K+F tevékenység kihe-
lyezésének és kiszervezésének legújabb tendenciáit tekintjük át, bemutatva azokat a fejleményeket, ame-
lyek lehet ővé tették Magyarország és más fejl ődő országok számára a nemzetközi K+F munkamegosz-
tásba való bekapcsolódást. A tanulmány második részében a rendelkezésre álló statisztikai adatok
alapján a magyarországi K+F szerkezeti változásait elemezzük, hangsúlyt helyezve a multinacionális
vállalatok tevékenységére, és az ennek következtében kialakuló duális K+F struktúrára.
Bevezetés
A multinacionális vállalatolckal és a K+F tevékenység nemzetköziesedésével fog-
lalkozó 2005-ben megjelent World Investment Report meglep ő statisztikát közölt.
A vállalatokhoz tartozó K+F tevékenységben a külföldi részarányt tekintve Ma-
gyarország a világ élvonalába került: a magyar — közel kétharmados — részarányt
csak Írország haladta meg, és ez az alapvet ő változás az utóbbi évtizedben követke-
zett be (a magyar statisztikálcból tudjuk, hogy az ezredfordulót követ ő években).
Rendkívül fontos, hogy a statisztikai adatok „mögé" nézzünk2, hiszen nem akár-
miről, hanem arról van szó, hogy a fejlődés motorját jelentő K+F tevékenység egy
meghatározó szegmense néhány éve nem csak megjelent, de gyorsan terjed Ma-
gyarországon! Két általános, hosszú ideig változatlan tendencia gyökeres átalalculá-
sát jelzi a statisztika: a multinacionális vállalatok az eddig a székhelyeiken féltéke-
nyen őrzött K+F tevékenységülcre vonatkozóan új stratégiát fogalmaztak meg, els ő-
sorban ennek köszönhet ően pedig a hazai K+F szerkezetében radikális változások
bontakoztak és bontakoznak ki.
Jó néhány kérdésre kell a kutatóknak választ adniuk. Valóban radikálisan válto-
zott-e, és ha igen, miért és hogyan a multinacionális vállalatok K+F stratégiája?
Miért került Magyarország a multinacionális érdekek középpontjába, vagyis mi
jelenti a fő vonzerőt, amikor hazánkat választják telephelyül a K+F egységeik szá-
mára? Tudományos partner-intézményeket keresnek-e a multinacionális vállalatok,
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
32 Barta Gy.—Kukely Gy.—Lengyel B.—Ságvári B. TÉT XXI. évf. 2007 • 3
vagy „csak" a tehetséges és lényegesen olcsóbb kutatókat, fejleszt őket alkalmazzák,
és a kutatás szerényebb költségeit használják ki? A gazdaság egészéhez hasonlóan a
K+F területén is megjelenik a beágyazódottság hiánya miatt kialakuló duális struk-
túra? És egyáltalán, milyen jelleg ű K+F tevékenységr ől van szó? Kutatásról vagy
inkább fejlesztésrő l? A high-tech, medium-tech vagy a low-tech iparágakhoz kap-
csolódóan? Kirajzolódnak-e a fő szektorok (autóipar, gyógyszeripar, ICT) jellegze-
tességei? Általános-e ez a tendencia a magyarországi multinacionális vállalatok
körében, vagy csak néhány vállalatra koncentrálódik?
Az elmúlt időszakban több, a témához fűződő kutatást indított az MTA Regionális
Kutatások Központja, illetve vesznek részt kutatói mások által szervezett kutatá-
sokban. Az Európai Unió 6. Keretprogramjában (FP6) zajló LocoMotive projekt a
multinacionális vállalatok kihelyezett K+F tevékenységének körülményeivel fog-
lalkozik. A nyolc európai ország (régió) részvételével zajló projektet a hamburgi
TuTech vezeti, Magyarországot a CEU és az RKK képviseli. A 2007 őszén lezáruló
kutatás alapvet ő en közel 50 multinacionális vállalatnál elvégzett interjúra épül. E
munkával párhuzamosan, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megbízásából a
hazánlcban jelenlévő külföldi működőtő ke térbeli elhelyezkedésének változásait
elemeztük, illetve foglalkoztunk az egyetemek és a multinacionális vállalatok kap-
csolatával is. Ugyancsak érinti a felvetett kérdéseket két másik kutatásunk is: ösz-
szegyűjtöttük és elemeztük az Európai Technológiai Intézet (ETI) esetlegesen Ma-
gyarországra való telepítésével kapcsolatos szakért ői véleményeket, valamint részt
vettünk a Budapest Fejlesztési Pólus program kidolgozásában is. A témában eddig
összegyű lt ismereteinket, tapasztalatainkat az elkövetkezend ő időszakban több
tanulmányban kívánjuk közzé tenni.
Jelen tanulmányunk két alapkérdéssel foglalkozik:
— Milyen irányban és miért változott a multinacionális vállalatok K+F stratégiája
az utóbbi években?
— Mi jellemzi a multinacionális vállalatok K+F tevékenységét Magyarországon
az utóbbi években?
A K+F stratégiák új trendjei a multinacionális vállalatoknál:
globális és lokális rendszerek találkozása
Széleskörű en elfogadott nézet, hogy a vállalatok megújuló képessége, új piaci
szegmensek, új technológiai megoldások feltárása a kulcs a hosszú távú versenyké-
pességhez. Gazdasági szektorokat vizsgáló kutatások állandó dilemmája, hogy a
méretgazdaságosságot kihasználva inlcább a nagyvállalatok vagy a rugalmasságuk-
ból adódóan inkább a kis- és közepes vállalatok képesek-e ezen el őnyök kiaknázá-
sára (Schumpeter 1942)?
Az első érvrendszer szerint a kutatás-fejlesztés (K+F) az el őny-teremtésben azon
kulcsfontosságú tevékenységeket jelenti, melyek költségszerkezetében jellemz ően
magas az állandó költség, a befektetett eszközök megtérülésének azonban nagy a
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Magyarország a globális K+F térképén 33
kockázata. Így a K+F beruházások volumenét a nagyvállalatok határozzák meg.
Ugyanakkor az új tudáselemek feltárása lcreatív, rugalmas környezetet igényel, a
bürokratikus szervezetek csökkentik az új tudományos, technológiai megoldások
létrejöttét. A tudás-intenzív KKV-k, spin-off vállalkozások azok a rugalmas szerve-
zetek, amelyek iparági és regionális klaszterekbe szervez ődve a dinamikus fejlődés
mozgatórugói (Acs—Audetsch 1988).
A globális rendszerek dominanciája
A vállalkozások kulcskompetenciáit feltáró szakirodalom szerint a kutatás-
fejlesztés az utolsó tevékenység, amit a vállalkozások kiszerveznek (out-sourcing)
saját szervezetükön lcívülre. A piacvezet ő cégek kulcs-kompetenciája (core
competence) az marad, hogy ezeket a kiszervezett K+F tevékenységeket képesek
legyenek összehangolni, a globális hálózatuk segítségével rá tudjanak találni az
ígéretes új eredményekre (Prahalad—Hamel 1990). Ahhoz azonban, hogy az új
kutatási eredményeket a vállalat m űködésébe integrálni tudják, jelent ős vállalaton
belüli K+F potenciált kell m űködtetniük. A globalizáció előtérbe kerülésével a
multinacionális cégek K+F tevékenységüket a székhelyeikb ől leányvállalataikhoz
helyezik ki, nem ritkán más országba telepítik, fontos azonban, hogy ebben az eset-
ben ez a funkció a vállalaton belül marad (Archibugi—Michie 1995; Cantwell 1995;
Florida 1997).
A K+F nemzetközi dimenziója a 1980-as és 1990-es évek során folyamatosan nö-
vekedett, ugyanakkor a nemzetközi K+F tevékenységek koordinációs költségei és a
méretgazdaságosság hiánya a költségek jelent ős növekedését eredményezte. Az
1990-es évek végén ismét a divíziók leépítését, azaz „vissza-központosítást" lehe-
tett tapasztalni (Reger 1997; Gassmann—von Zedtwitz 1998; 1999). Ennek során a
költség-csökkentés nyomására a multinacionális vállalatok csökkentették, össze-
vonták saját K+F tevékenységüket, néhány vezet ő K+F központra koncentrálva
forrásaikat. E trenddel egyidőben szintén megindult az „integrált K+F hálózatok"
terjedése, azaz a vállalatok a K+F tevékenységüket tovább egyszeríísítették, speciá-
lis részlegeiket az alacsony költség ű telephelyeikre helyezték ki (Howells 1990; De
Meyer 1991; 1993; Cantwell 1995; Brockhoff—Schmaul 1996; Kuemmerle 1997).
