Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 • 1: 159-170 A FÖLDRAJZI CENTRUM ÉS PERIFÉRIA LEHETSÉGES LEHATÁROLÁSAI (The Pontential Definitions of the Geographical Centre and Periphery) HORVÁTH ES ZTER Kulcsszavak: centrum—periféria viszonyrendszer térinformatikai alkalmazások centroid puffer-zóna Haggett- féle formaindex A centrum-periféria duál a regionális tudomány egyik legfontosabb, a földrajzi szakirodalom által gyakran használt fogalompárja. A cikkben a földrajzi periféria és a földrajzi centrum definíciójából kiindulva azok térinformatikai eszközökkel való lehatárolására teszünk kísérletet. Egyszer ű, könnyen érthető és megvalósítható módszereket kerestünk, amelyeket el őször geometriai formákon vizsgáltunk, majd kilépve a földrajzi térbe a gyakorlati megvalósítás közben felmerült problémálcat és megoldásaikat vázoljuk fel. A vizsgálat egy nagyobb volumen ű kutatás kiindulópontja. A lapfogalmak Ahhoz, hogy láthassuk a centrum—periféria pontos értelmezését, legel őször a hely- zetet, mint a regionális tudomány egyik központi kategóriáját kell definiálnunk. „A helyzet a helyek rendezettségi viszonya. A helyzet mindig relatív. Kedvez ő vagy éppen kedvezőtlen helyzetről csak legalább két pont viszonylatában beszélhetünk." (Nemes Nagy 1998, 149) Leírása a távolság és az irányparaméterek megadásával lehetséges elsősorban. A tudomány megkülönböztet értéktartalommal rendelkez ő helyzeteket; ilyen például középpont, amelyhez a vizsgált rendszer többi pontja összességében a legközelebb van. De kitüntetett helyzetként értelmezhet ők a súlypont, a pólus valamint a centrum és a periféria is. A centrum—periféria relációnak három értelmezési dimenziója van, amelyek a következők: — Helyzeti (vagy földrajzi) — Fejlettségi (vagy gazdasági) — Hatalmi (vagy társadalmi) A helyzeti vagy földrajzi centrum—periféria rendszer alapja a térelemek lokalizá- ciós megosztottsága, ahol a földrajzi távolság szerepe jelent ős. Ez esetben a centrum egy kitüntetett helyzettel azonos, míg a periféria egy küls ő zónát jelöl. A fejlettségi centrum—periféria modell alapja az értékegyenl őtlenség, a centrum térséget a fejlett területek, a perifériát az elmaradott területek alkotják. Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. 160 Horváth Eszter TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A belső térben kialakult térbeli relációt jeleníti meg a hatalmi vagy társadalmi centrum—periféria viszony, melynek alapja két csoport (elit és tömeg) közötti függés, egyensúlytalanság (Nemes Nagy 1998). A geográfia az els ő két értelmezési szinttel foglalkozik els ősorban, de nemcsak önmagukban vizsgálja őket, hanem e két dimenzió egybeeséseit és különböz őségeit is elemzi. Az 1. táblázat a helyzeti és fejlettségi centrum—periféria viszonyrendszer együtt- létezésekor kialakuló-régiótípusokat mutatja be. 1. TÁBLÁZAT A centrum—periféria pozíciók kombinációi (Combination of the Geographic and Economic Centre-periphery Dualism ) Fejlettségi Centrum Periféria Centrum Központi mag Belső periféria Helyzeti Periféria Dinamikus perem Külső periféria Forrás: Nemes Nagy 1998, 163. o. Magyarország fővárosa tipikus esete a központi magnak, hazánkban a két centrum- térség szinte teljesen egybeesik, ezt a természetföldrajzi adottságok, a sugarasan kiépített közlekedési vonalak is feler ősítik. Belső perifériaként értelmezhetjük az Amerikai Egyesült Államok bels ő területeit, amelyek bár önmagukban fejlettek, mégis gazdaságilag elmaradnak a nagy hagyományokkal rendelkez ő keleti és a dinamikusan fejl ődő nyugati partoktól. Szlovákiában