Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 • 2: 23-42

A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK VERSENY-
KÉPESSÉGÉNEK VÁLLALATI MEGÍTÉLÉSE
(The Enterprise's Opinion on the Competitiveness
of Hungarian Cities)

KOLTAI ZOLTÁN

Kulcsszavak:
versenyképesség telephelyi vonzer ők gazdasági központok

2004 év elején vette kezdetét az a reprezentatív kérd őíves kutatás, amely arra a kérdésre keresett választ,
hogy milyen szempontokat részesít el őnyben a magyar lakosság és vállalati szféra lakó-, illetve telep-
helyének megválasztásakor, melyik településeket és miért tartják versenyképesnek a magánszemélyek,
illetve vállalatvezet ők, melyek azok a központi települések, amelyeket valódi vonzásközpontolazak tarta-
nak Magyarországon. A véleményünk szerint hiánypótló elemzés célja egy olyan értékelés biztosítása,
amely a helyi döntéshozók számára hasznos információt jelenthet saját településük és térségük verseny-
képességének megítéléséhez, cmnak fokozásához.

A kutatás célkit űzései

Saját kutatásom céljaként tulajdonképpen azt fogalmaztam meg, hogy az érintett
társadalmi és gazdasági szerepl ők véleményének megismerésén keresztül közvetlenül
nyerjünk olyan információkat, amelyek felhasználhatók a magyarországi települé-
sek versenyképességét fokozó területfejlesztési programok kidolgozásához, azok
sikeres megvalósításához.
2004 év elején vette kezdetét az a kérd őíves kutatás, amely az alábbi kérdésekre
keresett választ:
— Milyen szempontokat részesít el őnyben a magyar lakosság és a vállalati szféra
lakó-, ill. telephelyének megválasztásakor?
— Melyik magyarországi településeket és miért tartják versenyképesnek a
magánszemélyek, vállalatvezet ők?
— Melyek azok a központi települések, amelyeket valódi vonzásközpontoknak
tartanak az érintettek?
Vizsgálatunk mindvégig törekedett a témakörben született, alapvet ően statisztikai
adatokon nyugvó kutatásokkal történ ő összehasonlíthatóság biztosítására. A ver-
senyképesség értelmezése a kutatás során nem korlátozódott a fogalom kizárólag
gazdasági megközelítésére, hanem annál tágabban, komplex módon ragadtuk azt
meg, egyaránt értve alatta a társadalmi és környezeti szempontokat, általában véve
az életminőséget.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.
24 Koltai Zoltán TÉT XXI. évf. 2007 • 2

Jelen tanulmányban a párhuzamosan lebonyolított lakossági és vállalati felmérés
közül a magyarországi települések, mint telephelyek vállalatok általi megítélésének
bemutatására vállalkozunlc. (A városi versenyképesség lakossági megítélésér ől a
Tér és Társadalom 2005. 3-4. számában talál információt az olvasó.)
A rétegzett kérd ő íves megkeresések (a figyelembe vett két szempont a vállalati le-
kérdezés esetében a magyar vállalkozások régiók és vállalati méret szerinti megoszlá-
sa) eredményeként ezerhatszáz vállalkozó, vállalatvezet ő adott választ kérdéseinkre.
A kutatásnak ebben a fázisában arra voltunlc kíváncsiak, hogy a magyar vállalatok
tulajdonosai és vezető i hogyan ítélik meg a hazai települések versenyképességét, mely
szempontoknak tulajdonítanak fokozott jelent őséget a telephely kiválasztásakor, mely
városokat sorolják napjainlcban a gazdasági központok körébe.

A telephelyi vonzer ők értékelése

Az első kérdés keretében arra kerestünlc választ, hogy az általunk összegy űjtött
telepítési tényező k mennyire fontosak a működés helyszínének kijelölésekor. Az
alábbi tíz versenyképességi szempont esetében kértük arra a válaszadókat, hogy
értékeljék azokat egy ötfokozatú skálán:
1) a település gazdasági szerkezete (pl. ágazati szerkezet, vállalkozói aktivitás,
kapcsolódó iparágak, beszállítói kapcsolatok),
2) a település innovációs kultúrája, szellemi t őkepotenciálja (pl. közép- és fels ő-
fokú oktatási intézmények, kutatóintézetek száma, kutatás-fejlesztési kapacitá-
sok),
3) regionális elérhető ség, a település földrajzi fekvése (pl. közlekedési, telekom-
munikációs infrastruktúra, úthálózat, vasútvonalak, repül őtér, Budapest meg-
közelíthetősége),
4) a működéssel kapcsolatos költségek (pl. munkabérek és azok járulékai, adók,
adókedvezmények),
5) a helyi önkormányzat aktivitása, településpolitika (pl. városmarketing, köz-
szolgáltatások),
6) a település, mint lakóhely környezeti min ősége (pl. természeti környezet, tör-
ténelmi hagyományok, kulturális, szabadid ős tevékenységek),
7) a település közintézményekkel való ellátottsága (pl. közszolgáltatások, adóhi-
vatal, munkaügyi központ működése),
8) a település üzleti szolgáltatásai (pl. bankhálózat, ipari park, vállalkozásfejlesz-
tési iroda működése, helyi média),
9) a munkaerő felkészültsége, a településen él ők képzettsége összefüggésben a
munkatermelékenységgel (pl. iskolai végzettség, nyelvismeret, adaptációs haj-
landóság, egy foglalkoztatottra jutó GDP),
10)a település, mint felvev ő piac (pl. magas jövedelem és fogyasztói potenciál,
vonzáskörzet jelleg, néps űrűség).
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 2 A magyarországi városok ... 25

Ahogy az 1. ábrán is látható, a regionális megoszlás és vállalati méret szerint ré-
tegzett ezer válaszadó az els ő helyre a település regionális elérhet őségét, földrajzi
fekvését sorolta (3. szempont), amit a felvev őpiac jelleg (10.) követ. Szintén a ma-
gasra értékelt tényez ők közé tartozik az üzleti szolgáltatások jelenléte (8.), a telepü-
lés gazdasági szerkezete (1.), a m űködéssel összefügg ő költségek (4.), valamint a
munkaerő képzettsége és termelékenysége (9.). Valamivel hátrébb került a rangsorban
a közintézményi ellátottság (7.), a lakóhelyi adottságok (6.), míg a legalacsonyabb
értéket a helyi önkormányzat településpolitikája (5.) és a település innovációs kultúrá-
ja, szellemi kapacitásai (2.) kapták.
1. ÁBRA
A telephelyet vonzóvá tev ő tényez ők fontossági sorrendje a magyar vállalatok meg-
kérdezése alapján, 2004-2005
(Evaluation in Order of Importance of Company Seat Attractivements
by Questioning Hungarian Enterprises, 2004-2005)