Kettős tendenciáról van tehát szó: a multinacionális vállalatok K+F tevékenysége
egyre nagyobb mértékben hálózatosodik; ugyanakkor az eredmények kiaknázása
felgyorsult, hatalmas a verseny az új technológiák kifejlesztésében, a multinacioná-
lis vállalatok pedig ezeket a tevékenységeket nagy arányban integráljálc. Mindezek
eredményeképpen azt láthatjuk, hogy a nemzetállamok közötti határok a kutatás-
fejlesztés területén is elmosódnak, a multinacionális vállalatok egyre inkább dönt ő
hatással vannak a nemzeti innovációs politikákra is.
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
34 Barta Gy.—Kukely Gy.—Lengyel B.—Ságvári B. TÉT XXI. évf 2007 • 3
Ágazati sajátosságok a K+F szervezésében
A vállalatok annak érdekében, hogy helyt álljanak a globális versenyben, igen
széles technológiai portfóliókat alakítottak ki. A Grandstrand, Prencipe és Pavitt
szerzőhármas szerint iparági szelctoronként eltér ő, hogy a vállalatok milyen széles
technológiai portfólióval és mennyire szerteágazó beszállítói hálózattal rendelkez-
nek (Grandstrand—Prencipe—Pavitt 1997). A gyógyszeripari cégekre els ősorban az
jellemző, hogy erő forrásaikat és szabadalmi tevékenységüket azokra a technológiá-
ikra összpontosítják, melyekben meghatározó a globális piaci részesedésülc, így a
K+F jelentős része itt er ősen specializált. Az elektronikai cégek azoknak a „háttér-
technológiáknak" (background technologies) a területén is nagy összegeket költe-
nek K+F-re, amelyekben a piaci részesedésük alacsony. Egy sikeres elektronikai
vállalatnak a K+F jóval szélesebb spektrumát kell áttekintenie ahhoz, hogy rugal-
masan tudjon reagálni a gyorsan változó környezeti feltételelcre. Az autóipari cé-
geknél például csökken ő mértékben költenek azolcra a technológiákra, amelyekben
meghatározó a globális részesedésük (pl. hajtóm űvek fejlesztése), ugyanakkor egy-
re inlcább meghatározóvá válnak a különböz ő háttértechnológiák. Jó példa erre a
járműelektronika, hiszen az egyes modelleknek egyre inkább az válik megkülön-
böztető jegyévé, hogy milyen „extrákkal" vannak felszerelve.
A vállalaton belüli és a kiszervezett K+F koordinációja az egyes iparági szekto-
rokban szintén különbözik (Brusoni et al 2001, 615):
— a személyi számítógépek gyártására a kiszervezések általánosan jellemz őek, itt
a koordinációt a piaci mechanizmusok látják el;
— az automobil- és merevlemez-gyártásra egyszerre jellemző a „házon belüli" és
a kiszervezett K+F, a koordinációt a rendszerek integrálásával oldják meg;
— a mobil-telefon ágazatra a házon belüli design, K+F és termelés a jellemz ő , a
koordinációt vertikális módon oldják meg.
Az iparágalcra jellemz ő különböző munkamegosztás eltér ő innováció-politikai be-
avaticozást is igényel. A gyógyszeriparban els ősorban a nagyvállalatok specializált,
magas kockázatú K+F tevékenységét kell támogatni. Arra kevesebb esély mutatko-
zik, hogy sikeresen lehessen a multinacionális nagyvállalatok K+F tevékenységébe
a hazai beszállítókat integrálni, viszont a nagyvállalatok egyetemekkel való kapcso-
latainak solcrétű hatásai lehetnek. Más iparágakban viszont nagyobb hangsúlyt kap-
hat a multinacionális vállalatok beszállítói kapcsolatainak el ősegítése. A számítás-
technikai ágazatokban és az autóiparban például a hazai KKV-k a nagy multinacio-
nális vállalatok sikeres beszállítóivá válhatnak, azaz lehet őségülc van arra, hogy
bizonyos K+F tevékenységek kiszervezésével bekapcsolódhassanak a globális K+F
hálózatok vérkeringésébe.
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Magyarország a globális K+F térképén 35
A K+F helyek típusai a globális munkamegosztásban
A nemzetközi szakirodalomban számos próbálkozást találhatunk arra vonatkozóan,
hogy miként is lehet értelmezni a K+F nemzetköziesedésének új trendjeit a multinacio-
nális vállalatok bels ő K+F munlcamegosztásának tipizálásával (Nobel—Birkinshaw
1998). A kutatás-fejlesztési egységek részvétele a K+F hálózatban eltér ő jellegíí és
mértékű lehet, ezek alakulása különböz ő nemzetközi K+F szerkezetekre utal. Ezek
egy lehetséges összefoglalását tartalmazza az alábbi táblázat (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A K+F nemzetközi szerkezete és a K+F egységek szerepe
(International Structure of R&D and the Role of R&D Units)
Lokális alkal- Nemzetközi
Szerz ő Globális kreáló
mazó alkalmazó
Ronstadt Technológia „Bennszülött" Globális Közre-
(1977) transzfer egység technológiai technológiai működő
egység egység technoló-
giai egy-
ség
Pearce (1989) Támogató labo- Lokálisan integ- Nemzetközileg beágya-
ratórium rált laboratórium zott laboratórium
Hakanson — Technikai Alkalmazkodó Generikus Kutatási
Nobel (1993) támogató egység K+F egység K+F egység egység
Ghoshal Alkalmazó Közreműködő Innováló leányvállalat
(1986) leányvállalat leányvállalat
Kuemmerle A hazai bázis felhasználása A hazai bázis növelése
(1996)
von Zedtwitz Piac-orientált Technológia- Globális
— Gassman orientált
(2002)
Forrás: Nobel Birlcinshaw (1998, 481).
—
Az irodalomban konszenzus mutatkozik abban, hogy a leányvállalatok és egyéb
K+F helyek eltérő funkciókkal rendelkeznek: a legkisebb hozzáadott értéket teremt ő
„lokális alkalmazók" a külföldön előállított új technológiákat adaptálják az adott
piacon. Nobel és Birkinshaw (1998) szerint a „nemzetközi alkalmazó" típusba tartozó
egységek már lcreatív tevékenységet is végeznek, ezzel párhuzamosan már korláto-
zott autonómiával is rendelkeznek. A „globális kreáló" egységek az integráció
egészen más szintjén helyezkednek el: ők a technológiák kialakításában vesznek
részt, els ősorban kutatással és kevésbé fejlesztéssel foglalkoznak, közvetlenül ré-
szesei a vállalat globális K+F munkamegosztásának (azaz nem a helyi termeléshez
kapcsolódnak).
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
36 Barta Gy.—Kukely Gy.—Lengyel B.—Ságvári B. TÉT XXI. évf. 2007 • 3
Általánosan elfogadott, hogy a K+F lcihelyezésének motivációi között meg kell
különböztetni a hazai bázis (vagy vállalati központ) eredményeinek terjesztésére és
a hazai bázis er őforrásainak növelésére irányuló törekvéseket (Kuemmerle 1997;
Isawa—Odagiri 2004). Míg az els ő esetben a hazai bázistól a leányvállalat felé tör-
ténik a technológia transzfer, a második modell szerint a vállalat a lokális tudást
igyekszik integrálni nemzetközi hálózatába és központi K+F egységeibe. Az integrált
K+F hálózatok terjedésével azonban megjelenik egy újabb szint is a K+F tevékenység
kihelyezésének motivációi között. A fentieknek megfelel ő piac- és technológiaorien-
tált motivációk mellett a globális motivációkat is meg kell különböztetni (von
Zedtwitz—Gassman 2002). Nem elegendő már kétirányú technológia-transzferben
(székhelytő l leányvállalatba vagy leányvállalatból székhelybe) gondolkodni, a mun-
kamegosztás jóval bonyolultabb rendszere alakult ki, a vállalatokon belüli motivációk
összetettebbek a K+F telephely kiválasztásában, szervezésében. Más szóval a K+F
szervező dése egyre inkább függetlenedik a vállalatok termelési szervezetét ől.