a főváros elhelyezkedése a dinamikus peremre lehet szép példa, Pozsony az egyetlen szárazföldi határ mentén fekvő európai főváros. Küls ő perifériaként értelmezhet ő Ausztria esetében a keleti Burgenland tartomány, ahol 2002-ben az egy f őre jutó GDP az országos átlag két- harmada, a térség a nemzeti jövedelemhez mindössze 2,3%-kal járul hozzá. Elméleti esetek, modellek Az elméleti bemutatás alatt geometriai formákban gondolkodunk, eltekintve attól, hogy az adott poligon milyen méretű területegységet jelenthet a konkrét vizsgála- tokban (megyét, régiót, országot), így nem kell vetületi rendszerben dolgoznunk. A cél olyan eljárások kialakítása, amelyekkel a valós térben is lehatárolhatók lesznek a területegységek. A számolásokat és az ábrázolásokat az ArcView térinformatikai szoftverrel végeztük könny ű kezelhetősége és gyors b ővíthetősége okán. „A periféria fogalma mind a centrum, mind a határ fogalmához köthet ő" (Nemes Nagy 1998, 159). E meghatározásból kiindulva két alapvet ő megközelítést alkal- maztam a lehatárolási módszerek kidolgozásánál és megvalósításánál hat alap poligonnal dolgoztam (1. ábra). Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A földrajzi centrum és periféria ... 161 1. ÁBRA A felhasznált alapsíkidomok (Geometrical base: Plane Figures as Basic Poligons of the Study) 1. négyzet 2 téglalap 6. extrem konkáv sokszög - "kifli" 3 kör 5 tompaszögű háromszög 4. konkáv sokszbg - "krumpli" Forrás: Saját szerkesztés. A centrum fel őli lehatárolás A centrum fel őli lehatárolás abból a feltételezésb ől indul ki, amely szerint a peri- féria szorosan kapcsolódik a centrum fogalmához. Ebben az esetben célunk a centroid körüli centrumtérség kijelölése. Ezt a legegyszer űbb geometriai módon az alábbiak szerint tehetjük meg. A poligon területével megegyez ő területű kör középpontját a poligon centroidjára illesztjük, amely annak felszínét részben lefedi. Azokat a területeket, melyeket e szerkesztett kör lefed, földrajzi centrumtérségeknek hívhatjuk, míg a kimaradó részek képezik a poligon perifériáját. A lehatárolás során használt kör sugarának értéke (R) könnyen kiszámítható a poligon területének (T) ismeretében: Ha T=R2*it, akkor R.(T/ 70^0,51 Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. 162 Horváth Eszter TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A felhasznált szoftver többféle2 középpont számítását is felkínálja, végül a Jeff Jennsess által megalkotott, intemetr ől letölthet ő, súlypont bővítményével dolgoz- tam. Ennek számftási menetét a szerz ő matematikailag pontosan definiálta. Az alapsíkidomok esetében a középpont kijelölése és a kör meghúzása után kapott eredményt a 2. ábrán láthatjuk. 2. ÁBRA Az alapsíkidomok súlypontjai és a ráírt kör (Centres of the Plane Figures and its Envelope Circles) Forrás: Saját szerkesztés. Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A földrajzi centrum és perzféria ... 163 Határ felőli megközelítés A másik típusú lehatárolás a perifériát a határ fogalmához köti, és periférikusnak nevezi azon területeket, amelyek határtól való távolsága adott értéken belüli. Azonban a kiválasztott távolságérték, azaz a bels ő puffer-zóna szélessége jelent ő- sen függ az adott poligon nagyságától és alakjától is. E két tényez őt mindenképpen szükséges beleépíteni abba a függvénybe, amely az adott poligon puffer-zóna szé- lességét adja eredményül. Az alakjellemzésre használt mutatók közül a P. Haggett által alkalmazott F forma- indexet használtam fel, melynek értéke F=1,27T/d2 „Ahol T= az alakzat területe d = az alakzat két legtávolabbi