3,91
;
'1 1
3,13 3,03
2,42

uo g
rái
-8 -L' -0
3
•EQ
' E
'E :9

Forrás: Kérdőíves felmérés.
Az egyéb szempontok sorában a leggyakrabban a vállalat m űködési helyének a
lakóhellyel való egybeesése került megemlítésre, ami jól mutatja, hogy a mikro- és
kisvállalkozások esetében a lakóhely többnyire egyben a telephelyválasztást is
determinálja.
A lakóhelyi versenyképességgel kapcsolatos vizsgálathoz hasonlóan, faktoranalízis
segítségével, a kapcsolat szorosság erejét 0,4 felett meghatározva, a tényez ők öt
faktorba kerültek besorolásra:
1) üzleti környezet faktor (közintézmények, üzleti szolgáltatások),
2) gazdasági fejlettség faktor (innovációs kultúra, munkaer ő felkészültsége, gaz-
dasági szerkezet — beszállítói kapcsolatok),
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.
26 Koltai Zoltán TÉT XXI. évf. 2007 • 2

3) szabályozási — támogatási keretek falctor (m űködési költségek, helyi önkor-
mányzat aktivitása),
4) piac faktor (regionális elérhet őség, a település felvev őpiac jellege),
5) lakókörnyezet faktor (természeti környezet, kultúra — szabadid ő).
Az optimális táblázatot varimax rotációt alkalmazva, hat iterációt követ ően kap-
tuk meg. A táblázat üres cellahelyei esetén a kapcsolat szorosság ereje nem érte el a
0,4 értéket (1. táblázat).
1. TÁBLÁZAT
A telephelyi vonzer ők faktorai a magyar vállalatok megkérdezése alapján,
2004-2005
(Factors of Company Seat Attractivements by Hungarian Enterprises, 2004-2005)

Üzleti Szabályozási
Gazdasági Lakó-
Vonzerők — támogatási Piac
környezet fejlettség környezet
faktor keretek faktor
faktor faktor
faktor
Gazdasági
0,766
szerkezet
Innovációs
0,762
kultúra
Regionális
elérhetőség 0,689
Műlcödési
0,854
költségek
Település-
0,747
politika
Környezeti
minőség 0,907
Közintézmé-
0,829
nyek
Üzleti
0,811
szolgáltatások
Munlcaerő 0,556
Felvevőpiac 0,816
Forrás: Kérdőíves felmérés.

Érdekes tendenciák rajzolódnak ki, ha a vállalati méret szerint külön is megvizs-
gáljuk az egyes szempontok fontossági sorrendjét.
A mikrovállalkozások mintánkban szerepl ő magas aránya miatt, a leg,lcisebb mé-
retkategóriájú (1-9 fós) vállalatok válaszai teljesen egybeesnek a reprezentatív minta
válaszaival, ahogy a lcisvállalatok esetében sem tapasztalunk számottev ő különbséget.
(A teljes vizsgálat során a legalacsonyabb értéket egyébként a mikrovállalatok eseté-
ben találjuk, az innovációs kultúra mutatója ekkor mindössze 2,36.)
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 2 A magyarországi városok ... 27

Ezzel szemben a középvállalatok (50-249 f ő közötti létszámmal) és főleg a nagy-
vállalatok (250 fő feletti alkalmazottal) válaszai már lényeges különbségeket mutat-
nak a rétegzett minta adataihoz képest.
Méretkategóriától fággetlenül a legfontosabb telepítési tényez ő a regionális elérhető-
ség, földrajzi felcvés (3. szempont) maradt. Mind a négy vállalati mérettípusnál ez került
az első helyre, a legmagasabb értéket erre a szempontra a nagyvállalatok adták (4,21).
A középvállalatok esetében nem meglep ő módon, fontosságát tekintve a második
helyre lépett előre a település gazdasági szerkezete, szintén felértékel ődött a munka-
erő képzettsége és termelékenysége, ahogy a m űködési költségek is lényegesebb
szemponttá váltak a potenciális helyszínek közötti választásban. Ellenben jóval hátrébb
keiült a település felvevőpiac jellege, az üzleti szolgáltatásolc, de kevésbé meghatározó
ezen a vállalati szinten a település lakóhelyi adottsága is. Változatlanul a legkevésbé
fontos telepítési szempont az innovációs kultúra, a város szellemi t őkekapacitása.
A nagyvállalatok válaszai alapján a regionális megközelíthet őséget a munkaerő
felkészültsége és termelékenysége követi a tényez ők sorában (2. ábra). E vállalat-
méretnél a működési költségek is fontosabbak, és jelent ősen felértékel ődik az inno-
váció, szellemi potenciál szerepe. Jelenleg kizárólag a legnagyobb vállalati kategó-
riánál tapasztaljuk azt, hogy ennek a tényez őnek csakugyan fontosságot tulajdoníta-
nak a vállalati döntéshozók, amikor a potenciális telephelyek között választanak.
2. ÁBRA
A telephelyet vonzóvá tev ő tényez ők fontossági sorrendje a magyar nagyvállalatok
megkérdezése alapján, 2004-2005
(Evaluation of Company Seat Attractivements by Hungarian Corporate Enterprises,
2004-2005)

0
to
-r
közintézmények

településpolitilca

3 S `
ai
='0A 7 -Z° -8 -L1 '2,51 :04
.9. t
t+0 S :°4
E 45 E ,
T,

Forrás: Kérdőíves felmérés.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.
28 Koltai Zoltán TÉT XXI. évf. 2007 • 2