Véleményünk szerint a gazdaságpolitika számára alapvet ő tanulságok szürhet ők
le az itt kifejtett különbségtételekb ől. Egészen más hatása van annak, ha egy lokális
alkalmazó vagy egy nemzetközi alkalmazó K+F hely letelepedését segítjük. A loká-
lis alkalmazó kisebb hatással lesz a helyi gazdaságra, hiszen önálló jogkörrel nem
bír, nem kezdhet például közös projektet helyi egyetemekkel. A részben önálló
nemzeticözi alkalmazó K+F egységek letelepítése azonban jelent ősebb multiplikátor
hatásokat válthat ki. Tapasztalataink szerint a globális kreáló K+F helyek már meg-
lévő telephelyeken jönnek létre, így jelent ős hatást gyakorolnak a környez ő egye-
temelcre, kutatóhelyelcre. Ugyanakkor az ilyen globális szinten megjelen ő K+F
tevékenység kialakítására komplex intézkedések szükségesek. Azt kell bebizonyíta-
ni, hogy a térség rendelkezik a kreatív emberek befogadásához, megtartásához és
kiképzéséhez szükséges kapacitással.
A globális és lokális rendszerek illeszkedése
A K+F nemzetek feletti dimenziójának el őretörésével a makrogazdasági elemzé-
sek mellett egyre nagyobb szükség van a térbeliség mélyebb összefüggéseinek
vizsgálatára. Az evolucionista közgazdaságtan alapjaira építkez ő regionális, lokális
innovációs rendszerek iskoláinak fókuszában a rendszer szerepl őinek együttműkö-
dése és versenye áll (Cooke 2002; Lengyel I. 2003; Grosz—Rechnitzer 2005). Ezek-
ben a rendszerekben a multinacionális vállalatokkal kapcsolatos kérdésfeltevések
első sorban a vállalatok telephelyválasztásának motivációira, a helyi viszonyokba
történő beágyazódásra, a közös tudásteremtésre koncentrálnak.
A telephelyelméletek megkülönböztetik az üzleti tényez őket, a nemzeti és helyi
jellemzőket, a foglalkoztatottsági-, költség- és az életmin őség személyi tényez őit,
valamint az infrastrulctúra jellemz őit a vállalatok telephelyválasztásának elemzése-
ben (EC 1993; Lengyel—Rechnitzer 2004). A döntési motivációk a tradicionális és
high-tech ipar, az európai elosztóközpont, az európai székhely, a szolgáltatások és
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Magyarország a globális K+F térképén 37
K+F tevékenységek telephelyválasztásánál sajátos eltéréseket mutatnak. Esetünk-
ben a leglényegesebb kérdés, hogy a hozzáadott érték növekedésével miként viszo-
nyul egymáshoz a munkaer ő minősége és a bérköltségek alacsony szintje. A támo-
gató szolgáltatások, kutatóintézetek szerepe a high-tech ágazatoknál és a K+F tevé-
kenységeknél jelenik meg regionális szinten.
Lorenzen és Mahnke (2002) szerint a multinacionális vállalatok három módon
léphetnek be egy regionális, lokális innovációs rendszerbe: akvizíció során, zöld-
mezős beruházással és társult vállalkozás (joint venture) létrehozásával. Az akvizí-
ció, vállalati felvásárlás általában az el őző vállalat tevékenységének, munkaerejé-
nek, kapcsolatainak átvételével jár, így a helyi beágyazódás gyorsabban zajlik. A
zöldmezős beruházások esetében jóval költségesebb és id őigényesebb folyamatok-
ról van szó, a helyi rendszerekbe való beágyazódás lassabban megy végbe, vagy
egyáltalán nem valósul meg. A társult vállalkozásoknál pedig a lokális beágyazódás
folyamatai főleg a helyi partnertől függnek.
A kutatások során egyre nagyobb figyelem irányul a lokális innovációs rendsze-
rekben történő közös tudásteremtésre. A vállalatok és kutatóhelyek tudásának spill-
over hatásait a földrajzi közelség határozza meg (Feldman 1999; Acs—Anselin—
Varga 2002; Goldstein—Renault 2004), ezek főleg a vállalatok klaszter-szer ű és
hálózatosodott kapcsolataiban jelentkeznek (Asheim—Gertler 2005; Boschma 2005).
Egyre elterjedtebb az a nézet is, mely szerint a régiók versenyel őnyeinek kialakítá-
sában a helyi gazdasági, társadalmi szerepl ők és a közszféra közösen vesz részt
(Cooke 2002, 2004), melynek során a közöttük lev ő — alapvetően nem kereskedelmi
jellegű („untraded") — kapcsolatoknak döntő szerepe van a versenyképesség növelé-
sében (Boschma 2004; Budd—Hirmis 2004). A lokális közösségekben zajló tudáste-
remtésben a multinacionális vállalatok meghatározóak lehetnek, hiszen a helyi viszo-
nyokba ágyazott tudásteremtési folyamatok eredményeivel ők tudnak a leggyorsabban
megjelenni a globális piacokon (Lengyel B. 2004; Visser—Boschma 2004).
A duális gazdasági szerkezettel rendelkez ő országok (pl. Magyarország) számára
különösen fontos, hogy a regionális és lokális innovációs rendszerekben miként
kerül kapcsolatba egymással a globális szinten versenyz ő multinacionális vállalat és
a hazai KKV szektor. A K+F tevékenység finanszírozása még javarészt a nemzeti
innovációs rendszerek keretében valósul meg (ez Magyarország esetében erÓsen
csökkenő tendenciát mutat, jelenleg kb. 60%-ot tesz lci), s őt, a K+F és a külföldi
működőtőke (FDI) közötti összefüggések is ezen az elemzési szinten értelmezhet ők,
hiszen például erre vonatkozóan rendelkezünk alapvet ő statisztikai adatolckal. Egyre
erősebbek azonban azok az állami kezdeményezések, amelyek az innovációt regio-
nális, lokális szinten kívánják ösztönözni.
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
38 Barta Gy.—Kukely Gy.—Lengyel B.—Ságvári B. TÉT XXI. évf. 2007 • 3
A fejl ődő országok felértékel ődése a multinacionális vállalatok K-FF
stratégiájában
E. Malecki az 1980-ban publikált tanulmányában még azt írta, hogy az amerikai
K+F akkor hatékony, ha többnyire centralizált laboratóriumokba szervez ődik
(Malecki 1980). A K+F els ősorban magasan képzett munkaer őt igényel, így ezeket
az egységeket a vállalati székhelyek, illetve a feldolgozóipari központok nagyvá-
rosaiba (250 ezer lakosnál nagyobb), valamint a kutatóegyetemekhez közeli inno-
vációs központokba telepítik. Tanulmányának földrajzi kerete természetesen nem
lépte túl az Amerikai Egyesült Államok határát, ebben az id őszakban még kevés
amerikai multinacionális vállalat nyitott részlegeket a tengerentúlon. De az fel sem
vető dött, hogy egy nagyvállalat K+F tevékenysége a fejl ődő világban keressen
telephelyet. A K+F tevékenység más fejlett országba helyezése is már önmagában
új vállalati stratégia része, amely a 20. század utolsó évtizedeiben vált tömegessé,
de a fejlődő országokba történő telepítésük valójában csak az ezredforduló körül
kezdő dött és indult növekedésnek. Tanulmányunk ez utóbbi jelenségre koncentrál.
Mindemellett hangsúlyoznunlc kell, hogy jelenleg is a fejlett világba telepítik a
kihelyezett K+F tevékenység túlnyomó részét. 2002-ben például az amerikai válla-
latok kihelyezett K+F részlegeinek több mint 84%-a került a fejlett országokba. A
svéd multinacionális vállalatok az európai országok között élen járnak a K+F tevé-
kenységének más országba történ ő kihelyezésével, ennek aránya 2003-ra már 43%-ot
tett Ici, amelynek 93%-a jutott a fejlett országokba. A különböz ő elemzések azt is
egyértelműen mutatták, hogy a fejlett országokba történ ő K+F kihelyezés csökken ő
tendenciát mutatott az elmúlt évtizedben. (Például, az USA K+F ráfordításai 1995 és
2002 között 8%-kal csökkentek a fejlett országokba kihelyezett K+F egységeikben,
köztük az EU fejlett országaiban 11%-kal, Japánban 3%-kal. De vannak az amerikai
kihelyezésnek ma is nyertes fejlett országai, például ilyen Kanada, Svájc vagy Izrael).