pontjának távolsága A kör F-index értéke 1 (tulajdonképpen ezért szerepel a számlálóban a konstans) a szabályos háromszögé 0,42; a négyzeté 0,64; a szabályos hatszögé 0,83" (Nemes Nagy 1998, 202). A poligonokhoz tehát az alak és a terület függvényében rendeltünk puffer-zóna szélességét, a következ ő függvény alapján: P=F*(T/K), Ahol P a puffer-zóna szélessége, F — a poligon Haggett-féle formaindexe, T — a poligon területe, K — a kerülete (valamely területegység határa) A hat alap poligon esetében a következ ő eredményeket kaptam (3. ábra). Érdemes megfigyelni a háromszög vékony puffer-zónáját, amelyet a kerület viszonylagos hosz- szúságának és a Haggett féle formaindex alacsony értékének (F=0,17947) tudhatunk be. 3. ÁBRA A poligonok határ típusú puffer-zónája (The Natural Pulfer-zones of the Poligons) Forrás: Saját szerkesztés. Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. 164 Hondth Eszter TÉT XXI. évf. 2007 • 1 Ugyanerre a sémára épül az a verzió is, amelyben a nevez őben található kerületér- téket nem a poligon valódi kerületéb ől származtatjuk, hanem a már ismert, a poligonnal megegyező területű kör kerületét vesszük alapul. Ennek alapján a számí- tás a következ őképp módosul: P' = F * (T / K') Ahol: T = síkidom területe = R271 K' = síkidom területének megfelel ő kör kerülete = 2Rir azaz P' =F * (R2n / 2Rit) = F* (R/2). Ezt a típust, a nevez őben található kerületérték miatt kerület típusú puffer- zónának neveztem el. Az elmélet gyakorlati sikerességét alátámasztja, hogy a kör esetében (F=1) a P' érték a sugár negyedével egyenl ő. 4. ÁBRA A poligonok kerület típusú puffer-zónája, és a két típusú zóna közötti különbség (The Circumferential Putfer-zones and the Comparison of the two Types of Puffer-zones) Forrás: Saját szerkesztés. Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A földrajzi centrum és periféria ... 165 Gyakorlati alkalmazás Az elméleti esetek kidolgozása után a gyakorlatban próbáltam ki a fent vázolt le- határolási típusokat; célom a világ államaiban a földrajzi perifériák és centrumok kijelölése volt. A gyakorlati alkalmazás közben több probléma és kérdés is felme- rült, ezek részben a kiválasztott szint miatt, részben a módszertan miatt kerültek el ő. A számftásokat, a térképi ábrázolásokat továbbra is az ArcView-val készítettem el. A felhasznált adatbázis egy 1998-as adatolcra épül ő mapinfo-s példafile volt, melyben az egyes államokhoz többek között a következ ő, fontos attribútumok vol- tak rendelve: — terület (négyzetkilométerben), — egy entitáshoz tartozó poligonok. A kiválasztott szint els ő problémája a minimális területnagyság meghatározása volt, a világ közel 200 államának területi értékei nagy szórást mutattak; az alig néhány négyzetkilométeres városállamoktól kezdve a két kontinensen átnyúló Oroszországgal bezárólag. Nemcsak az elemszám csökkentése, hanem azon földrajzi elgondolás miatt is csak a „nagyobb területű" államokat vizsgáltam, hogy a kisebb területértékek esetében a kis távolságok miatt már alig van értelme földrajzi centrum—periféria rendszerr ől beszélni. Végül a területnagyságok adatsorában a további lehetséges kutatási irányokra3 való tekintettel a 30 ezer km2-es értéket választottam határértéknek. A világszintű elemzés másik problémája a vetületi kérdés, illetve szorosan ehhez kapcsolódva az ábrázolás méretaránya volt. Az elméleti kidolgozás során, eltekintve a földrajzi vonatkozásoktól csupán geometriai alakzatokban gondolkodtam, a gyakor- lati megvalósítás során azonban nem lehet a vetületi és méretarány kérdéseket figyelmen kívül hagyni. A