Kevésbé tartják meghatározónak a nagyvállalatok a település felvev őpiac jellegét,
ami jól jelzi, hogy nem, vagy nem csak a helyi piacra termelnek ezen a szinten. Az
üzleti szolgáltatásokat szintén kevésbé tartják lényeges telepítési szempontnak, ahogy
az utolsó helyre csúszott vissza a lakóhelyi funkció, jól mutatva, hogy náluk a m űkö-
dési helyszín els ő sorban nem lakóhely, hanem sokkal inkább a vállalat telephelye.
Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a vállalati mérettel együtt növekszik a település
gazdasági szerkezetének, innovációs kultúrájának, m űködési költségeinek, munkaer ő-
piaci adottságainak és földrajzi fekvésének jelent ősége a telepítési tényez ők sorában.
Ezzel ellentétesen, a vállalati méret növekedésével fordított arányban, egyértel-
mű en csökken a település lakóhelyi adottságainak és felvev őpiac jellegének a sze-
repe, míg az önlcormányzati alctivitás, a közintézményi ellátottság és az üzleti szol-
gáltatások léte tulajdonképpen vállalatmérett ől független szempontoknak nevezhe-
tők a telephely kiválasztásában.
3. ÁBRA
A vonzer ők regionális különbségei a magyar vállalatok megkérdezése alapján,
2004-2005
(Regional Differences of the Company Seat Attractivements by Hungarian
Enterprises, 2004-2005)
4

3,8 m Országos m Dél-Dunántúl cl Nyugat-Ounántül

3,6
e
3,4

3,2

2,8

2,6

2,4

2,2

2
E

Forrás: Kérdőíves felmérés.

Az öt faktor közül, a vállalati méret alapján szignifikáns kapcsolatot csak egy
esetben, a gazdasági fejlettség faktornál tudtunk kimutatni. Eszerint minél nagyobb
méretű a vállalat, annál fontosabb számára az innovációs kultúra, a beszállítói kap-
csolatrendszer szerepe. A másik négy faktor esetében nincs szignifikáns eltérés a
különböző méretű vállalatok esetében.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 2 A magyarországi városok ... 29

A vállalatok régiók szerinti elhelyezkedését figyelembe véve, szintén ki tudunk
mutatni bizonyos, versenyképességi tényez őkkel kapcsolatos összefliggéseket.
A gazdasági szerkezet, beszállítói kapcsolatok megléte (1. szempont) és a telephely
innovációs kultúrája (2. szempont) a három dunántúli régió vállalataitól kapott magasabb
értéket, igaz mindkét esetben a dél-dunántúli adat közülük a legalacsonyabb. A közép-
magyarországi értékek e tényez ők esetében még valamivel elmaradtak az átlagtól.
A regionális elérhet őség szempontjából (3.) azonban már egyértelm űen kettéválnak
az ország nyugati részének vállalatai, hiszen ez a tényez ő a Dél-Dunántúlon ugyanúgy
átlag alatti értéket kapott, mint Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön. A legma-
gasabb adat ekkor már a közép-magyarországi vállalatok esetében adódott.
Érdekes információ, hogy az önlcormányzatok aktivitása, településpolitikája (5.),
valamint a munkaerő képzettsége (9.) az Észak-Alföldön kapta a legkedvez őbb értéket,
a lakóhelyi vonzerőt (6.) pedig a Nyugat-Dunántúlon tartják a legtöbbre a vállalatok,
míg Közép-Magyarországon a legalacsonyabb ugyanez az adat. Az üzleti szolgáltatások
megítélése (8.) és a felvevőpiaci jelleg (10.) szempontjából a három gazdaságilag leg-
fejlettebb régió (Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl) vállalatai adták a
magasabb értékeket, melyhez újból az észak-alföldi adatok állnak a legközelebb.
Míg a képzeletbeli összesített rangsor elején a Nyugat- és Közép-Dunántúl válla-
latainak értékei szerepelnek, addig beszédes adat, hogy szinte kivétel nélkül mind-
egyik tényezőt a dél-alföldi válaszadók tartják a legkevésbé fontosnak (3. ábra). (A
teljes mintában a legalacsonyabb értéket a dél-alföldi vállalatok adták az innovációs
kultúrára (2,21), míg a legmagasabb adat a közép-magyarországi válaszadóké
(4,12) a regionális elérhet őség vonatkozásában.)
A faktorokra régiók szerint elvégzett szignifikancia vizsgálatok alapján az alábbi
megállapításokra jutottunk:
— a gazdasági fejlettség faktor a három dunántúli régió vállalatai számára fonto-
sabb, mint az ország többi részén,
— a szabályozási — támogatási keretek faktor kiugróan fontos az Észak-Alföldön,
de magas értéket kapott még a Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország válla-
latainak válaszaiban is,
— a piac faktor a legkedvez őbb értékeket Közép-Magyarországon és a Nyugat-,
valamint Közép-Dunántúlon kapta,
— a lakókörnyezet faktor legkevésbé a közép-magyarországi vállalkozók számára
fontos,
— az üzleti környezet faktor nem mutat szignifikáns eltéréseket régiók szerint.

Országos és regionális versenyképességi sorrendek,
a városok telephelyi vonzerejének megítélése

A következő kérdéssel arra kerestünk választ, hogy a magyar vállalatok mely hazai
településeket tartják a leginkább versenyképesnek napjainkban. Mivel Budapest
gazdasági értelemben külön versenyképességi kategóriát képvisel a városhálózat-
ban, ezért nem szerepelt a kutatásban.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.
30 Koltai Zoltán TÉT XXI. évf. 2007 • 2