Az is nyilvánvaló, hogy a fejlődő világnak csak néhány országa vált a multinacio-
nális vállalatok K+F tevékenységének fogadó országává, a fejl ődő országok több-
sége kiszorul e lehetőségbő l (sokkal inkább, mint a termelés kihelyezéséb ől). Bár az
UNCTAD felmérése szerint a multinacionális vállalatok többsége (a felmérésben a
kétharmaduk) a közeljöv őben is növelni szándékozza a K+F kihelyezését, hogy
mennyire fordulnak e téren a fejl ődő gazdaságok felé, ma még nem lehet tudni.
Mielőtt azt részleteznénk, hogy a fejl ődő országokba miért, hova és milyen válla-
lati K+F tevékenység került kihelyezésre, két megjegyzést kell tennünk:
— A multinacionális vállalatok K+F tevékenységér ől nincs megbízható, teljes
körű statisztikai adatbázis. A kérdés fontosságára való tekintettel többen, köz-
tük nagy szervezetek (UNCTAD, EUROSTAT, OECD) gy űjtenek adatokat,
ezek a statisztikák azonban nem átfogóak, és sokszor kisebb-nagyobb mérték-
ben eltérnek egymástól. Az alapvet ő tendenciák azonban egyértelm űen kiraj-
zolódnak a részleges információkból is.
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Magyarország a globális K+F térképén 39
— Tanulmányunk fő célja, hogy bemutassuk mit is jelent az a tény, hogy Magyar-
ország felkerült, s őt előkelő helyet foglal el a TNC-k K+F telephelyválasztásá-
nak térképén. Magyarország a fejl ődő és a fejlett országok „találkozásánál" ta-
lálható, amit nemzeticözi statisztikai besorolásának változása is mutat. Jelenleg
már kikerült a „tranzit országok" köréb ől, és az EU tagjaként a fejlett országok
közé sorolódik. Mindemellett az újonnan csatlakozó EU országcsoport sokszor
elkülönítve szerepel a többi EU tagországtól (pl. a World Investment Report
elemzéseiben is), hangsúlyozva ezen országok alacsonyabb fejlettségi szintjét
(amely közelebb áll a fejl ődők élcsoportjához, mint a fejlett országokéhoz).
A fejl ődő világ részaránya növekszik a TNC-k K+F lokalizációjában
Az USA kihelyezett K+F tevékenységének ráfordításaiból 1994-ben 7,6%-kal ré-
szesedtek a fejlődő országok, 2002-ben 13,5%-kal (2. táblázat), a svéd TNC-k 3%-ról
7%-ra növelték a fejl ődő országok részarányát a K+F ráfordításaikban, a megkérde-
zett közel 1600 német vállalat egyharmada állította, hogy az új EU tagállamokban
K+F tevékenységet folytat (UNCTAD 2005).
2. TÁBLÁZAT
Az USA kihelyezett K+F ráfordításainak megoszlása (%)
(R&D Expenditure Abroad by Affiliates of Unites States Parent Companies)
Térség 1994 2002
Fejlett országok 92,4 84,4
Fejlődő országok 7,6 13,5
Ebből: Kína 0,5 3,1
India 0,0 0,4
Dél-Korea 0,1 0,8
Szingapúr 1,4 2,8
Tajvan 0,9 0,3
Brazília 2,0 1,5
Mexikó 1,5 1,3
Fejlődő Ázsia 3,4 10,0
Latin-Amerika 4,0 3,2
Afrika 0,1 na.
Tranzit országok 0,0 0,5
Forrás: UNCTAD (2005, 129).
Első sorban Délkelet-Ázsia vált fogadó térséggé, valamelyest csökkent a dél-
amerikai országok korábbi ldemelked ő jelentősége, Afrika pedig korábban sem, és
jelenleg sem játszik szerepet. Speciális helyzet alakult ki a fejlettebb poszt-szocialista
országokban, amelyek ma már az EU tagállamai. A szocialista óriás iparvállalatokban
jelentő s K+F tevékenység folyt korábban. Szerencsés esetben a rendszerváltozás után
privatizált és külföldi tulajdonba került nagyvállalatok kutatóegységeit az új nagyvál-
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
40 Barta Gy.—Kukely Gy.—Lengyel B.—Ságvári B. TÉT XXI. évf. 2007 • 3
lalat K+F tevékenységéhez kapcsolták. Ez történt például a cseh Skoda vagy a ma-
gyar Tungsram, Chinoin stb. eseteiben. De inlcább az volt a jellemz ő, hogy ezek a
kutatólaboratóriumok jórészt megsz űntek, vagy eljelentéktelenedtek. A néhány nem-
zeti tulajdonban maradt nagyvállalatban sem sz űnt meg a K+F, a magyar Richter
Gyógyszergyár K+F tevékenysége például kiemelked ő maradt a magyar K+F rend-
szerben, sőt európai léptékkel mérve is jelent ős a teljesítménye.
A kelet-európai országokba települt multinacionális vállalatok többsége zöldme-
ző s beruházásként jelent meg, kezdetben csak összeszerel ő tevékenységet végezve.
A K+F csak az elmúlt években t űnt fel, ezekhez vagy kapcsolódva, vagy önálló
tevékenységként.
Miért váltak vonzóvá a fejl ődő (kelet-európai) országok a TNC K+F számára?
— Alapvető en az innovativitás állandó kényszere, az új termékek, új technológiák
minél kisebb költségekkel történ ő lcidolgozására irányuló verseny azok a té-
nyező k, amelyek a multinacionális vállalatokat arra késztetik, hogy a fejl ődő
országokat is bevonják K+F tevékenységükbe. Jelent ős költségtakarékosság
érhető el e térségekben. Egy informatikus, aki chipek tervezésével foglalkozik,
az amerikai béreknek negyedét keresi Írországban, 20%-át Dél-Koreában,
8-10%-át Kínában és Indiában (e költségekbe bele van foglalva a munlcahely
kialakításának minden költsége is [UNCTAD 2005, 174]). Valamivel kiseb-
bek, de még igen nagyok a különbségek Európa fejlett és fejl ődő országai kö-
zött is; a Siemensnél például egy Budapesten dolgozó mérnök a müncheni kol-
légája bérének kb. egynegyedét kapja. Az alacsonyabb költségek közé tartozik
az irodabérlet, a kedvez ő adózási rendszer is, de e költségtényez ők szerepe
messze elmarad a bérköltségekét ől (a legtöbb esetben ugyanis a K+F számára
korszerű infrastruktúrát nem csak üzemeltetni kell, hanem meg is kell építeni).
— Az új iparágak, különösen az ICT hardver és szoftver területén óriási a mun-
kaerő igény. Az EU lisszaboni programja 2000-ben mintegy 700 ezer kutató és
mérnök hiányát jelezte arra az esetre, ha valóban elérnék a GDP 3%-ának
K+F-re fordítását. A fejlett világ multinacionális vállalatai nem csak költséget
igyekeznek megtakarítani az olcsó és tehetséges fejl ődő országbeli munlcaer ő
alkalmazásával, hanem a nyilvánvaló munkaer őhiányt a fejlett országokban is
pótolniuk kell. A különböz ő felmérések, amelyek a K+F fejl ődő országokba
való kihelyezésének okait keresték, azt mutatták, hogy a tehetséges és olcsó
munkaerő a legfontosabb, vagy a második legfontosabb vonzó tényez ő a fej-
lődő országokban.
A K+F kihelyezés kockázatai
— Az előző fejezetben már említettük, hogy a K+F tevékenység egyike az utol-
sóknak, amit a multinacionális vállalatok más (esetleg fejletlenebb) országok-
ba kihelyeznek, esetleg kiszerveznek. Ugyanis a K+F a vállalat egyik legfon-
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Magyarország a globális K+F térképén 41
tosabb stratégiai ágazata, melynek eredményességét ől függ jórészt a vállalat
innovativitása, sikeressége. A vállalat akkor telepíti ki a K+F tevékenységét,
ha a kitelepítés költségeinél nagyobb a (hosszabb távon) várható haszon. A ki-
telepítésnek jelent ős kockázatai vannak: nagyobb az esélye a K+F eredmények
kiszivárgásának, a fogadó országok újításokat kezel ő szabadalmi rendszerei
eltérő ek, a fogadó országok feltételrendszere illetve méretei nem elegend őek a
kitelepített K+F egység hatékony m űködéséhez.