lehatárolások alapján mind a területnek, mind az alaknak fontos szerepe van a területegységek vizsgálatánál, így a gyakorlatban területtartásra és alaktartásra egyaránt megfelel ő vetületi rendszert kellene találnunk, de e két kitétel egyid őben nem teljesülhet. Legalkalmasabbnak talán az Universal Transverse Mercator (UTM) vetület t űnik, amely egy szögtartó metsz ő hengervetület, ami azt jeleni, hogy a hossztorzulás csökkentése érdekében az érint ő henger kis mértékben belemetsz a felhasznált for- gási ellipszoidba (Detrekői—Szabó 2002) valamint minél kisebb területegységeket vizsgálunk, a torzulások mértéke annál inkább lecsökken. Az ábrázolás kérdésénél figyelembe kellett venni az els ő két problémát, vagyis a minimális területnagyság elfogadása ellenére a vizsgált entitások jelent ős számát, és a kisebb torzulás érdekében a minél nagyobb méretarány alkalmazását, valamint az időtakarékosság elvét is. Ezért az országok földrajzi centrum—periféria rendszerei kontinensenként, ill. nagyrégiónként kerültek ábrázolásra, e választást segítette a már említett UTM vetület alkalmazása is. Az egyes kontinensekhez tartozó UTM szelvényeket a 2. táblázat tartalmazza. Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. 166 Horváth Eszter TÉT XXI. évf. 2007 • 1 2. TÁBLÁZAT A kontinensek nagyrégiók esetében használt UTM szelvények (UTM-zones of the macroregion in the study) UTM- Kontinensek zóna Eszak és Közép-Amerika 11 Dél-Amerika 20 Európa 33 Afrika 33 Közel-Kelet és Dél-Ázsia 38 Oroszország 47 Kelet-Ázsia 48 Ausztrália és Új-Zéland 48 Forrás: Saját szerkesztés. A gyakorlati megvalósítás eredménye Afrika példáján az 5-7. térképeken látható: 5. ÁBRA A centrumot lehatároló körök Afrika államaiban (Envelope circles — African countries) Forrás: Saját szerkesztés. Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A földrajzi centrum és periféria ... 167 6. ÁBRA Határ típusú puffer-zónák Afrika államaiban (Natural Puffer-zones — African Countries) 7. ÁBRA Kerület típusú puffer-zónák Afrika államaiban (Circumferential Puffer-zones — African Countries) Forrás: Saját szerkesztés. Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. 168 Horváth Eszter TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A gyakorlati megvalósítás során felmerült módszertani problémák közül kett őt külön is érdemes kiemelni: az els ő a több poligonból álló entitások esete, ide tartozik a szigetországok nagy része, valamint az exklávékkal rendelkez ő államok is, például Oroszország (Kalinyingrád), Amerikai Egyesült Államok (Alaszka), Angola (Cabinda). Alaptérképünk adatbázisa egy entitásként értelmezte ezeket az országokat, így azokat a „shape multipart" b ővítménnyel poligonokra szedtük szét, és ezek terüle- teit kiszámítva újbóli összevonásokat alkalmaztam a következ ő feltételek alapján. Azoknál az államoknál, ahol a legnagyobb poligon területe jelentette az ország területének minimum 90%-át, ott csupán ez került be a centroid számításba. Pl: Görögország (kimaradt: szigetvilág), Norvégia (kimaradt pl. Svalbard), India (ki- maradt pl: Andamán-szk., Nicobar-szk.). Ugyanígy jártam el azokban az esetekben is, ahol ez az érték 80% és 90% között volt, de a következ ő poligonok térben jelen- tősen elkülönültek az ország fő tömegétől, és így az összevonásuk súlypontot jelentősen elmozdították volna pl. USA (Alaszka). Azoknak az államoknak az esetében, ahol a legnagyobb területegység (sziget) ará- nya nem érte el az említett értékeket, és a kisebb, szintén jelent ős méretű poligonok térben nem különültek el tőle, azokat összevontam, és