A magyarországi települések vállalati versenyképességi rangsorát Gy őr vezeti
Székesfehérvár és Sopron el őtt, mely városokat további megyeszékhelyek, így
Debrecen, Pécs és Szeged követnek. Összesen 13 olyan várost jelöltek meg a vá-
laszadók, amelyek legalább 5%-os említési gyakoriságot képviselnek (2. táblázat).
Árnyaltabb különbségeket tapasztalunk, amennyiben nem csak az említések szá-
ma, hanem az említés sorrendje alapján is megvizsgáljuk a legtöbbször jelölt telepü-
léseket. (Az ötfokozatú listán 1-5 közötti pontszámot rendeltünk a városokhoz.)
Győ r ekkor is külön kategóriát képvisel, ahogy Székesfehérvár és Sopron is. Deb-
recen szintén valamelyest elkülönül Pécst ől és Szegedtől, ahogy egy külön csopor-
tot alkot Szombathely, Kecskemét, Miskolc és Nyíregyháza. E két utóbbi város
értékei mindenképpen közelebb állnak egymáshoz. Veszprém és Zalaegerszeg meg-
ítélése közel azonos, Kaposvár kis mértékben leszakadva zárja a vállalatok által
leginkább versenyképesnek gondolt települések listáját.
2. TÁBLÁZAT
Magyarországi városok, mint telephelyek sorrendje
a magyar vállalatok megkérdezése alapján, 2004-2005
(Order of Hungarian Cities as Company Seats
by Hungarian Enterprises, 2004-2005)
Említések Súlyozott
Sorsz. Település
száma említés
1. Győr 616 2 606
2. Székesfehérvár 386 1 455
3. Sopron 297 1 129
4. Debrecen 263 885
5. Pécs 245 733
6. Szeged 226 671
7. Szombathely 154 471
8. Kecskemét 123 361
9. Miskolc 93 281
10. Nyíregyháza 83 260
11. Veszprém 77 211
12. Zalaegerszeg 72 195
13. Kaposvár 55 156
Forrás: Kérdőíves felmérés.
Természetesen ennél a vizsgálatnál is lehet őségünk van a reprezentativitást biztosító
szempontok, így a földrajzi elhelyezkedés és a vállalati méret szerinti további elemzé-
sekre.Érdekes, hogy egyetlen olyan régió van, ahol nem Gy őrt említették a legtöb-
ben, mint legversenyképesebb magyarországi várost. Az Észak-Alföldön Debrecen
került a rangsor élére. Sorrendben második Gy őr, harmadik Nyíregyháza, valamivel
hátrébb kerültek a nyugat-magyarországi városok. Az 5%-os említés feletti telepü-
lések rangsorát az országos listán nem szerepl ő, régión belüli városok, így Szolnok,
Hajdúszoboszló és Záhony zárja.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 2 A magyarországi városok ... 31

A dél-dunántúli vállalatok válaszai alapján közel egyforma Pécs és Kaposvár ver-
senyképességének megítélése, és valamivel hátrébb kerültek a kelet-magyarországi
városok a rangsorban.
A Közép-Dunántúlon Székesfehérvár szorosabban követi Gy őrt a versenyképes-
ségi lista élén, szintén el őrébb kerültek a saját régió és a szomszédos Nyugat-
Dunántúl városai (Szombathely, Veszprém, Tatabánya, Esztergom).
Hasonló változásokat tapasztalunk a Nyugat-Dunántúlon is. Érdekes, hogy Sop-
ront a saját régióján belül már megel őzi Szombathely, de nem sokkal rosszabb
Zalaegerszeg megítélése sem. Kecskemét és Miskolc ekkor már nem került a legin-
kább versenyképes települések listájára.
Közép-Magyarországon az országos sorrendhez képest valamivel jobb Pécs és
Miskolc relatív megítélése, de megjelent a listán Budaörs is közel 10%-os említési
gyakorisággal.
A Dél-Alföldön nagyon hasonlóan ítélik meg Szeged és Kecskemét helyzetét a
vállalatok, tulajdonképpen egy csoportot alkotnak ezek a városok Székesfehérvár-
ral. A versenyképességi listán, valamivel az 5%-os említés feletti értékkel megjele-
nik a régió harmadik megyeszékhelye, Békéscsaba is.
Érdekes, hogy Észak-Magyarországon Debrecen relatív megítélése nagyobb mér-
tékben javult az országos rangsorhoz képest, mint a régió nagyvárosáé, Miskolcé.
Miskolc is javított a pozícióján, ahogy a leginkább versenyképes városok listájára
került ekkor Eger, Gyöngyös, Hatvan, Szolnok és Esztergom is. Hátrébb került a
sorrendben viszont néhány dunántúli város, így Székesfehérvár, Pécs és Szombathely.
Külön érdemes figyelmet fordítani a vállalati méret szerinti versenyképességi lis-
tákra. A mikrovállalatok esetében még nem tapasztalunk különbségeket, ellenben az
ennél nagyobb vállalatok esetében már változik a sorrend, és új résztvev őkkel bővül
a legversenyképesebbnek vélt települések köre.
A kisvállalatok (10-49 fő) szerint, a reprezentatív mintához képest valamivel ver-
senyképesebb Pécs és 7% körüli értékkel a listára került Tatabánya, valamint Buda-
örs is. Ellenben valamivel kedvez őtlenebb Kecskemét relatív pozíciója.
A közepes méretű vállalatok (50-249 fó) válaszai alapján kevésbé versenyképes
Sopron, Tatabánya már 14%-os gyakorisággal szerepelt a válaszokban, ezzel az
előkelő 9. helyre lépett el őre. Szintén a listán találjuk újból Budaörsöt.
A nagyvállalatok (250 fő feletti allcalmazotti létszámmal) véleménye szerint Szé-
kesfehérvár közelebb került Gy őrhöz, jobb Miskolc és Kaposvár megítélése, Sop-
ron pedig még tovább rontott pozícióján. Tatabánya ekkor is a legversenyképeseb-
bek tagja, igaz újból csak 7% körüli értékkel (3. táblázat).
Hasznos információval szolgál a kutatásnak az a része is, amikor arról kérdeztük a
vállalatokat, hogy milyen mögöttes okok miatt tartanak versenyképesnek egy adott
települést. A lakossági megkérdezéshez hasonlóan, érdekes összevetésekre nyílik
lehetőség, amennyiben megvizsgáljuk, hogyan ítélik meg az egyes városokat orszá-
gosan és saját szűkebb környezetükön, régiójulcon belül.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.
32 Koltai Zoltán TÉT XXI. évf. 2007 • 2