— A „merítés" sikerességéhez a speciális munkaer ő-kínálat jelentős ágazati és
földrajzi koncentrációjára van szükség. Nem véletlen tehát, hogy a legnagyobb
városokba koncentrálódik a K+F tevékenység túlnyomó része. Magyarorszá-
gon, Budapesten összpontosul a K±F intézmények, munkaer ő és ráfordítások
kb. 2/3-a. A külföldi vállalati K+F egységek átlagos mérete többszörösen
meghaladja a hazai K+F intézményi méreteket Magyarországon. A fejl ődő or-
szágok, — különösen a dinamikusan fejl ődők — drasztikusan megnövelték a fel-
sőfokú oktatásban résztvev ők arányát. Kínában 1995 és 2004 között 5%-ról
20%-ra növekedett az egyetemisták részaránya a megfelel ő korcsoportból.
2020-ban 120 millióra becsülik a diplomával rendellcez ő kínaiak számát. Az
indiai felső fokú képzés dinamikája ugyan elmarad a kínaitól, de e két ország-
nak óriási népessége — a jól képzettek számát illet ően is — behozhatatlan el őnyt
jelent más fejlődőkkel szemben.
— Az emberi tényező mennyisége korántsem pótolja a min őséget, ami a K+F
esetében különösen fontos szempont. A McKinsey Global Institute 2005-ben
83 TNC-nél végzett felmérése szerint a felvételre jelentkez ő mérnökök 50%-át
találták alkalmasnak Lengyelországban vagy Magyarországon, 25%-át Kíná-
ban és csak 10%-át Oroszországban (McKinsey Global Institute 2005).
— A munkaerőn kívül — mint már említettük — más feltételelckel is rendelkezniük
kell a fogadó országoknak: liberalizált piaccal, a technikai fejlettség (ICT terü-
letén különösen) és az infrastrukturális ellátottság megfelel ő szintjével. A kép-
zési és oktatási rendszer, valamint a nemzeti innovációs rendszer (a kutatás-
fejlesztés nemzeti rendszere és politikája) szintén fontos vonzó tényez ő lehet a
telephelyet keres ő TNC K+F egysége számára.
Milyen jelleg ű K+F telepíthető ki elsősorban a fejló'dő országokba?
— Az előző fejezetben leírtuk a vállalati K+F egységek tevékenység szerinti típusa-
it: a helyi adaptáló, a nemzetközi adaptáló és a nemzetközi, globális lcreátor típu-
sait (Nobel—Birkinshaw 1998). A fejlődő országok külföldi vállalati K+F egysé-
gei első sorban a helyi vagy a nemzetközi adaptáló csoportba tartoznak. Különö-
sen a volt szocialista kelet-közép-európai országokban volt átmenet nélküli, ra-
dikálisan gyors a külföldi tő ke, a multinacionális vállalatok megjelenése, töme-
ges és meghatározó méretekben. Ezen fejletlenebb, illetve más technológiára
szocializálódott gazdaságok számára hatalmas kihívást jelentett az új technoló-
gia alkalmazása. Érthető tehát, hogy még a multinacionális vállalatok legegysze-
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
42 Barta Gy.-Kukely Gy.-Lengyel B.-Ságvári B. TÉT XXI. évf. 2007 • 3
rűbb összeszerel ő munkáinak elvégzéséhez is jelent ős helyi kutatásra, és még
inkább fejlesztésre volt szükség, amely azonban éppen a sajátos illeszkedési
kényszer miatt hamarosan túllépett az adott technológia alkalmazásának felada-
tán, és saját innovativitását is képes már hozzáadni e tevékenységhez.
- Azok a tevékenységek telepíthet ők különböző egységekbe, földrajzilag távol a
vállalati székhelytő l, esetleg más fejlettségi-kulturális közegbe, amelyek
fragmentálhatók, és modulokból összeilleszthet ők a folyamat végén
(modularizáció). Az elektronika, ICT hardver és szoftver K+F egységei tele-
pedtek első sorban Délkelet-Ázsiába. Kelet-Közép-Európába az elektronika és
az ICT mellett a gyógyszeripari-vegyipari kutatás-fejlesztés is fontos terepe a
TNC-k K+F tevékenységének. Felméréseink azt támasztják alá, hogy Magyar-
országon még a globális kreáló jellegű K+F egységekben is a fejlesztés jelen-
tősebb, mint a kutatás.
Magyarország kedvez ő pozíciói a multinacionális vállalatok K+F
telephelyválasztásában
Magyarország mint a multinacionális K+F beruházások központja
Magyarország az 1990-es évek közepe óta a világ élvonalába került a kutatás-
fejlesztés nemzetköziesedését tekintve. A külföldi tulajdonban lév ő vállalatok által
finanszírozott K+F az összes vállalati K+F ráfordítás (BERD) kétharmadát tette ki
2003-ban (3. táblázat). E tekintetben hazánk Írországot követi az UNCTAD által
vizsgált országok élmez őnyében (UNCTAD 2005, 127). Sőt, a vállalati K+F beru-
házások külföldi részarányának 1995 és 2003 közötti növekedését tekintve Magyar-
országot az élen találjuk (1. ábra).
3. TÁBLÁZAT
A külföldi vállalatok K+F ráfordításainak aránya az összes vállalati K+F ráfordí-
tásban (BERD) (%)
(Shares of Foreign Affiliates in Business R&D Expenditures)
Országok 1995 1997 2000 2003
Irország 66,7 65,4 64,2 72,1
Magyarország 21,8 65,3 68,4 62,5
Csehország 20,9 22,1 36,9 46,6
Svédország 19,3 18,7 36,4* 45,3
Spanyolország 30,0 35,7 33,8* 27,3
Szlovákia 4,0 4,0 13,0 20,0
Lengyelország na. 10,3 13,1 19,1
Finnország 13,9 14 13,4 15**
Visegrádi országok 18,3 20 31,1 41,3**
Megjegyzés: *1999, **2002
Forrás: UNCTAD (2005, 127).
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Magyarország a globális K+F térképén 43
A külföldi tulajdonú vállalatok K+F ráfordításainak súlya Magyarországon az
1990-es évek közepe—vége óta igen dinamikusan növekedett (UNCTAD 2005), de
fontos megjegyeznünk, hogy néhány más kelet-közép-európai ország (els ősorban
Csehország, Szlovákia, Szlovénia) is hasonló növekedési ütemet mutatott ezekben
az években (1. ábra).
1. ÁBRA
A külföldi cégek K+F ráfordításának változása 1995-2003 között (%)
(Change of R&D Expenditures by Foreign Áffiliates between 1995-2003)
Magyarország 40,7
Svédország 26
Csehország 26
Nagy-Britannia ~M= 15,4
Szlovákia 15,1
Izrael 14
Japán ; 2
USA 0,6
0 15 30 45 %
Forrás: UNCTAD (2005, 127).
A K+F statisztikák terén való tisztánlátást ugyanakkor nagymértékben megnehe-
zíti, hogy a különböz ő nemzetközi szervezetek adatai sok esetben jelent ősen eltér-
nek egymástól és az alapvet ő kiindulási pontként használt hazai KSH adatoktól is,
amelyek néha önmagukban is több ellentmondást tartalmaznak.3 A magyarországi
adatok megbízhatóságát csökkenti, hogy az adatgy űjtés nem teljeskörű (pl. az 5 főnél
kisebb szervezetekre nem vonatkozik), és a vállalkozások által szolgáltatott adatok
kontrollja sem megoldott. Altematív adatforrásként szolgálhat az APEH, amely
hivatali tevékenységéhez kapcsolódóan szintén gy űjt adatokat a vállalatok K+F
tevékenységéről, ám teljességgel megbízhatónak ezt a forrást sem tekinthetjük (Pitti
2006, 19). Ugyan rendelkezésre áll a kutatás-fejlesztés mérésének nemzetközileg
elfogadott módszertana (Frascati kézikönyv), ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a sta-
tisztikák megbízhatóságával kapcsolatos problémák nem csak Magyarország eseté-
ben nehezítik a kutatók munkáját.