egy egységként dolgoztam velük. Dánia esetében a három legnagyobb poligon (Jylland, Sjaelland, Fyn) összevo- násával az államterület 90,5%-át kitev ő entitáshoz jutottam. További példák: Indoné- zia (összevonva: Szumátra, Jáva, Borneo, Celebesz, Timor, Új-Guinea) Fülöp- szigetek (összevonva: Luzon, Samar, Mindanao, Cebu, Negros, Panay, Mindoro). A megfelelő összevonás fontosságát szemlélteti az Amerikai Egyesült Államok esete, ahol két jelentősebb területet is figyelembe kell venni, az egyik a már említett Alaszka, a másik a Hawaii-szigetek. Három esetet vizsgáltunk meg ennek szemléltetésére: Első esetben az összes poligont egy entitássá vontuk össze, a második esetben csak a törzsterületet és Alaszkát egyesítettük, végül a harmadik esetben csak a törzsterü- letet vizsgáltuk. A súlypontok kiszámolásánál jelent ős elmozdulások figyelhet ők meg. A második esetben az els ő súlyponthoz képest 39 km-es kelet-délkelet irányú elmoz- dulást regisztráltuk. A harmadik súlypont (Alaszka figyelmen kívül hagyása) további, sokkal jelentősebb 671 km-es délkeleti irányú elmozdulást mutatott. A másik módszertani probléma, a partvonalak tagoltságának kérdése volt. Ez volt az a tényező, amely miatt felmerült a határ típusú puffer-zóna képzése mellett egy kevésbé széls őséges eredményt adó számolási módszer alkalmazása is (így született meg a kerület-típusú puffer-zóna). A határ típusú puffer-zóna kiszámítása során a P = F * (T / K) képlet miatt azok- ban az államokban, amelyekben az ország tagolt határvonallal rendelkezik vagy elnyúlt a formája a puffer-zóna értéke eltorzul. Az els ő esetben a határhossz a szám- lálóban fordítottan arányosan módosítja a puffer-zóna szélességet, a második eset- ben a nagy d érték miatt (d= az ország / alakzat két legtávolabbi pontjának távolsága) a Haggett-féle formaindex értéke mozdul lefelé, egyenes arányosságban csökkentve a puffer-zóna szélességét. Ez f őként azoknál az államoknál okoz jelent ős elmozdu- lást, amelyek mindkét említett tulajdonsággal rendelkeznek (viszonylag elnyúltak és tagolt határvonalakkal rendelkeznek). Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. TÉT XXI. évf. 2007 • 1 A földrajzi centrum és periféria ... 169 Példaként a Norvégia esetét mutatom be, az ország kerülete K=13 256 km, a két legtávolabbi pontjának távolsága d=1792 km, a Haggett-féle formaindex értéke F=0,1199. A határ típusú puffer-zóna értéke P=2,74 km, a kerület típusú puffer- zóna értéke P'=18,65 km. A két szélesség közötti jelent ős különbséget a 8. ábra mutatja be. 8. ÁBRA A határ és a kerület típusú puffer-zóna Norvégia esetében (Natural and Circumferential Puffer-zones in Norway) Forrás: Saját szerkesztés. A kutatás lehetséges további irányai A kutatás folytatásának két f ő iránya kerülhet szóba. Az els ő a lehatárolási mód- szertan finomítása a félperiféria fogalmának bevonásával4, illetve a puffer-zónák kialakításánál a jellegzetes határtípusok (tengerpart, folyóvízi és szárazföldi határ- szakaszok) megkülönböztetésével. Ez utóbbi rávilágít a határ fogalmának több, regionális tudományból ismert értelmezésére is5. A másik, jelentősebb vizsgálat során az államok esetében a földrajzi centrum és periféria kijelölése mellett lehatárolásra kerülnek a gazdasági centrumok és perifé- riák is. E vizsgálat alapját az állami szintnél alacsonyabb területegységek öt fajlagos mutatójának6 vizsgálata képezi. Ezután elkülöníthetőek a két centrum—periféria dimenzió egybeesésének különböz ő esetei, amelyekről már korábban esett szó (lásd 1. táblázat). Az országok besorolása után vizsgálhatjuk az egyes típusokba sorolt államok hasonlóságait, az azonos tér- szerkezetet kialakító tényez őket, például a természetföldrajzi kereteket, a történelmi Horváth Eszter : A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai. Tér és Társadalom 21. évf. 2007/1. 