3. TÁBLÁZAT
Magyarországi városok, mint telephelyek sorrendje a magyar nagyvállalatok
megkérdezése alapján, 2004-2005
(Order of Hungarian Cities as Company Seats by Hungarian Corporate
Enterprises, 2004-2005)
Említések
Sorsz. Település
száma
1. Győr 65
2. Székesfehérvár 59
3. Debrecen 30
4. Szeged 28
5. Pécs 24
6. Sopron 22
7. Miskolc 17
8. Szombathely 16
9. Kecskemét 13
10. Nyíregyháza 11
11. Kaposvár 9
12. Zalaegerszeg 9
13. Tatabánya 7
14. Veszprém 7
15. Szolnok 6
Forrás: Kérdőíves felmérés.
A városolcról általában kijelenthet ő , hogy azok saját régión belüli megítélése ked-
vezőbb, mint az országos reprezentatív mintában. A régión belüli válaszok persze
két szempontból is megközelíthetők. Egyrészt feltételezhetjük azt, hogy a válasz-
adók reálisabban képesek megítélni a régiójukon belüli városokat, hiszen több és
pontosabb információval rendelkeznek az adott településr ől. Másrészt egy adott
régió pontosabb ismerete nem jelenti azt, hogy a versenyképesség nagyon is relatív
megítéléséhez elegend ő információval rendelkeznek a vállalatok egy másik régió-
beli telephelyről. Éppen ezért, ezt a kett ősséget áthidalva, minden város országos
adatait csak a saját régióján belül róla kialakult képpel hasonlítottuk össze.
Győrt valamennyi versenyképességi tényez ő mentén, még az országos értékeknél
is jobbnak ítélik meg régiójában (4. ábra). Különösen a felvevőpiaci jelleg, az in-
novációs kultúra, a működési költségek és a település gazdasági szerkezetének
értékelése kedvezőbb (10 százalékpont feletti a növekedés). Míg az országos vála-
szokban a kedvez ő regionális elérhet őség kiugróan magas értéket kapott a várost
valamilyen okból versenyképesnek jelöl ők körében (80%-kal fordul el ő ez a szem-
pont), addig a régión belül már több, egyformán fontos tényez őt neveztek meg a
nyugat-magyarországi vállalatok. Vagyis országosan els ősorban földrajzi fekvése
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 2 A magyarországi városok ... 33

miatt gondolják a városról, hogy versenyképes, és ehhez a kedvez ő képhez csak
másodsorban járulnak hozzá olyan szempontok, mint a felvev őpiaci jelleg, a megfe-
lelő működési költségek, a kedvez ő gazdasági szerkezet, a város szellemi t őkepo-
tenciálja és a munlcaerő magas képzettsége.
4. ÁBRA
Győr, mint telephely vonzerejének megítélése magyar vállalatok megkérdezése
alapján, 2004-2005
(Company Seat Attractivements of Gyó'r by Hungarian Enterprises, 2004-2005)

80
70 országos
60
--a— regionális
.2 50
versenyképes
>-, 40
országos
30 versenyképes
20 regionális

0
működésiköltségek

közintézmények
földrajzifelcvés

helyi önkormányzat

.SE OA
2 '2
-g ...5
2.1
.7, ..e. .
`)J >
>
.0
vonzerők
N, _„ ,
E)
" 0 ,
N
a) .
ot) —
.9

Forrás: Kérdőíves felmérés.
A régión belül, amellett, hogy a már felsorolt szempontok felzárkóznak a továbbra
is legfontosabb regionális megközelíthet őséghez a versenyképesség magyarázatá-
ban, egy új tényez ővel is bővül a magyarázatok köre, ez pedig a település, mint
lakóhely színvonalas környezete.
Székesfehérvár esetében még nagyobb a differencia az országos és regionális érté-
kek között, újból a régión belüli értékek javára. (Valamennyi mutató esetében 10 szá-
zalékpont feletti a növekedés, egyes esetekben, mint a gazdasági szerkezet, a szel-
lemi tőkepotenciál és a település üzleti szolgáltatásai még a 20 százalékpontot is
meghaladja a növekedés mértéke.) Természetesen mindez azt is jelenti, hogy a
várost országos megítélésben versenyképessé tev ő szempontok köre a régión belül
jelentősen kibővül, és egyben kiegyenlítettebbé is válik (5. ábra). Míg országosan a
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.
34 Koltai Zoltán TÉT XXI. évf. 2007 • 2

kedvező földrajzi elhelyezkedés, a város gazdasági szerkezete és a megfelel ő mű-
ködési költségek okán tartják versenyképesnek Székesfehérvárt, addig Közép-
Dunántúlon mindezt kiegészíti a felvev őpiaci jelleg, az innovációs kultúra, az üzleti
szolgáltatások és a munkaer ő képzettségének kedvez ő megítélése is.
5. ÁBRA
Székesfehérvár, mint telephely vonzerejének megítélése magyar vállalatok
megkérdezése alapján, 2004-2005
(Company Seat Attractivements of Székesfehérvár
by Hungarian Enterprises, 2004-2005)

70 országos
60
t.£s —•— regionális
v) 50

40 —a— versenyképes
országos
30
versenyképes
20 regionális

0
gazdasági szerkezet

működésiköltségek
földrajzifekvés

közintézmények

üzleti szolgáltatások

rtl

vonzerők
>

Forrás: Kérdőíves felmérés.
Egyértelmű kivételt képez Sopron a versenyképesnek tartott települések körében,
mivel a város régión belüli megítélése minden tényez ő esetében rosszabb, mint az
országos válaszok alapján. (Hasonló tapasztalatokat szereztünlc a lakóhelyi ver-
senyképesség esetében is.) Különösen a település innovációs kultúrája, regionális
elérhetősége, felvevőpiaci jellege és gazdasági szerkezete számít kevésbé fontos
tényezőnek a város versenyképességében a nyugat-magyarországi vállalatok véle-
ménye alapján (6. ábra).
• •
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 2 A magyarországi városok ... 35

Míg országosan a kedvező földrajzi fekvés, a közintézményeklcel való gazdag el-
látottság és a felvev őpiaci jelleg miatt gondolják Sopronról, hogy versenyképes
város, addig a régióján belül már csak az els ő két szempont okán vélekednek így
róla. (A magyarázatok között a legnagyobb csökkenést egyébként a település inno-
vációs kultúrájában tapasztaljuk.)
6. ÁBRA
Sopron, mint telephely vonzerejének megítélése magyar vállalatok megkérdezése
alapján, 2004-2005
(Company Seat Attractivements of Sopron by Hungarian Enterprises, 2004-2005)