Amikor a magyar (és más országokból származó) adatokból következ ő dinamiz-
musról szólunk, akkor természetesen azt is figyelembe kell vennünk, hogy a nagy-
arányú növekedés minden esetben igen alacsony bázisról indult, amely inkább lehe-
tővé teszi az arányait tekintve jelent ős növekedést. Mint azt még a továbbiakban is
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
44 Barta Gy.—Kukely Gy.—Lengyel B.—Ságvári B. TÉT XXI. évf 2007 • 3
látni fogjuk, a magyarországi vállalati K+F ráfordítások alakulásában (amely 2005-
ben még nem érte el a 90 milliárd forintos összeget) egy-egy jelent ősebb K+F tevé-
kenységet folytató nagyvállalat döntése a makroszint ű statisztikálc szintjén is jól
érzékelhető változásokat okozhat, jócskán megnehezítve annak eldöntését, hogy az
okokat a hazai környezet változásában, vagy valamilyen más — ett ől Riggetlen —
tényezőben kell keresnünk.
A K+F letelepedésével foglalkozó szakirodalom a vállalati döntések mögött meg-
húzódó első dleges motivációk között a helyben rendelkezésre álló munkaer ő minő-
ségét (képzett, kreatív kutatók) és mennyiségét (képzettségbeli és földrajzi koncent-
rációját), az általános beruházási klímát és a fogadó ország gazdaságpolitikáját
említi legfontosabb tényező ként (Malecki 1980; UNCTAD 2005).
A szigorú értelemben vett gazdasági, strukturális okok mellett érdemes említést
tenni arról az inkább társadalmi folyamatról is, melynek során az anyaországukat
korábban hosszabb id ő re elhagyó, majd külföldön (els ősorban az USA-ban) tapasz-
talatot, magas szintű tudást, kapcsolati t őkét megszerző mérnökök és kutatók jelen-
tős tő két és K+F kapacitást mozgatva térnek haza. Jó példa erre Kína, illetve Euró-
pában Írország (UNCTAD 2005, 160; Saxenian 2007).
A K+F struktúrájának változása Magyarországon
Az elmúlt években a magyarországi K+F struktúrája jelent ős változáson ment ke-
resztül. A vállalati K+F aránya dinamikusan növekedett, miközben az állami ráfordí-
tások stagnáltak. Mindezek ellenére a vállalati szféra aránya a K+F ráfordításokból
nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony szint ű. A hazai K+F ráfordítások
a GDP kis részét, a rendszerváltás óta szinte minden évben kevesebb, mint 1%-át
képezik csupán, ezen belül is még mindig meghatározóak az állami ráfordítások.
2005-ben az összes K+F-re fordított összeg csupán 44%-a származott a vállalatoktól,
ami nemzetközi összehasonlításban is igen alacsonynak tekinthet ő (2. ábra). Azonban
a korábbi évekhez képest ez jelentő s változás, hiszen 3 év alatt (2002 és 2005 között)
több mint negyedével nő tt a teljes K+F ráfordításon belül a vállalati részarány.4 A
magyarországihoz hasonló, vagy annál még dinamikusabb (alacsony bázisról induló)
növekedés figyelhető meg Észtország, Lengyelország és Litvánia esetében.
A világgazdaság vérkeringésébe gyorsan bekapcsolódó kelet-közép-európai or-
szágokban a rendszerváltást követ ő en nagymértékben visszaestek a vállalatok K+F
ráfordításai. Az 1990-es évek második felét ő l azonban Magyarországon és Csehor-
szágban is dinamikus növekedésnek indultak, melynek hátterében els ősorban a
külföldi tulajdonban lév ő vállalatok befektetései álltak. A növekedés mértéke e két
országban még az Európában kiemelked ő nek számító finn és ír ütemnél is nagyobb
volt. Ez a jelenség azonban korántsem volt általános a régióban, hiszen más orszá-
gokban (pl. Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában) a vállalati K+F ráfor-
dítások 2003-ra az 1990-es évek közepéhez képest is további csökkenést mutatnak
(4. táblázat).
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Magyarország a globális K+F térképén 45
2. ÁBRA
A vállalati K+F aránya a teljes K+F ráfordításon belül (2005), illetve
ennek változása a 2002-es értékhez képest'
(Share of Business R&D in Total Expenditures (2005), and its Change over 2002)
2,0%
Svédország 76%
1 , 3%
Japán 75%
1 , 5%
Finnország 71%
-0,1%
USA 70%
-5,1%
irország 66%
9,3%
Szlovénia 65%
6,5%
Cseh Köztársaság 65%
-1,2%
EU27 64%
-11,0%
Románia 54%
Szlovákia 49% -24,5%
Észtország 45% 46,2%
Magyarország 44% 24,6%
Lengyelország 32% 60,8%
Bulgária 22% 19,8%
Litvánia 21%
26,3%
o% 20% 40% 60% 80%
Jobb oldali számsor.
Forrás: Eurostat.
4. TÁBLÁZAT
A vállalati K+F ráfordítások változása (millió USD)
(Change of Business R&D Expenditures USD])
Növekedés
Országok 1991 1996 2003
1996-2003 között (%)
Magyarország 148 127 288 227
Csehország 358 359 697 194
Finnország 1 208 2 104 3 982 189
Írország 277 685 1 214 177
Szlovákia 182 108 105 97
Lengyelország n.a. 419 321 77
Románia n.a. 183 134 73
Forrás: UNCTAD (2005).
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
46 Barta Gy.—Kukely Gy.—Lengyel B.—Ságvári B. TÉT XXI. évf 2007 • 3
Duális szerkezet a K+F területén is?
Tanulmányunk egyik alapvet ő kérdése, hogy megfigyelhető k-e olyan tendenciák,
amelyek a gazdaság egészéhez hasonlóan a kutatás-fejlesztés területén is a duális
szerkezet kialakulásának irányába mutatnak? A dualitás egyik ismérve a struktúrák
közötti olyan jelent ő s eltérés, amely utal a fejlettségbeli lényeges különbségekre is.
Ebbő l következik a másik ismérv, miszerint a párhuzamos struktúrák között alig
van átjárás, kapcsolat.
A rendelkezésünkre álló adatok alapján nyilvánvalóak a különbségek a magyar
illetve a külföldi K+F egységek között. Közismert, hogy a magyar gazdaságban a
külföldi tulajdonú cégek aránya meglehet ősen magas, a feldolgozóipari árbevétel
72%-át adják. Ehhez hasonló magas aránnyal csak Írország esetében találkozhatunk
(Pitti 2006). A K+F terén is hasonló tendenciák a jellemz őek: 2005-ben a külföldi
tulajdonú cégek súlya 73%-ra n ő tt a vállalati K+F ráfordításokban, és igen jelent ő-
sek a strukturális különbségek is a hazai és a külföldi K+F egységek között: a kül-
földi kutatóhelyek átlagosan hatszor nagyobbak a hazaiaknál, a fajlagos ráfordítá-
sok terén pedig 15-szörös az eltérés (5. táblázat).
5. TÁBLÁZAT
A külföldi és hazai vállalati K+F egységek különbségei
(Digerence between Foreign and Domestic Owned Business R&D Units)
A (többsé- Egy kutatóhelyre Egy kutatóhelyre jutó Egy kutatóra jutó
g!) tulajdo- jutó K+F K+F kiadás K+F kiadás
nos nemze- foglalkoztatott (millió euró) (millió euró)
tisége 2003 2005 2003 2005 2003 2005
Magyar 6,1 6,0 28,3 42,8 4,6 7,2
Külföldi 36,3 37,5 477,0 619,6 13,1 16,5
Forrás: KSH (2006).
Hasonló módon jelentkezik e dualitás a vállalati méretekben is: a vállalati K+F
nagy részét (külföldi) nagyvállalatok végzik Magyarországon, míg ezzel szemben a
hazai kis- és közepes vállalatok alig végeznek K+F tevékenységet, kevéssé innova-
tívak, s jellemz ően nincs elegendő tőkéjük sem arra, hogy valamilyen K+F tevé-
kenységet finanszírozzanak. Habár néhány nyugat-európai országban is jellemz ő a
nagyvállalatok dominanciája (pl. Franciaország, Nagy-Britannia és Finnország
esetében), de ott a KKV-k K+F ráfordításai, ha az arányokat tekintve nem is, volu-
menében azonban jóval jelent ősebbek.