159-170. p. 170 Horváth Eszter TÉT XXI. évf. 2007 • 1 múltat, az ország alakját, kontinensen belüli elhelyezkedését stb. Meghatározhatunk hasonló térszerkezetű országokból álló, gyakran földrajzilag is összetartozó országcsoportokat, nagyrégiókat, például Afrikában a Guineai-öböl államai'. Elszakadva az államok szintjét ől megfelel ő vetületi rendszert választva más terü- leti egységekre is alkalmazható a kialakított térinformatikai módszer. Ezekben az esetekben természetesen el őkerülhetnek a választott szint jellegzetességeib ől adódó problémák, amelyek a lehatárolások finomítását, módosítását vonják maguk után. Jegyzetek A szamitasok során a 7T értékét 3,1415-nek vettem. 2 A pontos leírás hiánya miatt nem tudtam felhasználni az ESRI alapértelmezett centroidját. E két kö- zéppont (ESRI centroid illetve súlypont) a szabálytalan síkidomoknál jelent ősen különbözik. 3 Ez alatt az országméret alatt kevés regionális szint ű statisztikai adatot találunk. Ez Magyarország területének körülbelül egyharmada. 4 Pl.: a határ és a középpont alapú lehatárolások összevonásával. E hatartipusok a következ ők: elválasztó térelem, gát (barrier), sz űrőzóna (filter), perem és ütköz őzóna (frontier) és összekapcsoló elem (kontaktzóna). 6 Ez az öt fajlagos mutató a gazdasági fejlettség (GDP/f ő ), a gazdasági s űrűség (GDP/km2), a területegy- ség területének aránya az országon belül (%), a területegység népességének aránya az országon belül (%) és a területegységen el őállított GPD az országon belül (%). A Guineai-öböl allamamak terszerkezetét leginkább a természetföldrajzi keretek, a kontinensbe szalag- telekszer űen benyúló ország alak, a gyarmati múlt és az erre épül ő gazdaság valamint kereskedelem alakította ki. E tényez ők hatására a népesség és a termelés a tengerparton tömörül, meg őrizve a kikö- tők kiemelkedő szerepét. Irodalom Detrek ői Á.—Szabó Gy. (2002) Térinformatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Haggett, P. (2001) Geográfia. Typotex, Budapest. Nemes Nagy J. (1998) Tér a társadalomkutatásban. Hilscher Rezs ő Szociálpolitikai Egyesület, Budapest. Nemes Nagy J. (szerk.) (2005) Regionális elemzési módszerek, Regionális Tudományi Tanulmányok I I. MTA—ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. Raagmaa, G. (2003) Centre-periphery model explaining the regional development of the informational and transitional society. 43. Congress of the Europaen Regional Science Association. JeffJennsess honlapja — www.jennessent.com THE PONTENTIAL DEFINITIONS OF THE GEOGRAPHICAL CENTRE AND PERIPHERY ESZTER HORVÁTH The centre-periphery model (CPM) is one of the most important term of the regional science and an often used expression in the geographical analysis. The CPM has a lot of explanation for example geographical, economical and social CPM. The essay was looking for simple ways to separate the geographical centre and the geographical periphery with using the definitions of CPM and a tractable software (ArcView). First it put the methods to the test with two-dimensional figures, after that the study tried it in the geographical place. During analyzing the countries it found a lot of problems, comes from the methods and the examined level. This research was just an undertaking, but it can be the base of a bigger and more complex examination.