90
80

70 országos
60
--110— regionális
.2 50

-2 40 --á— versenyképes
országos
30
versenyképes
20 regionális
10
I

f)
gazdasági szerkezet

működési költségek
földrajzi fekvés

.S4 00
41)
•

5 4 vonzerők
2 • 7,71'
00 ...%4 ,) L
E "' '42

Forrás: Kérdőíves felmérés.
Debrecen Székesfehérvárhoz (és több, kés őbb sorra kerülő nagyvároshoz) hason-
lóan minden dimenzióban jobb értékeket kapott a saját régióján belül (7. ábra). A
szempontok közül különösen a város felvev őpiaci jellege, lakóhelyének környezeti
minősége és földrajzi fekvése kapott magasabb értéket (20 százalélcpont körül),
mint az országos mintában.
Emiatt az Észak-Alföldön, szemben az országos megítéléssel, már nem csak a
munkaerő képzettsége miatt gondolják versenyképesnek a várost, hanem többek
között felvevőpiaca, lakóhelyi adottságai, regionális elérhet ősége és innovációs
kultúrája okán is. (Kismérték ű csökkenést egyedül a helyi önkormányzat régión
belüli megítélése mutat.)
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

36 Koltai Zoltán TÉT XXI. évf. 2007 • 2

7. ÁBRA
Debrecen, mint telephely vonzerejének megítélése magyar vállalatok
megkérdezése alapján, 2004-2005
(Company Seat Attractivements of Debrecen by Hungarian Enterprises,
2004-2005)

70 - országos
60
—a— regionális
.2 50

ers 40 --Á— versenyképes
oc) országos
30
versenyképes
20 regionális

0
,..0
gazdasági szerkezet

helyi önkormányzat
földrajzi fekvés

.. .,`J,
.
tr..
": :.
N
O. 1›..
)
'Cl.)
,--4 ‹±; vonzerők

Forrás: Kérdőíves felmérés.
Pécs átmenetet jelent a Sopronról és Székesfehérvárról (vagy éppen Debrecenr ől,
Győrről) korábban leírtakat tekintve (8. ábra). A város országos és regionális meg-
ítélését összevetve azt mondhatjuk, hogy míg a legtöbb szempont alapján az országos
adatokhoz képest kismértékben javul a Dél-Dunántúlon a város vállalati megítélése,
addig már olyan tényez őket is találunlc (a város üzleti szolgáltatásai és közintézményi
ellátottsága), amelyeket kedvez őtlenebbül látnak a régión belüli válaszadók.
Tulajdonképpen, míg országosan a munkaer ő képzettsége, a lakóhelyi környezet
és az innovációs kultúra miatt gondolják versenyképesnek a várost, addig regionáli-
san már csak az el őbbi két szempont okán vélekednek így róla, ami a település
megfelelő gazdasági szerkezetének gyakoribb említésével egészül ki ekkor. A régión
belül szinte valamennyi szempont ritkábban fordul el ő a versenyképességi magya-
rázatok között, különösen a már említett közintézményi ellátottság, az üzleti szol-
gáltatások, valamint a város regionális elérhet ősége, felvevőpiaci jellege és innová-
ciós kultúrája számít ilyennek.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 2 A magyarországi városok ... 37

8. ÁBRA
Pécs, mint telephely vonzerejének megítélése magyar vállalatok megkérdezése alapján,
2004-2005
(Company Seat Attractivements of Pécs by Hungarian Enterprises, 2004-2005)

90
80
70 országos

60 --III-- regionális
50
—ár—versenyképes
40 országos
crí
í>i) 30 - versenyképes
regionális
20
10
0
-- —mi".
""W - ~, "."
A •
működésiköltségek
gazdasági szerkezet

helyi önkormányzat
földrajzi fekvés

vonzerők
-t-
?A

Forrás: Kérdőíves felmérés.
Szeged szintén abba a várostípusba sorolható, amely esetében a településeket min-
den dimenzióban kedvezőbbnek ítélik meg saját régiójukon belül. Különösen a:,
város regionális elérhet ősége fordult elő jóval gyakrabban (20 százalékponttal több-
ször) a dél-alföldi vállalatok válaszaiban, mint az országos mintában. A várost
országosan els ősorban felvevőpiaci jellege, munkaerejének képzettsége és lakóhelyi
környezete miatt tartják versenyképesnek, a saját régióján belül mindez kiegészül a
kedvező regionális elérhet őség magyarázatával is. (Pécshez hasonlóan a település
szellemi tőkepotenciáljának versenyképességi szempontként említése a régión belül
valamivel ritkábban fordult el ő, mint országosan.)
Szombathely és a rangsorban utána következ ő városok (Kecskemét, Miskolc, Nyír-
egyháza, Veszprém, Zalaegerszeg, Kaposvár) szintén azon települések körét gazdagít-
ják, amelyek minden tényezőben kedvezőbb megítélés alá estek saját régiójulcon
belül, mint országosan. Mindez azért nem jelent valódi többletinformációt, mert az
országos mintában ezek a települések csak relatíve alacsony értéket szereztek. Ezzel
együtt érdemes részletesen is szemügyre venni a városokat, mert a hasonlóságok mellett
lényeges különbségek is adódnak közöttülc. Szombathely esetében például igazából egy
tényező, a munkaerő képzettsége az, ami jelent ősebb mértékben (10 százalékponttal)
nőtt a felsorolt versenyképességi szempontok közül a regionális vizsgálat alapján.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