Sajátos jellegzetessége a magyar K+F-nek, hogy igen egyenl őtlenül oszlik el
Magyarország területén. Budapest az ország egyetlen valódi innovációs központja,
a K+F ágazatban megtermelt bruttó termelési érték több mint 70%-a a f ővárosban
koncentrálódilc. Az agglomerációval együtt a f ő városnak és környékének súlya még
ennél is meghatározóbb a vállalati kutatásokban: a ráfordítások 80%-a, a foglalkoz-
tatottak 75%-a itt koncentrálódik. A vállalati kutatók számát tekintve is egyértelm ű
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Magyarország a globális K-FF térképén 47
Budapest dominanciája (61%). A budapesti vállalkozások K+F létszáma kb. 5000 f őt
tesz ki, amely jellemz ően néhány nagyvállalat több száz fós kutatóintézetében kon-
centrálódik, els ősorban a gyógyszeriparban, az info-kommunikációs szektorban és a
gépiparban.
Magyarországon mindössze néhány, többségében külföldi nagyvállalat adja a vál-
lalati K+F ráfordítások jelent ős hányadát. Sajátos „rejt őzködési" stratégia, hogy a
külföldi vállalatok csak ritkán hozzák nyilvánosságra magyarországi K+F költsége-
iket, ám az tudható, hogy a vállalati ráfordításoknak számottev ő része csupán né-
hány meghatározó nagyvállalattól (Ericsson, Richter, GE, Nokia, Magyar Telekom,
Sanofi, EGIS, Teva) származik. (Jól jelzi a hazai viszonyokat, hogy a nem külföldi
tulajdonban lévő Richter egymaga a hazai vállalati K+F kiadások 13-14%-át adja5,
sőt, az Ericsson ráfordításai még ennél is nagyobbak). A külföldi tulajdonban lév ő
gyógyszeripari vállalatoktól származik a vállalati K+F ráfordítások egynegyede.
Nyilvánvaló tehát, hogy a külföldi tulajdonban lév ő vállalatok meghatározó pozí-
cióban vannak a hazai K+F rendszerben. Sok esetben olyan multinacionális nagy-
vállalatokról van szó, amelyek globális pozícióikat tekintve is a világ élvonalában
vannak. Az arányok érzékeltetéséhez csupán egy beszédes adat: az Ericsson vagy a
Nolcia több mint négyszer annyit fordít K+F-re, mint Magyarország, s többet, mint
az egész közép-kelet-európai régió országai együttvéve (UNCTAD 2005, 120).
Arról azonban még kevés információval rendelkezünlc (ennek kutatását kezdtük
meg az intézetünkben), hogy a külföldi (sok esetben multinacionális) vállalatok
Magyarországra települt K+F egységei milyen kapcsolatokat építettek ki a magyar
kutatókkal és a K+F intézményeivel, az egyetemekkel, a magyar gazdasággal. Az
eddigi vizsgálataink azt támasztják alá, hogy a kapcsolatépítés egyoldalú és lassú. A
K+F terén is kialakuló dualitás tehát feltételezhet ő.
Összefoglalás helyett néhány megjegyzés
Tanulmányunkban igyekeztünk áttekinteni a multinacionális vállalatok K+F te-
lephelyválasztásának, a K+F tevékenység kihelyezésének és kiszervezésének leg-
újabb tendenciáit, az ágazatok közötti különbségeket, a regionális és lokális kapcso-
latokat alakító tényez őket. Bemutattuk továbbá azokat a tendenciákat is, amelyek
lehetővé tették Magyarország és más fejl ődő országok esetében a nemzeticözi K+F
munkamegosztásba való bekapcsolódást.
Az elmúlt években a külföldi cégeknek köszönhetően — nemzetközi összehasonlí-
tásban is — dinamikusan növekedtek a magyarországi vállalati K+F kiadások.
Ugyanaldcor csak néhány nagyvállalat teszi ki a K+F ráfordítások túlnyomó részét,
mindeközben a KKV-k kutatási tevékenysége minimális. Így a K+F tertIletén is
duális struktúra létrejöttét feltételezzük, amely főleg a külföldi és a hazai vállalatok
közötti különbségekb ől ered, és rendkívül lassan oldódik. Fel kell tehát hívnunk a
figyelmet a K+F terén is megismétl ődő (pontosabban a makrostruktúrálcat ebben a
szférában is leképez ő) jelenségre.
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
48 Barta Gy.—Kukely Gy.—Lengyel B.—Ságvári B. TÉT XXI. évf. 2007 • 3
Véleményünlc szerint a magyar gazdaságpolitikának kiemelt feladatként kell ke-
zelnie a külföldi tulajdonú K+F egységek beágyazódásának segítését, a K+F intéze-
tekkel és hazai vállalatokkal való kooperáció er ősítését. A magyar gazdasági fejl ő-
dés szempontjából kulcsfontosságú a K+F meger ősödése, alapvet ő érdekünk, hogy
a rendkívül gyorsan terjed ő és növekvő külföldi vállalati K+F minél gyorsabban és
minél átfogóbban integrálódjon a magyar gazdaságba.
A magyar kormányzat 2007 márciusában fogadta el az ország középtávú (2007-2013)
tudomány-, technológiai- és innováció-politikai (TTI) stratégiáját. A stratégia hely-
zetelemzésében már rövid említés található a külföldi tulajdonban lév ő vállalatok
döntő szerepérő l a magyarországi vállalati K+F-ben. A prioritásokon belül két be-
avatkozási terület foglalkozik a helyzet kezelésével. Megnevezik azokat a húzóága-
zatokat, ahová a rendelkezésre álló forrásokat érdemes lenne koncentrálni, ezeken a
területeken ösztönözni kívánják a külföldi befektetéseket. A kormányzat külön
programot kíván indítani a kutatás-fejlesztési tevékenységet is magában foglaló
külföldi tőkebefektetések er ő sítésére, a multinacionális cégek hazai kutatóhelyekkel
és KKV-kal való kapcsolatainak mélyítésére. Úgy véljük, hogy a téma felkarolása a
hazai innováció-politika részér ől időszerű és rendkívül fontos.
Jegyzetek
A tanulmány a 68745-ös számú A külföldi vállalatok kutató-fejleszt ő tevékenysége Magyarországon
című OTKA-kutatás keretében készült.
2
Nem csalc a multinacionális vállalatokhoz fűződő magyarországi K+F részleteit kell jobban megismer-
nünk, hanem a meglehet ő sen ellentmondásos, bizonytalan K+F statisztikák között is rendet kellene
vágni. 2005-ben például az NKTH 30%-ban ‚jelölte meg a vállalati K+F részt (www.edupress.hu ;
www.nkth.gov.hu ), míg a KSH 39,4%-ban. Es más adatokat publikált Magyarország esetében az
EUROSTAT, az OECD és a W1R a külföldi vállalati K+F szerkezetér ől.
3
Amennyiben a tanulmányunk szempontjából kulcsfontosságú, külföldi tulajdonú vállalatok K+F tevé-
kenységének arányát vizsgáljuk, számos ellentmondással találkozhatunk. A már említett World
Investment Report szerint 2003-ban a vállalati K+F ráfordítások 62%-a származott külföldi tulajdonú
vállalatoktól (UNCTAD 2005, 127), míg ha a KSH kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kiadványát nézzük,
aklcor itt a vállalati szféra teljes K+F ráfordításának 67%-a származilc a kizárólagos vagy többségében
külföldi tulajdonban lévő cégekt ől (KSH 2006). Ugyanaldcor a 2007-ben napvilágot látott magyar
kormányzat középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTD stratégiájában például —
szintén a KSH adataira hivaticozva — már az szerepel, hogy a hazai vállalati K+F ráfordítások 75-80%-a
külföldi többségi tulajdonú vállalkozásoktól származik.
4
Amennyiben a magyarországi bels ő arányok változását az elmúlt közel egy évtizedre visszamen ően
vizsgáljuk, az abszolút értékek dinamikus növekedése mögött is jól megfigyelhet ő a vállalati K+F ki-
egyensúlyozott fejl ő dése, ugyanaklcor a költségvetési kutatóintézetek, illetve a fels őoktatási intézmé-
nyek összességében szintén gyarapodó, ám az államháztartás éppen aktuális lehet őségeitől, illetve
egyéb politikai döntéselct ől függő en már jóval hektilcusabb képet mutatnak, ami hatással van a vállalati
részarányra is.
5
Azaz a hazai tulajdonú vállalati K+F ráfordítások több mint felét a Richter adja, ennek tükrében a
dualitás ténye még inkább szembet űnő.
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
TÉT XXI. évf. 2007 • 3 Magyarország a globális K+F térképén 49
Irodalom
Acs, Z.J.-Audetsch, D.B. (1988) Innovation in Large and Small Firrns: An Empirical Analysis. -
American Economic Review. 78. 678-690. o.
Acs, Z.J.-Anselin, L.-Varga, A. (2002) Patents and innovation counts as measures of regional
production of new knowledge. - Research Policy. 31. 1069-1085. o.
Archibugi, D.-Michie, J. (1995) The globalisation of technology: a new taxonomy. - Cambridge Journal
of Economics. 19. 121-140. o.
Asheim, B.T.-Gertler, M.S (2005) The Geography of Irmovation. Regional Innovation Systems. -
Faberger, J.-Mowery, D.C.-Nelson, R.R. (eds.) The Oxford handbook of innovation. Oxford
University Press, Oxford. 291-317. o.
Boschma, R.A. (2004) Competitiveness of Regions from an Evolutionary Perspective. - Regional
Studies. 9. 1001-1014. o.
Boschma, R.A. (2005) Proximity and innovation: a critical assessment. - Regional Studies. 1. 61-74. o.
Brockhoff, K.K.L.-Schmaul, B. (1996) Organization, autonomy, and success of internationally dispersed
R&D facilities. - IEEE Transactions on Engineering Management. 43. 33-40. o.
Brusoni, S.-Prencipe, A.-Pavitt, K. (2001) Knowledge specialization, organizational coupling and the
boundaries of the firm: why do firms know more then they make?-Administrative Science Quarterly. 46.
597-621. o.
Budd, L.-Hirmis, A.K. (2004) Conceptual Framework for Regional Competitiveness. - Regional
Studies. 9. 1015-1028. o.
Cantwell, J. (1995) The globalisation of technology: what remains of the product cycle model? - Camb-
ridge Journal of Economics. 19. 155-174. o.
Cooke, P. (2002) Knowledge Economies. Clusters, learning and cooperative advantage. Routledge,
London.
Cooke, P. (2004) Systemic Innovation: Triple Helix, Scalar Envelopes, or Regional Knowledge
Capabilities, an Overview. Paper presented for Conference on Regionalisation of Innovation Policy,
Berlin, 2004. június 4-5.
De Meyer, A. (1991) Tech Talk: how managers are stimulating global R&D communication. - Sloan
Management Review. Spring. 49-58. o.
De Meyer, A. (1993) Intemationalizing R&D improves a finn's technical leaming. - Research &
Technology Management. 23. 42-49. o.
EC (1993) New location factors for mobile investments in Europe. Final report. European Comission,
Luxembourg.
Feldman, M. (1999) The new economics of innovation, spillovers and agglomeration: a review of
empirical studies. - Economics of Innovation and New Technology. 8. 5-25. o.
Florida, R. (1997) The globalization of R&D: Results of a survey of foreign-affiliated R&D laboratories
in the USA. - Research Policy. 26. 85-103. o.
Gassman, 0.-von Zedtwitz, M. (1998) Organization of industrial R&D on a global scale. - R&D
Management. 28. 147-161. o.
Gassman, 0.-von Zedtwitz, M. (1999) New concepts and trends in intemational R&D organization. -
Research Policy. 28. 231-250. o.
Goldstein, H.A.-Renault, C.S. (2004) Contributions of universities to regional economic development: a
quasi-experimental approach. - Regional Studies. 38. 733-746. o.
Grandstrand, 0.-Patel, P.-Pavitt, K. (1997) Multi-technology corporations: why they have distributed
rather than distinctive core competencies. - California Management Review. 39. 8-25. o.
Crrosz A.-Rechnitzer J. (2005) Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA
Regionális Kutatások Központja, Pécs-Gy őr.
Howells, J. (1990) The location and organisation of research and development: new horizons. -
Research Policy. 19. 133-146. o.
Isawa, T.-Odagiri, H.(2004) Overseas R&D, knowledge sourcing and patenting: an empirical study of
Japanese R&D investment in the US. - Research Policy. 33. 807-828. o.
Kuemmerle, W. (1997) Building effective R&D capabilities abroad. - Harvard Business Review.
March-April. 61-70. o.
Kutatás-fejlesztés. (2006) Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Lengyel B. (2004) A tudásteremtés lokalitása: hallgatólagos tudás és helyi tudástranszfer. - Tér és
társadalom. 2. 51-71. o.
Barta Györgyi – Kukely György – Lengyel Balázs – Ságvári Bence: Magyarország a
globális K+F térképen. Fejlődő országok a multinacionális vállalatok változó K+F stratégiájában.
Tér és Társadalom, 21. 2007. 3. 31–50. p.
50 Barta Gy.—Kukely Gy.—Lengyel B.—Ságvári B. TÉT XXI. évf. 2007 • 3
Lengyel I. (2003) Verseny és területi fejl ődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress,
Szeged.
Lengyel I.—Rechnitzer J. (2004) Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest—Pécs.
Lorenzen, M.—Mahnke, V. (2002) Global strategy and the acquisition of local knowledge: How MNCs
enter regional knowledge clusters. DRUlD Working Paper 8.
Malecki, E.J. (1980) Corporate organization of R and D and the location of technological activities. —
Regional Studies. 14.219-234. o.
McKinsey Global Institute (2005) The Emerging Global Labor Market: Part II — The Supply of Offshore
Talent in Services. McKinsey & Company, San Francisco.
Nobel, R.—Birkinshaw, J. (1998) Innovation in multinational corporations: control and communication
pattems in intemational R&D operations. — Strategic Management Journal. 19.479-496. o.
Pitti Z. (2006) A hazai vállalkozások „demográfiai" jellemz ői, a vállalati teljesítmények időbeli változá-
sa és a K+F teljesítmények szerepe a gazdaság új növekedési pályára állásában (1992-2004).
www.4t.gov.hu
Prahalad, C.K.—Hamel, G. (1990) The core competence of the firm. — Harward Business Review. May—
June. 79-91. o.
Reger, G. (1997) Changes in the R&D strategies of transnational firms: challenges for national
technology and innovation policy. — STI Review. 22.243-276. o.
Saxenian, A. (2007) The New Argonauts. Regional Advantage in a Global Economy. Harvard University
Press.
Schumpeter, .1. (1942) Capitalism, Socialism and Democracy. Harper and Brothers, New York.
TTI stratégia (2007) A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia és innováció-politikai
stratégiája. Letöltve: 2007. július 10. http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderlD=450&articlelD=
5385&ctag=articlelist&iid=1.
UNCTAD (2005) Transnational Corporations and the Internationalization of R&D. World Investment
Report. Geneva, New York.
Visser, E.J.—Boschma, R. (2004) Leaming in districts: novelty and lock-in in a regional context. —
European Planning Studies. 6.793-808. o.
von Zedwitz, M.—Gassman, O. (2002) Market versus technology drive in R&D intemationalization: Four
different pattems of managing research and development. — Research Policy. 31.569-588. o.
HUNGARY ON THE MAP OF GLOBAL R&D
DEVELOPING COUNTRIES IN THE CHANGING STRATEGY OF
MULTINATIONAL COMPANIES
GYÖRGYI BARTA — GYÖRGY KUKELY — BALÁZS LENGYEL —
BENCE SÁGVÁRI
This paper aims to overview the tendencies of localization of R&D activities of multina-
tional companies (MNEs) and the latest outsourcing and outplacement practices. We also
present the developments which allowed Hungary and other developing countries to enter
into the intemational division of R&D activities. Based on available statistics the Hungarian
structure of R&D is analyzed, with focus on the activities of MNEs and on the emerging dual
structure of R&D.
In the last years business R&D expenditures increased significantly in Hungary. However
the engines of this gowth are dominantly large enterprises, while local SMEs are lagging
behind in research and development. To solve this problem economic policy needs to focus
on helping the embeddedness of foreign owned R&D units by supporting and promoting
cooperation with domestic institutes and companies.