38 Koltai Zoltán TÉT XXI. évf. 2007 • 2

Éppen ezért nem meglep ő, hogy míg országosan a település földrajzi fekvését jelölték
meg leginkább a versenyképesség okaként, addig a régión belül mindez már lciegészül a
munkaerő felkészültségével és a település innovációs kultúrájával is. (Jelent ősebb visz-
szaesést az okok között a település gazdasági szerkezeténél tapasztalunk.)
Kecskemétnél különösen három tényez ő, a regionális megközelíthetőség, a munkaerő
képzettsége és a település felvev őpiaci jellege fordult el ő jóval többször (20 száz.alék-
pont körüli, afeletti a növekedés) a régión belül, mint az országos mintában. Nem
véletlen, hogy míg országosan a földrajzi elhelyezkedést, a munkaer ő képzettségét és
a lalcóhelyi adottságokat nevezték meg a legtöbben a város versenyképességének
okaiként, addig a Dél-Alföldön mindez még kiegészül a település felvev őpiaci jelle-
gével. (1Cismértékű visszaesést az üzleti szolgáltatások esetében láthatunk.)
Miskolc három tényez őben mutat jelentősebb, 10 százalékpont feletti növekedést
saját régióján belül, a regionális megközelíthet őségben, a munkaerő felkészültségében
és a felvevőpiaci jellegben. Nem véletlen, hogy míg országosan közel azonos mérték-
ben említették a versenyképesség magyarázataként a földrajzi fekvést és a helyi ön-
kormányzat aktivitását, addig a régió vállalatai az elérhet őség mellett már inkább a
település felvevőpiaci jellegét és munlcaerejének képzettségét hangsúlyozták. (Az
üzleti szolgáltatások magyarázó ereje Miskolc esetében is csökkent valamelyest.)
Nyíregyháza esetében már hat olyan tényez őt találunk, melyek nagyobb mérték-
ben (10 százalékpont felett) növekedtek a sz űkebb régióban. Ezek: földrajzi elhe-
lyezkedés, munkaerő képzettsége, felvev őpiaci jelleg, üzleti szolgáltatások, m űkö-
dési költségek és a lakóhely környezeti min ősége. Míg a település versenyképessé-
gének okát, országosan els ősorban a város földrajzi fekvésével és a helyi önkor-
mányzat sikeres településpolitikájával magyarázták, addig a régión belül amellett,
hogy még hangsúlyosabbá vált a regionális elérhet őség, a versenyképesség legfon-
tosabb magyarázatai közé a munkaer ő felkészültsége, a felvev őpiaci jelleg és a
kedvező üzleti szolgáltatások kerültek. (A helyi önkormányzat aktivitása ekkor
jelentősen veszít versenyképességet magyarázó erejéb ől.)
Veszprém vizsgálata szintén sajátos eredményekhez vezetett. Az országos rep-
rezentatív mintához képest tulajdonképpen csak a kedvez ő működési költségek
szempontja fordult elő fokozottabb mértékben a Közép-Dunántúlon. Ezzel együtt
két olyan tényez ő is van (gazdasági szerkezet, innovációs kultúra), amely tovább
bővíti a városi versenyképesség egyébként is széles kör ű országos magyarázatait
(működési költségek, közintézményi ellátottság, felvev őpiaci jelleg, regionális
elérhetőség, munkaerő képzettsége).
Zalaegerszeg esetében, bár lcivétel nélkül növekedett a szempontok el őfordulása,
egyetlen alkalommal sem mutatható ki lényeges, 10 százalékpontot elér ő növekedés
a versenyképességi tényez ők országos és regionális viszonylatában. S őt, az a ritka
szituáció adódik, hogy míg országosan két szempont, a földrajzi elhelyezkedés és a
közintézményekkel való ellátottság szerepelt a város versenyképességének karakte-
risztikus okaként, addig a nyugat-dunántúli vállalatok szerint már csak a földrajzi
fekvés szolgál a kedvező versenypozíció magyarázatául. (A közintézményi ellátott-
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 2 A magyarországi városok ... 39

ságon kívül, a város innovációs kultúrájának és felvev őpiaci jellegének magyarázó
ereje is jelentősen romlott a régión belüli válaszokban.)
Kaposvár vizsgálata során három olyan tényez ő mutatkozik, amelyek lényegesen
nagyobb arányban találhatók a regionális válaszokban, ezek a munkaer ő képzettsége,
a felvevőpiaci jelleg és a széles kör ű üzleti szolgáltatások. Míg országosan els ősor-
ban a munkaerő felkészültsége és a város jelent ős felvevőpiaca miatt gondolják
versenyképesnek Kaposvárt, addig a dél-dunántúli vállalatok válaszaiban halvá-
nyulnak ezek a karakteres jegyek. (Az említett két szemponton kívül lényeges
csökkenés mutatkozik még a lakóhelyi minőség, a gazdasági szerkezet és a szellemi
tőkepotenciál magyarázó erejében is a régión belüli válaszok esetében.)

Magyarországi központok a vállalati vélemények tükrében

A kutatás utolsó kérdése a lakossági vizsgálathoz hasonlóan arra irányult, hogy a
válaszadók mely településeket tartják valódi központoknak Magyarországon.
Egyáltalán nem meglep ő, hogy a reprezentatív válaszok alapján Budapest az or-
szág valamennyi régiójában megemlítésre került, mint központi település. Ráadásul
öt régióban a fővárost említették legtöbbször centrumként. A kivételt jelent ő Dél-
Dunántúlon Pécs számít els ődleges központnak, míg az Észak-Alföldön Debrecent
jelölték meg a legtöbben.
A közép-magyarországi régióban többen sorolták a központi jelent őségű városok
közé Székesfehérvárt, kisebb arányban Vácot és Ceglédet is. Budapest a saját régió-
jában elsősorban szolgáltatásai miatt számít vonzásközpontnak és csak másodlago-
san beszerzési és értékesítési helyszínként számottev ő.
A Dél-Alföldön Szeged ugyan valamivel gyalcrabban szerepelt központként, mint
Kecskemét, ellenben Kecskemét azon kevés városok egyike, melyek saját régiójuk
határán kívül is a centrumok között lettek megemlítve. (Kecskemét az Észak-Alföldön,
a már jelzett Székesfehérvár Közép-Magyarországon, míg Gy őr a Közép-Dunántúlon
került a központi városok csoportjába.) Mindkét dél-alföldi város mind szolgáltatásaik,
mind beszerzési és értékesítési szerepkörük miatt központoknak min ősültek.
A Dél-Dunántúlon Pécs mellett Kaposvár, Budapest és csak másodlagosan Szek-
szárd lett megemlítve, az Észak-Alföldön pedig Debrecent és Budapestet Nyíregy-
háza követi, majd szintén valamivel ritkábban Kecskemét és Szolnok is el őfordultak,
mint központi települések. Pécs és Kaposvár egyaránt els ősorban széles körű szolgál-
tatásailmak köszönhet ően számítanak központoknak, ellenben a többi város esetében
ezzel azonos súlyt kaptak a kedvez ő beszerzési és értékesítési adottságok is.
A Közép-Dunántúlon Székesfehérvárt ugyanannyi vállalat gondolta központnak, mint
Budapestet, a sorban lényegesen lemaradva Veszprém, Gy őr és Dunaújváros követ-
kezik. Észak-Magyarországon Budapest után Miskolcot jelölték meg a legtöbben, mint
központot, Eger és Salgótarján ezeknél jóval ritkábban szerepeltek a válaszokban.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.
40 Koltai Zoltán TÉT XXI. évf. 2007 • 2

Végül a Nyugat-Dunántúlon a főváros mellett Gy őr, másodsorban Szombathely és
Zalaegerszeg került a központi települések közé. Míg Székesfehérvár és Miskolc
elsősorban szolgáltatásaiknak köszönhet ően számítanak vonzásközpontnak, addig
Győr esetében inkább a piaci beszerzés és értékesítés lehet ősége dominál.

A kutatás végkövetkeztetései

Igaznak bizonyult az a feltevésünlc, hogy mind a lakossági, mind a vállalati vála-
szok alapján a nagyvárosok számítanak a leginkább versenyképesnek napjainkban,
Magyarországon. A hierarchia alacsonyabb szintjein elhelyezked ő városokat ked-
vező regionális elhelyezkedésük szintén a versenyképes települések kategóriájába
emelheti (többek között ilyen Sopron, Siófok, Hévíz, Szentendre, Esztergom vagy
Hajdúszoboszló). Amennyiben a két kutatás (lakóhelyi, illetve telephelyi verseny-
képesség) alapján értékelhet ő, legversenyképesebb városokat közösen értékeljük,
jól látható csoportok különülnek el. (Mivel Budapest kizárólag a lakossági kutatás-
ban szerepelt, ezért a főváros nem került értelmezésre. Lásd 9. ábra)
9. ÁBRA
A városok relatív versenyképességének értékelése a magyar lakosság és vállalatok
megkérdezése alapján, 2004-2005
(Evaluation of the Relatíve Competitiveness of Hungarian Cities by Questioning
Citizens and Enterprises, 2004-2005)
összes említések száma
•
Telephelyi 628 Győr
rangsor

• Székesfehérvár Lakóhelyi
32 rangsor 255

Sopron •
• Debrecen
•
Pécs
• Szeged
§zhely.
*Kecskemét
Nyíregyháza
• .miskolc
• *Zeg 'Veszprém
KaP. *Szolnok • Eger 35

Megjegyzés: Szhely. = Szombathely, Zeg. = Zalaegerszeg, Kap. = Kaposvár.
Forrás: Kérdőíves felmérés.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.

TÉT XXI. évf. 2007 • 2 A magyarországi városok ... 41

Az ábra alapján a legversenyképesebbnek nevezhet ő magyarországi városok négy
típusba sorolhatók:
— Győr kimagaslóan kedvez ő vállalati megítélése miatt külön csoportot képvisel
a magyarországi városhálózatban.
— Pécs, Sopron, Debrecen és Szeged ugyan mindkét kutatás eredményei szerint az
élmezőnybe tartozik, a vállalati kutatás alapján viszont jelent ősen elmaradnak
Győrtő l. A városok egymáshoz képest nem mutatnak jelent ős differenciákat.
— Székesfehérvár azért különülhet el az el őbbi két típustól, mert míg a vállalati
eredmények nagyon kedvez ő megítélést mutatnak, addig a lakossági vála-
szokban már valamivel hátrébb sorolódott a város.
— A maradék kategóriába tulajdonképpen az összes többi, versenyképesnek ne-
vezhető magyarországi város beletartozik. A települések megítélése ugyan va-
lamivel elmarad az el őző csoportolctól, de a magyar városhálózaton belül még
így is a relatíve legversenyképesebbek körébe sorolhatjulc azokat.
Tulajdonképpen Magyarország esetében is teljesül az a feltétel, hogy valódi ver-
senytársak a hasonló hierarchiaszinten elhelyezked ő települések köréb ől kerülhetnek
ki, ami a legversenyképesebb településeknél esetünkben egyértelm űen egy nagyvárosi
kört jelent. Ezen a nagyszámú csoporton belül saját adottságai és a versenytársak által
biztosított feltételek függvényében minden település konlcrétabban is behatárolhatja
konlcurenseit. A nagyvárosok csoportján belül els ősorban az észak-nyugati ország-
rész, a budapesti agglomeráció, a Balaton környéki és az autópályák környezetében
elhelyezkedő települések számítanak kiemelked ően vonzó vállalati telephelyeknek.
Bizonyos közép- és nagyvárosok esetében, azok vonzáskörzete részben képes ellen-
súlyozni kedvezőtlen földrajzi fekvésükb ől eredő versenyhátrányukat (ilyen például
Pécs, Szeged vagy akár Debrecen).
A kutatás eredményeként, a települések, mint telephelyek versenyképességét be-
folyásoló legfontosabb szempontok közé a prognosztizált földrajzi elhelyezkedés,
közlekedési-kommunikációs infrastruktúra, a rendelkezésre álló munkaer ő képzett-
sége, az üzleti-gazdasági szolgáltatások és a helyi piac felvev ő kapacitása kerültek.
Ezzel szemben, várakozásainkkal ellentétben az innovációs kultúra kizárólag a
nagyvállalatok esetében nevezhet ő valódi telepítési tényez őnek. A kapott eredmé-
nyek kiindulási alapot jelenthetnek az egyes város- és területfejlesztési stratégiák
számára, az érintettek szubjelctív véleménye és az objektív, funlccionális szempontok
egyidej ű figyelembevételével.

Irodalom

Ashworth, G.J.—Voogd, H. (1997) A város értékesítése. KJK, Budapest.
Horváth Gy. (1998) Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest—Pécs.
Lengyel I. (2003) Verseny és területi fejl ődés: Térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress,
Szeged.
Koltai Zoltán : A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése.
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 23-42. p.
42 Koltai Zoltán TÉT XXI. évf. 2007 • 2

THE ENTERPRISE'S OPINION ON THE COMPETITIVENESS
OF HUNGARIAN CITIES

ZOLTÁN KOLTAI

In the year of 2004 a research was initiated at the Institute of Adult Education and Human
Resources Development to analyze, what conditions are primarily considered by the
Hungarian population when choosing their place of living or their company seat, which
Hungarian settlements and why particularly those are considered to be competitive according
to privite individuals or company leaders, which are those central settlements that are seen as
real centers of gravity. The personal opinion of the involved individuals offered such
up-to-date information which are inevitable for making successful decisions in the field of
regional development.